Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-19 / 300. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. december 19 4 fl Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabad Egyetem II. évfolyamának második előadásáról Az üvegházak több mint felét thermálvízzel fűtik Megyénkben a felszabadulás után épített öntözőrendszerek, és a thermálvizek feltárása egyre széleseb lehetőségeket nyújt a zöldségtermelésre és a mesterségesen fütött üvegházi kertészkedésre. Az ősz folyamán készült el a cibakházi Vörös Csillag Tsz cserkeszöllői primőrtelepén a thermálvíz fűtésű 864 négyzetméter alapterületű üveg ház és ezzel az idén 14 ezer négyzetméterre emelkedett az állami gazdaságok és tsz-ek, valamint az egyéniek üvegházának területe. A meglévő üvegházak mintegy 8200 négyzetméter területén alkalmaznak thermálvíz fűtést. A tavaszi idény alatt általában két főnövény — paprika és paradicsom —hajtatásával és a korai szabadföldi zöldségtermesztéshez szükséges palánta növeléssel, az őszi idény alatt rövid tenyészidejű, igénytelenebb növények — saláta, hagyma, karalábé, retek — hajtaté'•al foglalkoztak a thermálvízfűtéses hajtatótelepeken. Az idén > lúgosán a hajtatótelepek egy négyzetméterén kilencven fórjaién bevételt értek el.-------------—.......... A Hazafias Népfront szervezésében téli tanfolyam kezdődött Jászai sószentgyörgy ön Tegnapelőtt tartották a Megyei Tanács nagytermében a Mezőgazdasági Szabad Egyetem IX. évfolyamának második előadását. Az előadáson közel 400 állattenyésztő, mezőgazdasági szakember vett részt. Előadó: Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának vezető helyettese volt, ki a szarvasmarhatenyésztés legfontosabb kérdéseiről beszélt. A felnevelési betegségekről dr. Mócsi János Kossuth-díjas akadémikus tartott előadást. Máté János elvtárs előadásában részletesen elemezte a szarvasmarhatenyésztés kérdéseit, hazai- és világviszonylatban. Elmondotta, hogy a szarvas marhatenyésztést úgy tekinti a Párt és a Kormány, mint a belterjesség kulcskérdését. Ez érthető is, hiszen a szarvasmarha felhasználása sokoldalú, nemcsak t mezőgazdasági, hanem ipari szempontból is nélkülözhetetlen. Érthető az is, hogy világviszonylatban egyre na>- gyobb gondot fordítanak a szarvasmarhatenyésztés kérdéseire. A II. világháború óta földünkön 26 százalékkal nőtt a szarvasmarhaállomány. Hazánkban 7.3 százalékkal emelkedett. A tejtermeléssel kapcsolatban elmondotta, hogy országos szinten ebben az évben tehenenként 2100 liter jut, ezenbelül a termelőszövetkezeteknél 2400 liter. Szolnok megyében az állami gazdasági tehenészetekben 3500—3600 liter tej esik tehenenként, a tsz-eknél 2500 liter, az egyénieknél 2000 liter. Magyarországon a tejtermelés a világháború óta 23 százalékkal nőtt. Érdekes és szemléltető számadatokat mondott el a szarvas- marha hústermelés fejlődéséről. Világviszonylatban, mintegy 50.6 százalékos az emelkedés. Különösen nagy keletje van a magyar szarvasmarha húsnak. A világpiacon bármilyen mennyiséget felvennének belőle és érte komoly deviza-forintot adnak. Foglalkozott még a takarmányozás kérdéseivel, a felnevelés problémáival, a gépesítéssel, mesterséges termékenyítéssel. A hizlalással kapcsolatban azt javasolta, hogy ne 14—16 hónapos korban kezdjék meg a hizlalást, hanem mindjárt a választás után. Így sokkal olcsóbb és kifi- zetőbb. Dr. Mócsi János Kossuth-dí- jas akadémikus a felnevelési betegségekkel kapcsolatban sok hasznos tanácsot adott a növendék állatokra vonatkozóan. Különösen nagy súlyt helyezett az épületek, azaz az elhelyezés kérdéseire, valamint a takarmányozás’ problémáira. Elmondotta, hogy a növendék állatoknál különösen fontos a változatos takarmány biztosítása, úgyszintén a karotin tartalmú zöldtakarmányok etetése. A Szabad Egyetemi előadáson felszólalt Zöld István, a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet agronómusa is, ki elmondotta, hogy náluk 1 év alatt szarvasmarhatenyésztésből a bevétel megduplázódott, 2 millió 354.500 forint volt. Számokkal bizonyította, hogy menynyire kifizető a szarvasmárha- tenyésztés. Vágási. Este 6 óira körül jár az idő. Sötétség borul a kis falusi utcákra. Férfiak, asszonyok, — fiatalok csoportja siet az olvasókör helyisége felé. Mire a község vezetői belépnek a nagyterembe, már minden hely foglalt. Általános figyelem közben nyitja meg Ádám Géza, a Hazafias Népfront elnöke a téli tanfolyam első előadását, melyet Katona Ernő elvtárs, a járási Hazafias Népfront titkára tartott „A Hazafias Népfront-mozgalom története és feladatai“ címmel. Előadásában részletesen taglalta a népfront-mozgalom kialakulását és a most lezajlott tanácsválasztások utáni feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi munka súlypontja a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely területein a közs s- ben is mutatkoznak kedvező eredmények. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése nemcsak a népgazdaság sikeres előrehaladásának, hanem a nép jólétének is elengedhetetlen feltétele. A továbbiakban szólt a tanácstagok oktatásáról, az ezüstkalászos tanfolyamok és szakelőadások fontosságáról, valamint a békeharcról is. Elméleti ismeretekkel' vértezi fel magát a falusi nép a mi falunkban is. A következő előadás során a nemzetközi helyzettel ismerkednek Czakó Sándor járási tanácselnökhelyettes előadásán keresztül A. G. Nincs munkátlansáa 180 holdas halastó a mezőtúri Bózsa Az Alkotmány rizstermelő szakcsoportból alakult Dózsa Tszcs tagjainak — így télen, mikor végeztek a rizzsel — nem sok munka akad, saját gazdaságukban. Azért nem tétlenkednek, legutóbb közösen vállaltak munkát a Debreceni Talajjavító mezőtúépítkezésén dolgoznak tszcs tagjai ri kirendeltségétől. A tangazdaságban épülő 180 holdas halastó építésén munkálkodnak. A vál lalat jól fizet s így nem maradnak rendszeres jövedelem és munka nélkül addig sem atszcs- be tömörült családok, míg kitavaszodik. Óriások és törpék titka az orvostudomány megvilágításában A harmincas évek világhírű gyermeksztára volt Shirley Temple, aki ennivaló gyermeki bájjal alakított 8—10 éves lánykákat s bodros fejével, megvesztegető rposolyával, gödrös arcocskáján üde gyermeki derűvel sikert aratott még a leg- cukrozottabb, legszentimentáli- sabb történetekben is, amit valaha a holywoodi álomgyár szerzői konyháján kotyvasztottak. Eljött azonban az idő, hogy Shirley Temple a felnőtt korhatárhoz érkezett. A filmgyár tulajdonosának komoly gondot okozott, hogyan pótolja gyermeksztárját, s az amerikai tőkésekre annyira jellemző vad és embertelen gondolata támadt. Elhatározta: ráveszi a gyermek szüleit, végezzenek a gyermeken olyan liypofizis-műtétet, amely megakadályozza, hogy felnőtt legyen belőle. Egy újságíró azonban kipattantotta a titkot és a társadalom felháborodása meg- alcadályozta a merényletet. — Shyrley Temple felnőtt lett. Most nézzük, mi az a hypo- fizis, ami szabályozza az óriások és törpék titkát. Tangl Harold, a kiváló tudós a következőkben világította meg az agyalapi mirigy döntő szerepét az emberi szervezetben: — Már az ókori orvosok is megfigyelték az agyvelő vizsgálata közben azt a kis bab- szemnyi szervet, amely az agyalapon, mint az agyvelő függvénye található. Hypofizisnek, vagyis agyfüggeléknek, agyalapi mirigynek nevezték el. Élettani szerepét pontosan nem ismerték. Csak a múlt század végén derült ki, hogy a belső elválasz- lású mirigyek csoportjába tartozik. — A szervezetben sok belső elválasztású mirigy van: nevezetesen a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, agyalapi mirigy, csecsemőmirigy és egyebek. Mellettük vannak még olyan mirigyek is, amelyek kettős működést fejtenek ki, így hormont is termelnek és más, csöveken át vezetett váladékot is. Ilyen például a hasnyálmirigy, a here, a petefészek. A szervezet idegrendszeri és vegyi szabályozása A hormonok fölfedezésével tehát kiderült, hogy a szervezetben az idegrendszeri szabályozás mellett még egy vegyi szabályozó-rendszer is működik. A kettő azonban nem különállóan tevékenykedik, hanem az idegrendszer irányításával szorosan egymáshoz kapcsolódik. — A belsőelválasztású mirigyek működés tekintetében is szorosan kapcsolódnak egymással. Ha az összehangolt tevékenységbe hiba csúszik, az egyik vagy másik mirigy a szükségletnél fokozottabban (hi- perfunkció), vagy éppen ellenkezőleg, nem kielégítő módon, hiányosan (hipofunkció) működik. 1 úlinüködésböl óriási növés — Az élettan művelői a mirigy működésének vizsgálatával meglehetősen sokáig késlekedtek. Ennek az volt az oka, hogy a szerv rendkívül nehezen közelíthető meg, különleges nehéz műtéttel, a koponya meglékelé- sével vagy a szájpadlás csontján át fúrt nyílással lehet csak hozzáférni. — Az agyalapi mirigy működésére vonatkozó első adatokat a körbonctan szolgáltatta. Feltűnt az orvosoknak, hogy az óriástérmetü emberek között akadtak olyanok, akiknek végtagjai törzsük méreteihez viszonyítva, aránytalanul hosszúak. Gondosan átkutatván az ilyen emberek tetemét, észrevették, hogy ezek agyalapi mirigye sokkal nagyobb, mint a normális termetű embereké. Az agyalapi mirigy fiatal korban bekövetkező túlműködése miatt óriások, gigászok alakulnak ki, akiknek végtagjai rendkívül hosszúak, kezük és lábuk aránytalanul nagy. A szakirodalom sok ilyen óriásról közöl adatokat. Általában a 190 centiméternél magasabb embereket tekintik óriásoknak. Hunter angol kutató 265 centiméteres óriást írt le, ennek csontvázát tudományos múzeumban őrzik. Egy másik kutató, Fuchs, Perzsiában 320 centiméteres óriással találkozott, aki 200 kg-ot nyomott. — Ha az agyalapi mirigy túlműködése (hiper funkciója) nem a fiatal, hanem a felnőttkorban következik be, akkor egy különleges kór, az úgynevezett akro- megália fejlődik ki. Az ilyen betegek nem nőnek a normális méreteken túl, mert a csövescsontok csontképző porcai már végképp megszüntették működésüket, hanem csak kezük, lábfejük, s testük kiáUóbb részei: orruk, ajkuk, álluk, nyelvük nagyobbodik meg. A nagy kéz és a nagy láb mellett az arc is jellemzően eltorzul, az orr nagyra nő, az áll előrenyúlik, s ennek következtében az arc „diótörő’’ benyomását kelti. — Az óriásnövésnek, csakúgy mint az akromegáliának oka mindig az agyalapi mirigy elülső lebenyének fokozott hormon-, mégpedig növekedési hormontermelése. Ilyenkor az agyalapi mirigybe eozinofil sejtekből álló daganat nő, és e sejtek a szükségesnél több hormont termelnek és ennek következménye a kóros elváltozás. A törpeség okai — Éppen ellenkező tüneteket vált Ki ez agyalapi mirigy csökkent működése (hipofunkciója). Ilyenkor törpenövést, úgynevezett agyalapi eredetű törpenövést észlelhetünk. Ezt nemcsak roncsoló körfolyamatok okozhatják, hanem az agyalapi szerv veleszületett kicsinysége, esetleg mérgezés, vagy érelzáródás miatt a mirigyben támadó táplálkozási zavarok. Ennek következtében az ember termete rendkívül alacsony marad, de minden testrésze is arányosan picike és szabályos alakú, intelligenciája fejlett, arckifejezése eleven, értelmes. Merőben különbözik a pajzsmirigy hipofunk- ciója miatt visszamaradt növésű egyéntől. Ez utóbbi törpék testalkata aránytalan, szellemi működésük úgyszólván minimális, arckifejezésük bamba (kretén) vagy éppen gonosz. A szabályos külsejű, fejlett inteligenciájú törpék régen királyi udvarok kedvencei voltak. A följegyzések 60 centiméter „magas” törpékről is beszámolnak. E miniatűr kicsinységű emberkék akkor alakulnak ki, ha életüknek már igen korai szakában szűnik meg agyalapi mirigyük növekedéshormon termelő működése. Szerveik és testrészeik. egymáshoz való aránya életük végéig megmarad. Csontszerkezetük kicsiny és igen finom. Ezekkel az észleletekkel azonban nem elégedtek meg a kutatók, hanem kísérleti úton próbálták bebizonyítani, hogy a mirigyműködés összefügg a növekedéssel, és hogy a növekedést serkentő hormon az eozinofil sejtek terméke. Nehéz műlétek árán megállapították, hogy há a. fiatal állat agyalapi mirigyét kiirtják, annak növekedése megáll. Ez az elülső lebeny kiirtásának következménye, mert a hátulsó lebeny működése semmiféle kapcsolatban sincs a növekedéssel. — Az eozinofil sejtek növekedési hormontermelését igazolják Vojtkevics szovjet kutató k ísé r - letel. Békaporontyok bőre alá ültetett, szarvasmarha agyalapi mrigyéből származó eozinofil- sejtek nagyarányú növekedést indítottak meg az állatokon, sokkal nagyobbra fejlődték, mint ellenőrző társaik. Meglepő eredmények hormonkivonatos kezeléssel Amidőn kiderült, hogy az agyalapi mirigy befolyásolja a növekedést, a kutatók igyekeztek a mirigyből hatásos hormonkivu- natot nyerni. Hosszas kísérletezés után ez sikerült is és a hormont tisztán is elkülönítették. Megállapították, hogy a növekedési hormon fehérjetermészetű vegyület, amellyel fiatal állatok, sőt az ember növekedése is serleenthető. — A fokozott vagy csökkent növekedési hormontermelés különböző külső tényezők hatására bizonyos fokig öröklődhet. Erre vall az, hogy például törpenövésüket nagyobb csoportban csak egyes vidékeken találunk, így Afrikában a Pigmues törpék törzsét vagy a Busmanokat, akik csak 1.18—1,44 méter nagysA- gúakra nőnek.
