Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-21 / 302. szám

IX. évfolyam, 302. szám. 1958. december 21. vasárnap. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Ára OO fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A példa bizonyítja A Szovjetunióban, ahol szo­kássá válik már, hogy ámulatba ejtsék a világot, ismét ezt teszik. Ezúttal a mezőgazdaság „szput- nyikját“ lőtték fel. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plenáris ülé­se lassan egy hete már, az elmúlt öt év mezőgazdasági eredményeit mérlegeli és vitatja a hétéves terv célkitűzéseit. A szovjet nép érdeklődésének centrumába ke­rült most a mezőgazdaság. Kom­munisták és pártonkívüliek ol­vassák örömmel a Pravdát és a többi szovjet sajtó orgánumot, Az egész nép ügye ez. S éppen ebben a jnlndenki ügyében, a mindenki gondjában is rejlik a szovjet mezőgazdaság ereje. így csinálták ezt a kollek­tivizálással annak idején. Aki csak tudott, mindenki tett vala­mit a célért. S 1953 óta, amikor a párt célul tűzte ki a mezőgaz­dasági termelés fellendetísét, minden szovjet ember magáénak érzi ezt a feladatot. Akkor a kommunista párt ja­vaslatára a szovjet állam a me- ! zőgazdaság fejlődését elősegítő; intézkedések egész sorát hozta,; míg az ezt gátlókat sorjában tö- ! rölte el. Nagyon nagy jelentősé- j gű volt a szűzföldek feltörésének ; gondolata, a mezőgazdasági gép-; állomási gépparkok eladása a ! kolhozoknak. ; — S folytathatnánk azzal. ; hogy erőfeszítéseket tettek a; gépgyártás intenzívvé tételére,! kifejlesztették az állami felvá-; sárlást, s még sok-sok mindent, j Az eredmény óriási, öt év elég; volt a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaságnak arra, hogy a me­zőgazdasági kultúra egyes ága­zataiban megelőzze az ugyan­csak nagyüzemi, de kapitalista nagyüzemű mezőgazdasággal rendelkező Egyesült Államokat. A szovjet gyapottermesztés hek­táronként másfélszeresen felül-! múlja az amerikait, az USA; gyapjútermelését 4í,3-szorosan fe-j jeli a Szovjetunióé. Sőt a kis j északi Észt Szovjet Szocialista j Köztársaságban az egyfőre eső; tejtermelés közel kétszer annyi,; mint a nagykiterjedésű USA-: ban. ; Az elmúlt öt év eredményei; éppen azért is nagyjelentőségűek,1 mert a Szovjetunió 1953-ig a há­ború ütötte sebeket gyógyította. Küzdött a mezőgazdaság fejlő­dését gátló káros politikai néze­tek ellen. Ha háború nincs, rég e’dőlt volna már a két gazdasági rendszer életrevalóbbságának kérdése. S így sem kétséges. Tanácskozik az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma. S ami ott elhangzik, hozzánk is szól. Bennünket is igazol, ne­künk is erkölcsi alapot ad. A Szovjetunió elmúlt ötéves és most induló hétéves tervének irányelvei a szocialista mezőgaz­daság sikerei. A mi adottsá­gainkhoz mérten szinte utópiá­nak tűnik mindez. S mindany- nyiunk öröme, hogy majd mi is szabhatunk ilyen merész terve­ket. hogy nálunk is valósággá lesz a szocializmus. Jó úton járunk, amikor a mi mezőgazdaságunkat is szocialista tfpusúvá alakítjuk át. BL R kormány szóvivőjének tájékoztatója néhány bel- és külpolitikai kérdésről — Csökkent-e a kereskedelmi forgalom ? — Emelik-e a közszolgáltatások díját? — A pedagógusok béremelése. — Az alkoholizmus elleni küzdelem eredményei • Pénteken délelőtt Gyáros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője sajtóértekezletet tartott, melyen válaszolt a külföldi és belföldi sajtó munkatársainak kérdései­re. A többek között a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokkal kapcsolatban kifejtette a ma­gyar kormány álláspontját. Elmondta, hogy a német kér­dés békés rendezése egyike nap­jaink megoldásra váró legége­tőbb problémáinak. A nyugati hatalmak, az Egyesült Álla­mok vezetésével, felrúgták a potsdami szerződést, megszegték az abban foglalt megállapodá­sokat és a legmesszebbmenő se­gítséget nyújtották a német mi- li tarizmus felélesztéséhez. Ma már ott tartunk, hogy Nyugat- Németország teljes erővel fegy­verkezik, beleértve a legmo­dernebb rakéta- és atomfegyve­reket is, igen aktív részese, a NATO-nak az imperialista ha­talmak agresszív katonai tömb­jének, s a volt náci haddgépezet hírhedt vezetői ma ismét vezető posztokat töltenek be nemcsak Nyugat-Németországban, de a NATO-ban is. Nyilvánvaló, hogy a nyugati imperialisták a ro­hamcsapat szerepet szánták az újjáélesztett német militariz- musinaik a szocialista országok ellen folytatott agresszív kalan­dorpolitikájukban. Nyugat-Ber- lin státusa külön fejezet a né­met kérdés egészében. Az ott alakult helyzet egyáltalán nem tekinthető normálisnak, mert minél inkább kibontakozik a né­met militarizmius tevékenysége, Nyugat-Bérűn annál veszélye­sebb háborús góccá és kémköz­ponttá válik. Ennek a tarthatat­lan állapotnak megszüntetése az egyetemes béke érdeke. A Szov­jetunió ismeretes kezdeménye­zései ezt a célt szolgálják, s a magyar kormány ezért támogat­ja minden tekintetben a szovjet javaslatokat. Arra a kérdésre, hogy van-e változás a magyar—francia viszonyban politikai, gazdasági, vagy kultu­rális téren azóta, hogy De Gaulle tábornok a miniszterelnök? — Elmondotta a szóvivő, hogy: Ma­gyarország és Franciaország ál­lamközi kapcsolataiban vannak megoldásra váró kérdések, s ezek rendezése nem rajtunk mú­lik. Bizonyos, hogy a megoldat­lan kérdések rendezéséhez, a magyar—francia politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez nem járulnak hoz­zá a francia politikusok beszé­dei, például legutóbb az ENSZ XIII. közgyűlésén, sem a jobb­oldali sajtó és rádió hangja. Mégsem mondható, hogy az új francia kormány hivatalba lépé­se óta bármilyen — akár - pozi­tív, akár negatív értelmű — vál­tozást tapasztaltunk volna ál­lamközi kapcsolatainkban. Szándékában van-e a magyar kormánynak a november 21-i amerikai jegyzékre választ adni, és amennyiben igen, mikor kí­vánja azt átnyújtani — hangzott a következő kérdés, amire Gyá­ros László kijelentette: A Magyar Népköztársaság kormánya a belügyeibe történő egyetlen beavatkozást sem tűrt el és nem'hagyott megválaszo­latlanul. Habsburg Ottó Ausztriába va­ló visszatérésének kérdésével kapcsolatban rámutatott: Senki sem hiszi el, hogy Habsburg Ottó végképp lemondott kocsi, stb. felé irányul. Ezek vá­sárlásához természetesen na­gyobb összegek kellenek. Ezzel függ össze hogy a lakosság ma fokozot­tabban takarékoskodik, mint a múltban bármikor. A takarékbetétállomány egy év alatt csaknem egymilliárd fo­rinttal növekedett. Az elmondot­takból az is következik, hogy (Folytatás a 2-ik oldalon) Teljesítene éves tervét a Bútorgyár A Tisza Bútorgyár forintér­tékben teljesítette 1958-as évi tervét. A bútorgyáriak — ígére­tükhöz híven — év végére a tervezett 9 ezer konyhagarnitú­ránál 100-al többet gyártanak. Az értékterv teljesítéshez hoz­zájárult hogy a Bútorgyár mun­kásai feldolgozták a hulladék­anyagot, nagymennyiségű vil­lanykapcsoló alátétet, árammé- rőóra-szekrényt és különböző apróbb gyártmányokat készítet­tek a tervév folyamán. Terven kívül hajópadlót is gyártottak. Gondosan ügyeltek azonban ar­ra, hogy főgyártmányuk teljesí­tése, illetve túlteljesítése ne szenvedjen kárt. — ab — Ünnepség a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére A KISZ Szolnok Megyei Bi­zottsága tegnap ünnepséget ren­dezett a K1MSZ megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a megye ötven ifjúsági vezetőjét, aktivistáját