Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

I LAG PROLET ARIM SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBlZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA X. évfolyam, 1. szám. Ara 60 fillér 1959. január 1. csütörtök. r s ÉVVÉGI SZÁMVETÉS Irta: OLÁH GYÖRGY a Megyei Tanács V. B. elnöke |j A ltalánosan elterjedt gya­\ r\ korlat, hogy évvégén szám­ig etést készítünk. Mérlegre tesz- h szűk az elmúlt évet, kritikus ' zemmel vizsgálva az év során j végzett munkát, számba véve ■redményeinket és fogyatékos­■ ságainkat is. Az ilyen számve­j tés nemcsak helyes, hanem szük- [ séges is. Eredményeinket fo- ,j cozni, munkánkat állandóan ja­, ítani, fogyatékosságainkat ki­> küszöbölni csak akkor vagyunk s .epesek, ha egy-egy időszak égeztével visszatekintünk a K megtett útra, még egyszer vé- 1 ;ig gondoljuk a megtett út leg- S ellemzőbb sajátosságait, beható ú .izsgálat tárgyává tesszük a Ij munkát, következtetéseket és ■ tanulságokat vonunk le belőle, i amelyek egyúttal az újabb idő­■ szak munkájához szolgálnak dapul. • Az 1958-ban végzett munkát Í értékelve mindenekelőtt azt kell negállapitanunk, hogy alapjá- ian véve sikeresen dolgoztunk i legfontosabb feladat, a Ma- yar Népköztársaság államrend- ének megszilárdítása, politikai is gazdasági helyzetének javí- ása érdekében. Az 1958-as évet | tezdve még alig több, mint egy i.' • esztendő választott el bennün- f cet az 1956 őszén lezajlott el- j enforradalomtól. Ebből Követ- * cezett a legdöntőbb feladat, minden erővel munkálkodni a Népköztársaság helyzetének, törvényes hatalmának megszi­lárdításáért. Be kellett tetőzni a konszolidációs folyamatot, véget kellett vetni annak a bizonyosfokú ideiglenességnek, amely számos vonatkozásban még tapasztalható volt. i Az év elején már világos volt, hogy 1958 fő politi­kai feladata az államhatalom to- , vabbi megszilárdítása érdeké­ben az országgyűlés és a taná­csok újraválasztása lesz. A párt- szervezetek, tanácsok és tömeg­szervezetek. valamint a gazda­sági szervek rendszeres, sok- , oldalú, következetes munkájá- íak eredményeképpen 1958-ban tovább javult az ország gazda­sági helyzete, méginkább meg­szilárdult politikailag a párt és •kormány helyzete, erősödött a j magyar dolgozó nép egysége a szocializmus építésének jegyé- oen. Ez megteremtette a vá­lasztások lebonyolításának elő­feltételeit. A november 16-án lezajlott or- a-ággyülési képviselői és tanács- agi választások, hasonlóan az országoshoz, megyénkben is a Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány politikájának Vitathatatlan győzelmét hozták. ^bizonyosodott, hogy a párt és ■{ormány politikája mind belpo­litikái, mind pedig külpolitikai Vonatkozásban érthető a dolgo­sok százezrei és milliói számá­ba és nemcsak érthető, hanem ■ eljesen egybe esik véleményük- ■cel, vágyaikkal, szándékaikkal ns ebből következik, hogy nem- L ".sak egyetértenek ezzel a poli- Itikéval, hanem aktívan támogat­lak is. A választásokat barát és el­lenség egyaránt nagy figyelem­mel kisérte. Barátaink azért, mert velünk együtt meg voltak győződve arról, hogy Magyar- országon a szocializmus építésé­nek ügye megingathatatlanul szilárd alapokkal rendelkezik, mert a dolgozók millióinak aktiéi támogatását élvezi. Az ellenség pedig azért, mert remélte, hogy amit nem sikerült elérnie a nyílt ellenforradalommal — kihúzni a talajt a Magyar Népköztársaság alól, a szocializmus alól Ma­gyarországon —, azt sikerül el­érnie a választásokkal. Nos, a választási eredmények kétségte­len bizonyítékát szolgáltatták annak a nagyszerű politikai fej­lődésnek, amelyen a maevar nép a felszabadulás óta eltelt 14 év alatt keresztül ment. H iába volt az ellenforrada­lom előkészítésének több hónapos