Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-05 / 288. szám

1958. december 5. SZOT NOK WFOVFI NÉPLAP 3 VITATKOZZUNK. .Miért?” Ezt a kérdést szeeez­e nekem néhány héttel ezelőtt eV beszélgetés alkalmával Igái Bálint jómódú kunmadaras! kö- 'épparaszt. Miért szövetkezzen •5. hiszen j'ól él. megvan minde­ne a töménytelen nehéz munká megszokta és ma már fel se ve­szi. Azt mondta, ma már fe. se veszi. Nem jutott eszébe, hogy javakorabeli ember létére nerr betegeskedne állandóan, ha fel se venné. De mo6t a miértről van szó. Ez a kérdés nála hosszú hóna­pok. vagy talán évek kínlódó töprengésének terméke. Egy em­ber választkövetelő sürgetése olyan válasz igénylése, amely végre eloszlatja benne a kéte­lyeket, s amely talán egycsapás- ra világosságot teremt gondja sűrűiében. Hozzásegíti annak a nagyon nagy lépésnek megtéte léhez, amelyen — ha olyan könnyű lenne — talán már túl is lenne. Hosszú ideig beszélgettünk. A nagy világ mezőgazdaságának kollektivizálásától kezdve szóba- jött még sok egyéb. A növekvő igények kielégítése, a nagyüzem gazdaságok kialakulása nálunk és nyugaton, a szocializmus fei- ép'tése, népgazdaságunk jelen légi helyzete, a szovjet és a bol­gár mezőgazdaság, a tudomány- és technika, a könnyebb mun­ka, a több termés, az önköltsé­gek alakulása, egyszóval egy egész sereg megcáfolhatatlan válasz a miértre. Vitatkoztunk. Igás gazda leg­többször ellentmondott, de még többször igazat adott. S úgy tűnt, leginkább hálás, hogy van valaki, aki segít neki. Segít a jobbik énjének, pártját fogja a már benne lévő haladóbb felfo­gásnak. El is mondta, hogy sok­szor úgy érzi. két ember lakozik benne. Ez a két ember hadako­zik egymással: 1 az egyik már híve a szövetkezésnek, de a másik még nem engedi a lovat, a teheneket, meg azokat a jó­szágokat juttatja eszébe, melyek legjobban a szívéhez nőttek. S valaki ilyenkor azt súgja a fü­lébe: „Igás Bálint, mit érdekel téged, hogyan élnek a szövetke­zetiek. Csinálják azok is a ma­gukét, te is végezd a magadét”... Sokezer Igás Bálint van itt még nálunk Szolnok megyében. Olyan emberek, akik végered­ményben a holnap szövetkezeti gazdái, és akik már nem mos­tantól kezdve viaskodnak önön magukkal. Viaskodnak még ak­kor is, ha tagadják. Eszük leg­többször már elfogadta az újat. de a szívük még a régihez húz. Türelmes és okos szóval kell ezeket az embereket átsegítem az új útra. Beszélgetni, vitat­kozni velük, hogy győzedelmes­kedjék bennük jobbak éniük Biztosabbnak érezzék lábak alatt azt a talajt, amelyre fél­nek rálépni. Kik vitatkozzanak és miről? Elsősorban a szövetkezeti gaz­dák. hiszen az ő szavuk a leg­meggyőzőbb, és a leghihetőbb Ezt bizonyítja az abádszalók Lenin Tsz példája isi, ahol a szövetkezet gazdái rendszeresen foglalkoznak egy-egy kívülálló dolgozó paraszttal, leginkább közelálló barátjukkal, vagy ro­konukkal. Ez a m ’szer na­gyon jő, és ma már kezd meg­honosodni számos Szolnok me­gyei közös gazdaságban. Há’ hogy miről? Egyebek között most zárszámadások idején a szövetkezeti gazdák jövedelmé­ről és a közös gazdaság erősö dóséról, gazdasági gvaranodásá ról. Azokról a dolgokról, ame Ivek kézzel foghatók, és egysze rű módon bizonyíthatók. A törökszentmiklósi Alkot mány Termelőszövetkezet közös vagyona egy esztendő a lat1 meg­duplázódott. Emellett a tsz-ben >sy-egy munkaegység értéke pár fillér híjján 41 forint. A szor­galmas tagoknak megvan a biztos megélhetésük. Az Alkot­mány Tsz gazdái erről beszél hetnek, sőt kötelességük beszél ni. A törökszentmiklósi igás bá- lintokat hívják meg a szövet­kezetükbe. Hívják meg a közös gazdaságba. Beszélgessenek, vi­tatkozzanak. Bizonyára lesz olyan középparaszt, aki majd az* mondja: neki is van annyi jö­vedelme, mint bármelyik tsz- tagnak. Lehet, hogy van. Sőt ’alán párezer forinttal több is. De a szövetkezeti gazdák erre nem tudnak mit mondani? Bi­zony tudnak. Megvitathat iák, milyen ára van munkában, ve­rejtékben az ő jövedelmüknek és milyen a kívülálló egyéni gazdának, mennyit fordított a; a gazdaságra, és mennyit fordítót tak ők. De persze mindezt nem indulatosan, hanem türelmesen, szép szóval kell bizonyítani. Vajon csak a törökszentmikló­si Alkotmány Tsz gazdái vitat­kozhatnak? Egyáltalán nem. A kunmadarasi szövetkezeti gaz­dáknak, a kunhe-gyesieknek, a jászságiaknak is vannak hasonló érveik. S ezeket az érveiket már most használjuk fel, hogy egyre tob*1 egyéni gazda elfogadható vá laszt kapjon a miértre, és bátran megtehesse azt a bizonyos na­gyon nagy lépést. — szv — Érdemes foglalkozni a gáz- és a thermálvizek hasznosítására! ÖT ÉVVEL EZELŐTT — 1953 decemberében — fúrták Szol­nok mellett az első olajat adó kutat. Azóta a megye különbö­ző pontjain is próbálkoznak az Alföldi Kőolajkutató és Feltá­ró Vállalat munkásai, mérnökei, eeológusai meglelni a föld mé­hének kincseit. Nem eredmény­telenül. Az első fúrás óta jó- néhány olajat adó kutat tártak fel, jelentős földgázkészlet nyo­mára bukkantak s ha mást nem 60—65 fokos thermálvizet találtak, — ami végeredmény­ben szintén érték. Ám úgy látszik , mind ebből vajmi kevés haszna van a la­kosságnak. A megtalált és fel­tárt olajat természetesen kiter­melik s elszállítják. Azonban a felmérhetetlen kalóriaértékeket hordozó földgáz és melegvíz gyakorlati hasznosítására eddig egy két kivételtől eltekintve nem került sor. A feltárásokhoz és a kutató munka eredményei­hez képest a felhasználás lema­radt. — Ezt számtalanszor meg­említik a kutatóvállalat munká­sai, vezetői —, merthiszen ők is szeretik munkájuk eredményét látni. A szolnoki Cukorgyár nagy összeget költött a furóvállalat által átadott kút thermálvizé- nek, a közelben működő olajkút felesleges gázkészletének beve­zetésére. Ma már az irodákat, lakájokat fűti a természetes melegvíz, a lakótelepre beve­zették a gázt, gyári strandfür­dőt készítettek, melyet szintén a mélyfúrás thermálvize táplál. Persze eleinte mindez kotnolj gazdasági áldozatokat jelent. A fővezeték és a lakótelep veze­tékei 639.000 forintba kerültek a hősugárzók és a lakások veze­tékei pedig mintegy további 313.000 forintba. De számoljunk csak: a thermálviz fűtéssel évente 144 vagon szenet tak-ríl- hatnak meg, mely 119.000 fo­rintot ét s 50 vagon szén ma­rad meg a lakótelep fűtésénél A beruházás tehát néhárfy év alatt megtérül s aztán a csekély üzembentartásl költséget nem­számítva teljesen Ingyen lesz a fűtés. Emellett a széntüzelésű kályháknál lényegesen tisztább és kényelmesebb a központi fű­tés. Figyelemre méltó a karcagi he­lyi kezdeményezés is. Itt tudjál?, hogy érdemes elvenni a termé­szettől, amit készen nyújt. A közeli Berekfürdőn évtizedek óta működik egy kis üveggyár melyet annakidején gazdái a bereki hőforrásra és a vele együtt feltörő gázra építettek A GÁZELLÁTÁS MUNKÁ­LATAI itt már túljutottak a kezdeti lépéseken. A tatárülési 2-es fúrás napi 40.000 köbmé­ter éghető gázt biztosít a ’ á- rosnak. A . vezetékekhez szüksé­ges csöveket a kutatóvjllnlat segítségével beszerezték s revi* desen — az anyagi fedezet biz­tosítása után — munkához kez­denek. Jól hasznosítják a téli időszakot a Téglagyári Vállalatnál A Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalat dolgozói ebben az évben nem maradnak adó­sai a népgazdaságnak. Nyers­téglából az idény befejezésére terven felül ötszázezret gyár­tottak. Égetési tervüket — elő­reláthatóan — több, mint egy­millió téglával túlteljesítik. A következő évben sem szándékoznak alább adni. Sőt, még többet is akarnak termel­ni. Vállalták, hogy 1959-ben 12 százalékkal több téglát állí­tanak elő, mint az idén. Fel­ajánlásuk nem légből kapott Ígéret. Megvalósításához nem­csak a mostani szezon jó ered­ményei által bizonyított mun­kakedv és felelősségérzet szol­gáltat alapot, hanem a megfe­lelő műszaki előkészület is. A jászberényi üzem kivéte­lével az év végéig még folyik az égetés a téglagyárakban, s Karcagon, Kunmadarason, Csépán és Jászkiséren csak néhány heti tisztításra szüne­tel az ilyen irányú munka. A gépi berendezések javítását azonban ez nem hátráltatja. A karbantartók több helyen már meg Is kezdték a mun­kát. Az előző évek gyakorlatától eltérően nemcsak a meghibá­sodott gépeket szerelik szél, hanem valamennyit. Ez az el­járás lehetővé teszi a most még kicsi, az^ üzemmenetet je­lenleg nem zavaró, de később könnyen elhatalmasodó hibák kijavítását is. A műszaki gár­da komolyan veszi hivatását, munkájukkal kapcsolatban ed­dig még nem merült fel pa­nasz. Igyekezetük eredménye­ként már év végére — a Tég­lagyári Vállalat gyakorlatában ritka kivételnek számító eset­ként — több üzemben végez­nek a generáljavítással. A té! enyhültével pedig, előrelátha­tóan március első napjaiban próbaüzemet tartanak. Az ak­kor esetleg észlelt hibák kija­vítására a szezon kezdetéig még lesz idő. így nerh kerülhet sor műszaki hiba miatt a gyártási idény kezdetének eltolódására. A Téglagyári Vállalat üze­meiben azonban nemcsak a meglévő gépek, berendezések rendbetételére kerül sor, ha­nem nagymérvű korszerűsítésre is. A Jászberényi Téglagyár gépi berendezéseit például teljesen kicserélik. Többek között 60 lóerős Diesel motort, 400-as prést kap. Mo­dernebb, nagyobb teljesítmé­nyű lesz ezáltal az üzem. A vál­tozás természetesen az előállí­tott termékek mennyiségében is érezteti hatását. A már meg­kezdett korszerűsítés befejezne után évente egymillió téglával többet gyárt az eddiginél. Jelentős átszervezésre kerül sor Kunmadarason is. Az ottani téglagyár új adagolót, s külön­féle géprészeket kap. Biztonsá­gosabbá válik ezáltal a munka, s a teljesítmény is évi 500 ezer téglával jiő. A kunhegyesi téglagyár is fej­lődik a téli időszakban. Az egy éve kapott prés mellé most új elektromos meghajtó motort, szállító szalagot, adagolót sze relnek fel benne. Megnöveke­dett kapacitásához mérten éves terve egymillió téglával emelke­dik. A munkavédelemre is nagy gondot fordítanak a karbantar­tási időszakban. Biztonságosán bá teszik például az elektromos berendezéseket. Az eddig szaba­don forgó fogaskerekeket zárt, olajjal telített teknőkben for­gatják. így csökken a baleset veszélye, s a fogaskerekek súr­lódása, kopása is , növekszik élettartamuk. Elismeréssel beszélnek a Isz ereim ínyeiről A fegyverneki Vörös Csillag I Tsz-ben a fel nem osztható kő- 1 zös alap 1,034.626 forint, — I Az összvagyon értéke pedig kö- 1 zel 6 millió forint ebben a kö­zös gazdaságban. Ezévben tele­pítettek 6 és fél hold szőlőt, 10 kát. hold gyümölcsöst. Az új gazdasági évben építenek 50 fé­rőhelyes tehénistáilót, 30 férő­helyes sertésfiaztatót, 500 juhot befogadó hodályt, présházat, pincét. Vásárolnak 100 hekto­literes boroshordót, permetező­felszerelést, különféle szivaty- tvút, motort, egy kis erőgépet, stb. A televíziót is felszerelték a termelőszövetkezetben. Erre 6316 forintot fordítottak. A községben elismeréssel be­szélnek a tsz eredményeiről. Azt latolgatják, mennyi a jövedelme a Vörös Csillagban Péter Ist­vánnak és családjának, akik hárman 1270 murkaegyséset szereztek. Fekete Ferenc egy­maga dolgozik, s mégis 687 munkaegységet írtak a javára. Ifjú Csiga János ebben az esz­tendőben 500 munkaegységet ért ei. Ha átszámítjuk a munka­egységre járó jövedelmet, álta­lában minden tsz-tag megkeres­te a havi 2000 forintot. Egy- egy munkaegységre 3.5 kiló bú­zát, egy kiló árpát, 60 deka burgonyát, ezenkívül mákot, diót és más terményféleséget osztottak. Készpénzt pedig 25.30 forintot kaptak munkaegységen­ként. Ezek^ az adatok, számok ön­magukért beszélnek. Nem csoda hát, hogy a kívülállók állandó témája a termelőszövetkezet, s egyre többen igmerik el, hogy a közösben jobban élnek az em­berek. Ennek bizonysága az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen nyolc család tíz taggal kérte felvételét a Vörös Csillagba. Bán Ferenc, Fegyvernek. De a jó példákat miért nem követik például másutt Szolno­kon, Rakóczifalván, stb.? A le­hetőség itt is adott. A rákóczi- falvi gázmező gazdaságára jel­lemző, hogy a számítások sze­rint mintegy 30 évre fedezné Szolnok város fűtőgázszükség- letét — beleértve az üzemek és az ipar fogyasztását is. Van földgáz a közelben Törteién es másutt is. Természetesen —• a felhasz­nálás nem olyan egyszerű, mmt sokan gondolják, nem öl van könnyű, mint a Dunántúlon, — Püspökladányban, vagy másutt, ahoi a gázkészlet tulnyc ' ré­sze éghető metán. Az említett — egyik legnagyobb gázelőf )r- dulás — Rákóc án — csak 12—13 százaléknyi metánt — azaz éghető és fűtésre alka'r as gézt tartalmaz. A felhasználás egyik légiót a- sabb problémája azonban nem az —t hogy az éghető gazt Kü­lön kell választani az éghetet­lentől, hanem az, hogy a 80 szá­zaléknyi széndioxidot nem lé-Vt csak úgy a levegőbe engedni, mert ez is értékes anyag. Te­hát például Szolnok gázellátá­sával egyidőben azt is meg kell oldani, mire használják fel a természetes sző-isavat. Ez valóban komoly gond, —• s tetemesen met- Mi a betu- názást. A tervezők számítása szerint pl. a szolnoki gázve­zeték kel, „gázgyárral” együtt felépülő 10.000 négyzetméter alapterületű műjégbázisra épü­lő hűtöház (a szárazjég alap­anyaga a széndioxid) beruházá­si költsége előzetes számítások szerint mintegy 25 millió tói írt­ra tehető. Ilyen nagy öszegú be­ruházási keret előteremtése — nem könnyű, — különösen ak­kor nem, mikor megtérüléséhez huzamosabb idő szükséges. VANNAK MAS OKOK. prob­lémák is. Ilyen például az a hibás álláspont, hogy „ami nem olaj, az nem érdekes”. Nem be­csülik eléggé illetékes helyeken a gázt. Pedig az országos ener­giamérlegben a gáz mellett a kőszén mellérendelt szerepet tölt be, a kalóriaegyenleg a földgáz javára dől el. Míg leg­jobb kőszeneink átlag hatezer kalóriásak, az összes készlet egyharmadát kitevő jó barna­szenek csak négy-ötezer kalóri­ásak, a Mátra Gyöngyös vidé­ki barnaszenek 2.000 kalóriá­sak, addig a tiszta metán 9—10 ezer kalória értékű. Tehát a leg­jobb hazai szér.fajtákhoz képest is plusz 3.000 kalóriával lehet számolni. Hátráltatja a felhasználás gyakorlati megvalósulását az is, hogy a felmerült költségek és gazdaságossági számítások az első látásra nem adnak kedve­ző képet a tervező előtt. Mert pl. míg egy kg szén termelési költsége 20 fillér, addig egy köbméter gáz termelése 30 fil­lérbe kerül. Azonban a 10 fil­lérrel drágább gáz legalább ennyi értékkel több kalóriát is ad. VÉGLEGES MEGOLDÁS az ötéves tervben Szolnok, Deb­recen között húzódó fővezeték megépítése és az alföldi gáz és thermálvizek felhasználásának komplex terve lesz, A helyi szerveknek, gazdasági és mű­szaki szakembereknek, azon­ban addig is meg kell tenni, — ami megtehető. Elő kell segí­teni helyi kezdeményezéseket — bátran igénybe kell venni a gazdasági lehetőségeket. A megyei tanács már dolgo­zott ki tervet a gázkészlet egy részének hasznosítására. Re­méljük megkapja a segítséget, hogy a terv ne maradjon soká naníron. hanem mielőbb sorke- rüliön a megye székhelyének s utána más vár-soknak gázzal, meleg vízzel való ellátására.

Next

/
Thumbnails
Contents