Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-12 / 294. szám

1958. december 12. I SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 8 Segítsenek a községi vezetők A mezőgazdasági felügyelő nem azért van, hogy a gólyákat számlálja €gy vidéki kollégiumban LAPOZGATUNK az ügyrend­ben, amely meghatározza a köz­ségi mezőgazdasági felügyelő ha­táskörét és feladatát. Mitaga­dás, van itt tennivaló bőven. — Néhány példát ezekből. Az ügy­rend szerint a gazdasági felü­gyelő „munkaidejének javaré­szét köteles a termelők között tölteni és részükre a helyszínen megfelelő szakmai segítséget nyújtani ...A felügyelő kizáró­lag a mezőgazdasági termelés helyi szervezésére, befolyásolá­sára, és hatósági feladatainak el­látására hivatott. Más felada­tokkal (marhalevélkezelés, eb­összeírás, adóügyek, stb.) nem bízható meg.” Ez világos és érthető. De saj­nos. nagyon kevés helyen te­remtik meg a lehetőségét armak, — a községi tanácsok végrehaj­tó bizottságai, — hogy a mező- gazdasági felügyelő az ügyrend szerint munkálkodjék. Legtöbb­ször mindenre jut idejük, csak sn arra nem, amit végezni kötelességük lenne. Humorosan hangzik, de saj­nos ez a szomorú igazság, hogy egyik-másik községben még a gólyák számlálását és a diófák összeírását is ezekkel az embe­rekkel végeztették. Több mezőgazdasgi felügyelő maga is panaszkodik. Nem bír­nak elmozdulni hivatali szobá­juktól, az íróasztaltól. Nagyon sok a szinte kibogozhatatlan, véget nem érő földügy. Egyálta­lán nem túlzás, hogy Szolnok megyében a mezőgazdasági fel­ügyelők munkaidejük 60—70 százalékát földrendezési pana­szok, óhajok kibogozására for­dítják. Ez az állapot tarthatat- ian. A községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak kell ezen az állapoton változtatni, mégpedig úgy, hogy a felügyelők mellé segítséget adnak. AMÍG EZEK a szakemberek jórészt kibogozhatatlan ügyeikkel foglalkoznak, kevés idejük jut a termelés szakmai irányítására. A legfontosabbról nem is beszél­Sokan mondják: a mostani i zsúfolt tantervek a szokottnál (jobban igénybeveszik a gyere­kek szellemi és fizikai erejét. Mi tagadás némi igazság van eb­ge mellett nem kis szerepe van ebben a több év alatt kialakí­tott és jól bevált csoport-rend­szernek. A lányok szerint öröm így tanulni, mert ha valami ne­Megérkezett a hazai hezebben megy, akkor megma­gyarázzák a csoport „idősebb’ tagjai. zik a velükszületett szorgalom, vagy valamilyen korábbi neve­lési hiba folytán elaludt ez a minden emberben ilyen vagy olyan arányban fellelhető jel­lemvonás. Hogyan lehet segíteni ezeken a gyerekeken? A jászapáti leány- kollégiumban erre is találtak megfelelő módszereket. A felü­gyelő tanárokról már szó esett, a csoportos tanulást is megem­lítettük. Amiről még nem szól­tunk: az érdekeltség. Első hal­lásra, mivel serdülő korban lé­vő gyerekekről van szó, kicsit furcsán hangzik ez, de ha szá­mot vetünk arról, hogy tanu­lók távol élnek szüleiktől, s leg­alább hetenként szeretnék meg­látogatni őket, mindjárt elhal­ványul a furcsaság. A hé* gi ben, de csak „némi”, mert az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyították: megfelelő időbe­osztással, helyesen alkalmazott oktatási segédeszközökkel sokat lehet könnyíteni a tananyagok elsajátításában. Hogyan oldják meg ezt egy vidéki kollégiumban? Erre vol­tunk kíváncsiak, amikor meg­látogattuk a jászapáti gimnázi­um leány diákotthonát. Dr. Té- si István tanár, kollégiumi igaz­gató és Kovács Ibolya a kollé­giumi tanács elnöke szegődötl .vezetőnknek. Legelőször a napi­rendet ismertették meg ve­lünk. * Érdemes külön is szólni a stu- , diumról, vagyis a napirend azor .részéről, amelyben a kollégiurr lakói a másnapi órákra készül- )nek fel. Nem hosszú idő ez, na- jpi 3—4 óra, azonban a felügyeli , tanárok segítsége biztosítja 'hogy a lányok rendesen felké­szüljenek. A diákotthon lakói­Persze az eddigiekből olyan kép vetítődik elő, hogy Jász­VILÁGGAZDASÁGI hírek hogy tovább bővítik a két ország1 tudományos kutatóintézeteinek, együttműködését, különösen < mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban. A gépgyártás az elektrotechnika és a bányászat, valamint az élelmiszeripar terü­letén rendszeres műszaki doku mentaciócsere jön létre a két ország között. PRÁGA. A Terimpex magyar külke­reskedelmi vállalat december 8- án Prágában bemutatót rende­zett a konzervipar legjobb ter­mékeiből. A kóstolón megje­lentek a csehszlovák külügymi­nisztérium a belügyminiszté­rium! a tervhivatal, a vendég­látóipar, a külkereskedelmi vál­lalatok- és a sajtó képviselői. A magyar konzervipar ételkülon-< legességei általános elismerést! arattak. A bemutatóról a cseh-< szlovák televízió is közvetítést) adott. < A csehszlovák és a görög küL, keresikedelem képviselői Athén-' ben az 1959-től 1961-ig terjedő, időszakra szóló hosszúlejáratú' árucsereforgalmi és fizetési, egyezményt kötöttek. AZ egye^itfPf^gei szemben csinos barna meny szerint 1959-ben 40 szá-\}W*}a*szonyka ul; gyakorlott Zalákkal, 1960-ban 60 százoték-X^Z simogatasara az ava­kal. 1961-ben pedig 73 százalék-fZ el° 7 {elelmesnek tu]l° , , -, , , H. . , Xgep engedelmes jószággá széli­kai növekszik a két ország aru-Y<dül Meghálálja a Jos bánás_ csereforgalma. # Vmódot: mióta Kurucz Istvánná <<kezeli — vagy másfél éve — SZÓFIA jjegyetlen egyszer sem szorult Ünnepélyes külsőségek között javításra, adták át rendeltetésének Bulgá-y Mnemotechnikai — azaz emlé- ria színesfémkohászatának leg.ykezőtehetségi — bravúr, amit a nagyobb létesítményét, a „Gecrr-<<központ kezelője napról-napra gi Damjanov” rézkombinátot y Produkál. Legalább 160 házi Pirdopban. A kombinát a Ba,l- (ttelefonáttomást kapcsol fejből — teán-félsziget legnagyobb ilyenf^Ubh 400 tanác8i dolgozóról üzeme s a legkorszerűbb gépek- melyik osztály, melyik ke’ van felszerelve. Uzobajaban mit ügyködik. Ez a Szófiában a szovje^-bolgárjtsá° 1M9V elÖny ~ aZ tudományos és műszaki egyutt-*"sy/etefc őszére. Szamtalanszor működési bizottság megtartotta))— pardon! napjában „csak” II. ülésszakát, Elhatáro2*áií,<í500-^600 alkalommal hívják Napi 3000 halló megyei tanács telefonköz­pontjában az asztalon el­helyezett fekete öntöttvas-ször- Inyeteggel szemben csinos barna telefonon a megyei tanácsot; s kérnek azonnal tanácsot — ki­hez forduljanak ügyes-bajos dol­gukkal. Az 5—600 hívásos nap „könnyű”, a választások alatt legalább megkétszereződött a hí­vások száma. Egyetlen kapcsolás — megszá­moltam! '— öt műveletet igé­nyel a kezelő részéről. Ha a hí­vott szám foglalt, nyolcat, tí­zet is. Ezúton és töredelmesen val­lom: elég gyakran dörmögök a más városok telefonközpontjai­nak késedelmeskedése miatt. Kurucz Istvánná ellenben az őszinte szeretet hangján emlék­szik meg róluk. „Gyorsak, pon­tosak, kedves!” — ezt mondja. Kuruczné jó kolléga. Lotto- napokon izgatottan várja a pos­táról Rieglerné értesítését a nyerőszámokról. A szerencsés öt számot = gyakran kérdés nél­( AdOL A MfcGYE V TALÁLKOZIK kül — közli az érdeklődőkkel. Ennek az a titka, hogy kitűnő hallása révén, ezernél több gya­kori telefonálót ismer meg az első szavak után; tudja már, kit mifajla ügyben keresnek. Beszélgetés közben végigsza­lad a szemem Kuruczné rezi­denciáján. Takaros, kristálytisz­ta a kis szoba; falán egy Mészá­ros és egy Szurcsik-féle aquarell, szolnoki művészek alkotása. Váza, magahímezte terítő a szo­badíszül szolgáló asztalkán. Az ablakfüggöny is elkészül nem­sokára. Úgy látszik, Kurucz Istvánnénak valóban második otthona