Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-13 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (&70LMK MEGYEI A nyugati hatalmak uralkodó körei ki akarnak hűlni a berlini helyzet rendezése alól — A TASZSZ nyilatkozata lícwztaxj (TASZSZ). K ét hét tett el azóta, hogy a szovjet kormány az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaartszág, valamint a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság kormányaihoz intézett jegyzékeiben közölte elhatározá­sát: intézkedéseket tesz Berlin külföldi megszállási! rendszeré­nek megszüntetésére, s egyúttal konkrét javaslatokat tett a ber­lini kérdés megoldásának mód­jaira. A szovjet kormány kez­deményezése általános figyel­met keltett és támogatásra talált sok állaim, .valamint széles tár­sadalmi körök részéről is — ál­lapítja meg a TASZSZ nyilatko­zata, majd rámutat: A legszélesebb körtükben meg­állapítják annak a szovjet ja­vaslatnak elfogulatlan jellegét, hogy Nyugat-Bér lint nyilvánít­sák szabad várossá; Sajnos, azonban, meg kell állapítani, hogy egészen más jellegű az az álláspont, amelyet egyes nyugati hatalmak — NATO-tagállamok — hivatalos képviselői a Ber­linre vonatkozó szovjet javasla­tokkal szemben elfoglalnak. Az Egyesült Államok elnöké­nek és külügyminiszterének, Nagy-Britannia külügyminiszte­rének, valamint az NSZK kan­cellárjának nyilatkozataiból csu­pán egy következtetés vonható le: az említett állámok kormá­nyai változatlanul vonakodnak attól, hogy józanul értékeljék azt a helyzetet, amely a nyugat-ber­lini megszállási rendszer követ­keztében kJfdakült Eisenhower elnök állást fog­lalt a szovjet javaslatok ellen, s december 10-1 sajtóértekezletén kijelentette: az Egyesült Álla­mokat, valamint Angliát és Franciaországot „terheli az a fe­lelősség és kötelesség. . hogy megóvják Berlin nyugati részé­nek szabadságát". Helyénvaló, hogy megkérdezzük ebben az esetben ki követ el merényle­tet Nyugat-Berlin „szabadsága’ ellen? Ismeretes, hogy a szovjet kormány javaslatai nem irányul­nak a nyugat-berlini társadalmi életfeltételek megsértésére. A Szovjetunió nem akar semmi­féle kárt okozni a nyugati ha­talmak tekintélyének Sőt, a szovjet kormány kifejezte azt a készségét, hogy a többi hatal­makkal együtt garantálja a szahad város státusának megtar­tását s a nyugatberlini politikai és gazdasági életbe való be nem avatkozást. A TASZSZ nyilatko­zata ezután sorra leleplezi a nyugati államférfiak kijelenté­seinek képtelenségét és rámu­tat: A nyugati hatalmak uralkodó körei ki akarnak bújni a ber­lini helyzet rendezése alól, és ezért újra a régi módszerhez fo­lyamodnak, amint ezt már nem egyszer tették, hogy meghiúsít­sdlk farrtoa nemzetközi problé­mák megoldását: Németország újraegyesítésének. problémájá­hoz fűzik számításaikat. A négy hatalom — úgymond — ne a berlini kérdést vitassa meg, ha­nem „az egész német helyzet­ről” tárgyaljon, ahogyan ezt nemrég Lyod mondta. S emel­lett isimét a régi, már elkopta­tott ócska lemezt veszik elő „Né­metországnak szabad választá­sok útján történő egyesítéséről”. De kit akarnak becsapni a nyugati hatalmak politikusai, amikor előveszik a négy hata­lomnak a német újraegyesítésre vonatkozó tárgyalásait, ezt a hírhedt programot, amely már régen a történelem lomtárába került. A Szovjetunió nem vesz részt semmiféle tárgyaláson, amelynek az a célja, hogy Né­metország egyesítésének kérdé­sét a németek háta mögött és a németek helyett oldja meg. Más dolog a német békeszerződés előkészítése és megkötése. A szovjet kormány soha nem ta­gadta a négy hatalomnak e kér­désben való illetékességét. A szovjet kormány bármikor részt vesz olyan tárgyalásokon, ame­lyek a német békeszerződés elő­készítésére irányulnak. A nyilatkozat ezután hang-; súlyozza, hogy