Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

SZOLNOK-MEGYEI NÉPLAP

1959. január v

kezdődtek az előkészületek az V egészségügyi dolgozók fizetésé- C nek rendezésére, valamint a la-a kásprobléma megoldására. >

1

959-ben tovább fejlődik me-V gyénk. Fentebb már szó (, esett róla, hogy a községfejlesz-/ tési tervek keretében több mint) 40 millió forint kerül felhasz-v nálásra. Jelentős összegű beru- / házások történnek a Tiszamenti/ Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, x a Bútorgyár, a Jászberényit Fémnyomó- és Lemezárugyár r és még számos üzem fejlesz-) tésére. Tanácsi vonalon az ál-X lami erőből történő beruházd- í sok összege több mint 22 milliói forint, amiből az oktatásra kö-) zel 10 millió forintot, az egész- x ségügyre több mint 6 millió fo-! rintot, a vízügyre több mint 2) millió forintot, a helyi iparra) több mint 1 millió forintot for-x dítunk. Ezen kívül állami erő-! forrásból megépítünk 113 új la-) kást és megkezdjük 124 lakás) építését, összesen 13 és félmilliód forint összeggel. Felújításra kö-} zel 14 millió forintot fordítunk.)

Az anyagi természetű felada- '■ tok megoldása mellett 1959-ben ( számos területen lesz tenniva-/ lónk. Tovább kell javítani aj pártszervezetek, tanácsok és tö-( megszervezetek politikai mun-( káját, még tartalmasabbá, rend-/ szeresebbé, sokoldalúbba kell) tenni a dolgozók között végzett! politikai tevékenységet, még. jobban, még konkrétabban és közvetlenebbül kell megismer- ( telnünk a dolgozókkal a párt/ és kormány politikáját egészé-/ ben és részleteiben is. Lényeges^ feladatot jelent az újonnan vá-( lasztott tanácsok munkájának/ segítése, irányítása, hogy meg-'; feleljenek feladataiknak, képe- \ sek legyenek az államhatalom i helyi funkcióinak gyakorlására,/ valamint az államigazgatási) munka irányítására. Javítani X kell a tömegszervezetek munká-( ját, mindenekelőtt a szakszer-/ vezetékét, elsősorban a szóéi a-1 lista munka verseny klfejleszté-x se érdekében azért, hogy a dol-( gozók közvetlen felelősséget/ érezzenek a szocializmus építése során előttünk álló feladatok ( megvalósítására. /

Erősítenünk kell a magyar ( dolgozókban a béke megvédésének gondolatát, a háború meg-' akadályozásának szükségességét! és lehetőségét. Fokoznunk kell, saját erőnkbe vetett hitünket és' ugyanakkor a saját hibáink, fo-1 gyatékosságaink elleni küzdel-1 met. Együttes erőfeszítéssel el tudjuk érni, hogy 1959 újabb' nagy lépést jelent előre me-1 gyénk ben a szocializmus építése- terén politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. E feladatok megvalósításához megyénk valamennyi dolgozójának erőt és jó egészséget kívánunk.

A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil, és cipőipari terméket érint.

A nylon-harisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól függően pácikkekre vonatkoznak, s évi öszszegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese.

Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik és cementlapok, vasbetongerendák, nád- és gyékény- lemezek, torontáli és perzsasző- nyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár- és kádáripari termékek asákszövetek.

Az árcsökkentés a kővetkező fontosabb cikkekre terjed ki;

A zsír ára kilogrammonként 28 forintról ?5 forintra, a zsir- szalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt, paprikas csemegeszalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyeb szalonnaféleségek ára 4—7 forinttal, a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ám 300 forinttal csökken.

Az éttermekben megszűnik a ülőfogyasztási díj, az úgynevezett zene-felárat pedig beszámítják az árakba. /

Boldog

új esztendőt kíván

fürdözö közönségének a

SZOLNOKI Ft) KDÖ VÁLLALAT

A SZOLNOK-MEGYEI

KÉMÉNYSEPRŐ

VALLALAT

boldog

új évet kíván

ügyfeleinek és dolgozóinak.

DOBI ISTVÁN kitüntetése

60. születésnapja alkalmából

Az MSZMP, Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének jü. születésnapja alkalmából az állami és társadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság érdemrendje kitüntetést adományozta.

A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délben 12 órakor az Országház Munkácsy- termében nyújtotta át.