a munkahelye. i troszul és németiül beszél a magyaron kivitt a tanács központosa; válogatott kiszólá­sokban azonban csak édes anya­nyelvűnkön van része. Igen so­kan — persze, főleg nők! — kí- váxicsiskodásnak tekintik érdek­lődését, hogy a kért mellékállo­máson kivel kívánnak beszélni. Pedig ez nem indiszkréció; szük­ségszerű érdeklődés, hiszen a megyei tanácsnál is előfordul munkaerővándorlás — azaz köl­tözés egyik szobából a másikba. Előfor&ul, hogy a megyei ta­nács dotgozói magánügyben használják a telefont; havonta 130—150 forintra rúg a beszél­getések fejében befizetett ősz- szeg. Ügy látszik, az ugyanab­ban az épületben dolgozó járási tanácsiak sokkal szófukarabbak •— közel két év alatt egyetlen fillér telefonhasználati díjat nem fizettek... Nagy Ferenc postai műsze­rész neve is szóbakerül beszél­getésünk során. Ez a kitűnő, sztahanovista szinten dolgozó szakember gondozza a tanács többszázezer forint értékű köz­pontját, melyet Kurucz István­ná annyi gonddal kezel. Közös munkájuk eredményeként za­vartalan a megyei tanács falsa fonszolgálata. ve, arról, hogy a tsz-ekkel kap­csolatban is rengeteg tennivaló-* juk lenne. * I Az ügyrendben ugyanis töb-| bek között ezt is olvashatjuk: a mezőgazdasági felügyelőnek kö-' telessége „a tsz-ek, a tszcs-ék, a1 termelői társulások alakulásé-, nak elősegítése.” Elősegítik a megye községeiben a gazdasági1 felügyelők a tsz-ek, tszcs-ék, —i sfb-k alakulását? Legtöbb he-( lyen nem. Ez az igazság. De eb­be az igazságba nem nyugodha­tunk bele. Senki nem akarja elvitatni, a gazdasági felügyelőknek renge­teg a tennivalójuk. De meg kell különböztetniük a mellékest a lényegestől, s számukra a leg­lényegesebb a termelőszövetke­zeti mozgalom erősítése, a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének elősegítése. AZ IGAZSÁGHOZ hozzátar­tozik, hogy legtöbb mezőgazda- sági felügyelő lelkiismeretes, ál­dozatos, alapos szakmai isme­retekkel rendelkező ember. Szí­vesen is végezné a legfontosabo feladatokat, de az előfeltételek nincsenek számára megteremt­ve. íme a példa az előbbi állítás bizonyítására. Bemutatjuk egy viszonylag jól dolgozó és törek­vő mezőgazdasági felügyelő munkarendjét, azt, mive tölti idejét. Balázs Béla Szandaszöl- lősön dolgozik. Ezév márciusá­ban került ki az egyetemről. El­mondotta, hogy augusztus-szep­tember- és október hónapban nagyon kevés ideje jutott arra. hogy szervezési és szakmai kér­désekkel behatóbban foglalkoz­zon. A földrendezési ügyek mi­att nem jutott rá idő. Jelenleg ’ is munkaidejének túlnyomó ré- ; szét földügyekkel tölti. ; Sok negatív példát sorolhat­nánk, de felesleges. Az a valc helyzet, hogy jelenleg a mező- : gazdasági felügyelők nem azl csinálják, amit kellene. S ezer , az állapoton nyilvánvalóan vál- . toztatni kell. V. K. — Sz. P i . i— ­...­A „Studium” alatt \nak tanulmányi eredménye 4 ti- (/zeddel maga mögött hagyta a /(„bejárók” osztályátlagát. / A felügyelő tanárok segítsé­apátiban ismeretlenek a gyenge tanulók. Ez szépítés számban menne, mert itt is találhatok olyan gyerekek, akikből hiány­.«‘■«a J »Bili »> mw m i i wi Amikor végetér a kötelező tanulási óra haza utazás ugyanis nem kis részben függ az otthonban at­tól, hogy ki milyen osztályza­tot kapott akkor héten. Helyes ez a módszer? A ta­nulmányi eredményeket, a ta­nulók fejlődését figyelembevéve feltétlenül célravezető. Mond­hatni kiegészítője annak a munkának, amit a jászapáti gimnázium tanárai, a diákotthon vezetői végeznek azért, hogy minden középiskolába került uülő korban lévő gyermek már most megtanuljon küzdeni egy célért s elsajátítsa a tanterv­ben meghatározott, az ő fej­lődését szolgáló anyagokat. — nagy —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents