Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-18 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (smmK MEGYEI) Családi körben Karácsonyi konferencia A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA Ara ttO fillér 1958. december 18. csütörtök. IX. évfolyam, 299. szám A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság % párt- és kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata A Osebsdováls Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására 1958. decémber 10- től 17-ig Csehszlovákiában tartózkodott a Ma­gyar Szocialisífca Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának küldöttsége, dr. Münnich Fe­renc, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkára, a politikai bizottság tagja, állam- miniszter vezetésével. A* látogatás alkalmával a két ország párt­ós kormányküldöttségei őszinte, baráti eszme­cserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, a szocialista tábor országainak együttműködéséről, valamint a két állam ba­ráti kapcsolatainak továbbfej lesztósérőL A tárgyalásokon resztvettek magyar részről: dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Marosán György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, államminiszter, I. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság párt­ós kormányküldöttségei megtár­gyalták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit és megelégedéssel állapították meg, hogy a szocialista tábor or­szágai — marxista—leninista pártjaik vezetésével és a Szov­jetunió értékes és önzetlen se­gítségével — újabb nagy sikere­ket értek el a proletárinternació- nalizmus alapján, kölcsönös kapcsolataik megszilárdításában és fejlesztésében, valamint a szocializmus építésében. A két küldöttség nagyra értékeli a szocialista tábor valamennyi or­szága biztonságának, független­ségének, gazdasági fejlődésének és a világbéke megőrzésének legfontosabb zálogát. A két küldöttség annál hatá­rozottabban ítéli el az imperia­listáknak, különösen az ameri­kai imperialistáknak a Magyar Népköztársaság ellen az ENSZ- ben folytatott támadásait és pro­vokációit, mint nyílt beavatko­zási kísérleteket a szocialista or­szágok egyikének belűgyeibe. A felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy teljesen azo­nos módon értékelik a nemzet­közi helyzetet. A jelenlegi nem­zetközi helyzetet a szocialista tábor fölénye jellemzi. A béke és a szocializmus erőinek kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élése és együttműködése elveire támaszkodó politikája mind ha­tékonyabb támogatásra talál a világ dolgozó tömegei körében és gyengíti a háború híveinek had­arásait. Nem hagyható azonban figyel­men kívül, hogy az imperialista világ, elsősorban az amerikai Egyesült Al'amok imperialistái, változatlanul a nemzetközi fe­szültség növelésére és újabb há­borús tűzfészkek létrehozására törekszik. Ezért lázasan fegyver­keznek, rakéta-kilövő támasz­pontokat építenek idegen álla­mok területén és mindeddig kö­vetkezetesen elutasították a Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, belügyminiszter, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, dr. Sik Endre külügyminiszter, Prieszol József, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Borisod megyei pártbizott­ság első titkára, Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Csehszlovák részről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Vvliam Siroky, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök, Rudolf Barák, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, bel­ügyminiszter, Jiri Hendrich, a CSKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Vaclav David, a CSKP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter revansvágyó és katonai szerve­zeteket, valamint a saját és kül­földi kémszervezetek tevékeny­ségét. A nyugati nagyhatalmak, a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együttműködve, a potsdami egyezmény megszegé­sével Nyugat-Berlinben kém­központokat és diverzáns báziso­kat létesítettek a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársa­ság és a szocialista tábor többi országa ellen. A potsdami egyez­mény és az erre támaszkodó többi négy hatalmi megállapo­dás megsértésével a nyugati ha­talmak elvesztették azt a jogu­kat, hogy erre az egyezményre hivatkozva indokolják megszálló egységeiknek további tartózko­dását Nyugat-Berlinben. A két fél mindenben támogat­ja a Szovjetuniónak azt a javas­latát, hogy Nyugat-Berlint nyil­vánítsák demilitarizált szabad várossá, mert ez csökkentené a háborús feszü tséget Európában, megkönnyítené a Németország­gal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat és elősegí­tené a két német állam fokoza­tos közeledését. A két fél elitéli a nyugati ha­talmaknak a három nyugati kül­ügyminiszter minapi párizsi ér­tekezletén kifejtett álláspontját, amely szerint a berlini kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatot elutasítják. A két küldöttség támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak — Németország, a két német ál­lam közvet'en tárgyalások útján való demokratikus és békés egyesítésére vonatkozó — javas­latát is, mert ez megfelel mind a német nép, mind valamennyi európai nemzet létérdekének. Mindkét küldöttség a leghuv í- rozottabban elutasítja a nem­zetközi helyzet kiélezésének és a háborús előkészületek foko­zásának politikáját, amelyet az Északatlanti Szövetség szervező te folytat. Világos. hogy a NATO tanácsának ma kezdődött értekezlete ugyanúgy, mint a Szovjetuniónak és a többi szo­cialista országnak a leszerelésre és a béke megszilárdítására vo­natkozó valamennyi konstruktív javaslatát. Az imperialista erők politikáját nyilvánvalóan az a szándék vezérli, hogy megfor­dítsák a törvényszerű történel­mi fejk-est. Ebben a helyzetben a béke erőinek ébersége egy pil­lanatra sem lankadhat el. A két baráti ország küldöttségei teljes mértékben támogatják a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérle­tek általános és végleges meg­szüntetésére vonatkozó javasla­tait. Elítélik azoknak a kormá­nyoknak a magatartását, ame­lyeknek képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezte XIII. köz­gyűlésén megakadályozták a Szovjetunió leszerelési javasla­tainak elfogadását, jóllehet azok megvalósulása kétségtelenül elősegítené a leszerelés problé­máinak fokozatos megoldását és ezzel a nemzetközi feszültség enyhülését is. A két ország képviselői megál­lapítják. hogy az amerikai Egye­sült Államok és Nagy-Britannia álláspontja következtében a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetéséről tár­gyaló genfi konferencián mind­eddig nem érték el a kívánt eredményeket. A két ország kor­mányai üdvözlik a Szovjetunió kormányának legújabb kezde­ményezését, hogy mielőbb meg­egyezés jöjjön létre. A két küldöttség aggodalom­mal ál’apítja meg, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságban az amerikai Egyesült Államok­nak és szövetségeseik segítségé­vel’ újjáéled az agresszív német militarizmus, és atom-, valamint rakétafevvverekkel látják el a nyugat-német hadsereget. A bonni kormány kihasznál­va NATO-be'i helyzetét és sze­repét arra törekszik, hogy a ré­gi német imperializmus szege­mében megvalósítsa terveit. E célok eléréséért a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya sa­ját területén szervezi és támo­gatja a legkülönbözőbb fasiszta múltban, most is arra szolgál, hogy megakadályozza a békés egymás mellett élésre vonatko­zó javaslatok megvalósítását és hogy rákényszerítsék a rakéta­támaszpontok gyors felépítését azokra a NATO-országokra is, amelyeknek területén még nin­csenek ilyen támaszpontok. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság fel­hívja ezeket az államokat, hogy ne engedjék meg területükön la- kétatámaszpontok építését, mert ez a feszültség további fokozó­dásához vezetne Európában, ezeket az országokat a nukleáris háború közvetlen veszélyével te- nyegtné és ez számukra belát­hatatlan következményekkel járna. II. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Csehszlovák Kom­munista Párt képviselői egy­hangúlag megállapítják, hogy teljes egészében helyesnek bi­zonyult a Moszkvában 1957 no­vemberében a kommunista- és munkáspártok tanácskozásain elfogadott történelmi jelentősé­gű nyilatkozat és békekiáltvány. Mindkét fél kijelenti, hogy a moszkvai nyilatkozat, a mar- xizmus-leninízmus és a proie- fárinternacionalizmus szellemé­ben a jövőben is hathatósan tá­mogatja a szocialista országok és a nemzetközi forradalmi mua- kásmozgalom egységét és együtt­működését. A Csehszlovák Kommunista Párt teljes erejével támogatja a magyar kommunisták negyven­éves harcos hagyományainak hordozóját, a Magyar Szocialis­ta Munkáspártot, a szocializmus magyarországi építéséért vívott harcában. Csehszlovákia egész népével együtt őszintén örül, hogy a magyar hép oly nagy és gyors sikereket ért el az ellen- forradalom leverése utáni idő­szakban. Mindkét testvérpárt elsőrendű feladatának tekinti, hogy követ­kezetesen harcoljon a marxiz- mus-leninizmus tisztaságáért, a jelenkori revizionizmusnak a forradalmi elmélet eltorzítására irányuló kisérletei ellen. A jelenkori revizionizmus el­sősorban a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének program­ját an és politikájában jut kife­jezésre. A két párt képviselői megállapítják, hogy a revizio­nizmus ma a legsúlyosabb ve­szély r nemzetközi forradalmi mrnkásmozgalomra, a testvéri kommunista pártok egysége el­len irányul, bénítani akarja a munkásosztály forradalmi len­dületét és zéthuzást próbál szí­tani a szocialista táboron és az Prága, 1958. dr. MÜNNICH FERENC a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke MAROSAN GYÖRGY a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságénak tagja, a Központi Bizottság titkára államminiszter. egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalmon belül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Csehszlovák Kom­munista Párt képviselői nagy megelégedéssel állapítják meg. hogy a két párt kölcsönös kap­csolatai eredményesen fejlőd­nek. Erről tanúskodnak a határ­menti megyék és járások szö­vetkezeteinek testvéri tapaszta­latcseréi, tanulmányi küldöttsé­gek cseréi, stb. A kölcsönös test­véri kapcsolatok megszilárdítá­sának további jelentős szakaszát képezi a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­gének jelenlegi látogatása Cseh­szlovákiában. III. A Magyar Népköztársaság cs a Csehszlovák Köztársaság kül­döttségei nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két or­szág baráti kapcsolatai a kölcsö­nös testvéri segítség és együtt­működés elveinek szellemében sikeresen fejlődnek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén, és ez mindkét országban jelentős hozzájárulás a szocializmus építéséhez. A magyar delegáció szívből jö­vő köszönetét mond azért a ha­talmas anyagi és erkölcsi se­gítségért, amelyet a Csehszlovák Köztársaság és dolgozó népe nyújtott a Magyar Népköztár­saságnak az imperialisták által szított és a magyar reakciós körök által kirobbantott ellen­forradalom leveréséhez, az or­szág talpraállításához. A két küldöttség kifejezve a magyar és a csehszlovák nép vé­leményét, felettébb hasznosnak tartja a kölcsönös együttműkö­dés további kibővítését és elmé­lyítését, amely Csehszlovákia és Magyarország további anyagi és i.ultúrális felemelkedésének egyik igen fontos előfeltétele. Ezt az együttműködést fejezi ki a Duna vízierejének közös hasz­nosításáról, a Nagymaros—vise­grádi vízierőmű felépítéséről szóló legutóbbi egyezmény meg­kötése, az 1961—65. évi gazda­sági együttműködésről és köl­csönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyv aláírása is. A két ország — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa javaslatainak alapján — szorosan együttmű­ködik a szocialista országok kö­zötti nemzetközi munkameg­osztás megvalósításában. A két baráti ország küldöttsé­geinek legszivélyesebb baráti légkörben folytatott tárgyalása­in minden megvitatott kérdés­ben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. december 16. ANTONIN NOVOTNY a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. VILIAM SIROKY a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents