Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-12 / 294. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. december 12 innen nem kívánkoznak el a fiatalok! — Minden munkaegységre 46,70 forint jutott — Délelőtt 10 órakor egymás után érkeznek az emberek a jászteleki Tolbuchin Tsz kultúr- házába. Ebben a helyiségben niég egy héttel ezelőtt nagy munka folyt. A dohányt csomózták a tagok, hogy kész legyenek a zárszámadási közgyűlésre. Most gyönyörűen kidíszítették, a homlokzaton ezzel a felírással: „Üdvözöljük a tsz 9. zárszámadási ünnepi közgyűlését!” Tizenegy órakor megkezdődött a gyűlés. Kuli elvtars, a tsz párttitkára üdvözölte a vendégeket. Következőnek egy kislány szavalt, majd Lázár elv- társ, a tsz elnöke értékelte egy esztendő munkáját, s röviden visszatért az eltelt 9 évre is. Az idén tudott legtöbbet elérni a szövetkezeti gazdaság. 427 fch. földön ötvenkilenc taggal és kilenc családtaggal dolgoztak. Különösen a növénytermelésben értek el jó eredményt. A következőképpen alakult a termés: Tervezett Termett Vetés területe term.h-ként q 100 kh búza 10.— 9.30 33 kh árpa 18.— 13.84 5 kh zab 8.— 12.30 40 kh kukorica 22.— 24.— 2 kh burgonya 80.— 100.— 18 kh c. répa 200.— 231.-— 8 kh dohány 7.70 12.50 5 kh kertész. 38.000 Ft 64.000 Ft A szép eredményekhez hozzájárult a tagok szorgalmas munkája, az egyéni felosztás elve, ás az, hogy nagy gondot fordítottak a talajerő pótlására, ötven kát. hold földet 200 mázsa Istállótrágyával, terítettek meg, -wenlkívul 40 kát. hold pillangóst szántottak alá, biztosítva ezzel, aogy 5—6 évig szántóterületük 53 százaléka jó termést hozzon. Műtrágyából minden kai. hold 'öidre 110 kg-ot szórtak. Állatállományuk közepesnek Mondható. Száz hold földre 22 aarvasmarha. 49 sertés, 92 juh jut. Van 8 lovuk és 20 család móhük is. Az elkövetkezendő években az lesz a feladat, hogy az egy holdra eső számosállatot növeljék. A lehetőség megvan ehhez, s az állatgondozók, például Kiss József és Túróczi János nagy szakmai tudással rendelkeznek. A kővetkezőkben Lázár elvtárs a termelőszövetkezeti ifjúság helyzetével foglalkozott. A fiatalok nem kívánkoznak el a tsz-böl, megtalálják számításukat és szórakozási lehetőségüket is. Rádió, lemezjátszó, televízió biztosítja ezt. Az egy hónapja alakult KISZ szervezet tagjai minden este együtt szórakoznak, s megkezdődött a politikai iskola is. Ismertette Lázár elvtárs. hogy a növénytermelésiből 751 772 forint lett a bevétel. A közös gazdaság állattenyésztése 547 742 forintot jövedelmezett. A segéd- és feldolgozó üzemágakból 180 ezer forint folyt be a tsz pénztárába. A jó munkafegyelem biztosította a forintosított elszámolás bevezetését. Minden munkaegységre 46,70 forint jutott, s ehhez jött még egységenként 5 forint prémium. Az egy főre eső átlag munkaegység a termelő- szövetkezetben 350. Ez pénzben 17 500 forintot jelent. Többen vannak olyan tagok, mint Kiss József, Túróczi Dezső, Bálint József, Csörgő László, akik elérték az 500 munkaegységet, s megkeresték a 31 ezer forintot. Ehhez jön még a háztáji föld haszna. A következő év legfontosabb feladata a szövetkezet gazdasági alapjának növelése, a taglétszám és a földterület szaporítása. — Befejezésként arról beszélt Lázár elvtárs, hogy az elmúlt két évben milyen állami támogatásban részesültek. 1957-ben bevezették a villanyt, az idén pedig 1 km hosszú bekötőutat kapott a tsz. A beszámolót hozzászólások követték, majd a KISZ-fia- talok kultúrműsorral szórakoztatták a közgyűlés résztvevőit. TURÖCZI MIHÁLY ■m. ■ Jobban élnek a kolhozparasztok A mezőgazdasági termelés növekedése a kolhozok pénzbeli jövedelmének emelkedéséhez vezetett. Míg 1952-ben a kolhozok összesen 42.8 milliárd rubel jövedelemre tettek szert, addig 1957-ben ez a szám 95.2 milliárd rubelre, tehát több mint kétszeresére rúgott. A termékek értékesítéséből 1957-ben 65 miUiárd rubellel több jövedelemhez jutottak, mint 1952-ben. A kolhozok oszthatatlan alapjai az 1953. évi 63.1 milliárd rubellel szemben, 1958 eleji a már elérték a 102 miUiárd rubelt. Utolérik Amerikát A Szovjetunióban 1957-ben tejből már 95 százalékát állították elő annak a mennyiségnek, amelyet az Egyesült Államokban termeltek. Az állati zsiradékok előálltíásában a Szovjetunió elhagyta az Egyesült Államokat. Az utóbbi években különösen növekedett a haszonállat-allo- mány. Ezzel együtt természetesen emelkedett az állati termékek termelése. Az elmúlt négy év során húsból 38 százalékkal, tejből 16.5 millió tonnával, gyapjúból 53.000 tonnával, tojásból pedig 6.2 milliárd darabbal nőtt a hozam. Zlél a kertészeiben £ J o ö László, a szászberek! Béke Termelőszövetkezet kertésze a krizantémokat telj nyug- vohelyílkre rakja. Tavaly a kolhozparasztok pénzbeli jövedelme — egy családra számítva — 1952-höz viszonyítva, 2.3-szeresére emelkedett. A tsz-ek terv készítéséről, « téli mezőgazdasági szakoktatásról, Szolnokon, az MSZBT klub helyiségében a járások és városok pártmunkásai, a tanácsok végrehajtó bizottságainak mező- gazdasági osztályvezetői, a Hazafias Népfront aktívái az időszerű, legfontosabb mezőgazda- sági feladatokról tartottak an- kétot. A tanácskozást a megyei pártbizottság és a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya rendezte. Friedrich Ferdinand, a megyei tanács VB szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője a jelenlévőket tájékoztatta a termelőszövetkezeti zárszámadások helyzetéről. Elmondotta: a közgyűlést legtöbb helyen jól előkészítették, s a szövetkezeti gazdák erre a nevezetes eseményre számos egyénileg dolgozó parasztot hívtak meg. Friedrich elvtárs szólott a tervkészítésről, amely jelenleg a tsz-ek legfontosabb munkája, alapja a jövő évi gazdálkodásnak. Éppen ezért nem elegendő, ha a tervet csak a szövetkezeti vezetők és a szakemberek készítik. Ebbe a munkába — ezt különös nyomatékkai hangsúlyozta az előadó — be kell vonni a szövetkezeti gazdák széles tömegeit is. Hivatkozott a turkevei Vörös Csillag Tsz tervkészítésére, ahol az előbbi fontos követelményeknek érvényt szereznek. a sző vetkezel « mozgalom fejlesztéséről Felszólalt a 'megbeszélésen Horváth Imre elvtárs, a megvei pártbizottság titkára. A tervkészítéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a tervkészítés alapossá tétele érdekében igén v be kell venni a legjobb megyei és helyi szakembereket. Hangsúlyozta: közös gazdaságaink most a tervkészítés során is kezdeményezzenek bátran. A beruházásoknál törekedjenek az olcsó és célszerű építkezésekre, kutassak ki azokat a növényeket, amelyek az adottságaiknak megfelelően a legolcsóbban a legtöbb jövedelmet biztosítják. Horváth Imre elvtárs a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szólva felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ezt a munkát nem szabad a véletlenre bízni. A téli mezőgazdasági szakoktatásról Nyíri Béla elvtárs. a megyei tanács VB mezőgazda- sági osztály vezetője számolt be. A szakoktatást elkezdték a megye egész területén. Kedvező jelenség, hogy igen sok tsz rendezett ezüstkalászos gazdatan- folyamot, s ide vezetőségi tagok is járnak. A továbbiakban a felszólalók egyöntetűen vállalták, hogy a jövőben méginkább érvényesítik a megye vezetőitől kapott útmutatásokat. A jászsági gépállomások es az egyéni gazdák kapcsolata ELÖLJÁRÓBAN hangsúlyoznunk kell, hogy ez az írás nem lép fel *az ottani gépállomások munkájának minden tekintetben való értékelésével. Néhány olyan dologról van szó csupán, amit érdemes a jászsági gépállomások vezetőinek és dolgozóinak megszívlelniök, éppen a jövőre nézve, s éppen azért —, mert ahogy mondani szokás —, a határból kifagytak és van idő számba venni az elmúlt hónapok eredméyeit, hibáit; s ezekből levonni a megfelelő tanulságot. Ä jászsági gépállomások ez évben forintokban ki sem fejezhető segítséget nyújtottak az ottani egyéni gazdáknak is. Elsősorban a minőségi munka javult. Ezzel magyarázható az egyik jászboldogházai egyéni gazda véleménye. Egy alkalommal így nyilatkozott: „Van ugyan két lovam, de az őszi mélyszántást mégis traktorral végeztettem, leszerződtem a földművesszövetkezettel. Kiszámoltam ugyanis, hogy a traktor olcsóbb és olyan munkát végez, amilyet a talaj megkíván. Emellett a jószágot is kímélem”. — Ez a vélemény ma mór nem egyedül való és azt is mutatja, hogy az egyéni gazdák mindjobban megbarátkoznak a géppel, s mindinkább kihasználják azokat a lehetőségeket, amelveket a szűk parcellás gazdálkodás számukra engedélyez. A GÉPÁLLOMÁSOK több tízezer holdon végeztek talaj- munkát az egyéniek részére. A jelek szerint jól bevált az a módszer, hogy a szerződések kötését és az erőgépek elosztását a földművesszövetkezetek végezzék. Lényegében a korábbi évek hibái megszűntek, alaposabb az ellenőrzés, a borravaló rendszer jóformán a múlté és ami igen lényeges, a földművesszövetkezeti mozgalom — mint a falu legnagyobb tömegszervezete — a gépimunka-igé- nyek felmérésével, a gépek elosztásával is hatékonyan segítheti a többtermelésre irányuló törekvéseket. Van azonban néhány olyan probléma, amelyről mindenképpen beszélni kell az eredmények mellett is. A jászsági gépállomásokra még sok volt a panasz, de különösen sok most, az elmúlt hetekben, őszidőben. Jóné- hány panaszoslevél érkezett a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségébe is. A Jászboldog- háziak kifogásolták, hogy az Alattyáni Gépállomás nem teljesíti pontosan szerződésben vállalt kötelezettségét. Szóvá tették: a gépállomás egyes dolgozói nem tartják be a munkafegyelmet, hátráltatják a gazdák gépimunka-igényének" kielégítését és így nehezítik a föld- mű vessző vetkezet termelést szervező tevékenységét. Pásztor József gazdálkodó a Jászkiséri Gépállomást bírálta. Pásztor József idejében, még október közepe táján négy-öt gazdatársával együtt őszi szántásra szerződött a földművesszövetkezet megbízottjánál. A SZERZŐDÉST megkötötték, de gépet nem kaptak. Egy alkalommal járt arra traktor, elirányították másfelé. A gazdáknak viszont megígérték, hogy pár napon belül ennek ellenére megkezdik a szántást. Az Ígéretet nem teljesítették. Egészen bizonyos, hogy nem volt szándékosság a vállalt kötelezettség elmulasztásában, de az is bizonyos, hogy aki szántatni akar, annak ezt hiába magyaráznánk. Hasonló hibák előfordultak másutt is. De csak azért fordulhattak elő, mert bizonyára baj volt a szervezettséggel, a terv- szerűséggel. Az egyéni gazdák pedig, akik hiába vári; a traktort, elégedetlenkedtek; s ha nem került rájuk a sor. akkor most méginkább elégedetlenkednek. NEM A ROSSZ MUNKA jellemzi a jászsági gépállomásokat. De az itt-ott megnyilvánuló panaszok mégis szépséghibák. El lehet és á jövőben él kell kerülni tmég az ilyen apróbb mulasztásokat is. A gépállomás vezetői nagyobb gonddal ellenőrizzék a brigádok munkáját, s nagyobb gonddal osszák el a gépeket. A földmüvesszövetkezetek pedig jobban álljanak sarkukra; s ami igen lényeges, idejében és megfelelő módon hangolják össze az illetékes gépállomással a tervek teljesítését. A jászsági gépállomások és az ottani egyéni gazdák kapcsolata még jjobb lesz, ha a gépállomások vezetői a jövőre nézve okulnak az őket ért bírálatból. Szp. Üzemi balesetbiztosítási csoport alakult Martfűn Már eddig 1500 tagja van a segélycsoportnak A Tisza Cipőgyár hazánk egyik legkorszerűbb nagyüzeme — a balesetvédelmi eszközök ezre óvják a dolgozók lesti épségét, tervszerű, felvilágosító munka segíti a szerencsétlenségek megelőzését. Sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy a balesetek számát csökkenteni lehet ugyan de mindig lehet vételien. Ez a meggondolás vezette a Tisza Cipőgyár dolgozóit, mik— tárgyalásokat kezdtek az Akarni biztosítóval az üzemi balesetbiztosítási csoport létrehozásáról. A csoport tagjai bárhol, bármikor. bárkinek hibájából eredő baleset bekövetkezése után 200 tói 14 ezer forintig terjedő ösj- szegst kapnak. S mindezt es._ nan l avi négy forint biztosítási dü fejében
