Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-05 / 288. szám
1958. december 5. SZOT NOK WFOVFI NÉPLAP 3 VITATKOZZUNK. .Miért?” Ezt a kérdést szeeeze nekem néhány héttel ezelőtt eV beszélgetés alkalmával Igái Bálint jómódú kunmadaras! kö- 'épparaszt. Miért szövetkezzen •5. hiszen j'ól él. megvan mindene a töménytelen nehéz munká megszokta és ma már fel se veszi. Azt mondta, ma már fe. se veszi. Nem jutott eszébe, hogy javakorabeli ember létére nerr betegeskedne állandóan, ha fel se venné. De mo6t a miértről van szó. Ez a kérdés nála hosszú hónapok. vagy talán évek kínlódó töprengésének terméke. Egy ember választkövetelő sürgetése olyan válasz igénylése, amely végre eloszlatja benne a kételyeket, s amely talán egycsapás- ra világosságot teremt gondja sűrűiében. Hozzásegíti annak a nagyon nagy lépésnek megtéte léhez, amelyen — ha olyan könnyű lenne — talán már túl is lenne. Hosszú ideig beszélgettünk. A nagy világ mezőgazdaságának kollektivizálásától kezdve szóba- jött még sok egyéb. A növekvő igények kielégítése, a nagyüzem gazdaságok kialakulása nálunk és nyugaton, a szocializmus fei- ép'tése, népgazdaságunk jelen légi helyzete, a szovjet és a bolgár mezőgazdaság, a tudomány- és technika, a könnyebb munka, a több termés, az önköltségek alakulása, egyszóval egy egész sereg megcáfolhatatlan válasz a miértre. Vitatkoztunk. Igás gazda legtöbbször ellentmondott, de még többször igazat adott. S úgy tűnt, leginkább hálás, hogy van valaki, aki segít neki. Segít a jobbik énjének, pártját fogja a már benne lévő haladóbb felfogásnak. El is mondta, hogy sokszor úgy érzi. két ember lakozik benne. Ez a két ember hadakozik egymással: 1 az egyik már híve a szövetkezésnek, de a másik még nem engedi a lovat, a teheneket, meg azokat a jószágokat juttatja eszébe, melyek legjobban a szívéhez nőttek. S valaki ilyenkor azt súgja a fülébe: „Igás Bálint, mit érdekel téged, hogyan élnek a szövetkezetiek. Csinálják azok is a magukét, te is végezd a magadét”... Sokezer Igás Bálint van itt még nálunk Szolnok megyében. Olyan emberek, akik végeredményben a holnap szövetkezeti gazdái, és akik már nem mostantól kezdve viaskodnak önön magukkal. Viaskodnak még akkor is, ha tagadják. Eszük legtöbbször már elfogadta az újat. de a szívük még a régihez húz. Türelmes és okos szóval kell ezeket az embereket átsegítem az új útra. Beszélgetni, vitatkozni velük, hogy győzedelmeskedjék bennük jobbak éniük Biztosabbnak érezzék lábak alatt azt a talajt, amelyre félnek rálépni. Kik vitatkozzanak és miről? Elsősorban a szövetkezeti gazdák. hiszen az ő szavuk a legmeggyőzőbb, és a leghihetőbb Ezt bizonyítja az abádszalók Lenin Tsz példája isi, ahol a szövetkezet gazdái rendszeresen foglalkoznak egy-egy kívülálló dolgozó paraszttal, leginkább közelálló barátjukkal, vagy rokonukkal. Ez a m ’szer nagyon jő, és ma már kezd meghonosodni számos Szolnok megyei közös gazdaságban. Há’ hogy miről? Egyebek között most zárszámadások idején a szövetkezeti gazdák jövedelméről és a közös gazdaság erősö dóséról, gazdasági gvaranodásá ról. Azokról a dolgokról, ame Ivek kézzel foghatók, és egysze rű módon bizonyíthatók. A törökszentmiklósi Alkot mány Termelőszövetkezet közös vagyona egy esztendő a lat1 megduplázódott. Emellett a tsz-ben >sy-egy munkaegység értéke pár fillér híjján 41 forint. A szorgalmas tagoknak megvan a biztos megélhetésük. Az Alkotmány Tsz gazdái erről beszél hetnek, sőt kötelességük beszél ni. A törökszentmiklósi igás bá- lintokat hívják meg a szövetkezetükbe. Hívják meg a közös gazdaságba. Beszélgessenek, vitatkozzanak. Bizonyára lesz olyan középparaszt, aki majd az* mondja: neki is van annyi jövedelme, mint bármelyik tsz- tagnak. Lehet, hogy van. Sőt ’alán párezer forinttal több is. De a szövetkezeti gazdák erre nem tudnak mit mondani? Bizony tudnak. Megvitathat iák, milyen ára van munkában, verejtékben az ő jövedelmüknek és milyen a kívülálló egyéni gazdának, mennyit fordított a; a gazdaságra, és mennyit fordítót tak ők. De persze mindezt nem indulatosan, hanem türelmesen, szép szóval kell bizonyítani. Vajon csak a törökszentmiklósi Alkotmány Tsz gazdái vitatkozhatnak? Egyáltalán nem. A kunmadarasi szövetkezeti gazdáknak, a kunhe-gyesieknek, a jászságiaknak is vannak hasonló érveik. S ezeket az érveiket már most használjuk fel, hogy egyre tob*1 egyéni gazda elfogadható vá laszt kapjon a miértre, és bátran megtehesse azt a bizonyos nagyon nagy lépést. — szv — Érdemes foglalkozni a gáz- és a thermálvizek hasznosítására! ÖT ÉVVEL EZELŐTT — 1953 decemberében — fúrták Szolnok mellett az első olajat adó kutat. Azóta a megye különböző pontjain is próbálkoznak az Alföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat munkásai, mérnökei, eeológusai meglelni a föld méhének kincseit. Nem eredménytelenül. Az első fúrás óta jó- néhány olajat adó kutat tártak fel, jelentős földgázkészlet nyomára bukkantak s ha mást nem 60—65 fokos thermálvizet találtak, — ami végeredményben szintén érték. Ám úgy látszik , mind ebből vajmi kevés haszna van a lakosságnak. A megtalált és feltárt olajat természetesen kitermelik s elszállítják. Azonban a felmérhetetlen kalóriaértékeket hordozó földgáz és melegvíz gyakorlati hasznosítására eddig egy két kivételtől eltekintve nem került sor. A feltárásokhoz és a kutató munka eredményeihez képest a felhasználás lemaradt. — Ezt számtalanszor megemlítik a kutatóvállalat munkásai, vezetői —, merthiszen ők is szeretik munkájuk eredményét látni. A szolnoki Cukorgyár nagy összeget költött a furóvállalat által átadott kút thermálvizé- nek, a közelben működő olajkút felesleges gázkészletének bevezetésére. Ma már az irodákat, lakájokat fűti a természetes melegvíz, a lakótelepre bevezették a gázt, gyári strandfürdőt készítettek, melyet szintén a mélyfúrás thermálvize táplál. Persze eleinte mindez kotnolj gazdasági áldozatokat jelent. A fővezeték és a lakótelep vezetékei 639.000 forintba kerültek a hősugárzók és a lakások vezetékei pedig mintegy további 313.000 forintba. De számoljunk csak: a thermálviz fűtéssel évente 144 vagon szenet tak-ríl- hatnak meg, mely 119.000 forintot ét s 50 vagon szén marad meg a lakótelep fűtésénél A beruházás tehát néhárfy év alatt megtérül s aztán a csekély üzembentartásl költséget nemszámítva teljesen Ingyen lesz a fűtés. Emellett a széntüzelésű kályháknál lényegesen tisztább és kényelmesebb a központi fűtés. Figyelemre méltó a karcagi helyi kezdeményezés is. Itt tudjál?, hogy érdemes elvenni a természettől, amit készen nyújt. A közeli Berekfürdőn évtizedek óta működik egy kis üveggyár melyet annakidején gazdái a bereki hőforrásra és a vele együtt feltörő gázra építettek A GÁZELLÁTÁS MUNKÁLATAI itt már túljutottak a kezdeti lépéseken. A tatárülési 2-es fúrás napi 40.000 köbméter éghető gázt biztosít a ’ á- rosnak. A . vezetékekhez szükséges csöveket a kutatóvjllnlat segítségével beszerezték s revi* desen — az anyagi fedezet biztosítása után — munkához kezdenek. Jól hasznosítják a téli időszakot a Téglagyári Vállalatnál A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói ebben az évben nem maradnak adósai a népgazdaságnak. Nyerstéglából az idény befejezésére terven felül ötszázezret gyártottak. Égetési tervüket — előreláthatóan — több, mint egymillió téglával túlteljesítik. A következő évben sem szándékoznak alább adni. Sőt, még többet is akarnak termelni. Vállalták, hogy 1959-ben 12 százalékkal több téglát állítanak elő, mint az idén. Felajánlásuk nem légből kapott Ígéret. Megvalósításához nemcsak a mostani szezon jó eredményei által bizonyított munkakedv és felelősségérzet szolgáltat alapot, hanem a megfelelő műszaki előkészület is. A jászberényi üzem kivételével az év végéig még folyik az égetés a téglagyárakban, s Karcagon, Kunmadarason, Csépán és Jászkiséren csak néhány heti tisztításra szünetel az ilyen irányú munka. A gépi berendezések javítását azonban ez nem hátráltatja. A karbantartók több helyen már meg Is kezdték a munkát. Az előző évek gyakorlatától eltérően nemcsak a meghibásodott gépeket szerelik szél, hanem valamennyit. Ez az eljárás lehetővé teszi a most még kicsi, az^ üzemmenetet jelenleg nem zavaró, de később könnyen elhatalmasodó hibák kijavítását is. A műszaki gárda komolyan veszi hivatását, munkájukkal kapcsolatban eddig még nem merült fel panasz. Igyekezetük eredményeként már év végére — a Téglagyári Vállalat gyakorlatában ritka kivételnek számító esetként — több üzemben végeznek a generáljavítással. A té! enyhültével pedig, előreláthatóan március első napjaiban próbaüzemet tartanak. Az akkor esetleg észlelt hibák kijavítására a szezon kezdetéig még lesz idő. így nerh kerülhet sor műszaki hiba miatt a gyártási idény kezdetének eltolódására. A Téglagyári Vállalat üzemeiben azonban nemcsak a meglévő gépek, berendezések rendbetételére kerül sor, hanem nagymérvű korszerűsítésre is. A Jászberényi Téglagyár gépi berendezéseit például teljesen kicserélik. Többek között 60 lóerős Diesel motort, 400-as prést kap. Modernebb, nagyobb teljesítményű lesz ezáltal az üzem. A változás természetesen az előállított termékek mennyiségében is érezteti hatását. A már megkezdett korszerűsítés befejezne után évente egymillió téglával többet gyárt az eddiginél. Jelentős átszervezésre kerül sor Kunmadarason is. Az ottani téglagyár új adagolót, s különféle géprészeket kap. Biztonságosabbá válik ezáltal a munka, s a teljesítmény is évi 500 ezer téglával jiő. A kunhegyesi téglagyár is fejlődik a téli időszakban. Az egy éve kapott prés mellé most új elektromos meghajtó motort, szállító szalagot, adagolót sze relnek fel benne. Megnövekedett kapacitásához mérten éves terve egymillió téglával emelkedik. A munkavédelemre is nagy gondot fordítanak a karbantartási időszakban. Biztonságosán bá teszik például az elektromos berendezéseket. Az eddig szabadon forgó fogaskerekeket zárt, olajjal telített teknőkben forgatják. így csökken a baleset veszélye, s a fogaskerekek súrlódása, kopása is , növekszik élettartamuk. Elismeréssel beszélnek a Isz ereim ínyeiről A fegyverneki Vörös Csillag I Tsz-ben a fel nem osztható kő- 1 zös alap 1,034.626 forint, — I Az összvagyon értéke pedig kö- 1 zel 6 millió forint ebben a közös gazdaságban. Ezévben telepítettek 6 és fél hold szőlőt, 10 kát. hold gyümölcsöst. Az új gazdasági évben építenek 50 férőhelyes tehénistáilót, 30 férőhelyes sertésfiaztatót, 500 juhot befogadó hodályt, présházat, pincét. Vásárolnak 100 hektoliteres boroshordót, permetezőfelszerelést, különféle szivaty- tvút, motort, egy kis erőgépet, stb. A televíziót is felszerelték a termelőszövetkezetben. Erre 6316 forintot fordítottak. A községben elismeréssel beszélnek a tsz eredményeiről. Azt latolgatják, mennyi a jövedelme a Vörös Csillagban Péter Istvánnak és családjának, akik hárman 1270 murkaegyséset szereztek. Fekete Ferenc egymaga dolgozik, s mégis 687 munkaegységet írtak a javára. Ifjú Csiga János ebben az esztendőben 500 munkaegységet ért ei. Ha átszámítjuk a munkaegységre járó jövedelmet, általában minden tsz-tag megkereste a havi 2000 forintot. Egy- egy munkaegységre 3.5 kiló búzát, egy kiló árpát, 60 deka burgonyát, ezenkívül mákot, diót és más terményféleséget osztottak. Készpénzt pedig 25.30 forintot kaptak munkaegységenként. Ezek^ az adatok, számok önmagukért beszélnek. Nem csoda hát, hogy a kívülállók állandó témája a termelőszövetkezet, s egyre többen igmerik el, hogy a közösben jobban élnek az emberek. Ennek bizonysága az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen nyolc család tíz taggal kérte felvételét a Vörös Csillagba. Bán Ferenc, Fegyvernek. De a jó példákat miért nem követik például másutt Szolnokon, Rakóczifalván, stb.? A lehetőség itt is adott. A rákóczi- falvi gázmező gazdaságára jellemző, hogy a számítások szerint mintegy 30 évre fedezné Szolnok város fűtőgázszükség- letét — beleértve az üzemek és az ipar fogyasztását is. Van földgáz a közelben Törteién es másutt is. Természetesen —• a felhasználás nem olyan egyszerű, mmt sokan gondolják, nem öl van könnyű, mint a Dunántúlon, — Püspökladányban, vagy másutt, ahoi a gázkészlet tulnyc ' része éghető metán. Az említett — egyik legnagyobb gázelőf )r- dulás — Rákóc án — csak 12—13 százaléknyi metánt — azaz éghető és fűtésre alka'r as gézt tartalmaz. A felhasználás egyik légiót a- sabb problémája azonban nem az —t hogy az éghető gazt Külön kell választani az éghetetlentől, hanem az, hogy a 80 százaléknyi széndioxidot nem lé-Vt csak úgy a levegőbe engedni, mert ez is értékes anyag. Tehát például Szolnok gázellátásával egyidőben azt is meg kell oldani, mire használják fel a természetes sző-isavat. Ez valóban komoly gond, —• s tetemesen met- Mi a betu- názást. A tervezők számítása szerint pl. a szolnoki gázvezeték kel, „gázgyárral” együtt felépülő 10.000 négyzetméter alapterületű műjégbázisra épülő hűtöház (a szárazjég alapanyaga a széndioxid) beruházási költsége előzetes számítások szerint mintegy 25 millió tói írtra tehető. Ilyen nagy öszegú beruházási keret előteremtése — nem könnyű, — különösen akkor nem, mikor megtérüléséhez huzamosabb idő szükséges. VANNAK MAS OKOK. problémák is. Ilyen például az a hibás álláspont, hogy „ami nem olaj, az nem érdekes”. Nem becsülik eléggé illetékes helyeken a gázt. Pedig az országos energiamérlegben a gáz mellett a kőszén mellérendelt szerepet tölt be, a kalóriaegyenleg a földgáz javára dől el. Míg legjobb kőszeneink átlag hatezer kalóriásak, az összes készlet egyharmadát kitevő jó barnaszenek csak négy-ötezer kalóriásak, a Mátra Gyöngyös vidéki barnaszenek 2.000 kalóriásak, addig a tiszta metán 9—10 ezer kalória értékű. Tehát a legjobb hazai szér.fajtákhoz képest is plusz 3.000 kalóriával lehet számolni. Hátráltatja a felhasználás gyakorlati megvalósulását az is, hogy a felmerült költségek és gazdaságossági számítások az első látásra nem adnak kedvező képet a tervező előtt. Mert pl. míg egy kg szén termelési költsége 20 fillér, addig egy köbméter gáz termelése 30 fillérbe kerül. Azonban a 10 fillérrel drágább gáz legalább ennyi értékkel több kalóriát is ad. VÉGLEGES MEGOLDÁS az ötéves tervben Szolnok, Debrecen között húzódó fővezeték megépítése és az alföldi gáz és thermálvizek felhasználásának komplex terve lesz, A helyi szerveknek, gazdasági és műszaki szakembereknek, azonban addig is meg kell tenni, — ami megtehető. Elő kell segíteni helyi kezdeményezéseket — bátran igénybe kell venni a gazdasági lehetőségeket. A megyei tanács már dolgozott ki tervet a gázkészlet egy részének hasznosítására. Reméljük megkapja a segítséget, hogy a terv ne maradjon soká naníron. hanem mielőbb sorke- rüliön a megye székhelyének s utána más vár-soknak gázzal, meleg vízzel való ellátására.
