Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-14 / 296. szám

1958 december Í4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

EZÜSTKALÁSZOS GAZDATANFOLYAM

A talaf fogalma, keletkezése és fő alkotórészei

Kiközösíti őket a falu

A talaj a föld Icüiső laza, növény- termelésre alkalmas takarója, mely a kőzetek olmálása és a növények bomlása, valamint élőlényeinek hatására jön létre. £ rnálátl folyamatok: fizikai; külső aprózódás,

kémiai málás oldás! munkák és biológiai folyamatok, növények meg- telepedése — elhalásuk után a szervezetek elbomláea, apró élőszervezetek bontó munkája. A fizikai mé- lás során három tényező szerepel: hő, víz és a szél. A hő felmelegíti a kőzeteket nappal, éjszaka a külső felület lehűl. A belseje kitágult, a külseje összehüzódbtt, E két ellentétes erő hatására megreped. A repedésekbe behatol a csapadékvíz, megfagy, s a jég mint feszítő ék, nagyobbitja, tovább folytatja a kőzetek aprózódását. Évről-évre így mindig tovább apréződik a kőzet. A lerohané csapadékvíz magával viszi, görgeti, kqpfcatja. Csiszolja a törmeléket, mely a folyókba jut, A folyó síksági szakaszán pedig, ahol a folyása lelassul, fokozatosan lerakja, először a nagyobb, később a kisebb részecskéket, s itt alakul ki az öntéstalaj. A szél munkája a törmelék részecskéket, sebességétől függően magával ragadja, szállítja, osztályozna és koptatja. A szél a törmelék részecskéket kisebb, nagyobb távolságra elviszi, s ott sok- Gzor több méter vastag rétegben lerakja. Például lősz talajaink legnagyobb része víz vagy szél által lerakott talajok. Ezeket hívjuk üledékes kőzetből kialakult talajoknak.

A 'kémiai málas során azt a hatást kell értenünk, amikor a levegő ‘alkotórészei: oxigén és szénhidrogén, valamint a víz oldóképessége révén a kőzetek anyagát oldja és azzal

A fizikai és kémiai málás eredményeként a törmelék alkalmassá válik az alacsonyabbrendű növények megtelepedésére, amilyen a zuzmó és moha. Majd ezek szervesanyagának bomlása során magasabbrendű növények és egyéb talajélőlények számára. Tulajdonképpen csak a bomlási folyamatok ezen szakaszában lehet talajképződésről beszélni, amikor növény! szervezetek is megtelepednek:

Amikor a talajban a megtelepedett növények elhalásuk után szervesanyagot adnak, veszi kezdetét a talajbáktériumok és egyéb mikro- saervezetek tevékenysége. Ezen mik- rószervezetek a szervesanyagokat bontják, s így létrehoznak egy olyan terméket, mely a talaj tulajdonságaira nagyon kedvező, ez a humusz. Előnyös, mért összeragasztja a talajszemcséket, megköti a vizet, ásványi sókat és a mikrószerve- zetek tápanyagául 6zolgál a talaj felső rétegében.

A talaj képződés biológiai folyamatában részfvesznek a növények, a talaj élőlényei (mikrószervezetetk), és egyéb tényezők. Az egyéb tényezőkhöz soroljuk a domborzati viszonyokat, amikor más-más növényzet alakul ki a dombon, a hegyekben, ezek északi és déli oldalán. Az anyakőzet, amiből a málástörmelék képződik, más és más, például homok, kő, mészkő, dolomit, andezit, bazalt, tufa, stb. A talajképződést befolyásolják még a vízrajzi viszonyak is, például árvíz-lehetőség, talajvíz szintje, lejtős meredeksége, stb. Nem utolsósorban az ember tevékenysége, amikor erdőt irt vagy telepít, gyepet létesít, vagy feltör, me- Bzezi a talajt, öntöz, stb.

A szomszéd, amint elmegy hazulról, elébb gondosan körülnéz: elzárt-e mindent. Nincs-e valami az udvaron, aminek esetleg könnyű szerrel lába kél. Az erdész, ha észreveszi a falopást, már tudja, merrefelé irányítja lépteit. Amikor feltűnnek a faluban, a korcsmáros legszívesebben bezárná előttük a boltot. A község fiataljai megvetéssel beszélnek róluk. Kicsodák ők? A falu, Cserkeszöllő. szégyenfoltjai. Huligánok. Léteznek, vannak. Nem sokan, elenyésző kisebbségben a rendes, tisztességtudó fiatalság mellett. Mindössze négy en-öten. S közöttük a vezér: Z. Sándor. Róla, róluk lesz szó.

Fiam, mehetsz

H. Bélát, a húszéves erős, egészséges fiatalembert hívatták az erdőgazdaság irodájába. Tudta mi vár rá, de csak a vállát vonogatta — őt az efféle kicsinyes dolgok nem zavarják.

Az erdész H. Bél^t várta. A pohár betelt.

Nézd fiam, mindennek van határa. Nem mondhatod, türelmesek voltunk hozzád. Sok mindent elnéztünk és nagyon sokszor figyelmeztettünk: dolgozz becsületesen. Ne szégye- nítsd magad társaid előtt. Nem volt foganatja. Nálunk használhatatlan ember vagy; itt a munkakönyved, mehetsz. Csak arra kérlek: okulj ebből a dologból.

H. Béla hanyag pózban állt az erdész előtt s egyáltalán nem szégyenkezett. Sőt: társai előtt később kérkedett. , A vén h .. .t néhányszor jól befűztem.’“

meg, holmiféle „száj rézás'' miatt. Csőnadrágban, s ahogy Cserkésző Ilon mondják „lánctalpas’“ cipőben jár.

Egyik emlékezetes fegyverténye, melynél dicstelenül „lebukott“’, az a bizonyos falopás volt. Valahonnét vontatót kerített, és sógorával el akarta takarítani az erdőből a kitermelt fát. De az efféle kisebb-nagyobb ügyeinek se szeri, se száma ..,

A közelmúltban — rendes szokása szerint — H. Bélával dülöngélve beállított a kiszesek mulatságára.

— Állj! — kiáltott a harmoni- kásra, cifra káromkodással fűszerezve.

— Mostantól kezdve nekünk húzod, — nézett körül gőgösen a bősz nagylegény. Persze, annak rendje-módja szerint mindkettejüknek kitették a szűrét, de a mulatság jóhangulata visszavon- hatalanul elmúlott. A két falusi huligán fenyegetőzve hagyta el a helyiséget. S ez náluk mindennapos dolog.

Élősdiek

Tizennyolc éves siheder rúgja be a korcsmaajtót és szinte beesik a küszöbön Részeg. Iszik nap mint nap. Odatámolyog a pulthoz, gavallérosan pénzcsomót ránt elő; a csapos elé vágja és italt kér. Szemei keresztbe állnak. a nyelve alig forog.

N. Istvánnak hívják.

A gépállomáson dolgozott, ha ugyan dolognak lehet nevezni azt. amit ott csinált. Elküldték. Előbb azonban hosszú hetekig

próbáltak a lelkére beszélni, öz* vegy édesanyjára hivatkoztak, aki járt a gépállomás igazgató* jánál és sírva könyörgött: Tegye* nek valamit a fiával, mert 5 nem tud neki parancsolni. Amit lehetett, azt megtették. Végűi neki is a kezébe nyomták a munka* könyvet.

S a tizennyolc éves fiú nem szégyellj magát. Nem ég képén a bőr amiatt, hogy édesanyja tartja, ruházza, kosztolja.

Társa is van

S amikor elfogy a pénz, akkor szereznek maguknak. — Ügy, ahogy éppen lehet. Lopnak; ezt,

azt

Hát ők volnának a cserkeszöl- lői nagylegények... A rendőr* seggel sokszor meggyűlik a ba~ :uk. mert így élnek. Ha ezt egy* általán életnek lehet nevezni

A szomszéd, mielőtt elmegy hazulról gondosan körülnéz: el* zárt-e mindent Amikor feltűnnek a faluban, a korcsmáfös légszívesebben bezárná előttük az ajtót. A község fiataljai megvetéssel beszélnek róluk...

A rendes emberek elkerülik őket. Ök néhányan a falu kikö- zösítettjei. Soha nem tudni, mit forgatnak a fejükben; hol mikor provokálnak verekedést. Dolgozni nem szeretnek: a napot lopják. Szerencsére csak néhányan vannak mindössze. De minden faluban van ilyen néhány. Törődni kellene velük. Nem mondani le róluk —• észhez téríteni őket.

f— Szp —

vegyületéket leépez. A víz a széndioxidot elnyeli, s így oldóképessége fokozódik. A széndioxid vízzel szénsavvá vegyül, mely a vizet savanyúvá teszi Az ilyen savas viz a kőzetek nagy részét megtámadja, kioäd- ja. A kémiai málás sarán jön létre az agyag és az ásványi sók. Az agyag alatt olyan kőzetmáladékot- értünk, melynek átmérője 0.002 milliméternél kisebb, alkalmas a tápelemek és viz megkötésére, teülát a talajban előnyös bizonyos határig. Azon túl azonban szélsőséges tulajdonságot ad a talajnak, Ez a határ kto S0 százalék:

A talaj alkotórészeit két nagy csoportra osztjuk: élettelen és élő részek.

Élettelen részek:

1: Ásványi anyagok,

2. Szerves anyagok,

3. Víz (oldott sókkal);

4. Levegő,

Elé részek:

1. Farányszervézetek,

2. Magasabbrendű állatok. Az ásványi alkotórészek a fizikai

és kémiai málás során jönnek létre: kő, kavics, durva homok, finom homok, iszap, agyag.

GALGOCZI JÓZSEF gazdasági tanár Jászberény

Szerdán tartják a Mezőgazdasági Szabadegyetem második előadását

Az erdőgazdaságban tehát ilyen gyászos módon telt ki az esztendeje, mert nem dolgozott becsületesen. Ő nem a munkában nagy legény, hanem a korcsmában. Ahová beteszi a lábát, ott megbontja a rendet, a többi fiatal szórakozását; kötözködik. Húsz éves, meglett ember. Ilyen ésszel mi lesz majd belőle?

A falusi jam per

Társa és vezére Z. Sándor. Afféle világot járt legény; összejárta Tolnát-Baranyát, de sehol nem mardt hosszabb ideig. Vagy ő lépett meg, vagy őt léptették

A Hazafias Népfront megyei mezőgazdasági szakbizottsága, a Szolnok megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság agrártudományi szakosztálya, a TIT, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a MEDOSZ, valamint a MÉSZÖV közös rendezésében kerül sor szerdán, december 17- én délelőtt kilenc órakor a Me-- zőgazdasági Szabadegyetem második előadáséra.

Elsőnek Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium állat- tenyésztési főigazgatóságának vezetője szól a „Szarvasmarha- tenyésztés legfontosabb kéndé- sei“’-ről; majd dr. Mócsi János Kossuth-díjas akadémikus beszél állategészségügyi kérdésekről, különös tekintettel a felnevelési betegségekre.

Az előadásokra a megyei taJ nács nagytermében kerül sorj

—-----------■■■■■■ - - ■

Be

érett a citrom

V szoins-j-üs Csehstiovó ?n, a Magas Tatra alján érik a citrom. Hg az ország szükségletét nem is, de a "-nyék üdülőit él tudják »4*»-* w»a zai téjggsssel» —— -—

számít rá. A jegyző urnák is kell küldeni, mert az adót úgyis borsosán számítja.

— Hát kiUgyél!

— Boros komáeknak, azok , mar kétszer is küldtek, Hajdú

sógornak, Pál István rokonnak, 1 bírónak, meg a kántornak.

Az ember elgondolkozott az ágyban s megfordult a másik oldalára.

— Akinek muszáj, muszáj. Az ember előre megeszi a disznót.