a Szovjetunió mindig Németország békés, de­mokratikus egyesítése mel’ett foglalt állást, s ma is teljes mér­tékben támogatja Németország egyesítésének egyetlen reális programját: a két német állam megegyezését. A német kérdés megoldására csak egy alap kínálkozik: a két német állam létének elismerése, azaz a Németországban kialakult tényleges helyzet elismerése. Elmondhatjuk, hogy a NATO- országok államférfiai közül senki sem bizonyult a berlini kérdés­ben előterjesztett szovjet javas­latok oly heves ellenfelének mint Adenauer, az NSZK kor­mányának feje. A kancellárt a berlini kérdés megegyezésen alapuló rendezésének már csak a gondolata is kihozza sodrából, pedig ezt a megoldást diktálják az európai béke érdekei és a né­met nép jogainak biztosítása. A szövetségi kormány fejének féktelen nyilatkozatai azt mu­tatják, hogy bár a kancellár sok­éves politikai tevékenységre te­kinthet vissza, mégsem tanulta meg, hogy okulni kell a törté­nelem tapasztalataiból A kom­munizmus iránt érzett gyűlöle­te, amelyet Adenauer mindun­talan elárul, lépten-nyomon a Hitler által követett útra viszi őt. A szövetségi kancellár az európai hidegháború legfőbb su- galmazójának szomorú hírnevét vívt^ ki, ^ denauer elsősorban Prágában megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülése PB AGA (MTI). December 11-én megkezdődött Prágában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 10. ülése. A tanács­kozáson a KGST tagállamai: az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Roman Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság küldöttei vesznek részt. \ Az ülésen a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésé­nek több gyakorlati kérdését tárgyalják meg. (MTI). • • Ülést tart a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Hétfőn délelőtt 9 órai kezdet­tel a megyei tanács VB. termé­ben ülést tart a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizott­ság tagjai és a meghívottak ez alkalommal megtárgyalják az építési vállalatokat irányító ta­nácsi szervek munkáiéról, va­lamint egyes termelőszövetkeze­tek házi építkezéseinek vizsgá­latáról készült jelentést, a szo'- V — noki járási NEB eddig végzett munkáját. Megvitatják a megyei NEB jö­vő évi munkatervét, majd a dolgozók beadványainak intézé­sét tárgyaló utóvizsgálat tapasz­talatait. Végül a két NEB ülés között végzett munkáról számol be Juhász Imréné dr., a me­gyei NEB elnöke. TMilenc tsz-elnök tanul Mezőtúron Mezőtúron a Mezőgazdasági Technikum épületében két hét óta az ifjú diákok köpött idő­sebb emberekkel is találkozunk. Tizenkilenc termelőszövetkezet: elnök tanul háromhetes tanfo­lyamon. Égytől-egyig olyan ve­zetők, akik csak az utóbbi idő­ben kerültek a megye valame­lyik közös gazdaságának az élé­re. A háromhetes tanfolyam hallgatói között ott van Szol­nok megye hat ifjúsági tsz-ének elnöke is. A tanfolyarh hallgatói növény- termelési, állattenyésztési, — üzemszervezési ismeretekkel gyarapítják tudásukat. 11959 Jelentős előrehaladás a Papírgyár korszerűsítésében AZ ELMÚLT ÉVEK alatt so­)kat fejlődött a Szolnoki Papír- .gyár. Hogy mást ne mondjunk, ^jónéhány millió forintos ráfor­dítással Közép-Európa egyik (legkorszerűbb szalmacellulóze (üzeme épült fel telepén. Jövőre ismét jelentős beru­házásokat eszközölnek a Papír­gyárban. Sor kerül többek kö­pött a legnagyobb termelő egy­ség, az 1. számú papírgép kor­szerűsítésére. Ez a feladat a sok (munka mellett nagy költségbe kerül. Mintegy 7 millió forin­tot áldoz rá az állam. Igaz, meg (is szolgál a ráfordított erőfeszí­tésért, mivel előreláthatóan 15—20 százalékkal növekszik ) termelése. A költségek zömét a ( külföldről beszerzett gépek és ^különböző berendezések ára te­szi ki. A következő év előrehaladást /(jelent az üzem energiaproblé- \ máinak megoldásában is. 1959- vben elkészül a gyár új erőmű­övének terve, s 1960-ban sor ke- / rül a kivitelezésre. Ez is jóné- yhány millió forintot emészt fel. . Az új erőműnek nemcsak az (7 áramszolgáltatás bizt nságosab- n bá tétele, s az áramköltségek y jelentős csökkentése miatt lesz (J nagy jelentősége, hanem a Szol­ul nők környéki elektromos háló- (Ozat tehermentesítése szempont­újából is. , 195S-BEN új üzemrésszel bő­vül a Papírgyár. Hozzávetőleges számítások szerint egymillió fo­rintos ráfordítással zacskóüze­met létesítenek. Az eddigi gya­korlat az volt, hogy a Szolno­kon előállított papírt Budapest­re vitték, s onnan fedezték a Tiszántúl papírzsák és zacskó­szükségletét. A felesleges — bár az eddigi helyzet miatt kényszerű — szállítások tetemes összegekkel növelték a szállítási költségeket, s késleltették a ter­mékek rendeltetési helyre érke­zését is. Ezen az áldatlan álla­poton segít majd az új üzem­rész. A zacskógyártás egyelőre egy géppel indul meg, de 1959 végére már 3 gép működik 1960-ban ismét növekszik a zacskógyártó gépek száma. Az új tervévben a szükséglet­nek megfelelő főcsatornát kap a cellgyári üzemrész. Az erre a célra előirányzott 350 ezer fo­rintos munkát az indokolja, hogy a cellulózegyár jóval túl­szárnyalja az eredeti tervezés szerinti teljesítményt, s ennek következtében a csatornaháló­zat elégtelennek bizonyul. A cellgyári termékek minősé­gének javítását segíti elő a Svédországból beszerzett, mo­dern osztályozó berendezés. Az egynegyed millió forintot fel­emésztő üzembehelyezést szin- tén jövőre valósítják meg. AZ EGYENLETES, zökkenő- mentes munkát biztosítja a kö­vetkező hónapokban elkészülő száz köbméteres gőztároló is. A hatalmas vastartályok már ott díszelegnek az üzem udvarán, Üzembeállításuk megéri a rájuk fordított 800 ezer forintot. Igen számottevő a felújítási keretből fedezett korszerűsítés is. Az idén kezdték például és 1960-ban fejezik be a villany- hálózat rekonstrukcióját. Éven­ként egymillió forintot fordíta­nak erre a célra. Az új erőmű mellett üzembiztonsági és bal­esetvédelmi okokból szükségessé vált már ez a munka is, mert az eddigi hálózat már nagyon avult, korszerűtlen volt. Az állam nagymérvű befekte­tései nemcsak a népgazdaság­nak hoznak majd hasznot, ha­nem előnyt jelentenek a papír­gyári dolgozóknak is. Az idén például néhány üzemrész kor­szerűtlen volta ellenére példa­mutatóan megbirkóztak terme­lési előirányzatukkal, december elejére valóraváltották éves ter­vüket. Ezáltal jónéhánynapos nyereségrészesedésre számíthat­nak. A következő évben eszkö­zölt beruházások biztosítják a növekvő feladatok valóraváltá-» sát is. &) A denauer elsősorban attól fél, hogy a külföldi csapa­tok — isten ments — elhagyják Nyugat-Berlint és átadják a né­meteknek. Adenauer alighanem jobban szivén viseli a nyugat­berlini megszállók elavult jo­gait, mint maguk a megszállók. Micsoda képtelen helyzet! Nem véletlenül állapítják meg, hogy Adenauer úgy vonul be Német­ország történetébe, mint „a megszállás kancellárja”, mint az egyetlen német kancellár, akinek egész politikája Német­ország külföldi megszállásának fenntartására irányult. A nyilatkozat hangsúlyozza továbbá: Adenauer kancellár és azok a nyugatnémet körök, ame­lyek támogatják a kancellár po­litikáját, arra törekednek, hogy Nyugat-Berlint adott pillanat­ban a Német Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló agresz- szió, testvérgyilkos háború ki­robbantásának támaszpontjává tegyék. Tudják azonban, hogy a nyugatberlini felvonulási te­rületet nem tarthatják meg sa­ját erejükből, s ezért a megszál­lók szuronyaira számítanak. (Folytatása a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents