Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)
1958-12-17 / 298. szám
1958. december 17; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Körültekintő munka = növekvő nyereség AZ ÉV ELEJÉN pártunk és kormányzatunk fokozott takarékosságra hívta fel a népgazdaság minden területén dolgozókat. Ez a felhívás mindenhol megértésre talált. > A vállalatok intézkedési terveket készítettek, amelyekben megszabtak a feladatokat. Legtöbb helyen már az intézkedési terv készítésénél látható volt, hogy nagyobb összeget veszítettek egy-egy gazdasági évben csupán azért, mert nem elég alapossággal, körültekintéssel dolgoztak. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár is elkészítette intézkedési tervét, melynek alapján az 1958-as évben több mint egymillió forintot takarítottak meg. Az üzem profilja a mezőgazdasági gépek gyártása. Egy-egy uj típus bevezetésénél a tervező vállalat által megadott technológiai eljárást a vállalat illetékes osztálya átvizsgálja. Az alapos körültekintéssel történő átvizsgálás rendszerint feltár olyan módosítási lehetőségeket, amelyekkel inegtakarít.ast lehet elérni. A vallalat nemcsak az új munkáknál vegezte el a technológia felülvizsgálását, hanem a korábban gyártásba vont gépeknél is. Így jöttek rá, hogy egyes alkatrészek előállítását olcsóbban is meg tudják oldani. NAGY FIGYELMET szenteltek a minőség fokozására is. Nem egy esetben talállak lehetőséget az olcsóbb technológia bevezetése melletti minőség növekedésre. így többek között az egyirányú tárcsás borona gyártásánál anyagmódosítást hajtottak végre és új technológiai eljárást vezettek be. — A megtakarítás: 850 ezer forint. Ugyanennél a munkánál további 150 ezer forintot eredményezett az olcsóbb, s ugyanakkor előnyösebb újabb anyagváltoztatás. A szénarendsodró technológiai utasítása a festést szórópisztollyal írta elő, ami nagymenynyi ségű festék veszteséget okozott. Áttértek a bérigényesebb kézi festésre. Annak ellenére, hogy többe kerül most a mázolás munkadija, az anyagmegta-, karítással mégis évi 24 ezer forint marad a vállalat kasszájában. A szőlőművelő eke és a szántóföldi kultivátor gyártásánál kapott műszaki leírástól eltérően új technológiai ág bevezel^yolcvan ■percet késik az ■* *-* 509-es — mondja ez egyik vasút äs a szolnoki vasútállomáson. Igaz, nem lett 80 perc, mert hamarabb berobogott a bukaresti gyors, hogy a szolnoki utasokat felvéve, egyszuszra a fővárosba'szállítsa. A szokáshoz híven, zsúfolt a szerelvény. Talár a végén lesz hely — vélekedik az utazó és valóbari, nem csalatkozik. Hely viszont azért van, mert nincs fűtés. A vonat mellett mtatkoznak a vasutasok: — A szerelvény nem mehet fűtés nélkül, megjavítjuk — így a vizsgálólakatos. — Kollégám, ha lehet, ne verjük el a vonatot, így is késése van — mondja a kalauz. Az utóbbi érve győzött, s így néhá- nyan télikabátba burkolódzva rászántuk magunkat a másfélórás útra. Aztán hirtelen megnépesedik a folyosó. Vidám gyermeksereg tódul be. A boldog, 12—14 éves csoport fittyet hány a hűvös kocsinak. Általános iskolások, fiúk H lányok.. Jól öltözve, csomaatését eszközölték. Az üzemben meghonosították az anyagok hőkezelését és most már maguk végzik az elkészült kések edzését, visszaeresztését, amit eddig Salgótarjánban készítettek. A kultivátoroknál darabonként 1217 forint hasznot, szőlőekéknél pedig 42.500 forintot eredményezett ez. Az üzem össz dolgozói is hozzájárultak a takarékossági mozgalomhoz a rendes napi munkán túlmenőleg. Vállalták, hogy rendet teremtenek az üzem portáján. A tisztasági verseny eredménye azután az lett, hogy a gazos területekből sok használható anyag előkerült. A szanaszét heverő ócska acélok alapanyagot biztosítottak a kúpoló kemencéhez. AZ ÜZEM vezető szakemberei nem állnak meg a mánál, hanem jövőre is gondolnak. Mint Szendi elvtárs, a technológiai osztály vezetője mondja — az öntödében új formázási technológiát vezetünk be, ami igen gazdaságos az öntvényeknél. Az úgynevezett „héj” formázás alig két-három éve hono- sult meg hazánkban. A lényege az, hogy olyan formát készítünk, amely pontosan a kívánt méretet biztosítja az elkészült öntvénynél. így legtöbb önt- vényalkatreszünket megmunkálás nélkül tudjuk beszerelni. Erre az új formálási módszerre 1959-ben kerül sor és remélhetően magas lesz az a megtakarított összeg, amelyet a megmunkálás elhagyásával nyerünk. — ab — Miért nem osztják szét egyformán a tnze!őanya<?ot A jánoshidai tüzép-telep dolgozói arról panaszkodnak, hogy nem kapnak kellő minőségű és ■mennyiségű tüzelőanyagot. A tőlük 6 km-re lévő telep egyszerre 2 vagon fekete szenet is kap, egy másik telepen a brikett és tűzifa vagouszámra áll. így érthetetlen előttük, hogy miért nem osztják szét egyformán a tüzelőanyagot. A jánoshidai dolgozók más községből kénytelenek e miatt a tüzelőt beszerezni, mert még az utalványra sem tudják a tüzelőt kiváltani. V. I. * m ÚTKÖZBEN gal felszerelve. Biztosan Pestre mennek kirándulni. A fülkénkbe öt eleven fiú ül be. Egyik kis bőrkabátos, fekete, villogó szemű fiú nylonhálót szorongat a kezében, benne a napi élelem piroskockás kendőbe csavarva. Mellette ugyancsak jól öltözött, mosolygós arcú pajtása. Beszélgetnek. A fekete szemű újságolja: — Micsoda autót láttam. Lehet, hogy német gyártmány, nagy, alacsony és képzeljétek, 180-at megy — csak rengeteget eszik. A vonat alaposan rákapcsol. Megszólal a másik: — Mit gondolsz, mennyivel megyünk? — Lehet, vagy 80 — feleli amaz. — Van ez 90 is — kapcsolódik a harmadik. Végül az ablaknál ülő tisztázza a vitát. — Én már többször utaztam autón és ha figyelem a sürgönykarót, a 80-as sebességnél szokott ilmn avorsan elmaradni. Diákok a gépek között • • • A Vasipari Vállalat Hunyadi utcai telepén a megszokott kép fogadja az embert. Gépkocsik állnak a hatalmas szerelőcsarnokiban, kereküktől, esetleg tengelyüktől, vagy motorjuktól megfosztva, körülötte szerelő- ruhás, olajoskezű munkások. A kisebb műhelyekben tompán zümmög az esztergagép, élesen harsán a köszörű. A különös csak az, hogy a gépek körül tevő-vevő munkások között feltűnően sok a fiatal és ha közelebbről megnézzük őket, mindegyiknek diák- sapka a fején. Vajon mit keresnek itt a gimnazisták? — Hát pénzt éppen nein — tréfálkozik Hajdú Béla szerelő, aki éppen egy meglehetősen rozoga állapotban lévő GAZ-típu- SU kiskocsi motorját igyekszik rendbehozni. — Viszont kapnak egyebet: tapasztalatot a gépeik körül, munkaszeretetei, kézügyességet, no meg technikai ismereteket. Ezen a kocsin pélVállalatnál történik, az első próbálkozás a politechnikai oktatás kiegészítésére, arra, hogy a tanulók alaposan megismerkedjenek a technika gyakorlati ol<laVérszegi Márton szakfelügyelő, a Verseghy Gimnázium politechnikai oktatásának felelőse nagyon büszke a fiaira. Elmondja, hogy a politechnikai oktatás célja, hogy a gyerekek a technika sok ágából a közös elemeket elsajátítsak és pályaválasztásukat már ezek az ismeretek köny- nyítsék meg Amit itt a műhelyben látunk, az a politechnikai oktatás egyik ága csak. Célja az, hogy megszokják a diákok a rendszeres fizikai munkát. Ezenkívül megtanulják megbecsülni a fizikai dolgozókat, megszokják a munkafegyelmet, sokkal több élettapasztalatot szereznek, mintha az iskola tanműhelyt tartan®, fenn ég lisztén, zavartalanul élvezik az alkotás örömét, — Öt órát szabadítottunk fel a szerdai műhelygyakorlatok céljaira — mondja a továbbiakban Várszegi Márton — az egyik élő idegen nyelv helyett Kedd dóidéul megismerik alaposan a motor felépítésének elvét és segítenek szétszedni. Kovács József, Jávorcsik János és Szirmai László az T. b) osztály tanulói nagy érdeklődéssel veszik körül Hajdú Bélát és ki nem fogynak a kérdésekből: hogyan működik a karburátor, hogyan kell szétszedni a légs'zű- rőberendezést, hogyan működik a differenciálmű. Hajdú Béla Nem is olyan egyszerű tudomány a motor teker cseles. Kiss Csontos Csaba, Melegh Gyula, Szép Csaba nagy figyeleessei követik Szűcs Albert magyarázatát Iával és a fizikai munka meg- útónomként feét ára anjnagieKneválaszol, mindjárt megmutatja a gyakorlatban és egyben kezébe is. nyomja a szerszámot valamelyiküknek: Csináld öcsém, te is. Nagyon érdekes kísérletnek vagyunk tanúi. Ami a Vasipari TTTTTTWTtWVTTTTTTTTTTTTTrrrrr^ * A fekete szemű eleven fiú,3 most parancsaiban szól a fób-'X bire: 5 — Mi már ültünk egy kicsit,i adjuk át a lányoknak a helyet A kis csoport veszi a táskáját^ és már hallani lehet harsányJ hangjukat a folyosón. * — Lányok, üljetek be a /ül-3 kébe, 3 Ügy látszik, csak hárman ál 1-3 tok kint, s mikor bevonulnak,* még befér a fülkébe a kis fekete^ szemű fiú a pajtásával. 3 Megvallom, rendetlenkedésre* számítottunk. Nem az történik.-* Az egyik kislány cukorkától Jcí~J| nálta a fiúkat és barátnőit. ÍVÍajdJ kedves beszélgetés folyik az is-2 kóláról, a tanárokról, a gyermek-3 csínyekről. Elevenek, de nem 3 rosszak. * Pest felé meglcérdezem őket,* melyik iskolából valók és hova 4 mennek? — A szolnoki Beloiannisz úti bői vagyunk és az operába me gyünk. — Mindezt olyan tér mészetesen mondják. Önkéntélenlü eszembe jutnál a huszas és harmincas évekhei eltöltött iskolaéveim. _ nh _ be csülésével és szeretetével. A jelek azt mutatják, sikerrel. Az oktatók: Hajdú Béla, Szűcs Albert, Juhász Imre egvbehaivgretet kapnak a Gépipart Techm- komban. Ezt jövőre már „házilag" fogjuk végezni. Az érdeklődés nagy, nem is tudtunk trtúv |— Hogyan kell szétszedni? — kérdezi kíváncsian Hajdú Bellától Kovács Jóska. Jávorcsik János és Szirmai Láseló némán figyelik az oktató magyarázatát. 1 ' - . is zóan állítják, nagyon örülnek a 3 fiataloknak. Igyekeznek sok tií- Jjdást adni nekik, viszont bennük 3 is megvan a szorgalom. Horváth .3 Zolién az esztergapad mellett -3 már önállóan készít egyszerűbb | munkadarabokat. Szép Csaba, ;3 Melegh Gyula és a többiek az 2 ^ 4 elektromos mühe1yben szerzik * mee a technikai ..tudóst i denkit felvenni az I. b) osztályba ■ Jövőre — terveink szerint — : mind a három első osztály pofé’ technikai osztály lesz. ; Fél egy. Szedelőzködnek a > fiatalok, de bizony a felügyel« tanár minden erélyére szükség r van, hogy elszakadjanak a kedves gépektől, a termelőmunka k alkotó örömétől; «. hér,-Bx
