Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-30 / 307. szám
SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1958. december 30, Vessünk öntözést jól megháláló hibrid kukoricafajtákat Irta: Mihályfalvy István és Pál Károly Mezőgazdaságunk egyik sár kalatos feladata növékvő állat- állományunk takarmányszükségletének biztosítása; Állattenyésztésünk jövő iránya a több hús és tej termelés. Ez csak úgy valósítható meg, ha a hizlaláshoz szükséges keményítőértéket megtermeljük. Mivel műveleti növényeink közül a kukorica tartalmazza a legtöbb keményítőt, e növény vetésterületéhek növelése, valamint az egységnyi területre eső termésének fokozása elsőrangú népgazdasági feladat. Éppen ezért minden adottságunkat ki kell használnunk, hogy e fontos növény termését növelni tudjuk. A kukoricatermelés jövő irányát, az egységnyi területre eső termés fokozásának lehetőségét a december 19—20-án megtartott Országos k ukoricatermeszlési tanácskozás két döntő tényezőben határozta meg: 1. a táj adottságainak figyelembe vételével a legbővebb termő bel tény észtéses (Marton- vásári) hibridkukoricák termesztése fajta összehasonlító kísérletek kiválasztása alapján; 2, a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások (mélymüvelés, négyzetes vetés stb.) bevezetése. A fentiek szem előtt tartásával állítottuk be 1958-ban a karcagi intézet kunhegyesi kísérleti telepén a különböző hibridkukoricák öntözéses fajta összehasonlítását, hogy nagyüzemeink számára tájékoztatást tudjunk adni az öntözést legjobban megháláló hibridkukorica fajtákról. A hibridkukorica fajtákat középkötött, istálló és műtrágyázott vályogtalajon állítottuk be. A hibridkukoricákon kívül összehasonlítás céljából az F. Kompolti fajtatiszta kukoricát is elvetettük. A fajta-összehasontító kísérlet keretében lény ész terület vizsgálatot is végeztünk. Minden egyes fajtát 2800 négyzetcentiméter (70x40 cm) és 2400 négyzetcentiméter (70x34 cm) te- nyészterülelen vetettük el, hogy az egyes fajták legkedvezőbb tenyészterületére is adatokat kapjunk. A nagyobb tenyész- terület esetében holdanként 20.300. a kisebb tenyészterület mellett 23.700 tő kukorica volt. A kukoricát négyszer kapáltuk és négyszer öntöztük meg 434 milliméter vízzel. A szár- baszökés időpontjában minden második sorban kihúztuk a víz vezetésére szolgáló barázdákat és utána (június 9-én) öntöztünk. A rendkívül száraz júliusban (4,2 mm eső hullott) kétszer kellett a kukoricát megöntöznünk (címrehányás és szemképzés időpontjában). A negyedik öntözést a kukorica tej érésekor végeztük. Az öntözött és kellő tápanyaggal ellátott hibrid kukoricafajták átlag csövestermése 71.1, szemtermése 48.2 mázsa holdanként, a fajtatiszta F. Kompolti 58.6 mázsa csöves és 41.0 mázsa légszáraz szemet adott holdanként. Az öntözött hibridkukoricák csövestermése 21.5 százalékkal, szemtermése 17.7 százalékkal felülmúlta a fajtatiszta kukorica termését. A nem öntözött Martonvásári 5-ös hibrid holdanként 42.6 mázsa csöves, illetve 28.5 mázsa szemestermést adott. Az öntözött hibridkukoricák csövesler- mése 70, szemtermése pedig 65 százalékkal múlta felül a nem öntözött hibridkukorica hozamát. öntözés esetében is bebizonyosodott, hogy a hibrid kukoricafajták bővebb termők, mint a fajtiszta kukorica, tehát öntözött területünkön a hibrid- kukoricák termesztését helyezzük előtérbe, mert az öntözést 70—75 százalékos többletterméssel hálálják meg. Az öntözést a következő fajták hálálták meg legjobban: Mv 1, a Mv 5, TK 362, TK 365 és amerikai 347-es hibrid. Legnagyobb csövesterméssel az utóbbi fizetett, de magas csutka százaléka (17,2 százalék) miatt szemestermése megegyezett a hazai hibridekével. Ezeken kívül üzemi tapasztalataink alapján a Mv 39 és a Mv 42-est tudjuk, mint vizet jól megháláló hibrideket ajánlani. A többi hibrid is meghálálja az öntöI zést, de a felsoroltaknál jóval kevesebb termést adnak; Az Övári 5-ös hibrid termése alig múlta felül a fajtatisztáét. Az Óvári 5-ös megyénkben sem száraz, sem az öntözött viszonyok mellett nem képes a Martonvásári hibridek termését elérni. A tenyészterüleli adatokból kitűnt, hogy a 2400 négyzetcentiméteres parcellák holdankénti termése 193 kilogrammal több volt, mint a 2800 négyzetcentimétereseké. Tehát a kukorica — hasonlóan az egyéb műveleti növényekhez — magas termésének elérésében döntő szerepet játszik a holdankénti maximális tőszám biztosítása. Öntözés esetében a nagy termések elérése érdekében kát. holdanként 20—23 ezer tőszámmal számoljunk. Az öntözött kukoricát a tábla esésének irányába vessük és a sorközök 70—80 centiméteresek legyenek, hogy a barázdákat azokban ki tudjuk húzni. Az öntözött kukorica termésének növelése érdekében végzett kutatási munkánk rövid leírásával az volt a célunk, hogy nagyüzemi gazdaságainkkal • megismertessük az öntözött hibrid- kukorica fajtákkal elérhető magas terméseket. Továbbá nagy- üzémeink vezetőinek figyelmét idejében felhívjuk az öntözést jól megháláló hibridkukorica fajtákra, — melyek száraz viszonyok között is legjobban beválnak — hogy azoknak beszerzéséről idejében gondoskodhassanak. Végezetül még megemlítjük, hogy a kukorica csak akkor fizet jól, ha a talaj tápanyagban gazdag. Ezért a tavaszi talajelőkészítés előtt — ha őszi istálló vagy műtrágyaszórás elmaradt — 100—200 kilogramm szuperfoszfátot és 100 kg péti- sót szórjunk holdanként a kukorica táblákra. Az új esztendőtől újabb sikereket várunk Közös gazdasagunk, a jászapáti Alkotmány Tsz az 1958-as gazdasági évet jól zárta. A természetbeni juttatáson kívül 23 forint készpénz jutott a tagok munkaegységeire. Az aszályos nyár a termésátlagot visszavetette, mégis elégedettek vagyunk, hiszen a munkaegység értéke így is 46 forintot tesz ki. Az időjárás okozta kiesést — amennyire lehetett — fegyelmezett munkával pótoltuk. A vezetőséggel közösen megbeszélni JÁSZBERÉNYI GÉPÁLLOMÁS IGAZGATÓSÁGA boldog új esztendőt kíván a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknek, azok tagjainak, a dolgozó parasztoknak, valamint a gépállomás minden dolgozójának. ***tt!llllll!IIWIIIItilllilHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|l||l|||||il|||!|!||tt||||tl!|||il||||||||||||||||||||||!||||||||||!l|||||||ni|llllllllinilllllllllllllir A FELSÖJÄSZSÄGI ALL'AMI GAZDASAG sikerekben gazdag boldog új esztendőt kíván a gazdaság minden dolgozójának. ve határozta el tagságunk a meglévő terület növelését. Százhatvan hold állami tartalék föld hasznosítását terveztük, de ennél jóval nagyobb területtel növekedett a közös gazdaság. — Ugyanis a jásziványi Törekvés Tszcs, amely 313 hold földdel rendelkezett, s 1949 óta működik — nem tudott tovább fejlődni, s így közös megbeszélés alapján az Alkotmány Tsz-hez csatolták az összterületet Jelenleg közös gazdaságunk 2.084 kát. hold földdel rendelkezik; Az Alkotmány Tsz-nek már korábban kész volt a termelési terve. Most azt újra át kell dolgozni, figyelembevéve a föld gyarapodását. A tsz vezetősége és Mudri Mihály mezőgazdász a tagsággal egyetértésben most azon munkálkodik, hogy megfelelő tervet készíthessünk 1959-re. Nem «kis dolog a földterület növekedésével, a jószágállómány szaporodásával járó munkák beállítása; Jelenleg a gyenge időt arra használjuk fel, hogy az 5 vagon műtrágyát kiszállítsuk rendeltetési helyére és hasznosítsuk a talaj termőképeségének fokozására; Nagy területen végeztünk szerves trágyázást is; Bizakodással tekintünk az új esztendő elé azt remélve, hogy a többtermelésre irányuló törekvéseinket siker koronázza; Gojsza János Jászapáti, Alkotmány Tsz; Megoldódik-e a kikapcsolt rizsfielepek sorsa KÖZTUDOMÁSÚ, hogy Szolnok megye az ország legnagyobb öntözéses megyéje. Sajnos, eddig ugyancsak mi dicsekedhettünk a legnagyobb parlag és kihasználatlan területekkel ísu Annakidején a rizstermesztés meghonosításakor ugyanis egy volt a cél: rizst — azonnal. Az egyoldalúan rizstermesztésre épített telepeken a rizs kiöregedése után a vetésforgót bevezetni lehetetlen volt. S egy-két évvel ezelőtt még sokszor elszorult szívvel néztük a Kunság nagy- kiterjedésű, elvadult, művelet- len, öntözésre berendezett földjeit. Megyénk valamennyi öntözéssel foglalkozó szakemberének és dolgozójának köszönhető, hogy évről évre fokozatosan zsugorodott a parlagterület, s mint a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályán most tervbe vették, 1959-ben egyetlen' hold kikapcsolt rizstelep sem maradhat parlagon. 1957-ben még 11 ezer hold elgyomosodott területet tartottak nyilván, amiből 1958 ban 8500 holdat hódítottak visz- sza a termelésnek, úgy, hogy 1959-re mindössze 2500 hold az, amit termővé kell tenni. Számra talán lényegtelenebb, mint az előző évek területei. Nagy erőfeszítést kívánó munka mégis. S egyben határozott fellépést is követel. Azoktól a társulásuktól ugyanis, amelyek eddig nem művelték meg területüket, „kényszerhasznosításra” adják át a szövetkezetéknek, társulásoknak. 1958-ban például a kenderesi Vörös Csepel és a kunhegyesi Vörös Október jutott így együttesen 2500 holdhoz. amelyen igen jól jövedelmezően termelnek. A KIKAPCSOLT rizstelepek másak részét, összesen 17 200 holdat müveitek ugyan, csakhogy a nagy költséggel öntözésre berendezett, az öntözéssel igen nagy jövedelmet biztosító .földeket száraz műveléssel hasznosították. Többnyire gabonát termesztettek benne. Igaz, részint indokolja ezt a terepegyenetlenség, a veszteség mégis óriási. Nagyarányú tereprendezés indul meg 1959-ben a megyében. S a kikapcsolt telepek művelésére két módszert alkalmaznak. Ahol az kevésbé költséges, ott tereprend ezessel, gravitációs, sávos-csörgedeztető és barázdás öntözéssel művelnek. Ahol nagyobb költséggel járna a terep- rendezes, ott esőztető gépekkel cégzik ugyanezt. A megye ösz- szesen 30 esőztető gépet kap, s ebből 22 darabot a mezőtúri termelőszövetkezetek rendeltek meg; Szorosan a tereprendezésbe, tartozik, hogy az ország ttb megyéjével ellentétben, náli: megoldatlan a tei'eprende hovatartozásának kérdése. Szol nők megyében a gépállomásé végzik a rendezést. A gépáll mások tereprendezőgép hiánya azonban nemhogy nem ad garanciát a tervbe vett 2 ezer hold rendezésének megvalós'lá sara, hanem egyenesen veszélyezteti azt. Megnyugtató lenne ha a Földművelésügyi Minisztérium a Talajjavító Vállalnira bízná ezt. a munkát. A TEREPRENDEZÉS« El egyidóben talajjavítással nyelnek vissza nagy területeket a mezőgazdasági kultúrának. Az öntözéses telepek ugyanis szi kés, vagy savanyú földre épui tek. Ráadásul még kikapcsolá sük idején falajszerkezetük tönkrement, tápanyagtartalmuk kimerült. Mindezt zöldtrágyázással, istállótrágyával és műtrágyával pótolják; 1959-ben minden 500 holdas és öntözéssel gazdálkodó termelő szövetkezetben bevezetik a ri- zses vetésforgót. Főképpen kukoricát, vörös- és füves-herét, termesztenek. A füveshere nagyon jól bevált eddig. Mezőtúron például a legutóbbi 250 kh, őszi telepítés oly szép, hogv igen nagy reményeket fűznek hozzá. Arra is ügyel természetesen a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, hogy fontos nemzetgazdasági érdekünk, a rizs- termesztés csorbát ne szenvedjen. Az eddig kikapcsolt telepekből — ahol éveken át szárazművelést folytattak — minél többet rizstermesztésre kapcsolnak vissza. A jövő évben 17 ezer holdon termesztenek rizst megyénkben a termelőszövetkezeteit, társulások, s 25 ezer holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást; Mindenki, számára biztató a kormány közeljövőben várható rendelkezése, mely igen nagy kedvezményben részesíti a tereprendezésre vállalkozó termelőszövetkezeteket; A Kunság elvadult, elhagyott, vagy szárazművelésre befogott hatalmas területei hamarosan ontják a takarmányt, a rizst, s más öntözéses terményeket. B. L. f»WTVTTTV?VTWWTfW*WVTrVT*w — ENGEDÉLY nélküli iparűzésért 1000 forint pénzbírsággal sújtotta a szolnoki járási tanács szabálysértési előadója : Sassi József és Majercsik Mihály tószegi lakosokat; A% Aprítógépgyár I Vállalatvezetősége eredményekben gazdag f boldog új évet kíván J minden dolgozójának és Jászberény város lakosságának !