Övvel befejezte a beszélge- ^ tést s az asszony tudta, hogy ha már megfordult az ágyban, a fái felé, többet nem szól.

De ő csak tovább gondolkozott és lassan egyre nagyobb sor név jutott eszébe, akinek mindnek küldeni kell, mert ők is küldtek. Már olyan hosszú sor név jutott eszébe, hogy hozzáfogott az ujjain megolvasni. Egész megborzadt, hogy már tizenöt, tizenhat, tizenhét név jött elő... De még nem elég, hogy küldeni kell, de hogy ilyen óriás nagy lett ez a bolond disznó, mindenkinek valamivel nagyobbat kell küldeni, mint ó küldött. Ez már így illik. Nagyon elkeseredett, mikor huszonnégyig jutott, be is hunyta a szemét, hogy nem gondol rá többet, inkább elalszik. De még félálomban is eszébe jutott. Hallgató Janos, aki bevitte leg utóbb a vásárra s azt mondta.

majd leesszük a fuvart az öreg disznóból, meg Sápadt Imre, aki megszántotta az egyik darab fődet, ami igen messze van, hát megkérték, hogy segítse ki őket.

Végre sikerült elaludni s nem is ébredt fel, csőik mikor az ura már a csizmát húzta reggel félé. Hajnalban keltek, jóval virradás előtt. Nagy hó esett az éjszaka, el is kellett seperni a havat.

Az ölés nagyon szépen ment. Ez a szegény jó állat úgy adta magat a kés alá, mint egy ártatlan bárány, még a szeme is hálásam könnyezett, látta, mikor a vér alá tartotta az edényt.

Jlj -gperzselték, szépen lobo- ' gott a lány. Az unokák mind elögyűttek s ott fagyos- kodtah a tűz körül. Mikor meg volt tisztítva a disznó, olyam rózsaszínű volt annak a bőre, mint a rózsa. Hogy kettőbe hasították, a féldisznót lemérték a holdas mérlegen felakasztva, éppen ki- lencvenhét kiló volt. A másik fele is atmyi. Hat kilő híján megvolt a két mázsa tisztán.

De a bontásnál csalódás érte őket. Nem völt annyi bél, mint amennyire számítottak. Az asz- szany nagy gondba merült.

— Hallod-e, vigyázni kell a tőlésnél, hogy mindenkinek jusson.

— Hál hánynak akarsz küldeni'..

Az aA&zony nem merte meg

\

mondani, hogy hcermimckettőnek. Y

Sűifc azt mondta: Q

— Majd én szólok, mikor élég.h

sj2 yönyörü szalonnája volt aU-J- disznónak. Égy nagy ardsz-ß szál nem érték át. Óh, a szegényX ez csupa hájra, zsírra hízott. Mi- V csoda derék jószág volt. Még aü sonkát is alig lehetett kivágni,}) az is Csupa zsiradék. K

A gazda is nagy gydnyörüség-V gél dolgozott a disznóban. Sze-u rette, hogy ilyen teméntelen ál-A lat. Nagyon boldog volt. CsalX akkor ijedt meg. mikor a hurka- v s kalbásztőtésre került a $or. Au felesége csupa csupára elporcióz-}) la az egészet, még ki sem telt1 mind a harminckettő. v

— Hát mit adunk most ay , disznótorban a vendégeknek? (j

/~I/ iszámítottük, hányán lesz-0 ~ nek. Bizony solcan. Dehát/) ebből nem lehet elvenni, az asz-í szony, ahogy kész volt égy por-V ció, már küldte porcelántányé-U '• ron kit ide. leit oda. GyerekQ ■ volt elég. aki vigye. J

Ott maradtak az üres teknő-Y vei. Csak elbámuUak, hogy ne-', kik igazán semmi se marad* se j\ hurka, se kolbász. )j

— Vágj csirkét, kacsát! —V adta ki a parancsot a gazda. ^

A disznótorra megjöttek ' rokonok. Tizenhatan.

És ették a csirkepdpriké meg a kacsapörköltet.. Végre f- kiáltottak:

— Hát hun van mar a disznó ?U