Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

1959. január 20. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Belestünk a gépállomás tájlaboratóríumába Sokan úgy képzelik, hogy a gépállomásokon ilyenkor télidőben csend van, cs nyu­galom honol. Hiszen alszik a határ, a traktorosoknak nincs mit tenniök, tavasz A vetőmagvak minőségi vizsgálatának megkezdése előtt felkereste a turkevei termelőszövetkezeteket, min­tát vett. Egyébként is meg­van az a jó szokása, hogy ál­Csidér Bálint a veto magvakat vizsgálja idején kezdődik az élet. Ez persze nem így van. Hazánk egyik legnagyobb mezőgaz­dasági nagyüzemében. a Turkevei Gépállomáson ezek­ben a téli napokban is nagy az elevenség, csak az a kü­lönbség, hogy más termé­szetű munkákat végeznek. A nagy csarnokokban javítják a gépeket, másutt új alkat­részeket szerelnek. A táj­laboratóriumban pedig ez az időszak valósággal főszezon. Csidér Bálint vezetőt lát­tuk munkálkodni, amikor be­lestünk az ablakon. De nem­csak belestünk, be is lép­tünk oda. Most a tavaszi vetőmagvak minőségét vizsgálja: a tisz­taságot, ezer mag súlyát, a csírázóképességet; ez adja a magvak használati értékét. Ha a vetőmag nem felel meg a követelményeknek, akkor a tavaszi nagy mun­kák^ megkezdéséig a szövet­kezet még gondoskodhat jobb minőségűről. Már eb­ből is láthatjuk, mennyire hasznos munkát végez Csi­dér Bálint. landóan tartja a kapcsolatot a közös gazdaságokkal. Mun­kája tehát nem öncélú, ha­nem arra való, hogy a vizs­gálatok eredményeit ismer­tesse és hasznosítsa. egyik közös gazdaság arra kérte, á’lapítsa meg, milyen ásványi sókat tartalmaz az egyik földterületük. Csidér Bálint talajmintát vett, és a laboratóriumban bonyolult műszerekkel, gépekkel a kért vizsgálatot elvégezte. Utána elmondotta: a talaj milyen növények termesztésére al­kalmas, s milyen ásványi só­kat kell« visszapótolni a ta­lajba a magasabb termés- eredmények elérése érdeké­ben. Számtalanszor előfordult, hogy az egyéni gazdák cso­dálkozva és hitetlenkedve tárgyalták egy-egy tsz meg­lepőén magas termésátlagát. Nem értik a titok nyitját. A dolog egyszerű. Lám, na­gyon is egyszerű. A magas termésátlagok elérésének fő eszköze maga a nagyüzem, és még számos egyéb dolog, ami a nagyüzemhez tartozik. Egy-egy ilyen talajvizsgálat is, amit a tájlaboratórium­ban elvégeznek. Ebből is látni; a szövetkezeti embe­rek nem hízzák a véletlenre a terméseredményeket.... De hát most a táj-labora­Ezen a. képen talaj vizsgálatot végez A, táj-laboratórium veze­tője elmondotta, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdái gyakran fordulnak kéréssel a gépállomáshoz. Pontosab­ban — hozzája. Legutóbb az tóriumról van szó. Csidér Bálint szereti foglalkozását, szívesen és hozzáértéssel végzi. Tevékenysége nagyon hasznos a környező tsz-ek számára. Érdemes volt belesni. Segítség kellene A szolnoki Vörös Csillag Ruházati KTSZ munkater­meiben korszerű gépeken dolgoznak a szövetkezeti ta­gok. A világítást neon csö­vek szolgálják. Az első pil­lantásra minden a legna­gyobb rendben van. Korsze­rű épület, gép, világítás te­szi könnyebbé a munkát. — Később tűnik fel, hogy baj van a szociális ellátottság­gal. A munkatermekben több, mint száz ember dolgozik. A zsúfoltságot fokozza, hogy nincs szociális helyiségük. Ruháikat a munkateremben akasztják a falra, mert nincs öltöző. A női- és férfi dol­gozóknak egy-egy mosdó­csap áll rendelkezésükre a tisztálkodáshoz. Ebédlő sincs. A gyűléseket is a munkahe­lyen tartják meg. Mindez komoly hiányosság. Különösen akkor, mikor egy igen jól termelő KTSZ szoci ­ális intézményeit vizsgáljuk. A szövetkezetnek van né­mi ereje, amivel könnyítene a bajon, csupán a városi ta­nács segítsége kell hozzá, hogy a szövetkezet tagsága megfelelő szociális körülmé­nyek között dolgozhasson. A% első szovjet színművek Az lszkusztvo Kiadóválla­latnál megjelent „Az első szovjet színművek” című kötet, amely a szovjet drá­maírók 1918—1921 között írott műveit tartalmazza. — Ezek közül sok már bibliog­ráfiai ritkaságszámba megy. A szerzők között szerepel Majakovszkij, Szeráfimovics, 1. Kozlov munkás, P. Arsz- kij, a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka, I. Jurin újság­író, stb. (Contemporanul-ból) EZ A DEMOKRÁCIA Az autóbusz jött, megállt és tovább ment. Valahol a posta előtt járhatott éppen, amikor az Úttörő utcából előlihegett a vastag fekete, keretes szemüveget viselő kartárs. Ránézett az órá­jára, sóhajtott és lemon­dóan legyintett. S jöttek többen is. Há­romnegyed nyolc már el­múlt, de nyolc óra még nem volt. Ez a reggeli órák legtilre’metlenebb időszaka. A várakozó emberek ott topogtak a megálló előtt, s ahogy múltak a percek, úgy szidták egyre türelmetle­nebbül először a közleke­dési vállalat anyját, le- és felmenő rokonságát, aztán fokozatosan: a „helytelen” intézkedéseket, és mindent, meg mindenkit, ami s aki éppen eszükbe jutott. Igen. Legtöbb helyen 8 órakor kezdődik a munkaidő. A szemüveges kartárs egy ideig nem volt mérges, csak bosszús. Sűrűn nézegette óráját, s ahogy sűrűsödött az óranézegetés, úgy ger­jedt be egyre jobban. Ké­sőbb már szavalt, meg kis. előadást tartott, leszedvén a szentelt vizet mindenkiről. Nyolc óra. Sistereg, for­tyog, elégedetlenkedik a munkahelyre siető várako­zók csöppnyi hada. A autó­busz persze — és pont most — nem jön. Se híre, se hamva. Legtöbb utas­jelölt már belenyugszik a megváltozhatatlanba és hallgat. Nem úgy a szem­üveges kartárs. Elkárom- kodta magát, kifakadt. „Ez a demokrácia kérem. Lám milyen a szervezés. Az egy­szerű dolgozó félórákat ácsorog, és sehol semmi’’ — és mondja tovább keresetle­nül, meggondolatlanul. Eszébe sem jut, hoy/ tú­loz, hiszen számosán bi­zonyíthatjuk, 5 perce sincs annak, hogy lihegve, fújva idevágtatott a megállóhoz. Az alig 5 perc neki mégis félórának tűnik. Igen, mert késve volt már akkor is, amkor otthontól elindult. Elaludt és, most „fázik”. Fá­zik a kollégák, meg a fő­nök azon pillantásaitól, amely a későnjövőt fogadja, A busz még mindig nincs, s látni, hogy a szemüveges kartársban már szinte for­tyog a méreg. Saját lelki­ismeretének megnyugtatá­sára mindjobban átkozódik. Elérkezett a kritikus pont­hoz kijelentette: a népi de­mokrácia az oka, hogy nem jön a busg, holott neki S-ro már a hivatalban kellene lennie. Végre. A vasútállomás felől feltűnik egyszerre kettő is. A késönkelő kartársnak több s?m kellett. Szitkokat morzsol fogai között. A ne­gyedórás késés holtbiztos. „Ez a demokrácia!” — je­lentette ki ellentmondást nem tűrő hangon. A kalauz jókedvű. Nem tud semmiről semmit; A többi utas .jóformán észre sem veszi dühöngő honfi­társát. S a kedves kartárs jó 15 perces késéssel beérkezett a hivatalába. Nem harapták le a fejét. Valamelyik nap egy másik kartárssal be­szélgettem, aki elmesélte, hogy egyszer, egyetlenegy­szer a felszabadulás előtt elkésett. Talán öt percet. Felmondtak néki. A mi mérges kartársunk 15 per­ces késését délfelé minden bizonnyal mindenki elfe­lejtette, s nem is beszéltek róla. Ez a demokrácia? — szp Új öntési módszer a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban ) "Jó étvágyat □síidében a Bánhalmi Állami Gazdaságban Irigylésre méltó a bánhal­miak éléstára. Tiszta krepp­függöny védi a kenyeret por­tól, szennyeződéstől. Kötő- söttsonka, csemegeszalonna, füstölt és császárhús incsel­kedik alá a gerendákról, s hogy a kísértés teljes legyen, jókora hordókba savanyúká­poszta kelleti magát. Télidőben kilencven-stáz. dolgozó kosztol innen; nyá-] ron háromszor ennyi. Reg-\ geliert, ebédért, vacsoráért I nem sok 7 forint 90 fillér. S f hogy ilyen olcsó, annak az\ az oka, hogy a felhasznált] alapanyagokat önköltsé-\ gi áron számolják. A kony-\ ha és étterem fenntartása az ] állami gazdaság gondja. Mondhatná valaki: mind- ] egy, hogy élével, vagy sarkú-] i>al rendezik el az étterem-] ben az asztalokat; ugyan-] annyian telepedhetnek mel-\ léjük. Elhelyezési szempont-\ bői ez valóban közömbös, de\ nem az a szem számára. így i — sarkosan — hangulato- \ sabb, barátságosabb az ét- ] terem képe. Nyáron még vi-\ rág is diszlik jobbára az asz- \ talokon; így januárban kel­lemes meleg kárpótol a vi­rágillatért. Déli harangszó kondul a rádió hangszórójából; szálin- góznak az idevalók. A ra­gyogó tiszta konyha mélyén Nagy Istvánná szakácsnő és segítőtársai — közöttük a legszorgalmasabb: Törő Im- réné — serénykedik a két hatalmas gőzüst körül. Tála­lás előtt még egyszer megíz­lelik az ételt: elég zsíros, elég sós, elég zamatos-e. Csi­petnyi — azaz ilyen mére­tekben: jó marék — édes­nemes paprika kerül még a gulyáslevesbe; az pedig per­ceken belül a tálba. Kupái bácsi — az Állami Gazdaság legjobb kocsiveze- töje — ki az imént fordult Szolnokról, óvatosan meg­fújja a levest, lassan önti szájába a kanálról. — Ez ám a motalkó! — jegyzi meg. — Nem hiányzik belőle a kalória... Nem bizony; a mai ebéd — csakúgy, mint a többi na­poké — legalább 1500—1600 kalória értékű. Nyáron, mi­kor kétszeres erő kell a mun­kához, még több. A héjformázást Csoming 1944-ben jelentette be szaba­dalomnak Hamburgban. Az új formázási eljárás jelentő­ségét felismerték és az utolsó nyolc év alatt világviszony­latban is rohamos fejlődésnek indult alkalmazása. A Törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár 1958. jú­liusban kezdte mega kísérle­teket héjforméban való öntés­sel. A héjformázáshoz szeny- nyezésmentes, száraz állapot­ban lévő mosott, szintetikus homokot kell használni 5 szá­zalék gyantával és 0,5 száza­lék hesametiléntetramínnel bekeverve. A mintát és a magszek­rényt fémből kell készíteni, hogy 600 fok hőmérsékletet minden vetemedés nélkül ki­bírjon. Az eljárás nagyvonalakban a következőképpen történik: a magszefcrényt 500 fok hő­mérsékletű kemencében kb. 300 fokra melegítik. A ke­mencéből kivéve megtöltik homokkal. A homokban lévő gyanta a meleg hatására a m&gszekrény fala mellett ol­vadni kezd. Minél több ideig várják, annál vastagabb ré­tegben olvad meg; tehát ezzel az idővel szabályozni lehet a mag falvastagságát. Általában a homok betöl­tés után 25 másodpercig kell várni, ezen idő alatt kb. 8— 10 milliméter falvastagság képződik. Ez 60—80 millimé­ter átmérőjű . mag esetén elégséges ahhoz, hogy a vas nyomása össze ne Toppantsa. Most a felesleges homokot, amiben a gyanta nem olvad meg, visszaöntjük a többihez. Az a réteg, amelyben a gyanta meg van olvadva, nem hull vissza, mivel oda van ta­padva a magszekrény oldalá­hoz. A magszekrényt maggal együtt visszatesszik a ke­mencébe, ahol kb. 35 másod­perc alatt baikelizálóddk, majd kiveszik és a kész magot ki­emelik a magszekrényből. A külső héj forma hasonlókép­pen készül. Az így készített magok be­lül üresek, tehát jéoal keve­sebb anyag szükséges hozzá, [mint a régi eljárással készült [magokhoz. I Az eljárás gyakorlati je­lentősége, hogy a magok és [formák gázáteresztő képessé- jge jóval nagyobb. A magok, [magvas nélkül készíthetők. [Sem a formát, sem a magot jiöíjgölni nem kell. Az eljá­rást a legmesszebbmenőkig [gépesíteni lehet, s a műhely [ eljesen szennyezésmentes. A | formák és magok hosaú időn [keresztül tárolhatók. | Az így öntött öntvények {méretei pontosabbak, ezen lejárással az öntvénybe je­lenleg beleönfjük a menetet, í'gy sok hidegen vont csőre [vagy gömbvasra illeszkedő, [belül megmunkált csapágyat [kívánnak ezzel az eljárással [megmunkálás nélkül gyár tá­lra. I A gépgyárban erre a célra [külön üzemrészt létesítenek, [magfúvó és héjsütő gépekkel [berendezve. [ Az eljárás előtt nagy jövő [áll és forradalmasítani fogja fa formázás technológiáját. Látogatás a SZOLNOKI KENYÉRGYÁRBAN vashetonszerelök, hanem ma­lomgépgyári technikusok len­nének. —Ez a víztartály, amaz meg a lisztszitáló berende­zés — mutatjg Dobozi bácsi — kanálrendszeres megol­dással szállítják ide fel a lisztet, innen meg levegő- nyomással továbbítják a da­gasztókádakhoz. Lefelé ballagva megismer­tetnek még a második eme­leti lisztelosztóval és az első emeleti automatikus liszt- mérleggel. A földszinten lé­vő prézlidarálógép működé­séről is részletes tájékozta­tást kapok. Az üzemet végigjárva ne­héz lenne eldönteni, hogy melyik rész nyeri meg leg­jobban az ember tetszését. Talán a hófehér csempével borított falú világos kemen- ce-előrész a legszebb. — Az üzembehelyezés után 100— 130 mázsa kenyér kerül ki naponta innen — s minden bizonnyal jobb minőségben, mint a korszerűtlen, kistel­jesítményű pékműhelyekből. A munka is lényegesen könnyebb, tisztább lesz itt. A liszt például a csövekből egyenesen a dagasztókádak­ba kerül. A nehéz fizikai munkát gép végzi. A ícelesz- téshez szükséges egyenletes hőmérséklet biztosítására szépen csempézett kelesztő- kamrákat építettek. A szag­gató tágas termének falán kétoldalt légtisztító berende­zés húzódik. Ugyanez ta­pasztalható a kazánházban is. Tiszta és friss levegőt szívhatnak tehát majd a sü­tőipari munkások. Bekukkantottunk az üzem szociális célokat szolgáló he­lyiségeibe is. A konyhában már ott a villanytűzhely. Az ebédlő tiszta, világos. Az öl­töző és fürdőhelyiségek is bizonyára megnyerik majd a dolgozók tetszését. A korszerű üzemépület, s I K szolnoki kenyérgyár | modern háromemele- !tes épülete körül csend hő­snői, csupán az építők felvo- Énulási bódéjából hallatszik !ütemes kalapácsütés. Dobozi ! Árpád vasbetonszerelő és § Busi András készíti nagy 1buzgalommal az ácskapcso­kkal Igaz, ehhez az építke­zéshez nem kellenek már | kapcsok, de máshol annál | inkább. | Itt már lényegében befeje­ződtek a munkák, csak ki­esebb feladatokat kell még smegoldani. A két öregen kí- Wvül nem is találni már mást !a telepen. Kérésemre szíve- | sen — s egy kis büszkeség­gel is — bemutatják az új güzemet. Jónéhány hónapos 1munkájuk nekik is benne ivan az új épületben, így hát | jogos a büszkeség, mert tény, Ihogy az üzem szemrevétele­zése után minden látogató gelismeréssel adózik a terve­zőknek és a kivitelezőknek seQVaránt. 1 A minarettekre emlékez­hető vas csigalépcsőn fiata­los mozgással kalauzolnak Wfel a harmadik emeletre, s Eközben magyaráznak, ismer­hetik a berendezések műkö- Wdési elveit, mintha nem is a már ott lévő sok gép és ] berendezés (dagasztócsészék,j mérlegek, stb.) láttán kíván-] csiak lettünk arra, hogy\ mennyibe került ez az épü-] let. Utánaérdeklődtünk, s\ megtudtuk, hogy már közel\ négymillió forintot fordítót-\ tak rá. Kp zek után bizonyára arra } is választ várnak az\ olvasók, hogy mikor helye-] zik üzembe az új gyárat, mi- j kor ízlelhetik meg termékeit.] Feltettük ezt a kérdést ai Sütőipari Vállalatnak is, del onnan — érthetően — azt a\ választ kaptuk, hogy „annak] a kivitelező a megmondha-] tója”. Ezek után a kivitele-\ zőhöz, a Szolnok megyei] Építőipari Vállalathoz for- ] dultunk. — A kazánhiány késleltetij a kenyérgyár átadását — tá-j jékoztat bennünket Tarjám \ elvtárs. — A Tervhivatal] osztja el a kazánokat, igy I nem tőlünk, hanem a kazá­nokat gyártó üzemektől és: a Tervhivataltól függ, mikor i fejezzük be a munkát. Bízunk benne, hogy nem i soká, s a tavasz végén már az új üzem kimagasló ered-] menyeiről adhatunk számot, i (si) j

Next

/
Thumbnails
Contents