Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-31 / 308. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (SZOLNOK MEGYEI) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 308. szám. Ara 60 fillér 1958. december 31. szerda. KÍNA százmillió rubeles hosszúlejáratú kölcsönt ad a Mongol Népköztársaságnak PEKING (Uj Kína). Hétfőn Pekingbe kínai-mongol gazdasá­gi és műszaki segélyegyezményt írtak alá. Az egyezmény sze­rint a Kínai Népköztársaság kormánya a mongol kormány kérésére százmillió rubeles hosz- szúlejáratú kölcsönt ad a Mon­gol Népköztársaságnak. (MTI). 1958-ban Bulgáriában győzött a szocializmus SZÓFIA (TASZSZ). A Bolgár Távirati Iroda újévi cikkében megállapítja, hogy 1958-ban Bulgáriában teljes győzelmet aratott a szocialista rendszer. A szocialista szektor az iparban elérte a 98 százalékot, a mező­gazdaságban pedig a vetésterü­letet tekintve a 92 százalékot. Az Országos Béketanács ked­den baráti találkozóm látta ven­dégül a kiváló békeszolgálatai­kért kitüntetésben részesült egy­házi férfiakat. A találkozón megjelent Darvas József, az Or­szágos Béketanács elnöke, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, a Béke Világtanács tagja, az Országos Béketanács alelnöke, Szakosíts Árpád, a Bé­ke Világtanács Irodájának tagja, Hantos János, a Béketanács tit­kára. Horváth János, a Műve­lődésügyi Minisztérium egyház­ügyi hivatalának elnöke, Vető Lajos evangélikus püspök, Bar- tha Tibor református püspök, Beresztóczy Miklós c. prépost, az Országos Béketanács katoli­kus bizottságának főtitkára, May Béla c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, Peisz La­jos budapesti általános érseki helytartó, valamint az Országos Béketanács "s a papi békemoz­galom számos képviselője. Darvas József meleg szavak­kal köszöntötte a megjelent egyházi férfiakat és a Béketa­nács nevében köszönetét mon­dott a békéért kifejtett munká­jukért. Az üdvözlésre Vető La­jos püspök válaszolt, majd a találkozó részvevői szívélyes ba­ráti légkörben sokáig maradlak együtt. Tíz év múlva csaknem öt,ven millió less az évi szőlőoltvány-tei melés — fokozatosan javul a szaporítóanyag-termelés Az MSZMP agrártéziseiben és a népgazdaság tizenöt éves fej­lesztési terveiben különös sűllyal szerepel a szőlők és a gyümöl­csösök gyorsabb ütemű telepí­tése. Sajnos a telepítéseket mindeaideig korlátozta a szapo­rítóanyag termelés elégtelensé­ge A hazai fajta szőlővesszők beérése az idén általában jó. A rekonstrukciós tervek szabta ütemnek megfelelően a szőlő- termelők 1958 őszén körülbelül 20 millió hazai símavesszőt gyűj­ros 200, illetve 190 százalékos teljesítéssel, s ifj. Köntés Jó­zsef jászkiséri traktoros 180 szá­zalékkal. töttek be továbbsza pori tás cél* jára. Az ősszel begyűjtött sza* porító anyagból a tavaszi ülte­tési idény végéig összesen kö­rülbelül 4 300 000 gyökeres ólt* ványt, továbbá 3 500 000 gyöke­res hazai vesszőt és mintegy 35 millió sima vesszőt kapnak a célgazdaságoik, termelőszövetke­zetek, szakcsoportok és egyéni gazdák. Az előirányzatok szerint az 1958—1959—1960-as években összesen 30 000 holdon végeznek az országban szőlőfelújítást. Eb­ből 7100 holdra kell szőlőoltvány és további 22 900 hold homokte­rületre európai gyökeres vessző. A Szőlőoltvány és Gyümölcsfa- csemeteforgalmi Vállalat időben felkészül a megnövekedett igé­nyekre: 1960-ban már kilenc­millió szőlőol tv ány előállításá­ról gondoskodik, ami az állami gazdaságok termelésével együtt eléri a 14,5 milliót. (MTI). LEHET RÁ SZÁMÍTANI Szilágyi Sándor, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár esztergályosa vezetői elismerését érdemelte ki kifogástalan mi» nőségi munkájával. Művezetője a legnagyobb szaktudást igénylői g ^ munkát is rábízza. ‘■tv, f B HOLNAP KEZDŐDŐ FELADATOK MINT ÁLTALÁBAN minden esztendő végén, ma is vissza­tekintünk az elmúlt hetek, hó­napok eredményeire, s ezzel egyidejűleg gondolunk az új esz­tendő, a holnap kezdődő hetek, hónapok feladataira. A Szolnok megyei földművesszövetkezetek is számbaveszik eredményeiket, tennivalóikat. 1958-ban jelentős volt az előrehaladásuk. Az el­lenforradalom okozta károk az elmúlt két évben éreztették ha­tásukat, de a párt és a kormány segítségével, a szövetkezeti ta­gok, vezetők és dolgozók szor­galmas munkájukkal pótolták a hiányosságokat. Eredményesen oldották meg a szervezési feladatokat, a terme­lési szerződések kötését, a ter­ményfelvásárlást — ahol ezt vé­gezték —, s így elmondhatjuk, hogy mélyítették, szélesítették a dolgozók a földművesszövetke­zetek kapcsolatát a falu mező- gazdasági lakosságával. _ Nőtt az tmsz-ek vonzóereig. Ezévben a megye területén több mint négy­ezerkétszázzal nőtt taglétszá­muk, és csupán a befizetett részjegyekből közel 1 millió fo­rinttal növelték saját eszközei­ket. A kormány által nyújtott hitelből és saját erőből több mint 10 millió forint értékű be­ruházással javították a szövet­kezeti hálózatot. 30 kiskereske­delmi egységet, 22 raktárt, fő­ként mezőgazdasági termelést szolgáló épületeket létesítettek. A földművesszövetkezetek je­lentős összeget fordítottak az egyéni gazdák segítését szolgáló kisgépek beszerzésére. Általá­ban jól oldották meg a falu áru­ellátását és a felvásárlás sokirá­nyú munkáját is. Mindezekkel hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. MA MÁR MÉG világosabban látjuk, hogy helyes volt pártunk­nak és kormányynknak az az in­tézkedése, amgly lehetővé tet­te az fmsz-ek tevékenységének kiszélesítését. Azt, hogy a ter­melési szerződések kötésével, a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásával, és egyéb falun je­lentkező gazdasági feladatok el­látásával szélesítsék kapcsola­taikat a mezőgazdasági foglalko­zású lakossággal, és ilyen mó­don is erősítsék a szövetkezeti mozgalmat. Elismerésre méltó volt a földmű vessző vetkezeti dol­gozók és tagok választási mun­kája is. Bebizonyították, hogy helyeslik és követik pártunk politikáját. E rövid visszapillantás után nézzünk előre, ismerkedjünk az új esztendő feladataival, ha nem is részleteiben, de legalább nagyvonalakban. A földműves­szövetkezeti vezetőknek fel kell készülni arra, hogy még szivó- sabb és következetesebb legyer a falu szocialista átalakítására irányuló tevékenység. Minél na­gyobb számban győzzenek met egyéni gazdákat a nagyüzem,: gazdálkodás előnyeiről, haszná­ról. S ezt a meggyőző munkái kövesse a tsz-be való belépés. A MEZŐGAZDASÁG szocia­lista átszervezését számos na­gyon fontos politikai, gazdaság okok indokolják. Ha csak a bú­za és a cukorrépa ezévi termé­sét vesszük figyelembe, akkor ii « » * ► látjuk, mintegy 50 millió forint:: értékűvel termeltek kevesebbet;: az egyéni gazdák, mint ameny-ll nyit termelhettek volna, ha föld-11_ jükön nagyüzemi gazdálkodást 11 folytatnak 1958-ban. Vajon nem::g lenne szüksége Szolnok megye; ■ í egyénileg dolgozó parasztjainak; ;r erre az 50 millió forintra? De; ^ igen! Viszont eléréséhez csak a;^ nagyüzemi gazdálkodás ad lehe-;' tőséget. Hasonló helyi adatok-:; kai, konkrét példákkal érvelje-:. nek, agitáljanak a földművesszö-:: vetkezeti vezetők, dolgozók. :: Az új esztendőben tovább kell;; szélesíteni földművesszövetkeze-;; teink kapcsolatát a falu lakos-;; ságával. Ezáltal növelni a tagiét-;; számot és a tagok anyagi érdé-2 kéltségét. A kereskedelmi fel- *r adatok kultúráltságának nőve- $ lése érdekében fejleszteni kell a ,1 hálózatot, különös gonddal a 2 i raktárakat, a bolti felszerelése-1. két. De elsősorban az elkövetke- zendő időben a kisebb vidéki ?! boltok fejlesztésére fordítsanak ♦ < nagy gondot. ? t A felvásárlási munka tovább- f | fejlesztése érdekében arra kell J törekedni, hogy a termékek mi- t nél rövidebb úton, a minőség I megóvása mellett jussanak el a J fogyasztókhoz. S ami igen fon-í tos, szélesíteni kell a földmű-5 vesszövetkezeteknek kapcsola- j taikat a tsz-ekkel, segíteni az * új tsz-eket, emellett nagy gon- ♦ dot fordítani a különböző szak- ♦1 csoportok közös tevékenységé- $; nek kiszélesítésére, közös vágyó-1 nának megóvására, növelésére. ♦ A földművesszövetkezetek még 1 jobban segítsék az egyénileg | gazdálkodó dolgozó parasztokat 2 is, hogy azok lehetőleg elérjék! a kisgazdaságok által elérhető 2 maximális termésátlagokat. E 2 cél érdekében at fmsz-ek for-1 dítsanak nagy gondot a szerző-1 déses termelés sikeres lebonyoli-í tására, lássák el állandó szak-| mai tanácsokkal a gazdákat, és* erősítsék a termelési tagbizott- * Ságokat. * NAGYOK A FELADATAINK? a takarékos gazdálkodás terén. J Arra kell ügyelni, hogy mindé-1 nütt a lehető legkevesebb legyen 2 a ráfordítási költség. Ezzel szol­gálunk a szövetkezeti tagoknak és a népgazdaságnak egyaránt. Földművesszövetkezeteink min­den irányú munkájukkal a há­roméves népgazdasági terv meg­valósulását segítsék elő. Nagyok az új esztendő fel­adatai, de a sikeres végrehaj­tás feltételei megvannak. Több mint százezer földművesszövet- ; kezeti tag, nagyon sok tapasz­talt, szorgalmas, fáradtságot ’ nem ismerő fmsz-i vezető; ez a hatalmas erő sokra képes. Kü- , Ionosén, ha még idevesszük a négyezer szövetkezeti dolgozót, akiktől eddig is megkaptunk | minden segítséget. S a feladatok 1 végrehajtását támogatják a párt- és a tanácsszervek is. Ezt f tapasztalhattuk 1958-ban, s ezzel ! a segítségadással 1959-ben is ’ élnünk kell. Szorgalmas munkával telt el az 1958-as esztendő. Az új év-» ■ hez valamennyi földművesszö-?- vetkezeti tagnak, dolgozónak és ; i vezetőnek erőt, egészséget kívá-i- nunk. i Varga Illés j 3 mészöv tg, elnök i Tejsxállítás a fővárosba és külföldre A Szolnok megyei Tejipari Vállalat ez évben 25 millió 769.300 liter tejet, 1 mil­lió 337.400 kilogramm vajat szállított Budapestre. Exportra 36 vagon vajat és 32.700 kilo­gramm sajtot küldött. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Szolnok megyei Bizott­sága és a Gépállomások megyei Igazgatósága ez év tavaszán hir­dette meg a gépállomások ifjú traktoristáinak megyei verse­nyét. A három legjobb ifjú traktorista részére összesen 4500 forint jutalmat tűztek ki. Tizenkét gépállomás 167 ifjú traktoristája versengett egész éven keresztül. Együttesen több mint 100 ezer normálhold mun­káját végezték el, s éves tervü­ket 7.709 normálholddal teljesí­tették túl. Szembetűnő mind­emellett megtakarításuk is. — Százhatvanheten 1200 métermá­zsa üzemanyagot és 159 ezer fo­rint javítási költséget takarítot­tak meg. Teljes megtakarításuk értéke megközelíti a 400 ezer forintot. A KISZ megyebizottsága és a gépállomások megyei igazga­tósága értékelte a versenyt, s ilyen sorrendet állapított meg: I. Tanka János Karcagi Gépállomás, 274 százalék, 2000 forint jutalom. II. Dobos János Mezőtúri Gépállomás, 229 százalék, 1500 »forint jutalom. » III. Lévai Károly Turkevei i; Gépállomás, 206 százalék, 1000 'forint jutalom. | Nem sokkal maradt le a ver­senyben Győrfi József és Far- i kas Gábor karcagi ifjú trakto­: --------------------------------------------------------------------------------------------­| Befejeződött az ifjú traktoristák ez évi versenye — A karcagi Tanka János az első —

Next

/
Thumbnails
Contents