Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-25 / 305. szám

a <570? NOK MFOVP» NFPLAP 1958- december 25. Milyen jó is lenne egy-két év­tizeddel feljebb hágni a végte­len idő létráján, onnan a magas­ból milyen pompásan kirajzo­lódnának a búcsúzó 1958-as esz­tendő legjellegzetesebb vonásai- Dehát ez a könnyebbség — hogy az idő szűrőjén váljék el a lér nyeges a lényegtelentől — csu­pán a történészeknek adatik meg. A világpolitikai események krónikásának meg kell kísérel­nie, hogy a történések sodrában érzékelje a fő áramlatokat. A rohanó; egymást kergető események közepette nehéz len­ne megmondani, hogy a majdani történelemkönyv az 1958-as év rubrikájában melyik esemény­nek biztosítja a legelőkelőbb helyet. Talán az iraki forrada­lom győzelmének és az amerikai flotta zsarolás kudarcának? — Esetleg a fekete-Afrika meg­mozdulása viszi el az 1958-as események pálmáját? Vagy de Gaulle sikere és a nyugatnémet atomfelfegyverzés megindulása szánt mélyebb nyomot a törté­nelem lapjaira? Lehet, hogy a tajvani kérdést, vagy a berlini helyzet napirendre tűzését illeti majd a főhely? Remélhetjük-e, hogy a genfi tárgyalásokon meg­fogan és alakot ölt az atomlesze­relés és a nemzetközi biztonság átfogó terve? Vagy tán a gigászi .•utolérni és elhagyni!“’ szovjet program meghirdetése és Kína hatalmas ugrása nyomja majd rá bélyegét a most távozó esz­tendőre? De meglehet az is, hogy az utánunk jövő nemzedék naptá­rában az 1958-as év az Univer­sum első esztendejeként fog sze­repelni, hiszen a szputnyikok villámló útja új korszak határ­eseményét szabta meg. ; Egy esztendő torlódó esemé­nyei között kell válogatni, régeb­bien, lassúbb folyású korokban '•egy egész nemzedéknek elegen­dő lett volna! S talán éppen ez jk legjellegzetesebb vonása en­nek az esztendőnek: a világpoli­tikai történések páratlan fel­gyorsulása. ami a múltban is az új korszak előhírnöké volt 1958 külpolitikai krónika helyett,., Nyugtalanító események zaj­lottak a háború és béke erőinek európai küzdőterén is. De Gaulle s az őt támogató francia széLső jobboldal hatalomrakerü- lé'e «űlyos. e-anás Európa, kapi­talista . részének demokratikus érőire, A francia, demokratikus erők átmeneti veresége magá­ban rejti ugyan, -a jövő győzel­mének lehetőségét, de máris megmutatkozik, hogy a gaulleista győzelem nemzetközi hatásai Nyugat-Németországban ma — amerikai segédlettel — nyíl­tan folyik a Bundeswehr atom­fegyver ikiképzése. Az Elba oldalán mind fülsértőbb kije­lentések hangzanak el a hatá­rok „revíziójáról“ s a „drang nach osten!“’ jelszava ismét di­vatozik. Az ilyenfajta törekvé­seknek az új világhelyzetben természetes nincs semmiféle reá­lis lehetőségük: de ez semmit sem von le veszélyességükből. A francia és a nyugatnémet militarizmus aktivizálódása — különösképpen a nyugatnémet atomfegyverkezés megindulása parancsolóvá tette a béke erői­nek átcsoportosítását az európai küzdőtérre. Amikor Hruscsov előterjesztette tervét, hogy de­- militarizálják Nyugat-Berlint es nyilvánítsák szabad várossá — Európa legérzékenyebb, legké­nyesebb pontjára tapintott rá — A berlini „frontváros” átala­kulása a két német, állam köze­ledésének és békés egyiit'aié&.j- nek városává, kezdete tehetne a német kérdés fokozatos pieg- oldásának. S noha a NATO miniszterta­nács párizsi ülésszaka megint csak adós maradt a józan követ­keztetések levonásával, a Nyu­gat sokáig már nem halogathat­ja, hogy á katonai „.rende­zés' helyett maga is a német kérdés politikai megoldását keresse. A NATO elutasító vá­lasza ellenére is okunk van re­mélni, hogy az elkövetkezendő félév folyamán ez meg fog tör­ténni­A világpolitikai év mérlegé­nek zárásakor tehát azt találjuk, hogy a legfontosabb nemzetközi tételeket át kell vinni a követ­kező év tartozik oldalára. A tö­megpusztító fegyverek eltiltá; val, az általános leszereléssel, nemzetközi biztonság hatók rendszerével, a gyarmatost maradványainak felszámolásán a nyugati felelősök továbbra is tartoznak a világnak; az embe­riség pedig tartozik önmagának, hogy kikényszerítse ezek megol­dásét. A I ASZSZ nyilatkozata a N ATO tanácsának • « I * f rr I illéséről KÜLFÖLDI HÍREK A TASZS.Z A NATO TANÁ­CSÁNAK december 18-án befe­jeződött ülésszakával kapcsolat­ban nyilatkozatot tett. A nyilat­kozat rámutat; hogy a NATO- tanács ülésszakáról kiadott nyi­latkozat teljesen elhallgatja: a szovjet kormány a NATO-ülés- szak megkezdése előtt több fon­tos javaslatot tett. Ezzel szem­ben a NATO célja, hogy hábo­rús fegyvereket kovácsoljon, ez- redeket és hadosztályokat szer­vezzen. „A NATO részvevőinek közle­ménye hangoztatja az európai biztonság és a német kérdés fon­tosságát. Természetese:: senki sem tagadja e kérdések fontom ságét. a kérdés lényege azonban az. hogy ennek elismerésébe milyen következtetéseket vo­nunk le” — hangoztatja a nyi­latkozat. majd megállapítja: — A Szovjetunió vezető körei­nek figyelmét felkeltette, hogy a NATO-üléssizak részvevői — amint ez a közleményből kitű­nik — az európai biztonság kér­désének szabályozását ezúttal nem teszik függővé a német kér­dés szabályozásától, ahogyan ed­dig tették. — Ha ez valóban így van, és a NATO ülésszakának részvevői készek megtárgyalni az európai biztonság kérdését, s ennek meg­oldását nem kötik a német kér­dés előzetes rendezéséhez, akko- ez megnyithatja e font s prob­léma megoldását célzó gyümöl­csöző tárgyalások útját, hiszen ez á kérdés minden európai, sőt nem csupán európai állam élet­bevágó érdekeit érinti. Vajon nem a nyugati hatal­mak utasították-e el a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy dolgozza’ ki a német bé­keszerződést — hangozta a a nyilatkozat, majd megállapítja a nyugati hatalmak hiúsítják meg e feladat megoldását A szovjet kormánynak viszont az a mélységes meggyőződése, hogy a .probléma sikeresen megold­ható, ha a nyugati hatalmak hr;j- 1 an dónak mutatkoznak arra. A nyilatkozat ismerteti a le­szerelés problémájának mesoi dósára tett szovjet javaslatokat Megállapítja: amikor a szo-vic kormány látta, hogy nem lehet átfogó intézkedéseket tenni a leszerelés kérdésében a nyugat’ hatalmak álláspontja miatt, ak kor javasolta, hogy oldják ne? ezt a kérdést lépésről lépésre. A szovjet kormány javaslata sze­rint ilyen lépés, lehetne az. ha az atomhatalmak lemondanána’- az atom- és hidrogénbombo használatáról. Ugyancsak nagyon fontos lé­pés lenne az európai államok területén állomásozó külföld' feevveres erők csökkentése. Bn nél gyökeresebb megoldás lehet­ne a külföldi csapatok teljes ki­vonása idegen területekről Minthogy azonban a nvugati ha­talmak nem hajlandók ehhez hozzájárulni, a Szőriét"tnó ja­vasolta': az, érdekéit hatalmak egyezzenek meg az európai álla­mok területén levő külföldi csa­patoknak részleges, egy harmad­dá! való csökkentésében. A nyilatkozan megállapítja a szovjet kormány a közelmúltban javasolta Nagy-Britannia, Fran­ciaország és más európai álla­mok, Valamint az Egyesül Álla­mok kormányának barátsági és együttműködést szerződés meg­kötését. A nyugati hatalmák ezt a iavaslatot is elutasították. E TÉNYEK fényénél jogosan vetjük fel a kérdést a NATO ülésszakának részvevői előtt, ki hagyja figyelmen kívül a meg­oldatlan politikai kérdések ren­dezésének szükségességét? A nvilatkozat hangoztat ia: a nyugati hatalmak szavai és tel - lei nem egyeznek egymással. — Békeszerető politikájáho' híven a Szovjetunió a jövőben is küzd a hidegháború, a fegy­verkezési hajsza megszünltié- séérí. az. atomfegyver megtiltá­sáért és az államok béke- együttműködésének fejlesztésé­ért. — A szovjet kormány nézete szerint igen nagy jelentőségű lenne, ha megegyezés jönne lét­re az európai biztonság halaszt­hatatlan kérdéseiben. Nem kétséges, hogy az álla­moknak az európai biztonság biztosítására irányuló erőfeszíté­seit valamennyi nép mély meg­elégedéssel fogadná — állapít j> meg befejez'"ül a TASZSZ nvi latkozata. (MTI) BERLIN (MTI). Az Odera — frankfurti kerületi bíróság négy évi es négy hónapi börtönbün­tetésre ítélte Robert Frater je­zsuita pátert, mert kém- és diverziós tevékenységet fejtett ki a Német Demokratikus Köz­társaságban. * TOKIO (Reuter-AP) Felavat­tak Tokióban az Eiffel-torony mintájára épült új televíziós adótornyot. A torony 26 méter­rel magasabb, mint az Eiffel to­rony. Építése 3 millió dollárba került. * Nemrég helyeztek üzembe hí- naban egy magyar oxigéngyaiat, s a tapasztalatok láttán maris újabb öt ilyen üzemet rendeltek kínai barátaink. Az oxigéng á- íak óránként ötven köbméter oxigént termelnek. Ezekből at üzemekből egyébként Törökor­szágba és Argentínába is szállt tolt iparunk. F OLD M U VÉS SZÓ VETKEZETI VENDÉGLŐBEN CUKRÁSZDÁBAN Aranykor, vagy atomkataszt­rófa. a két társadalmi rendszer békés versengése vagy a háború peremén táncolás dullest akro­batikára — ez napjaink nagy sorskérdése, erről kell a népek­nek tevőlegesen dönteniök. s ez volt a szocialista, illetve az im­perialista világ diplomáciai mér­kőzésének nagy tétje az 1958-as esztendőben is. A béke híveinek minden okuk megvan a bizakodásra, mert a dolgok menetét többé nem az idejétmúlta amerikai „erőpoliti­ka" szabja meg. Az év esemé­nyei tapiníhatóan érzékeltették azt az új történelmi helyzetet, amelyben a világrendszerré vált szocializmus döntően befolyásol­ja a világ sorsának alakulását­Az arab-kelet izmosodó egysé­be- a Bagdad nélkül maradt bagdadi paktum messzemutató jelképe, a felszabadulásért küz­dő fekete Afrika hangjának erő­teljes felcsattanása, az indoné­ziai lázadás kudarca, Algéria és Ciprus népének meg nem alku­vó harca -— mindmegannyi bizo­nyítéka annak, hogy az új törté­nelmi helyzetben új távlatok nyíltak a gyarmati rendszer vi­szonylag gyors felszámolására. A most záruló év fanúja volt annak, hogy a gyarmati uralom fenntartásának hagyományos módszerei sorra rendre kudarcot vallottak. A ..szputnyik-test vé­Aranykor, vagy atomkatasztróía ’ Manapság valamiképpen ben- c ne van a levegőben, az ideges \ nyugtalan világhangulatban, hogy az emberiség a válaszúihoz 1 közeledik. Ha a felszabadított gigantikus természeti erőket ke- 5 zéssé szelídíthetjük, ha nem en- : gedjük, hogy az atomerőt a né- ' pék ellen fordítsák — felvirrad­hat a rég, megálmodott arany­kor, a jólét, a határtalan virág­zás kora. De ha ma vagy holnap elvétjük a helyes utat — és az imperializmus erői újra és újra megkísérlik, hogy tévútra sodor­ják a világot — ez a tévút az atomkatasztrófa felé vezet. rek" fémjelezte tudományos technikai és katonai erőeltolódás következtében egyre kevésbé al­kalmazható a flotta zsarolás po­litikája. „Az amerikai elsőbbség szakasza, amint ezt most már megállapíthatjuk, átmeneti idő­szak volt”, írta Walter Lippman a New York Herald Tribune augusztus 16-i számában. ,.Az elsőbbség ábrándjához való ra­gaszkodás minden bizonnyal hoz­zájárul külpolitikai baklövé­seinkhez ... ez a politika erős az Ígéretekben, de gyenge a végre­hajtásiban ..." — Eképpen von­ta le a tanulságot Lippman az amerikai fegyveres erők libano­ni beavatkozásának kudarcából- A valóságérzéket vesztett hi­vatalos Amerika azonban kevés­sé okult a libanoni kudarcból. Alig csitult valamelyest a kö­semmi jóval sem biztatnak. De Gaulle és Adenauer kézfogása — a Párizs-Bonn tengely kiraj­zolódása — csak aláhúzza azt a történelmi tapasztalatot, hogy a demokratikus erőkre mórt csa­pások mindig a nemzetközi hely­zet súlyosbodását és a fokozódó háborús veszélyt jelzik A tekintély uralmi rendszer f ra nciaországi hatalomraikerülé- se bátorítja a nyugatnémet re- vansista. fasiszta törekvéseket. Párizs—Bonn tengely zépkeleti válság, máris új válság keletkezett a Távol Keleten. Washington ismét nehéz hely­zetbe került, mert azzal kellett számolnia, hogy Tajvan és a partmenti szigetek kérdésében a kínai nép oldalán van nemcsak a világközvélemény rokonszen- ve. hanem az egész szocialista tábor ereje is. Hruscsov emléke­zetes figyelmeztetése — hogy „támadás Kína ellen, támadás a Szovjetunió ellen is" — megtet­te hatását. A tajvani válság kö­zepette Kína ENSZ tagságáról lezajlót közgyűlési vita egyszers­mind azt is megmutatta, meny­nyire elszigetelődött az Egyesült Államok irreális kínai politiká­ja. Kérdésessé vált, hogy a kö­vetkező ülésszakon sikerül-e is­mét elgáncsolta Kína ENSZ jo­gainak helyreállítását. A bölcsesség mindenesetre azt diktálná, hogy annyi kudarc után Washington végre vegye tudo­másul a való világ tényeit, és ezek közül is a legnyilvánvalób­bat: -a nagy nemzetközi kérdése­ket — különösen a távolkeletie­ket —- nem lehet rendezni a Kí­nai Népköztársaság nélkül, s még kevésbé ellenére.

Next

/
Thumbnails
Contents