Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-17 / 298. szám

1958. december 17. SüOl-NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemeink életéből Az Aprítógépgyár kalcináló berendezést helyez üzembe Jugoszláviában NEM BÍZZÁK CLTÄ. A VÉLETLENRE “ “ Már hónapokkal ezelőtt va- gonbakerülbek a Jászberényi Apntógepgytárban készített kal- cináló-berendezés alkattészei, s szerencsésen meg is érkeztek a jugoszláviai Prilegre, a görög határ szomszédságába. Velük együtt útrakelt Tasnádi György mérnpk vezetésével Bállá Sándor és Nagy József szerelő, hogy a helyszínen se­gítsen a berendezés üzembe- helyezésénél. Ugyanabban az időben francia szakemberek, sa­ját gyártmányú kalcináló be­rendezést szereltek egy másik munkahelyen. A jugoszlávok élénk figyelemmel kísérték mind a magyarok, mind a fran­ciák munkáját, s végül teljes tárgyilagossággal megállapítot­ták, hogy az Aprítógépgyár ter­méke szebb és praktikusabb. A kalcináló berendezés átadá­sára — és újabb szállítási tár­gyalásokra — Gróf elvtárs, az Aprítógépgyár igazgatója Jugo­szláviába utazott. N yersany agtároló szinek épülnek a Papírgyárban A Szolnoki Papírgyár telepén eddig többnyire a szabadban tá­rolták a cellulózegyártáshoz szükséges rizsszalmát. Nem csak az áru minősége romlott ezál­tal, hanem a rendet is nehezen tudták biztosítani. Ezért határozta el a vállalat- vezetőség, hogy önköltségcsök­kentési hitelből négy nyers­anyagraktárt épít. Erre a beru­házásra több mint 300.000 forin­tot irányoztak elő. A nyers­anyagraktárak befejezés előtt állnak. Szeléniszapkiemelő berendezést kap a Vegyiművek A Tiszamenti Vegyiművekben a kénsarvgyártás melléktermé­keként igen értékes szelén is nyerhető. Népgazdaságunk nagy hasznát látja ennek. Ezért csak helyeselni lehet, hogy 350 ezer forint ráfordítással szeléniszap­kiemelő berendezést építenek. Ebből az összegből az idén 50 ezer forintot használnak fel, a többit meg jövőre. Javul a munkafegyelem a Cukorgyárban A cukorgyártási kampány vé­gén járunk, így már lényegé­ben pontos összehasonlítást te­hetünk a múlt évi és a mostani gyártási időszak munkafegyel­me között. örvendetes javulás tapasztal­ható 1957-hez képest. A múlt évben például 45 dolgozó köve­tett el fegyelmi vétséget, az idén mindössze 26. Tavaly kü­lönböző okok miatt 19 dolgozót kellett elbocsájtani, a mostani kampányban csak hetet. Az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban is javulás mutat­kozik. Míg 1957 november 30-ig összesen 619 napi távolmara­dásra nem volt elfogadható in­dok, addig az idén „csak” 203 igazolatlan nap volt. Szembe­ötlő azonban, hogy a múlt év­hez viszonyítva növekedett a társadalmi tulajdon rongálá­sáért fegyelmi büntetést kapot­tak száma. — Ez arra inti az üzem törzsgárdáját, hogy na­gyobb gondot fordítson a tár­sadalmi tulajdon megbecsülte- tésére is. Folytatódnak az üzemi lakásépítkezések Ismeretes, hogy nemrégen ad­ták át a dolgozóknak a Dohány- fermentáló egyemeletes lakóhá­zát. Ezzel még nem zárult le az üzemi lakásépítés. A Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat újabb 100 ezer forintot kapott erre a célra. A Karcagi Üveggyár meg két új lakóházat (négy lakás lesz bennük) épít. összesen 484 ezer forintot fordít erre a célra. Eb­ből az összegből az idén 110 ezer forintot használnak fel. A kulcsokat — a tervek szerint — a jövő év őszén adják át a la­kóknak. Bővül az autóbusz- javító műhely ... a 10-es AKÖV-nél, Jász­berényben. A kocsipark növe­kedése miatt „odébb kell tolni a falat”, bővíteni a férőhelyet, hogy a minőségi munkát ne akadályozza a helyhiány. A mű­helybővítésre biztosított 110.000 KÜSZÖBÖN AZ ÜJESZTEN­DO. Ilyenkor szokás mondani; „Egy évet ismét magunk mö­gött hagytunk, öregebbek, böl- csebbek lettünk”. S ez így igaz, s ez mindenre vonatkozik, még a mezőgazdaság szocialista át­alakítására is. Néhány év óta sok szó esik a dolgozó parasztok új és szebb életének megterem­téséről. Arról az útról, amelyre ha rátérnek, felemelkedésükhöz vezet. De mi tagadás, még az el­múlt években is csak úgy álta­lában folyt az agitáció, az agitá- ciós munka. Kevés termelőszö­vetkezet határozott meg magá­nak pon tos célt Nevezetesen azt, hogy egy bizonyos idő alatt x számú egyéni gazdával erősíti a közös birtokot. A jelek szerint e téren is je­lentős változásira, előrehaladásra számíthatunk. Mind több terme­lőszövetkezet követi az abádsza- lóki példát, ahol a Lenin Ter­melőszövetkezet tagjai tervsze­rűen erősítik új belépőkkel gaz­daságukat. Az abádszalóki mód­szer jó. Azt érdemes is átvenni és megyeszerte használni, első­sorban abból az elvből kiindul­va, hogy a szövetkezeti gondolat legilletékesebb terjesztői maguk a szövetkezeti gazdák. Hogy a termelőszövetkezetekben a fej­lesztést nem lehet a véletlenre bízni, hogy nem várni, hanem hívni kell az egyéni gazdákat. Több termelőszövetkezeti veze­tővel beszélgettünk, s megkér­deztük, 959 őszéig hány egyéni gazdával akarják növelni a tsz tagok számát. Legtöbb vezető határozott választ adott annak bizonyságául, hogy ezzel a kér­dései már foglalkoztak, s ez a kérdés nem érte meglepetéssze­rűen. dáinak is megvan az elképzelé­sük és a tervük. Jelenleg ennek a közös gazdaságnak 116 tagja van. A szövetkezeti gazdák 1300 hold földön dolgoznak. A tsz a kunhegyesi járásban a jó köze­pesek közé számít. Lássuk, há­nyán akarnak lenni a Vörös Csillag Tsz gazdái egy év múl­va? Százzal többen, kettőszázti- zenhatan. Van aki talán meg- hökken ettől a merész elhatáro­zástól,' keresztülvihetetlennek, irreálisnak tartja. AZ ELGONDOLÁS való­ban merész és szövetkezeti gaz­dákhoz illő. A Vörös Csillag Tsz- beliek már ezzel az elhatározá­sukkal is bizonyítják, hogy ak­tívan ki akarják venni részüket szülőfalujuk szocialista átalakí­tásából. Eszerint tehát az már megvan, mit akarnak, pontosab­ban hány egyéni gazdával szá­mítják növelni erejüket. Azt is meghatározták azonban, hogy ki kivel beszélget egyszer-két- szer, vagy többször, a nagyüze­mi gazdálkodás hasznosságáról, a mezőgazdaság átalakításának szükségességéről, stb. stb. S most az is a legfontosabb, hogy az elkövetkezendő hónapokban lan­kadatlan kitartással, éppen az egész falu felemelkedését szem előtt tartva azon munkálkodja­nak, hogy tervük sikerüljön. Erősítse őket az a tudat, hogy jó ügyet szolgálnak. íme, terjed az abádszalóki pél­da, ahol fenti módszerrel egy év alatt 146 új belépővel gazdagod­tak a Lenin Tsz tagjai. A kun­madaras! Petőfi Termelőszövet­kezetben is a tiszagyendai elgon­doláshoz hasonlót találunk; A Petőfi Tsz-ben dolgozik a har­minckét tagú agitációs csoport. forint lehetővé teszi ezt. A TISZAGYENDAI Vörös (si) I Csillag Termelőszövetkezet gaz­i... ■■■■■—1 "■ 11 — A tsz-tagok egészségvédelméért — Orvosi előadás a mezőhéki Táncsics Tsz ben — Vasárnap délután a mezőhéki Táncsics Tsz-ben egészségügyi előadást tartott a vöröskereszt szervezet. Dr. Kusztos Gábor, a Szolnoki Járási Tanács főorvo­sa ismertette azokat a betegsé­geket, amelyek ebben az idő­szakban a leggyakoribbak, — majd a járványos betegségek keletkezéséről, terjedéséről be­szélt. Hangsúlyozta, a dolgozók egészségvédelmének fokozottabb biztosítása érdekében a köz­egészségügyi rendeletek, szabá­lyok betartásának szükségessé­gét; A nagy figyelemmel hallga­tott előadás után a résztvevők úgy döntöttek, hogy valamennyi üzemegységükben megtartják az elsősegélynyújtó tanfolyamot, és járványügyi feladatokról is elő­adást tartanak a hallgatóknak. A termelőszövetkezet központ­jában egészségügyi állomást fognak működtetni amely irá­nyítja az üzemegységeknél az elsősegélynyú j tásL A közös gazdaság vezetősége eddig is komoly gondot fordí­tott a tsz tagok egészségvédel­mére cs a szociális problémák megoldására. Tömösközi elv­társ tsz tag, a járási vöröske­reszt vezetőségének tagja el­mondotta, hogy a közelmúltban hívták életre egy három tagú bizottságot, amely a termelő- szövetkezetekből kiöregedett ta­gokat, családokat látogatja az­zal a céllal, hogy esetleges egész­ségügyi, vagy szociáis problé­máik megoldásában segítséget nyújtsanak. Az elkövetkezendő időben még fokozottabban tö­Hamarosan megjelenik az a miniszteri rendelet, amely a termelőszövetkezeteknek és a tszcs-knek a következő kedvez­ményeket biztosítja az öntözé­ses területek tereprendezéséhez. rődnek az egészségügyi kultúra fejlesztésével. Véleményem szerint helyes lenne, ha a tél folyamán vala­mennyi termelőszövetkezetünk igényelné a járási tanács vb. egészségügyi osztályától a hasz­nos, nevelő jellegű előadások megtartását, s biztosítanák az egészségügyi filmvetítéseket is. A községben működő vöröske­reszt szervezetek megfelelő mó­don segítsék ebben a termelőszö­vetkezeteket. Elek Jusztina Szolnok illetve tszcs. Az elmondottak szerint tehát a tereprendezést végeztető tsz-ek és tszcs-k ösz- szesen 65 százalékos állami tá­mogatásban részesülnek. Tekintettel arra, hogy a te­reprendezéssel a következő két év alatt döntő fordulatot kell elérni és nem lehet tudni, hogy továbbra is megmaradnak-e a fentebbi nagy kedvezmények, felhívom a tsz-ek és tszcs-k ve­zetőit, hogy az anyagi erő szem- előtt tartása mellett minél na­gyobb öntözött területre tervez­zenek tereprendezést. Az éves termelési* tervbe a tereprende­Ezek a lelkes szövetkezeti agitá­torok napi munkájuk után kere­sik fel az egyéni gazdákat és beszélgetnek velük, hívják őket a közösbe. Itt sem csak úgy ál­talában. Nem. Jövő őszig har­mincöt családdal szeretnének gyarapodni. Az agitációs csoport munkája nyomán a kezdet már­is biztató, hiszen november óta tizenegy egyéni gazdát vettek soraikba. A jászladányi Aranykalász Termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évben huszonnyolc új belépővel erősödött. Közöttük számos közepparaszttal. Ebben a közös gazdaságban is megvan a határozott cél: 1960-ra földterü­letüket megduplázzák, s az a tervük, hogy 1959 őszéig mint­egy ötvenöt egyéni gazdát hív­nak maguk közé. JÓ-E VAJON, hogy egyre több tsz már most elhatározza, hogy jövő őszig hány egyéni gazdát akar felvenni. Ez a kérdés. S a válasz? Az a válasz, hogy ez a jó. Az lenne a helyest ha min­denütt hasonló követelményeket állítanának maguk elé a szövet­kezeti gazdák, s okos szóval hívnák egyéni paraszt társaikat! A dolgozó paraszt ért az okos szóból és csak abból ért. A szö­vetkezeti gazdák a legilletéke­sebbek arra, hogy az egyéni gaz­dákat hozzásegítsék ahhoz, hogy elhatározásaik nehézségein túl­jussanak, a sok gondolkodás, ví­vódás után feladják a régit. Csehszlovákia ipari termelésének növekvő volumene Csehszlovákia évről évre nö­veli ipari termelését. Igen szem­betűnő az ország nyersvas-, hengerelt vas-, acél-, stb. ter­melésének emelkedése. 1948-tól 1957-ig Csehszlovákia nyersvas- termelése 1 millió 640 ezer ton­náról 3 millió 546 ezer tonnára, acéltermelése 2 millió 621 ezer tonnáról 5 millió 166 ezer ton­nára, hengereltvas termelése 1 millió 766 ezer tonnáról 3 millió 494 ezer tormára, koksztermelé­se pedig 4 millió 240 ezer ton­náról 7 millió 485 ezer tonnára emelkedett. Állami támogatás az öotözéses területek tereprendezéséhez A tereprendezést a Talajjaví­Ankét a vállalati ellenőrzés kérdéseiről Kedden délelőtt a Tudomá­nyos Akadémia dísztermében a Kohó- és Gépipari Minisztérium valamint a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület ankétra hívta össze a szakembereket, hogy megvitassák a vállalati ellenőr- sés időszerű kérdéseit, A tanácskozásit Iierczeg Fe­renc, a kohó- és gépipari mi­niszter helyettese nyitotta meg, majd Vankó Gyula, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár igazgatója tartott előadást az el­lenőrzés különböző kérdéseiről. (MTI) tó Vállalat végzi, amely a be­kerülési költség 30 százalékáig vissza nem térítendő hitelt nyújt. A bekerülési költség 70 százalékra hosszúlejáratú hiteit lehet felvenni a Magyar Nem­zeti Banktól, amelynek 50 szá­zalékát 3 év után elengedi az állam, ha a tereprendezett te­rületet a célnak megfelelően és szakszerűen hasznosítja a tsz, zést be kell állítani, mert a hi­tel és a tereprendező gépek csak úgy biztosíthatók. Fekete ugar és parlagterületek, vala­mint május—júniusban lekerülő növények tarlóin júliusig, a gabonával bevetett, beépített területeken pedig az őszi esők beálltáig tanácsos végezni a te­reprendezést. Szántóföldi öntözést folytatni tereprendezés nélkül lehetetlen^ de ez egyúttal a rizs eredmé­nyes termesztésének is előfel­tétele. Nyíri Béla MT VB. Mezőgazdasági osztályvezető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents