Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-29 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! (SZOLNOK MEGYEI*) A FÖLÉNYRŐL és a szövőszékről EGYETLENEGY EMBERNEK — egy jászberényi egyéni gazdának — íródna ez a néhány sor, csakhogy sajnos, az az egyetlen egy ember nem valószínű, hogy találkozik a neki szóló sorokkal. Újságot nem olvas. Ott él a tanyán, s pontosan úgy, ahogyan apja, nagyapja élt. Gazdálkodik, illetőleg azt teszi, amit valamikor gazdálkodásnak neveztek. Az idő eljár, s amit ő csinál, azt ma már nem nevezik annak. Miért nem? Erről lenne itt szó. Gondolatban állítsunk valami elavult szövőalkalmatosságot egy korszerű szövőgyár mellé. Az utóbbi ontja az igényeknek és a követelményeknek meg felelő mennyiséget és minőséget. Ez így jó és így természetes, hiszen a ma embere nem bírja nélkülözni a sokfajta színű, — anyagú Tuhaféleséget. Az viszont nevetséges lenne, ha az egykori takácsmesterek szerszámaitól azt kívánnánk, amit a gyár ad. íme az egyszerű példázat arról, hogy miért oly fontos a mezőgazdaságot átalakítani, szocializálni. A növekedő igények miatt. Sokat termelni és a növekvő igényeket kielégíteni, a paraszti kisüzem nem képes, legfőképpen a kisparcella korlátái miatt, s azért, mert a szűk keretek fékezik az előrehaladást. A szóbanforgó jászberényi gazda .semmit sem tud a korszerű agrotechnikáról, nem ismeri a műtrágyázás termésfokozó lehetőségeit, korszerű, újfajta mezőgazdasági gépeket nem látott, növényvédelemről, vegyszeres gyomirtásról, hibridkukoricáról és más effélékről semmit sem hallott. Ugyan, mit várhatunk gazdaságától. Nem sokat. ö MAGA SEM TUDJA, hogy mondjak jövőre milyen gabona- termésre vagy takarmánytermésre számíthat. Nagyon elgondolkodtató összehasonlítást tehetünk akkor, ha e jászberényi paraszt gazdaságát oda állítjuk a szocialista Karcag néhány közös gazdasága mellé. A szocialista Karcag szövetkezeti gazdái céltudatos gonddal már most meghatározták, hogy egész évben mit akarnak, milyen növényféleségből mennyit szándékoznak betakarítani. Már e tekintetben is óriási a különbség. Nem a véletlenre bizzák a dolgok folyását. A karcagi Lenin Tsz a termelési tervében kát. holdanként tíz mázsás termésátlag elérését tűzte célul. Az ottani talajviszonyokat, s egyéb körülményeket figyelembevéve 1450 holdról ilyen átlagtermést betakarítani nem éppen kicsmy- ség, — de elérhető. A Lenin Tsz gazdái ugyanis nemcsak akarják a tizmázsás átlagot, hanem a nagyüzem eszközeinek alkalmazásával azon munkálkodnak, hogy a tíz mázsa minden körülmények között meglegyen. A szakemberek, mezőgazdászé'. útmutatásai nyomán olyan magágyat készítettek, hogy az a követelményeknek megfelel. E.en kívül a talaj már kapott és még ezután is kap műtrágyát. Akkor és annyit, amennyi és amikor szükséges, Megteheti ugyanezt a jászberényi egyéni gazda? Nem. Egyrészt a néhány holdja miatt, másrészt pedig azért sem, mert nem ért a korszerű, tudományos gazdálkodás- hoz, VAGY NÉZZÜK A silókukoricát, ezt a nagy tömeget adó. kiváló takarmánynövényt* A karcagi Hunyadi Tsz-ben több. mint két hónap óta tudományos vizsgálatok folynak a tehenészetben. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a silókukorica szilázsával etetett tehenek tejtermelése növekedett. Ebből a karcagi közös gazdaságok azt a logikus következtetést vonják le, hogy a silókukorica termeszt: e mintegy forradalmat jelent a takarmányozásban, s ezért cü- szerű nagy telületet elvetni. S VAN OLYAN KEZDEMÉNYEZÉS a város közös gazdaságaiban, hogy minden számosállatra legalább fél hold silókukorica jusson. A Béke Tsz az elmúlt gazdasági évben 76 holdon, 1959-ben már 240 holdon termesztik ezt a kivaló takarmányt. A Lenin Tsz meghatszo- rozza az idei silókukorica területet. A Dózsa Tsz megduplázza. Valóságos takarmánygyárakat hoznak létre, ahol nemcsak sokat termelnek, hanem ezt a sokat olcsón állítják elő. Igen, miután a vetéstől a betakarításig jóformán minden munkálatot gépesítenek Szolnok megye ugyanis 1959-ben már 101 silókombájnnal rendelkezik majd, s a gépállomások megkezdték a TVD 6 traktoros kukorica vetőgépek átalakítását. Eme méretek mellett bizony eltörpül a jászberényi egyéni gazda szűk kis parcellácskája. a karcagi szövetkezeti gazdák különböző számításokat végeznek arra, milyen módon csökkenthetnék a termékek és termények előállítási költségét. — Számbaveszik azokat az eszközöket, módszereket, amelyek alkalmazása a termékek és termények előállítását olcsóbbá teszik. Mit vehet számításba az egyéni gazda? Semmit. Nála ahogy lesz. úgy lesz. A közös gazdaságoknál viszont befolyásolják a gazdálkodás menetét, s már most úgy terveznek, hogy az elkövetkezendő években még megalapozottabbá tehessék nagyüzemüket. CSAK NÉHÁNY PÉLDÁT sorolhattunk fel, de ebből is érthet mindenki. Arról van szó, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása nem egy-két ember érdeke vagy ügyé, hanem az egész társadalom, szocializmust építő hazánk valamennyi állampolgárának érdeke és ügye. Hogy miért? Azért, mert nagy baj lenne, ha ma a lakosság ruházati szükségleteit a takácsszerszámokkal akarnák kielégíteni. Nagy baj lenne, ha a társadalom csak azt kapná, amit a jászberényihez hasonló kisüzem ad. Az kevés. S mivel az igényeket nem lehet és nem is akarjuk visszaszorítani, ezért a kisüzemet törvényszerűen felváltja a mezőgazdaságban is a nagyüzem. SzP. Kedvezően alakult az ipari termelés Megyénk munkásai becsülettel teljesítik feladatukat — Az 1958-as tervév várható eredményeiről — Bár még nem fejeztük be az 1956. évi tervet, s üzemeink termelésének idei részletes eredményét csak néhány hét múlva tudjuk pontosan kimutatni, az elmúlt 11 hónap produktuma alapján bizton mondhatjuk: a párt és az állam által eléjük tűzött feladatok abszolút többségét sikerrel oldották meg megyénk munkásad. csak a Karcagi Üveggyárnál és a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál haladja meg a termelés költsége a termelési értéket, míg tavaly több nagyüzemre ez volt a jellemző. Több, igen fontos cikk önköltségénél jelentős előrehaladásra számíthatunk. A rizshántolás önköltsége például mázsánként 1957-ben 17,66 forint volt, 1958 első tíz hónapjában egy mázsa rizs hántolásának feldolgozási ráfordítása 17,23 forint volt. — Ezer darab tégla önköltsége 1957-ben 324,2 forint volty 1958 III. negyedévében viszont csak 266,7 forint. Egy tonna kénsav önköltsége 1957-ben 607 forint volt, az idén körülbelül 586 fo~ A megye iparában az év első 11 hónapjának termelési adatai alapján 4 százalékos tervtúltel- jesítés várható. Az 1957. évi termeléshez viszonyítva legnagyobb növekedés a mindsztériumi ipar nehézipari szektorában ígérkezik Megyénkben mintegy 15 százalékkal nő a gépipar termelése, az élelmiszeripar körülbelül 20 százalékkal produkál többet, mint 1957-ben. ■ Túlteljesítjük az éves tervet “ égetett téglából, cserépből, kénsavból, cellulózéból, lisztből, húsipari termékekből, fogyasztói tejből és vajból. A Járműjavító termelésének értéke 11 százalék■ kai lesz magasabb, mint tavaly. " A Papírgyár 50 százalékkal több cellulózét gyárt, mint 1957-ben. A Kénsavgyár termelése előreláthatólag 10 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. Az Aprítógépgyár termelése 10,5 százalékkal lesz magasabb. Bőrlábbeliből előreláthatóan 100 ezer párral kevesebbet termelnek, ugyan, mint tavaly, de jelentősen bővebb választékban. Megyénk üzemei lényegesen többet termelnek exportra, mint 1957-ben. A Tisza Cipőgyár tavalyi kivitelének mintegy kétszeresét, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat a tavalyi mennyiségnek ugyancsak kétszeresét exportálja. A Jászberényi Aprítógépgyár mintegy 30 százalékkal több terméket exportál, mint tavaly. A kisipari szövetkezetek körülbelül 10 millió forint értékű árut szállítanak külföldre. Növekedett a beruházásra fordított összeg Az eredetileg tervezett 11 és félmilliárd forinttal szemben körülbelül 13 milliárd forintot ruháztunk be 1958-ban. Ez kedvezően éreztette hatását megyénk fejlődésében is. Átadtak rendeltetésének például 6 iskolát 28 tanteremmel, 208 kilométer távvezetéket, nagykereskedelmi raktárt, szociális épületet a baromfifeldolgozó vállalatnál, stb. A megemelt éves beruházási keret felhasználása megyénkben is biztosított. Az üzembe helyezett beruházások értéke az első háromnegyed évben 41,5 százalékkal magasabb volt, mint 1957-ben. Igen pozitív, hogy 1958-ban nyolcszor annyit fordítottunk iskolaépítésre, mint egy évvel korábban. A megye üzembehelyezett beruházásának megoszlása a III. negyedév végéig a következőképpen alakult: 21,2 százalék ipar, 56 százalék mezőgazdaság, 19 százalék kommunális, 2,5 százalék közlekedés. Csökkent a termelési költség A minisztériumi ipar költségszintjének alakulása népgazdaságunk egészét vizsgálva kedvezőbb lett a tervezettnél. A minisztériumi ipar 1958 első háromnegyed évben 97,9 százalékos költségszinttel dolgozott a tervezett 99 százalékkal szemben. Végeredményben tehát 2,1 százalékkal alacsonyabb ráfordítással dolgozott, mint a teljes termelési érték. Negyedévről- negyedévre jobban dolgoztak a vállalatok egyre lejjebb szorítva a termelés költségeit. Megyénkben i$ előreláthatólag Próbavétel az üvegből F|P|wm Kapitány Imre, a karcagi üveggyár olvasztáré mintát vesz a megolvadt üvegből. Lelkiismeretes munkájától függ, hogy jó alapanyagból készül-e majd a fiaskó. rint A termelékenység fokozásában még van tennivaló A munka termelékenysége nem minden üzemben alakult kedvezően. A III. negyedévben például csak a minisztériumi iparban teljesítettük az egy ipari munkásra eső vállalati teljes termelési értéket, az állami helyi iparban és a szövetkezeti iparban nem értük el a tervezetet. A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, az üzemi bizottságoknak ezért kell a termelékenység fokozásával törődni, nagy figyelmet fordítani kedvező alakulására. Nőttek az ipari készletek Az ipari készletek tovább nőttek az idén. Egyes cikkekből — főleg finomlemezből és papírból —néha hiány mutatkozott, de ez lényeges terrneléstgátló körülményként nem jelentkezett A készletek felhalmozására irányuló káros jelenségek helyenként előfordultak. Emellett azonban egyre inkább tapasztalható a megfelelő készletek kialakítására való helyes törekvés az elfekvő áruk értékesítésére irányuló igyekezet. Az eredmények a párt helyes politikájának köszönhetők A párt — a munkások által támogatott — helyes politikája és megalapozott gazdaságpolitikája az eredmények alapja- A tervteljesítéshez hozzájárult az is hogy szélesedett a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége. Segített az is hogy jobban érvényesült a gazdaságvezetők munkájában a takarékosság elve, jelentős lépést-tettek előre a társadalmi tulajdon megbecsülésében. A gazdasági vezetés színvonalának fejlődése, a vállalati önállóság érvényesítése, az anyagi ösztönzés helyesebb alkalmazása is meghozta a várt eredményt.