időszaka, amikor a re­vizionista nézetek tömkelegével árasztották el az országot, hiába volt a nyilt ellenforradalom, hi­ábavalók voltak azok az erőfe­szítések, amelyeket a vezető im­perialista országok, az ENSZ-en belül kifejtettek a Magyar Nép- köztársaság helyzetének meg­gyengítésére, hiábavalók voltak azok az elkeseredett kísérletek, amelyekkel az „Amerika Hang­ja”, a „Szabad Európa” és a töb­bi — szocialista országokkal szemben ellenséges magatartást tanúsító — rádióállomások pró­bálkoztak megkísérelve passzivi­tásra bírni, vagy ellenszavazás­ra biztatni a magyar választó- polgárokat. A magyar nép, ben­ne megyénk népe is, politikai érettségről tett tanúságot. Ké­pes volt önállóan, józanul mér­legelni mindazt, amit a felszaba­dulás óta elértünk a szocializ­mus építése érdekében, ennek eredményeként a magyar dolgo­zók élet és munkakörülményei javításának érdekében és képes volt levonni a tanúlságot az el­lenforradalomból. A válasz, amelyet a magyar nép adott őszinte örömmel töltötte el ba­rátainkat és porbatiporta az im­perialista vágyálmokat, a tehe­tetlen düh érzését váltva ki ellenségeinkből. 1958. értékelésénél szüksé- * ges beszélni a megye me­zőgazdaságának helyzetéről. Bár az időjárás az elmúlt évben igen kedvezőtlen volt, mégis az álla­mi gazdaságok, gépállomások dolgozói, a tsz-ek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok erő­feszítései, szorgalmas munkája eredményeképpen Termésátlaga­ink a vártnál kedvezőbbek vol­tak. Tovább emelkedett a me­gye állatállománya és ami igen lényeges, elsősorban a szarvas­marhaállomány. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az állomány növekedésébe!? még nem a te­nyésztés, hanem a vásárlás ját­szotta a döntő szerepet. Ez egy­úttal figyelmeztet is bennünket arra, hpgy az új esztendőben amellett, hogy törekszünk az ál­latállomány számszerű és minő­ségi javítására, az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítanunk a tenyésztésre. Emelkedtek az állati termékhozamok, a tejho­zam, a gyapjuhozam. Az elmúlt év a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődése terén is meghozta a maga eredménye­it. A végbement konszolidálódá­st folyamat lehetővé tette, hogy a megye adottságaira támasz­kodva határozott lépést tegyünk előre. A feladat elsősorban nem abban jelentkezett, hogy nagy számszerű eredményt érjünk el, hanem abban, hogy a párt agrártézisei alapján a párt és ta­nácsi szervekben, a tömegszer­vezetekben és a gazdasági szer­vekben egyaránt tisztázzuk a termelőszövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatban felmerült kü­lönböző problémákat, egyértel­mű és világos álláspontot foglal­junk el, ezt az állásfoglalásunkat ismertessük^ megye dolgozó pa­rasztságával*, tovább javítsuk a termelőszövetkezetek munkáját és mindezzel megteremtsük az előfeltételeit az új esztendőben történő gyorsabb előrehaladás­nak. Ezirányú munkánkban akadtak fogyatékosságok, mégis úgy kell értékelnünk, hogy lé­nyegében elértük a kitűzött célt. 1VA inden szinten kialakult az egységes vélemény, kezd kialakulni az egységes gyakorlat is. A megye dolgozó parasztsá­ga világos választ kapott a kér­désre, milyen jövő vár a terme­lőszövetkezeti mozgalomra? A pártbizottságok, tanácsok és a népfront bizottságok együttes tanácskozásai, a termelőszövet­kezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok számára szervezett ta­lálkozók, a termelőszövetkezeti mozgalom 10 éves évfordulóján rendezett gyűlések a széles nyil­vánosság előtt hirdették, hogy a termelőszövetkezeteket a ma­gyar parasztság élet-, és munka- körülményei tovább javítása, a paraszti élet szebbé és boldogab­bá tétele egyetlen lehetséges út­jának tekintjük. Ügy vélem, el­mondhatjuk: ma már nincs a megyében dolgozó paraszt, aki ezt az állásfoglalásunkat ne is­merné, nincs egyénileg dolgozó paraszt, aki azt mérlegel­né, hogy vájjon közsé­gében kifejlődik-e a tsz moz­galom, avagy nem. Ma már más képezi nála a mérlegelés tár­gyát: az, hogy mikor és melyik tsz-be lép be. Az év elején a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztése ér­dekében megindított munkánk anyagi eredményekkel is járt. 1958-ban 30 termelőszövetkezet és 13 termelőszövetkezeti cso­port alakult, összesen 704 csa­láddal. 807 taggal, 11.405 kát. hold földdel. így jelenleg a me­gyénkben 224 termelőszövetke­zet és 135 termelőszövetkezeti csoport működik, közel 24.000 családdal, több mint 27.000 tag­gal, mintegy 280.000 kh. földön. A régi és új termelőszövetkeze­tekbe, termelőszövetkezeti cso­portokba belépett mintegy 7000 fő. Ezévben megindult az ellen- forradalom által apróbb ré­szekre szaggatott termelőszövet­kezetek egyesülésének folya­mata, ami lehetővé teszi élet­képes, sokoldalú gazdaságok ki- fejlesztését. A termelőszövetke­zetek tiszta vagyona 1958-ban mintegy 50 millió forinttal 270 millió forintra növekedett, a szövetkezeti alap pedig 40 mil­lió forinttal 179 millió forintra. 1958-ban minden eddiginél je­lentősebb eredményt értünk el megyénkben a községfejlesztési tervek teljesítése terén. Az el­múlt évi községfejlesztési ter­vek elkészítésekor sikerült el­érni, hogy a tervek a lakosság széleskörű bevonásával, észre­vételeinek és javaslatainak fel- használásával születtek meg. A községek és városok lakosainak tízezrei vitatták meg a tanács­tagokkal a készülő községfej­lesztési terveket és sok ezerre tehető azoknak a száma, akik konkrét javaslatokat tettek. Az ilyen módon elkészített tervek megvalósítását a lakosság aktí­van támogatta. Megyei összesí­tésben a községfejlesztési ter­vek éves előirányzata több mint 39 millió forint volt. A novem­ber 30-i állapotnak megfelelően a teljesítés jónak mondható. Az éves előirányzat 91.6 százaléka, azaz 35 millió 850 ezer forint folyt be a községfejlesz­tési alapba. Ezen belül a lakos­ság által fizetett hozzájárulás teljesítése 79 százalék. A be­folyt összegekből megépült mint­egy 36.000 m2 út, 138.000 m2 járda, 12 kisebb híd, 20.000 fo­lyóméter vízvezeték, 20.000 fo­lyóméter villanyhálózatbővítés, 65-tel bővült a bölcsődék férő­helyeinek száma, stb. November 30-ig községfejlesztési célokra ténylegesen felhasználásra ke­rült 26 millió forint. A község­fejlesztési hozzájárulás összegén kívül a lakosság másfélmillió forint értékű munkát végzett el társadalmi munkában, ami alig több, mint fele a tervezettnek. Több község és város jelentős összegeket tartalékolt 1959-ben történő felhasználásra. A városi és községi taná­csok december 31-ig meg­tárgyalták és jóváhagyták az 1959. évre szóló községfejlesz­tési terveket. Az előzetes kép azt mutatja, hogy ez évben a tavalyihoz képest újabb lépést teszünk előre a községek fej­lesztése terén. Megye 1. összes* tésben töob mint 40 millió fo­rintot tesz ki a közsegfejlesztési tervek összege. Az újonnan vá­lasztott tanácsok egyik leglé­nyegesebb feladata, hogy a köz­ségfejlesztési tervek megvalósí­tását állandóan kézben tartsák, szervezzék, irányítsák. A köz­ségfejlesztési tervek megvalósí­tása során tovább kell mélyí­teni a dolgozókkal annak tuda­tát, hogy az állami forrásokból történő beruházások és a lakos­ság községfejJesztési hozzájáru­lása egy és ugyanazon célt szol­gál, egy és ugyanazon erőfeszí­tésnek két oldalát jelenti, a községek és városok gyorsabb ütemű fejlődését van hívatva megvalósítani. Tovább fejlődött az elmúlt év folyamán megyénk ipara is. A minisztériumi és helyi ipar (Folytatása a 2-ik oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents