Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-14 / 270. szám
4 SZOt,NOK MEGYEI NÉPLAP 1958. november 14 FEJLŐDTÜNK, GYARAPODTUNK ÖT ESZTENDŐ ALATT NWWWWWV» #WWWWWWWW>Í Fontosabb cikkek termelése Cqeltit U'fU Uj iparág megyénkben az olaj bányászat cr z*op ^o/S<z6t(éle Í9fA-BAH '02 iorwi-888 'A á £ *"£fj -ttt 4-o fj,eh 19$*- Bin HlUj.fP*1' r V'4-4 ♦ f'i»4 »I Mun ku versen nvel a tervek teljesítéséért A Szolnok megyei Tejipari Vallalat dolgozói hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek. A vállalat valamennyi üzeme versenyben van egymással. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom evtordulojának tiszteletére a termelési terv 105 százalékos teljesítését vállalták. ígéretet tettek arra. hogy a versenyszakaszban csak I. osztályú terméket gyárAz Altöld tiszántúli, valamint Szólítok térségébe eső részen az elhullott ellátok hasznosítása egyáltalán nem kielégítő. Éhnek következtében állattenyésztésünk jelentős fehérjeanyagtól esik el. Ezért határozták el felettes szerveink, hogy Szolnokon éves viszonylatban lüü vagon kész állati fehérje terméket előállító üzemet létesítenek. Az előállított késztermék az odaszállított nyersanyagnak mintegy 20 százalékát teszi ki. Ebben az üzemben dolgozzák fel a betegség útján elhullott állatokat, valamint a vágóhidak és a baromfifeldolgozó vállalatok hulladékait. Az állati fehérjefeldolgozó üzem építését már megkezdték. Ez a beruházás többmillió forintba kerül, de megéri, mert az itt előállított húsliszt komoly táplálékul szolgál állattenyésztésünk számára. tanak. és a munkabér-tervet betartják. Az elmúlt héten vállalati szinten termelési tervüket 124,5 százalékra teljesítették. A termékek jó minőségben kerültek értékesítésre, minőségi kifogás nem volt velük kapcsolatban. Jóval a tervezetten felül növelték export vaj- és sajttermelésüket is. A lelkes munkaversenynek is jelentős része van abban, hogy a Tejipari Vállalat éves tervét mór október 20-án teljesítette. A választások tiszteletére újabb lendületet vett a verseny, bizonyítékául annakj hogy munkásaink tudják, terveink valóra- váltása elsősorban az ő helytállásuktól függ. A kőolajkutató hatalmas gépei öt évvel ezelőtt zúgtak fel először megyénkben, hogy felszínre hozzák a föld mélyének kincseit, az olajat, a gázt, a melegágyak fűtésére, gyógyfürdők létesítésére alkalmas ther- málvizet. Fáradozásukat siker koronázta. 1953 óta öt olajtermelő, 6 földgáztermelő, 6 szénsavtermeld, 10 melegvizet adó kutat fúrtak, s ezáltal az alföldi olajkutatás szükségességét, és minden bizonnyal való hasznát igazolták. A családjuktól távol élő, künn a határban, az időjárás viszontagságaival harcoló, a föld mélységeinek ismeretlen titkaival bajlódó olajbányászok eredményei méltán növelik megyénk munkásainak becsületét. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói például 1958. évi tervüket már október 3-án teljesítették, s azóta is szorgalmasan munkálkodnak. A negyedik negyedév kezdetére az egész évre előirányzott 50 900 méter métertervet 53.827 méterre teljesítették. S nem akármilyen áron! Jóváhagyott méterköltségük 1 881 57 forint. Az I. félévi tényleges méterköltség mindössze 1 490 15 forint. A kőolaj bányászok nagyszerű eredményei, az Alföld mélyének kiaknázatlan volta arra ösztönözte a felsőbb szerveket, hogy jelentős beruházással bővítsék a kőolaj kutatást. Ennek eredményeként kezdődik meg a 3 éves tervidőszak alatt az alföldi kőolajkutatás szolnoki gócpontjának felépítése. Sor kerül többek között munkásfürdő, kétszáz fő ellátására alkalmas üzemi konyha és étkezde, valamint 150 fős munkásszálló építési munkáinak megkezdésére. A lakásépítési program is a dolgozókról való gondoskodásról tanúskodik. A tervidőszak alatt hatvan olajbányász család jut kényelmes otthonhoz. Erre a célra több mint 6 millió forintot irányoztak elő a vállalat számára. Persze, az ipari fejlesztés sem marad el. Űj, korszerű gépek beszerzésére több mint 37 millió forintot fordítanak a tervidőszak alatt. . Az új ipartelep forgalmának lebonyolítására 600 méter iparvasút, 1100 méter bazalt-beton- utat építenek. A szolnokiak csak örülhetnek az olajbázis megteremtésének, hiszen ezáltal tovább fejlődik a város, erősödik ipari jellege. Az olajbányászok is bizonyára hálásak lesznek a róluk való gondoskodásért, s szavazatukkal, munkájukkal egyaránt hitet tesznek célkitűzéseink mellett. Az ellen forr adatom kárt okozott a dolgozóknak 1956 október végén ellenforradalom söpört végig az országon. Ipari üzemeink máról- holnapra leálltak, megbénult a munka. Az ellenség hamis hírverése sok becsületes munkást megtévesztve, saját maguk ellen induló sztrájkra kényszerítette a dolgozókat. Ez a zűrzavar szerencsére nem sokáig tartott. A józangondolkozásúak, a népi államhoz hű munkások szembefordultak a munka meg- bénítóival. A Szovjetunió segítségével legyőztük az ellen- forradalom fegyveres erőit. — Ipari üzemeinkben lassan megindult újra a termelés. Ez a párhetes munkakiesés 22 milliárd forint veszteséget okozott államunknak. Az akkori zűrzavarban nem gondoltak sokan arra, hogy ez az összeg egymillió munkásnak a munkabérét tudta volna emelni 250 forinttal 8 éven keresztül. Vagy ebből az összegből 220 ezer összkomfortos lakást tudtunk volna építeni, mellyel könnyebbé tettük volna a dolgozók lakásellátottságát. A Tisza Bútorgyár fejlődése a hároméves tervben A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata szerint a hároméves tervben 65 millió forintot ruháznak be az állami bútoripar fejlesztésére. Ebből a tetemes összegből közel 4 millió forintot kap megyénk egyik jelentős üzeme, a Tisza Bútorgyár. Az előzetes tervek elkészültek, s a gazdasági számítások is kedvező eredménnyel jártak. A beruházás építészeti és berendezési tervének elkészítését hamarosan megkezdik. A jövő év elején már megindul az építkezés, s mire 1960-ban 10 éves fennállását ünnepli a gyár, már teljes kapacitással dolgozik. Az olvasónak szürkék ezek a hivatalos hangú felsorolások. — Vizsgáljuk meg tehát mit rejt a közel 4 milliós beruházási terv ? Az üzemet teljesen átrendezik. Űj, korszerű lapostetejű gépház épül. A régi gépház átépítésével megszűnik a zsúfoltság, s növekszik a szerelőmfl*987 - 3F* *9rsr-ot" /9fi - BAH /9f4 - BE* /«. m adolcqzqk SLAtöMM nouke ÖESE hely. A géppark több szalagfűrésszel, sorozatfúróval és korszerű csapológéppel bővül. A beruházási terv a dolgozók egészségének védelmére is gondol. Eddig megoldhatatlan feladat volt a szalagcsiszoló gépek elkülönítése, s a sok porral járó csiszolási műveleteik kövét- keztében beszennyeződött a levegő. A szalagcsiszoló gépek új helyiségbe kerülnek, korszerű porelszívó berendezést kapnak, s az üzem levegője is tiszta marad. A különálló üzemrészeket fedett folyosó köti majd össze, s a belső szállítást végző dolgozóknak nem kell télen az egyik meleg üzemrészből ki- menniök a hideg levegőre és ismét be egy másik fűtött üzemrészbe. A beruházási feladat tartalmazza az új, korszerű és tágas női és férfi öltöző, állandó hideg—melegvizes mosdó és zuhanyozó tervét is. Az új szociális épületet a termelő üzemmel egy épületben helyezik el a dolgozók egészségének védelme érdekében. A bútorgyár bővítése új munkaalkalmat is jelent, mert a gyár létszáma hetven fővel növekszik majd, s ebből a női alkalmazottak száma kb harminc lesz. Az üzembővítéssel a gyár termelőképessége 35 százalékkal bővül s a beruházások befejezése után évenként 13 000 garnitúra hagyja el a gyár kapuját. Az állami bútoripar fejlesztésével a kormány a dolgozók kívánságának tesz eleget. A gyárak termelésének növelésével néhány éven belül megszűnik a bútor ma még hiánycikk jellege. DB,