A kitüntetés átadásánál jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, dr. Mun- nich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első

elnökhelyettese, Kállai Gyula és Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Focfc Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, a SzOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Vass Istvánná és Dinnyés Lajos az országgyűlés alelnökei és más párt és áUami vezetők.

Dobi István elvtárs tiszteletére 60. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szűkkörii baráti ebédet adott.

mányokat” nem bontom meg. j Ne legyek én se rosszabb, mint 1 a másik. De holnap majd beszélek a fejével.

Másnap, mintha mi sem történt volna, reggel átöltözött es serényen munkához látott. — Többször elmentem mellette. Rám se hederített, pedig vártam, hogy szóljon az esetről. Végül is meguntam a butácskát. Félre hívtam.

— Beszélgessünk csak egy kicsit barátocskám.

— Talán nálatok bevett szó-, kás, hogy akkor jöttök munkába, amikor jól esik. Ha ezt a‘ múltban csinálod, régen a kapun kívül vagy. — Mit szólnál akkor, ha levonnám a szabad-■ Ságodat és az ebédpénzt a távolmaradásért? Előbb-utóbb a! dolgozó társaid előtt is elveszíted becsületed, hiába vagy kiváló munkás.

Végül arra kértem, ha már szabálytalanságot követtem el, nézzen engem és fogadja mei)v mégegyszer nem fordul elő ha. sonló eset.

Meg is fogadta.

S jött a következő fizetés^ nap. Alig vártam, mi lesz másí nap reggel. j

Nem jött be.

Igazolatlannak vettem. hevo-Á nattam az ebédpénzt ét újbőM beszéltem vele. Nem változott, már én is kezdtem beletörődni, a változhatatlanbd. í

Az ellenforradalom alatt asl utolsó percig dolgozott. Nem txv I

tek meg új művezetőjükkel. Az első napokon, ahogy oda kerültem, az egyik javított kocsiján laza ágyvezeték szegecset találtam. Szóvá tettem neki. Erre ő röviden csak annyit mondott:

— Csináljon különbet az elvtárs — s már vágta is ki a rossz szegecset. Komolyan beszélt. A 60-as levegőkalapácsot a kezembe nyomta és máris kérte a tűzből az új meleg szegecset.

Ö maga tartott rá.

A kész szegecset azután sokáig nézegette.

— Jobb, mint a másik. Így már elmehet a kocsi — mondta.

Nem is volt vele semmi baj, rendesen dolgozott. Más oldaláról pedig még nem ismerhettem.

Fizetés utáni reggelen igazolatlanul távolmaradt az én barátom. Se szó, se beszéd, nem jött be dolgozni. Veszem a sza- badságos kartonját, hogy beírjam az „igazolatlant”, amikor megszólal a művezető társam.

— írj neki fizetéses szabadságot. Holnap itt lesz már. Így szokta ő mindig. Fizetéskor berúg és másnap nem jön dolgozni. Két hétig aztán szaggatja az istrángot a munkában.

Vonakodtam a szabálytalanságtól. No mindegy, a „hagyoj Nagyot ütött a váltamra. Ki- y törő örömmel üdvözölt.

{, — Ezer éve nem láttáink, 'Agykomám: tíyere, ugorjunk be hide a Magyar utca sarki butikéba. Megiszunk egy nagyfröccsöt. \ Ránéztem. Kicsit megörege- (Jdett, de még mindig az a zö- - mök, sűrű legény az én vasas komám, akivel évekig együtt dolgoztunk a járműjavítóban. A bort azonban úgy látszik, még mindig nagyon szereti.

— Ej ej, hát nem tudsz leszokni róla? — kezdtem.

— No, azért egy-két fröccs csak nem bűn? — nézett vissza rám olyan pillantással, mint aki várja, hogy igazat adjak neki. Nem adtam neki igazat. Annál sokkal jobban ismertem.

Amikor a Járműjavító teherkocsi osztályára kerültem, ott találkoztam vele először. Bri- gádvezelő volt a badarban... Embertelenül nehéz munkát végeztek az alvázon.

Rajta azonban nem fogott ki a munka, akár zuhogott az eső, akár 45 fokot mutatott a salakon a hőmérő. A téli hidegben szinte a kézhez fagyott a szerszám. Ű mindig becsülettel dolgozott. Jó és szívós munkás volt.