hívták meg. Az ünnepségen Takács Ven­del, a megyei KISZ Bizottság első titkára ismertette a KISZ 4 másféléves munkáját, eredmé- Xnyeit és beszélt a KISZ további feladatairól. — A KIMSZ hősi példáját kö­vetve, a „hűség a néphez, hű­ség a párthoz” jelszóval kell ne­velnünk és vezetnünk a párt tartalékcsapatát, a magyar ifjú­ságot — mondotta beszédében. Az ünnepség második részé­ben megjutalmazták a választás idején és a KISZ alapszerveze­teinek megerősítésében jó mun­kát végzett KISZ vezetőket és aktivistákat. Tizenhét alapszer■> vi vezető KISZ aranykoszorús jelvényt, 12 függetlenített funk­cionárius „kiváló munkáért’’’ emléklapot, 12 ifjúsági vezető pedig értékes tárgyjutalmat ka­pott. A kitüntetettek és jutalma- zotta-k nevében Bencze Ernő, a KISZ megyei agitprop, titkára köszönte meg meleg szavakkal a jutalmakat. Rövidesen befejezik a brigádszállás építését arról, hogy valami módon is-: mét visszakerüljön a trónra. 1 Magyarországon — és még sok! más országban — egyetlen ép-■ eszű ember sincs, aki elhinné,; hogy ez Habsburg Ottónak vala-; ha is sikerülhet. Bizonyos impe-; rialista körök — a Vatikán tá-: mogatásával — mégis megpró­bálják megjátszani ezt a figurát is. Megjósolom: nem fog nekik sikerülni. Elterjedtek olyan hírek, hogy az emberek nem vásárolnak, mert kevés a pénz. Van-e ezek­nek a híreknek valamilyen alap­ja? — kérdezték ezután. A kiskereskedelmi áruforga­lom januártól novemberig a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva nem csökkent, hanem mintegy öt százalékkal növeke­dett. Ez az adat egymagában is megcáfolja azt az állítást, hogy a lakosság általában nem vásá­rol. Tény azonban, hogy a lakos­ság ebben az évben valamivel kevesebb ruházati cikket ís mé­terárut vásárolt, mint tavaly. Ennek főként az a magyarázata, hogy 1957 elején a lakosság az inflációtól való félelem követ­keztében jóval több ruházati cik­ket vásárolt, mint általában. Majd a béremelések hatására igyekezett szükségleteit bizonyos korábbi hiánycikkekből kielégí­teni. E tényezők hatásaként ta­valy a tényleges szükségletet meghaladó mértékben fogyott a textília és a ruhanemű. Az ak­kori fokozott vásárlásnak a visz- szahatása az idén jelentkezett — bizonyos telítettség állott be, s ezért csökkent Valamelyest egyes árucikkek forgalma. Ha az idei adatokat nem a tavalyi, bizo­nyos fokig abnormálisán magas adatokkal, hanem a korábbi évek adataival hasonlítjuk ösz-J sze, akkor láthatjuk, hogy azok- } hoz képest a kereslet az idén je-J lentősen növekedett a ruházati* cikkekben és a méterárukban is } — mondotta Gyáros elvtárs —,1 majd rámutatott: « Közismert tény, hogy a dolgo-J zók igénye és érdeklődése — s{ ami ennek reális alapja — a{ vásárlóerő mindinkább a mosó-} gépek, hűtőszekrények, bútorok,* televízió, motorkerékpár, gép-* még a padozatkészítés és a ta­tarozás. A brigádszállást aa 1700 holdas rizstábla szélén építet­ték fel és ugyanezen a terüle­ten jövőre 20 férőhelyes lóis­tállót és 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. ■ ■ ­Itt az úi árucikk: a fűrészporos kályha A jászkiséri Vegyesipari vállalat az utolsó negyedévben megkezdte a fűrészporos kályhák gyártását. Ügy látszik, az új kályha iránt nemcsak helyben van nagy kereslet, hanem vidéken is, mert az egriek példán! százat rendeltek belőle. Az új tűzhely ízlésesen fehérre zománcod^ kerül a vásárlók elé, %i • a turkevei Búzakalász Terme- t lőszövetkezetben. A kiskabai ré­* szén a rizsesbrigád számára • még júliusban egy brigádszállás ♦ építését kezdte meg az építő­♦ brigád. Az öt helyiségből állc ♦ brigádszállás építését január | közepén fejezik be. Hátra van í ■■ <<

Next

/
Thumbnails
Contents