Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-07 / 290. szám
1958. december 7 SZÓI NOK MFriVFI NÉPLAP 51 Megtartotta alakuló ülését a lördHszentmiH őst városi tanács Az ízlésesen feldíszített tanácsteremben csoportokba verődve beszélgetnek tanácstagok és a meghívott vendégek. Az ünneplő kabátokon itt ott megcsillannak a kitüntetések. Ez is bizonyítja, hogy a város dolgozói a legjobbakat küldték a tanácsba. Köztük vannak olyanok is, akiket már harmadszor választottak meg, mint Papp Istvánt, Mercz Pétert és másokat. Elfogódottság látszik azoknak az arcán, akik először lépték át a tanácsterem küszöbét úgy, mint tanácstagok. Itt van Juhász Imréné dr„ országgyűlési képviselő is. Kilenc óra után néhány perccel Papp István elvtárs, korelnök megnyitja a tanácsülést. A mandátum-felülvizsgáló bizottság jelentése után Mercz Péler elvtárs, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke tesz javaslatot a tanácsülés elnökére, s az elnökség tagjaira, majd Oláh Lajos elvtárs, a választási elnökség tagja számol be a tanácsülésnek a választások előkészítéséről, lefolyásáról. — A szünetben a vb. megtartja első ülését. Ezt követően a tanácsülés elnöke ismerteti, hogy a végrehajtó bizottság elnökének Búzás Imrét, elnökhelyettesnek Fehér Miklóst, titkárnak pedig Oláh Lajost választották. A felcsattanó taps azt jelzi, hogy a végrehajtó bizottság döntése megegyezik a tanácstagok véleményével. Búzás elvtárs, a vb. elnöke köszönte meg a bizalmat, és beszélt arról a felelősségről, amely minden tanácstagra hárul. Juhász Imréné elvtársnő, országgyűlési képviselő is felszólalt. Ezután került sor az állandó bizottságok megválasztására. — Kedves színfoltja volt a tanácsülésnek az úttörők küldöttségének megjelenése. # A vendégek padsoraiban idősebb, 60 év körüli, őszülő hajú ember ült, fiatalabb férfi társaságában. Feszülten figyelték a tanácsülés minden mozzanatát. Időközönként összehajoltak, és sűrű bólintgatások közben fejezték ki elégedettségüket. Amikor a tanácsülés elnöke szavazásra tett javaslatot, mindketten felnyújtották kezüket. Másodszor ismét szavaztak. Nem zavarta őket az, hogy csak a tanácstagok padsoraiban emelik fel kezüket a szavazásnál. A tanácsülés elnöke nem figyelt” ezekre a „műsoron kívüli” szavazatokra. Nem számolta őket, nem is számolhatta, hiszen a tanácsokról szóló törvény nem ad szavazati jogot a meghívottaknak. De bocsássák meg ezt a „törvénysértést”. — Ezen a késő őszi délelőttön egyáltalán nem hatott törvénysértésnek a két meghívott vendég szavazata. Hanem inkább a tanácstörvény szellemét, betűit erősítette meg a két férfi, aki kézfelnyűjtással szavazott, hiszen a tanácstag őket is képviselte. Szabó Imre A Vörös Újság harca a proletár jövőért 1918. december 7 Nevezetes évfordulója a _______________! mai nap a ma gyar munkásmozgalom és a magyar újságírás történetének. Negyven évvel ezelőtt, 1918 december 7-én megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Újság. Leküzdhetetlennek látszó nehézségek ellenére, a kommunisták áldozatkészsége és céltudatossága lehetővé tette a lap megjelenését. A Vörös Újság első számának vezércikke a KMP programját ismertette, s tudományos alapossággal bebizonyította, hogy a kapitalizmus megérett a bukásra”. Meggyőző erővel leleplezte a jobboldali szociáldemokraták munkásáruló tevékenységét, és nyíltan hirdette, hogy a proletariátus harcát csak a kommunisták képesek vezetni. A korabeli újságok dühödt rágalmazással válaszoltak a kommunista lap vezércikkére. Ez érthető is, hiszen a Vörös Újság megjelenéséig egyetlen egy lap sem indított ennyire nyílt és hatásos támadást a burzsoázia ellen. A burzsoá sajtó azon igyekezete, hogy lehetetlenné tegye a párt lapját, eredménytelen maradt. A forradalmi munkásosztály megértette, hogy a Vörös Újság érdekeinek ip=n képviselője. A lap pedig megszolgálta ezt a bizalmat: „A munkásosztály csak kettő között választhat; éhezni reménytelenül a burzsoá uralom alatt, Jobb szervezés — eredményesebb újítómozgalom Az ujitómozgalommal kapcsolatban tavaly megjelent kormányrendeletek alapján kiadott intézkedések fellendülést hoztak az Aprítógépgyárban is. A munkások nagy érdeklődést tanúsítottak a rendelet iránt, különösen a szerződéses rendszer nyerte meg tetszésüket. Mini elmondották, így legalább elkerülhetők a későbbi viták, s előre megismerhetik a várható gazdasági eredményt, s az ésszerűsítésért járó díj nagyságát is. A szakszervezet megbízottai a munkapadok mellett is ismertették az új rendeletből származó előnyöket, s többször javasolták díjazásra az olyan dolgozókat, akik elősegítették egy-egy ují-tás valóraváltását. Jórészt az ő fáradozásuk eredményeként ebben az évben 45 műszaki és 26 fizikai dolgozó lett ja vaslatot a különböző gépek,berendezések, praktikusabbá tételével, a takarékossággal, vagy a bal- esetvédelemfnel kapcsolatban. Az anyagtakarékosság szempontjából Böröczki Ferenc adott be igen jelentős újítást. Elképzelése alapján kijavították a kiselejtezett hengereket. Ezzel az eljárással több mint 302 ezer forintot takarítottak meg. Dicséretet érdemel Szelei Frigyes szögvashengerlője és a TMK műhely dolgozóinak produktuma: az ágyköszörű is. Segítségével a szerszámgépek csúszófelületének hántolását a régeb bi idők átlagának egytizedére csökkentették. ösztönző hatással van a dolgozókra az is, hogy az újítók nevét, munkájuk tárgyát, a meg takarított forintot, az újítási d'j naevságát ismertetik az- üzemben. A megvalósítható javaslatokat mus üzemekbe is megküldik saját művelettervezésnél, gyártásnál alkalmazzák. Az elképzelések valóraváltásához szükséges kísérletek lefolytatásához biztosították a feltételeket. Külön ezzel a feladattal megbízott csoport végzi a kísérleteket. Ha különböző műszaki rajzok elkészítése szükséges, a vállalat intézkedik, fizeti a rajzokkal kapcsolatos költségeket. A kisérletezés és a megyaló- sítás a javaslattevőkkel kötött szerződés alapján történik. A határidők betartásánál azonban még fordulnak elő hibák, késlekedések. Jó volna ezt is felszámolni, hiszen a késlekedés — hasznot hozó elképzeléseit gyakorlati alkalmazásáról lévén szó — gazdasági kárt okoz. S t nem lehet közömbösen nézni sem a vállalatvezetőségnek, sem a szakszervezeti bizottságnak. Csak helyeselni lehet az ap rítógépgyáriaknak azt a törekvését, hogy az újítások elfogadásával kapcsolatban nagyobb körültekintéssel járnak el, mint régebben. Ezt bizonyítja a beadott és elfogadott újítások aránya Míg 1956-ban a javaslatok 50 százalékát fogadták el, 1957-ben már 72, 1958-ban pedig 78 százalékát. Minden bizonnyal még eredményesebb lenne a munka, — nagy mértékben növekedne a javaslattevők száma abban az esetben, ha a szakszervezet fel- ' ’használná - a propagandamunkában rejlő lehetőségeket. Többek <■•>''■'11 gondolhatna például negyedévenként egyszer újítási tapasztalatcserék rendezésére. — Ezzel, valamint hasonló módszerekkel a fizikai munkában résztvevő újítók számát is növelhetnék. Az anpol s#aU szervezetek a teljes foglal •* oktatott-ágért és bz é cfszín vonal emeléséért éhezni akkor, amidőn a burzsoázia jólétben dőzsöl, vagy ... életbeléptetni a szocializmushoz vezető rendszabályokat”. (V. U. 1918. december 11.) A Vörös Újság fáradhatatlanul agitált a proletárforradalomért. Megjelenésének napjaiban, amikor már gyülekeztek az ellenforradalom erői, nem tétovázott harcra hívni a munkásságot: „Proletárok, fegyverkezzetek!” (V. U. 1918 december 11.) Szembeszállt a szociáldemokraták gyári alkotmányosságával. „Nem gyári alkotmányt, de munkásellenőrzést!” — írta a lap 1918 december 14-i száma, és továbbra is a proletárforradalom szükségességét hangsúlyozta. „Erőszak, rábeszélés, reform, ígéret, „szabadság és erkölcs”, a testi és szellemi gúzsbakötés semmi fegyvere nem használ már itt: jön, jön a forradalom, itt van a proletárforradalom, s a sok kormányválságnak a vége csak a kommunizmus, a proletárdiktatúra lesz.” (V. U. 1918 december 28.) 1919. I és március 1. .efcruár 20 között a kom_______ munistaellenes pr ovokáció lehetetlenné tette a Vörös Újság budapesti megjelenését. Ekkor, a KMP központi lapját a nagyváradi Vörös Újság helyettesítette. A Nagyváradon megjelenő kommunista lap méltó helyettesítője volt a budapesti kiadásnak. „Kérlelhetetlen, kegyetlen harcot kell hirdetnünk a burzsoázia és minden uszályhordozóik ellen!” — írta a nagyváradi Vörös Újság 1919 február 23-án. Március 1-én újra Budapesten jelent meg a Vörös Újság. Ismertette a párt álláspontját a burzsoá parlamentről: s,A par* lament a burzsoázia államszerve, amelyet a proletariátus nem tud felhasználni a maga céljaira”. Figyelmeztette a dolgozó tömegeket, hogy „9 proletariátusnak tanulnia kell a német és ausztriai választásokon .. Erélyes hangon követelte a bebörtönzött kommunisták sza- badonbocsájtását, mert — amint a lap március 20-i száma írta — megállapítható, hogy a kommunisták fogvatartása tisztán politikai üldözés jellegével bír, 3 csupán azt célozza, hogy a munkásosztálynak a kommunista párt által képviselt irányzata vezetőitől és agitátoraitól meg- fosztassék”. A proletárdiktatúra kikiáltása után egy nappal, 1919 március 22-én a Vörös Újság „Mindenkihez!” címmel drámai hangú cikket közölt: „ ... Teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére; a proletársag diktatúrája, a munkások és földműves szegények uralma”. A Vörös Hadsereg szervezésének napjaiban ________________harcba szólította a munkásosztályt. Az im- perialista támadás bekövetkezésekor buzdította, lelkesítette és győzelemre serkentette a Vörös Hadsereg katonáit. A Vörös Újság szerepét nem lehet a párt harcából kiragadva méltatni. A Vörös Újság harca a proletár jövőért, a párt harca volt. Emlékét őrizve megnyugvással érezzük, hogy a Vörös Újság harca ma is folytatódik. Sz. L. 1 A lancashirei szakszervezetek szövetséginek manchesteri értekezletén egymillió munkás képviseletében egyhangúlag hozott határozattal kimondták, ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy minden férfinak és nőnek joga van a munkához. Ezért harcolnak a 40 órás munkahét bevezetéséért a létszámfölötti ség elkerülése céljából, valamint az életszínvonal em! séért a teljes foglalkoztatottság és a termeié* növelése alapján Harold Wil son volt munkáspárti kereskedelemügyi miniszter kijelentet- te: a gyapn+:ppr Vö7po«<-^pjh?r' munkanélküliség elérte a munkásság 9.8 százalékát mióta a toryk jutottak hatalomba 400 gyapoltextilgvárat zártak be s százezer munkás kénysze- "ü’t elhagyni az ipart. A hajóépítő és a gépipari '"’•'-ikások szakszervezetei szö- ógónek manchesteri titkára, H. Scanlon negyed-millió gépipari munkás nevében kijelentette: ,,Ha a munkáltatók nem vezetik be ' '0 órás munkahetet. az elbre<átadok elkerülése’ végett rákénys/erüiük őket. Ezt a politikát egyhangúlag jóváhagyta a munkásság az Összes nagvobh és kisebb gyárakban Nagy-Manchester területén“. es Előrelátiietólag minden kisipari szövetkezet nyereséggel zárta az evet Az esztendő végéhez közeledve — a kisipari szövetkezetek megyei választmányi ülése mérlegelte az eddigi eredményeket. Úgy látszik, nem volt hiábavaló a munka. 1958-ban tovább erősödtek, gyarapodtak a közös műhelyek. A ktsz-dolgo- zók létszáma 200 fővel emelkedett ■—, mely az összlétszám 2.5 százalékának felel meg. — Ugyanakkor a termelési érték ennek többszörösével, mintegy 10 százalékkal nőtt. A kisipari szövetkezetek elsőrendű feladata — mint ismeretes —, hogy kiegészítsék az országos árualapot, ellássák a helyi igényeket. Sokáig komoly hiányosságok voltak ezen.a téren. Most a KISZÖV vezetősége arról számolhatott be a választmánynak, hogy a közvetlenül lakosság részére végzett szolgáltatások és árutermelés aránya az ossz termelésen belül, az elmúlt évi 16 százalékról 26 százalékra emelkedett. Érdemes megemlíteni, milyen nagyarányú fogyasztási cikk termelésével egészítették ki 1958 első háromnegyedévében a kisipari szövetkezetek az országos árualapokat. A többek között gyártottak 116.000 pár bőrcipőt 136 tonna zománcozott edényt 800 garnitúra hálószobabútort — 200 garnitúrával többet, mint egy esztendővel ezelőtt. A termelés és a termelékenység emelkedése hozzásegítette i szövetkezeteket ahhoz, hogy gazdaságosan zárhassák az évet. 1958 első háromnegyedévében a megyei ktsz-ek nyeresége meg közelítette a 10 millió forintot Ezen belül természetesen van olyan közös rhúhely is, amelyik még nem dolgozik gazdaságo san. kiadásai meghal dják a be- vételt Szán' /erínt négy ilyen lctSZ Vein. Azon ha n minHon ro. meny megvan arra, hogy az év végéig ezek is pótolják lemaradásukat A következő esztendőre még nagyobb lehetőséget kapnak a szövetkezetek ahhoz, hogy fokozzák termelésüket, növeljék gazdasági erejüket. Legnagyobb mértékben a bútorgyártó ktsz- ek kapacitása bővül. Az előrelátható anyagfedezet és rendelésállomány lehetővé teszi, hogy 1959-ben az ideinél 25 százalékkal több bútort készítsenek. Egyedül a textil és a bőrruházati iparág termelését nem kell majd fokozni. Ugyanis az állami nagyipar gyártása és a kereskedelmi készletek feleslegessé teszik ebben a szakmában a kisipari termelés bővítését. A jövőévi munkához további lendületet ad az alapszabály módosítástervezete, melyet a szövetkezetekben, a választmányi üléseken megtárgyaltak és javaslatokkal egészítettek ki. Az alapszabály módosításának tervezete- és a belefoglalt változások a szövetkezetek politikai fejlődését tükrözik — és tágabb teret adnak a mozgalomnak, a szövetkezetek önállóságát fokozzák. A többek között intézményesen biztosítják a szövetkezetek vezetőségének azt a jogát, hogy az addig érvényben lévő 24 százalék helyett a tiszta nyereség 40 százalékát oszthatják el készpénzben a tagok között. Ebben az évben először módot adnak arra is, hogy ne csak a szövetkezet tagjait, hanem az alkalmazottakat is részesíthessék bizonyos arányban a nyereségből. Mindez elősegíti a kisipari szövetkezeteket ahban, hogy jövőre meg eredményesebb munkát végezhessenek a lakosság érdekében.
