Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-02 / 285. szám

1958. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Termelőszövetkezeti pártszervezeteink feladatai Egymillió 701 ezer forint tervtúlteljesítés ax abádszalóki Lenin Tsz-ben Az országoshírű abádszalóki Lenin Tsz gazdái az elmúlt hét végén: szombaton tartották zárszámadó közgyűlésüket» Ezt a nevezetes eseményt — mi tagadás, — az ottani egyé­ni gazdák is türelmetlenül várták. Ugyan, megfelelt-e a vára­kozásnak ez a közös gazdaság, rászolgált-e hírnevére? A vá­laszt a tsz eredményei adják meg. ermelőszövetkezetednkben lezárult egy gazdasági év. Most vannak a zárszámadások, most mérik fel, hogyan dolgoz­tak milyen gazdák voltak egy éven keresztül. Az eredmények­ben azonban nemcsak az tükrö­ződik, idejében kapáltak-e, jól műtrágyáztak-e, és hasonlók, hanem az is, hogy milyen kö­vetkezetesek voltak, ha a közös ügy sikeréről volt szó. Nem egy példa bizonyítja, hogy ahol ha­tározott volt a vezetés, és tartal­mas politikai munka folyt, nincs ok gazdasági nehézségekre hi­vatkozni. mert a feltételekhez és körülményekhez viszonyítva jó eredményt értek el. Éppen azért, mert az év végén felmért eredményekben nemcsak a szakmai hozzáértés tükröző­dik. már most beszélni kell ar­ról, milyen legyen tsz-einkben a politikai munka, a mostani idő­szakban mire készüljenek fel szövetkezeteink pártszervezetei. A legközelebbi tennivaló köz­vetlenül a zárszámadásokból adódik. A pártszervezetekre vár a tsz-ekben az a feladat, hogy minden tsz-tag figyelmét a kö­zös ügy felé irányítják. Ne csak kimondottan azzal tö­rődjenek a tagok, hogy mi jut egy munkaegységre, hanem az­zal is, hogy ml marad a kö­zös gazdaságban, miből építenek jövőre, miből fejlesztik a jó- szágállományt, vagy éppen mi­ből veszik meg a szükséges gé­peket. Legtöbb tsz-ben vannak olyan emberek, akik egész éven át szorgalmasan, becsületesen dolgoztak, soha semmi kifogás nem esett ellenük, de most, hogy együtt van az évi munka gyü­mölcse, engednek az osztás csá­bításának és legszívesebben azt is elvinnék saját portájukra, ami a közösben kell. A z ilyen és hasonló dolgo­kon aztán gyakran vita kerekedik, amit sértődés, dac, nem egyszer kilépési szándék követ. A pártszervezetek tagsá­gának nagyon kell figyelni az ilyen eseteket, s vigyázni a ta­gokra. Az adódó viták tárgyila­gos levezetésével, az emberekkel való őszinte szóval sokat elér­hetnek. Higgadt, nyugodt beszél­getéssel késztessék őket gondol­kodásra, tanítsák őket arra, hogy ne csak kilókban, mázsákban, hanem holnapban és jövőben is gondolkodjanak. Mostanában állítják össze szövetkezeteinkben a jövő évi terveket. A pártszervezetek tag­jai közül is sokan résztvesznek ebben, s a kialakult tervben benne lesz javaslatuk, ’elgondo­lásuk. Szövetkezeti gazdáink­nak évről évre nagyobb a jár­tasságuk a tervek elkészítésében. Le még így is csak hasznukra le­het. ha ezidő alatt meghallgat­ják minden tag javaslatát, el­gondolásait akár a legcsekélyebb kérdésekre vonatkozóan is. Ez­zel már megnyerik őket arra. hogy évközben majd figyeljek és segítsék elgondolásaik meg­valósítását. S ezzel bekapcso­lódnak a terv egésze végrehaj­tásának szorgalmazói sorába. Minél inkább közügy a terv. megvalósítása annál biztosabb, eredményesebb. Sőt a kész terv ismertetése sem kerül annyi fáradságba, ha részleteiben már ismert, vitatott a tagság között. N agy feladat tsz pártszerve­zeteink előtt a tsz felfej­lesztés segítése. Sok helyen a mezőgazdasági fejlesztési bizott­ságokkal felmérték, milyen le­hetőségek vannak. S a válasz­tási munkák során tevékenyke­dő aktívákat most azza' bízzál meg, hogy a tsz-ek számszerű fejlesztésére összesítsék erejű két. Ez elsősorban azt jelenti, hogy felkeresik a tsz-ek szom­szédságában gazdálkodó egyé­nieket, s kertelés nélkül kérik, menjenek közéjük. De van sok más mód is. Az egyik jászsági tsz-ben vita volt például azon, hogy a zárszámadásra, ahol pár fillér híján 44 forintot osztanak egy munkaegységre, hívjanak-e kívülállókat. Többen azért til­takoztak ez ellen, mert „nem­csak osztás, hanem vita is lesz egy s más dolgon”. A pártszer­vezet — okosan — így érvelt: „A 44 forintos munkaegységen­kénti jövedelem szól magáért. Hogy problémáink vannak, azt meg nincs miért titkolnunk. Me­lyik az a ház, ahol minden na­gyon símán megy, ahol gondok, megoldásra váró problémák ne lennének. Akiket hívunk, azok is gazdálkodó emberek, így leg­alább majd összehasonlítják a mi gondjainkat az övéikkel.” Jól érveltek az elvtársak, mert hisz olyan ház, ahol probléma soha ne volna — nincs. Es 44 forintos éwégi munkaegységért érdemes nyíltan vitatni a prob­lémákat, különösen ha — mint ennél a tsz-nél is — olyan jelen­tős összeget fordítanak az oszt­hatatlan alapra, a gazdaság to­vábbi fejlesztésére is. Sok helyen hallani, hogy ki­sebb tsz-ek, a gyorsabb boldogu­lás érdekében egyesülnek. Ez az elgondolás is ott talál leghama­rabb támogatásra, ahol a párt- szervezetek tagjai kezdettől kezdve állást foglalnak amellett, s a tsz tagságot is meggyőzik ar­ról: Ne azt nézzék, hogy egyik, vagy másik helyen 2 tehénnel több, vagy egy vetőgéppel keve­sebb van, hanem azt: a feltéte­lek többsége kedvező, s a kö­vetkező év eredményesebb le­het az ideinél is. Jászdózsán a napokban egye­sült a Dózsa Népe és a Kossuth Tsz. Az első közgyűlésen már megbeszélték, mikor ‘'építenek halastavat, mennyi szőlőt telepí­A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat vezetői azon fáradoznak, hogy minél kisebb időre szorítsák le a kényszerei téli tétlenség idejét. Amíg az időjárás engedi, foglalkoztatni szeretnék a dolgozókat. Ezt a tö­rekvést csak helyeselni lehet. Jól járnak ezáltal a beruházók is, hamarabb elkészül épületük, s az építőmunkások keresetét sem csorbítja annyira a fagy­szabadság miatt kiesett Idő. Addig is, míg a tél leghide­gebb időszaka lehetetlenné te­szi az építkezést, meleg ruhák­kal felvértezve, védőitalokkal ellátva folytatják a munkát — szerte a megyében. így a mun­káslétszám csökkentésére nem kerül sor, ellenkezőleg, a tavasz beköszöntésére új munkásokat vesznek fel. Az idő jó kihasználása lehe­tővé teszi a tél folyamán a szol­noki Kossuth út 27 szám alatt lévő új épület belső munkálata­inak folytatását. Ezáltal hama­rabb teljesedik a lakók vágya. De nemcsak itt, hanem az „E”, a „C” és a „D” lakótömbön, va­lamint az olaibánvászok Gu­tenberg téri lakóházában' is folytatódik a belső részek rend- behozatala. Az olajbányászoknak külön­ben ugyanott újabb 16 lakás­ból álló ház építését kezdik meg. Az állati fehérje-feldolgozó­nál sem szünetel a munka. Ki is kell használni minden időt, temek, és hoL De ezt a közgyű­lést már megelőzte a párttagok tanácskozása arról, hogy milyen lehetőségek állnak az egyesült tsz előtt, s amikor mindezt a közgyűlésen felhozták, mindenki egyetértett velük. Miért is ágál­tak volna olyan dolgok ellen, ami minden tagnak javára, hasz­nára van. A következő hetekben, hó­napokban csendesül a munka a tsz-ekben. De a politi­kai munkában nagyon is kell törekedni a felélénkülésre, hisz az említettek mellett még szám­talan kisebb-nagyobb feladatot kell megoldani. A pártoktatást is, a szakmai tanulást is úgy kell megszervezni és úgy irá­nyítani, hogy az ne csak for­mai, hanem tartalmas legyen, segíteni a szakmai vezetést ab­ban, hogy az állattenyésztésben rend legyen, hogy a tél folya­mán felkészüljenek a tavaszra, gépek kijavításával, stb. S ok és legnagyobbrészt szor­gos feladatok ezek. De megoldásuk nem elérhetetlen. Különösen nem, ha tsz-eink pártszervezetei a közelgő téli időszakban törekszenek a politi­kai munka megjavítására, s ha minden párttag bátran vonako­dás nélkül tevékenykedik azon. hogy munkájuk eredményes és szövetkezetük vonzó legyen. B. E. ooaoooooeoeeoooeaow Az idén 100 millió kínai tanult meg írni-olvasni Kína 1799 megyéjében és nagyvá­rosában október közepére ténylege­sen megszüntették a fiatalok és kö­zépkorú felnőttek között az írástu­datlanságot. Ez a megyék és nagy­városok 79,4 százaléka. Ugyancsak ténylegesen megszüntették az írás- tudatlanságot 17 tartományban" 1949-től 1957-ig 27.970.000 ember sa­játította el az Írás-olvasást. Ez év januárjától szeptemberig százmillió ember tanult meg írni-olvasni. hiszen a következő évben csu­pán ennél a létesítménynél két és félmillió forint értéket kell beépíteni. S a feladatok állandó­an nőnek, gyarapszik minden üzem, vállalat, új műhelyeket, fürdőket, munkásszállásodat kell építeni mindenfelé. A szol­noki Bőripari KTSZ is sürgeti új székházának átadását. Ha­ladnak is vele, már az első eme­let falait húzzák. A földszinten modern üzletet, az emeleten korszerű műhelyt magába fog­laló, közel 2 és félmillió forint ráfordítással épülő székház mél­tó dísze lesz a megyeszékhely főútvonalának, hirdetője a szö­vetkezés eredményes voltának. No, de térjünk csak vissza az építőkhöz, nézzük tovább, mi­ben mesterkednek még a tél fo­lyamán? Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a vidéki városokban is folytatják — legfeljebb 2—3 he­ti fagyszabadság kivételével — az új létesítmények építését, il­letve befejezését. Karcagon és Túrkevén egyaránt 12 lakás >s ház mielőbbi lakhatóvá tétele, Karcagon a ín! drmí vesző vetke­zeti áruház építése, ugyanott a kísérleti gazdaság főépületének alapozása ad gondot a vállalat vezetőinek és munkásainak. Ftgyverneken és Kunmada­rason iskolaépítés közben vias­kodnak a téllel, Szajolban meg a Gön.gyölegellát ó Vállalat ’e- lepén,. a mintegy 800 ezer fo­rintba kerülő, Varjú elvtárs, az elnök tartott beszámolót. Részletesen foglal­kozott az elmúlt gazdasági év eredményeivel, problémáival. — összefüggésében ismertette a jelenlévőkkel a gazdálkodás menetét és előrehaladásukat. — Felsorolta bevételeiket; mit ho­vá fordítottak és milyen meg­gondolások alapján dolgoztak. Az alapos beszámoló valóban tükrözte a Lenin Tsz gazdáinak esztendős munkáját és arra irá­nyuló törekvését, hogy a szö­vetkezet kiváló eredményekkel büszkélkedjék. A közös gazdaság egy millió 701 ezer forinttal túlteljesítet­te éves bevételi tervét. Hatal­mas összeg. Kiváló eredmény. — De vajon mivel magyarázható a túlteljesítés? Ismeretes, hogy az elmúlt gazdasági évben az időjárás nem kedvezett túlságo­san, sőt a dolgozó parásztok szá­mítását sok tekintetben keresz­tülhúzta az aszály s az esőtlen hónapok kárát mind a tsz-ek, — mind az állami gazdaságok bi­zony megérezték, — az egyéni gazdákról nem is beszélve. — Egyik-másik tsz éppen a rend­kívüli időjárás miatt nem való­síthatta meg célkitűzéseit, keve­sebb a jövedelem s a tervből kiesések mutatkoznak. Márcsak ezért is tanulságos a Lenin Tsz példája. Mit tettek? Merészen, de azért nagy szakmai gonddal fejlesz­tették állatállományukat. Egy esztendő alatt a szarvasmar­haállományt megkettőzték. Ez már önmagában véve is nagy teljesítmény. De az még na­gyobb, amit a tejtermelésben elértek. 1957-ben 2 ezer 500 liter te­jet fejtek tehenenként, 1958­mekből készülő szíriek falainak húzása közben. Martfűn a Tisza Cipőgyár telepe bővítésből adó­dó feladatokat újabbak teté­zik. A szomszédos téglagyár dol­gozói részére 20 lakás építését kezdték el, s befejezésükkel sem akarnak szégyent vallani. Jászberényben a Forgó-Hel- ler féle, a Brüsszeli Világkiál­lításon ipari nagydíjat nyert léghűtőberendezés gyártásához kell újabb üzemrészt létesí­teni. Ez a célkitűzés sem tűr ha­lasztást, hiszen az új gyártmány irár.t világszerte óriási az érdek­lődés, jelentős devizát jelent szállítása. Szerződésileg ugyan még le nem kötött, — de máris biztosra vehető a Tisza- menti Vegyiművek szuperfosz- fátüzeme, lakóházai és üzlethá­za, és a TITÁSZ új üzlethá­za előkészítő munkáinak meg­kezdése. Hasonló stádiumban van a Szenttamási Állami Gaz­daság hibridkukorica üzeme épí­tésének ügye. Az időjárástól és az anyagszál’ítási , költségek-e döntő hatású útviszonyoktól függően a termelőszövetkezeti istállók építése is folytatódik a hideg évszak alatt. Feladatban tehát nincs hiány. S a tervek eddigi túlteljesítése szerint munkakedvben rém. — Ezért remélhető, hogy a tél vi­szontagságai ellenére is újabb gyarapszik ban — tehát egy év múltán —< 6 ezer 130 literre növelték te­henenként a tejtermelést. Ezt az átlagot 120 tehéntől ér­ték el. Első hallásra szinte va­lószínűtlennek tűnik ez a nagy­iramú előrefutás. Viszont ami igaz: igaz. Minden kétkedőnek bebizonyíthatják a Lenin Tsz gazdái, hogy ez a 6 ezer 130 tér valóság. Ebből az egy adatból is szá­mos következtetést vonhatunk le. Elsősorban azt, amit oly sok­szor hangoztatunk: hogy a nagy­üzemi gazdaságokban a lehető­ségek korlátlanok. S a fejlődés üteme mind gyorsabb. Termé­szetesen csak abban az esetben, ha a szövetkezet gazdái szorgal­masak, igyekvőek s vezetőik alapos, megfontolt irány ítómun- íeK. Különben az egy millió 701 ezer forintos tervtúi- teljesítés elsősorban az állatte­nyésztés hozamaiból ered. Szolnok megye közös gazdasá­gai sokat tanulhatnak az abód- szalóki Lenin Tsz-től. Egyik­másik tsz-ben elterjedt ai a helytelen nézet, hogy nem érde­mes új tagokat felvenni, mert csökken a jövedelem. A Lenin Tsz gazdái állítják és bizonyít­ják, hogy ez a felfogás nem­csak téves, hanem káros is. A zárszámadó közgyűlésen arról adhattak számot, hogy ők az 1957-es évzárás óta 146 új belé­pővel gazdagodtak s 968 hold­dal nőtt a közös földterület. Az új belépők egyáltalán nem csökkentették a jövedelmet —■ ellenkezőleg: elősegítették a gazdaság erősödését. Mégin- kább lehetővé vált a különböző agro- és zootechnikai módszerek alkalmazása. A közgyűlésen ismét tizenki­lenc dolgozó parasztot vettek fel tagnak. Szembetűnő és érdekes dolog, hogy a felszólalók egytöl-egyig arról adtak tanúbizonyságot» hogy szeretik, magukénak érzik a közös gazdaságot. Elmondot­ták, a gazdálkodás jó irányban halad, méltatták a vezetők kö­vetkezetességét és szinte vala­mennyi szövetkezeti gazda hang­súlyozta: nagy a jelentősege annak, hogv nálunk szakembe­rek dolgoznak és ezek a szak­emberek tudásuk legjavát ad­ják. Vona elvtárs, a sertésfarm ve­zetője így beszélt: „Sokszor bí­rál az elnök elvtárs, akkor ez rosszul esik. De később — ami­kor az eredményeket látom — rájövök: igaza van az elnökünk­nek. Rendnek, fegyelemnek kell lennie. És szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy most itt tartunk. A falu népe előtt van mivel büszkélkednünk.” A tsz növénytermesztési agro- nómusa elmondotta: két évvel ezelőtt úgy vélekedett, nincs szükség gépállomásra. „Ezennel ünnepélyesen visszavonom ak­kori állításomat; a kunmadara- si gépállomás sokat tett, ren­geteget segített, megbizonyosod­tam arról, hogy a gépállomás nélí.űl csak egykezű óriások lennénk”, — mondotta. Már ott a közgyűlésen beszél­tek a felszólalók jövő évi ter­veikről. Azt akarják, hogy egy év múlva még erősebb legyen közös gazdaságuk. swj, •: A tél sem jelent tétlenséget az építőiparban létesítményekkel »*s~ n'i»TWl~ I

Next

/
Thumbnails
Contents