Ügy ismerkedtünk össze, mint ahogy a régi vasasok ismerkedKIS FRÖCCS

ÉVVÉGI SZÁMVETÉS

(Folytatás az első oldalról) együttesen 4.4 százalékkal teljesítette túl a III. negyedévi előirányzatát. Az egy ipari munkásra jutó vállalati teljes termelés azonban eléggé vegyes képet mutat. Egyes területeken meghaladta az előző év hasonló időszakának termelését, más területeken viszont alatta maradt és összességében mintegy 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Hasonló a helyzet a 100 forint ipari munkabérre jutó vállalati teljes termelési érték tekintetében is. Ipari üzemeink közül a Jászberényi Aprítógépgyár,. a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat és a Martfűi Tisza Cipőgyár lényegesen fokozta exportját. Üzemeink 1958. III. negyedévében égetett téglából 8.8 százalék; cserépből 24.2 százalék; kénsavból 7; festett konyhabútorból 8.5; cellulózéból 43.2; börcipőből 9 2; lisztből 4.6; kolbászfélékből 61 4 százalékkal termeltek többet az előző év hasonló időszakánál. A megye építőipara — minisztériumi és tanácsi építőipar együttesen — a III. negyedévben 24.2 százalékkal termelt többet az előző év III. negyedévénél.

T

ovább emelkedett 1958-ban megyénk dolgozóinak élet- színvonala. Ez bizonyítja, hogy összehasonlítva a munkások és ykalmazpttak 1858. évi keresetét megállapítható, hogy az átlagos havi kereset 1957. évhez viszonyítva emelkedett. Ugyancsak az életszínvonal emelkedésének kétségtelen bizonyítéka a kiskereskedelem eladási forgalmának növekedése. Az egy lakosra jutó eladási forgalom fél százalékkal emelkedett. 1958. 111. negyedévében élelmiszerből 3.4 százalék; vegyesipari cikkből 7.8 száézalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem eladási forgalma, mint az előző év ugyanezen időszakában. Ugyanakkor ruházati cikkekből a forgalom alatta maradt az előző évinek. Némi emelkedés tapasztalható a vendéglátóipar forgalmában is. Az év folyamán több alkalommal tapasztalhattuk különböző áruféleségek árának csökkentését és az új év ilyen szempontból is kellemes meglepetéssel szolgált a dolgozóknak, mivel a termelői árak rendezése következtében végrehajtott fogyasztói árrendezés eredményeként az ország lakossága több mint 320 millió forintot takaríthat meg évente. Kormányunk az év utolsó napjaiban végrehajtotta a választások előtt tett Ígéretének egyrészét, megjelent a társadalombiztosítási nyugdíj rendezéséről szóló törvényerejű rendelet és rendezték a nedaeóausok fizetését. Meelépnek életbe ax új termelői árak

l Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója

j évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak

rotíkent 17,12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon-zoknik ára , mintegy 20—25 százalékkal, a i nylon női pulóver fogyasztói ára i mintegy 5—12 százalékkal, a fes- j tett nylon méteráruk fogyasztói f ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársony ára 97 forint helyet 85 forint lesz.

Mintegy 25 — 40 százalékkal csökken a PVC anyagból készült esőkabátok, térítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ■ ára. j

A tiszta műszálból készült pa- mutszerü méteráruk árat 15—20 /

százalékkal szállították le. I

Csökken a mikroporózus gumi - : talpú cipők és szandálok * a ^ lamint a tornacipők, a /erm féleségek és kézimunkafona < lak, továbbá a gumiból készült * játékok ára is.

Az ajtók és ablakok fogyasztói ' ára 10 százalékkal, a mész fo- I gyásztól ára pedig 32 százaiét f kai csökken. Csökkentik a 300-a és a 400-as cement árát is Vidéken bevezetik a terüle4 szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíj- J szabást, ez 24 millió forint meg- 1 takarítást jelent a lakosságnak. I A petróleum ára 6 forintról 1 < forintra, a benzin ára 4 forintról j 2.70 forintra csökken.

A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1- J tői mór az új árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. (MTI). 1

A kormány Tájékoztatási Hi- i vatala közli: i

A párt- és a kormány határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői áraik, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és kerestkedélmi ha- szonlkulcsók lépnék, életbe.

Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymáskö- zötli forgalmában • érvényesülő átrak. Á cél az, hog/ az alap- anyagtermeló iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőipar — együttesen többmilliánd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét.

Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia

kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak.

Az állami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önkölt- ) séget. Egyes gyártmányok ter- ) melói ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer * a gazdaságosabb termelést szol- , gálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat.

A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói áraik emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek,

1 amelyeket a lakosság általában I nem rendszereden és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos vi- ) .szonylatban körülbelül évi 33Ü ) millió forint, az árcsökkentések ■ viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős