Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-01 / 259. szám
1958. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 IFJÚ VÁLASZTÓKNAK mártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben két fiatal eljegyezte egymást, s házat vette c, mielőtt összekerülnének. A mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezet tizennégy f ának lakodalmát ország-világ szeme figyelte, s a menyasszonytáncot elsőnek miniszter járta az ifjú asszonyokkal. S a faluból mennyi értelmiség, vezető kerül ki. Országot is tudnak vezetni az egykori kitaszított parasztok. Megyénkben is 5 ezer 441 fiatal tanul középiskolában, zömmel falusi fiúk, lányok. Ifjú munkásaink között egyre általánosabb „szokás’’, hogy külföldre járnak. Mennyit változott az 6 életük. Ipari tanuló otthonokban nevelik őket míg szakmát tanulnak, s nem fillérekért robotolnak az üzemben, vagy a „kenyéradó” mesternél. Gyökeresen változott az ifjúság helyzete. Rendünk, jövőnk fényei ma ők. Ifjúságunk ma részt is vesz az államhatalom gyakorlásában. Szolnok megyében mintegy huszonkétezer fiatalkorú, új választó szavaz ez évben velünk együtt jövőnkről. A Kommunista Ifjúsági Szövetség emléklappal lepi meg őket, hadd legyen emlékezetes számukra nagykorúságuk. Az ifjú választók gyűlésére a szülők is elkísérik a fiatalokat, úgy látszik, az idősebb generáció is át akarja élni, mit jelent az, ha valaki fiatalon választó állampolgár. Méghogy mennyire az! Jász- apátin a 21 éves Senográezky Júliát járási tanácstagnak je'öl- ték a község idős dolgozói. Rajta kívül 509 fiatal kér b'zalmat november 16-án, mint községi, városi, megyei ♦arécstasje'.öit. Ifjú választói ale, új választóink előtt világos mindez. S azt is tudják, hogy a szocializmus, főképpen az ő érdekükben épül, jórészt ők fogják érezni mai építésünk , holnapi gyümölcsét. Nem kétséges, hová adják szavazatukat. Borzák Lajos ÍVl ezőtúron 600, Jászberény- ben 400 fiatal jelent meg az ifjú választók gyűlésén. Forrólevegőjű, nagytömegű gyűlések ezek szer* n megyében — Jászklséren, Abádszalókon, Jász- avl in, a Tisza Cipőgyárban — ahol olyan választók a hallgatók, akik életükben először vagy másodszor járulnál-: az urnák eléltjaink már nem tudják, mi volt az, amikor 10—14 éves koruktól kezdve kulákok cselédjének szegődtek a nincstelen paraszt gyermekei, az üzemben ugyanannyi munkáért kevesebb bért kaptak a fiatalok, mint a felnőttek. A kultúra, a művelődés lehetőségeiből a dolgozó ifjúság minden rétege ki volt zárva. Az ifjúságnak még a látszatjogokat sem adták meg. Huszonhat év a nagykorúság, ott a választási jog, „új verbőczyk”, „geszti bolondok” rikoltották ezt. De 12—13 éves korban már leventegyakorlatokon verték beléjük a „vitéz" országló sokszá- mú „vitézei’’, hogy a magyar ifjúság hivatott a magyar fajt, a magyar gyepüt védeni, más szóval a választójogra éretlen ifjak érettek a burzsoáziáért halni. Emlékszünk még, milyen volt a legény élet a faluban? Szombat, vasárnap estéken hol az egyik, hol a másik kuláknál jöttek ösz- sze istállóban a béres fiúk tökmagot törögetni, jobb időkre várni. S akkor pislantottak csak ki, amikor kutyaugatás jelezte, hogy gazduram lányától búcsúznak a környék módos legényei. S a vasárnapok? Kéthetenként hazamehettek fél napra édesanyjukhoz tisztát váltani, míg azzal kérkedtek a vasárnapi nagymisén a kulákfiúk, hogy teletömték pénzzel a kisasszonyok elvesztett kesztyűjét. Azért szólunk főképpen a falusi ifjúság helyzetéről, mert Szolnok megye mezőgazdasági tájegység, s mert éppen ebben a megyében nagyszámú egykori nincstelen gyermekének sorsa változott hirtelen nagyott. Ma ott tartunk, hogy a kunszent. AZ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL Külkereskedelmünk terveinek megvalósítását célzó külföldi tárgyalásaink jó mederben folynak. Az idén a tőkés országokkal való külkereskedelmi forgalmunk is kedvezően alakult. Kereskedelmi mérlegünk szeptember végével érdemleges aktívumot mutat, — gazdasági integrációs törekvések növekedő feladatok elé állítják export- vállalatainkat. Ezek a nehézsé(Folytatás az első oldalról) gek részben a piaci helyzettel, részben azonban egyes nyugati országok import-korlátozásaival függnek össze. Ezért több nyugati országgal a soronlévő kereskedelmi tárgyalások keretében kelj majd megvitatnunk olyan kereskedelempolitikai kérdéseket, amelyek helyes rendezése elősegíti a nyugati országokkal való, kölcsönös érdekeken nyugvó kereskedelmi kapcsolataink fejlesztését is. a szóvivő kifejtette: végleges adatokat még nem nyújthat, ezért csak néhány fontosabb célkitűzésről adhat hozzávetőleges képet. Ismeretes, hogy idei eredményeink — a munkásosztály és a műszaki értelmiség áldozatos munkája, valamint a kormány céltudatos gazdasági intézkedései következtében — jobbak a vártnál. Ezért a jövő évi tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. Ez elsősorban a beruházásokra vonatkozik. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani. A megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tisza vidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbrehozni. A hengermű elkészültével olyan hengerelt árut tudunk majd az ipar rendelkezésére bocsátani, amelyet eddig legnagyobbrészt nyugati valutáért vásároltunk. A vegyikombinátnak pedig egész ipari struktúránk átalakítása, egyebek közt műanyagellátottságunk szempontjából van igen nagy jelentősége. A beruházások emelése nem csökkenti az életszínvonalat A beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen A belterjesebb gazdálkodás megteremtését, a növénytermelés helyesebb szerkezetének kialakítását, az állattenyésztés fejlesztését előmozdító intézkedésekről adott a szóvivő felvilágosítást. — Majd arra a kérdésre, hogy most vizsgálják felül az ügyvédek működési engedélyét, jelenleg hány tagja van az ügyvédi kamarának, azaz hány ügyvédnek van működési engedélye? — elmondotta: Amíg a panaszok felülvizsgálata folyik, részletes adatokkal nem szolgálhat. Az előzetes adatok szerint azonban az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta, vagy a felülvizsgálat során megkapja működési engedélyét. Majd a közelgő (november 16-i) választásokra vonatkozóan kapott kérdésekre adott tájékoztatást. A jelölőgyűlések iránt érdeklődőknek elmondotta: Nálunk a nép választ és a nép érdekei érvényesülnek a választásokon. A mi szocialista rendszerünkben a választás a nép ügye. Vajon melyik nyugati bur- zssoá demokráciában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, hogy kiket látna szívesen az államhatalomban, a parlamentben? Egyikben sem, Magyarországon viszont 107 ezer gyűlésen vitatták meg a választók, hogy kiket jelölnek a választási listákra. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van. S ez a népi hatalom nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg. hanem minden nap, tehát a választás előkészületében is. A jelölőgyűlések a népi hatalom beszédes megnyilvánulási formái. A százhétezer jelölőgyűlés önmagában is szélesebb- körű, demokratikusabb megnyilvánulása a nép akaratának, mint egyes nyugati országok egész választási rendszere. A je- lölőgyűléseken a nép saját soraiból választott jelölteket: munkásokat, parasztokat, értelmisés'- eket, a maga embereit A jelölőgyűléseken a választóknak körülbelül a fele részt vett. Ezeken a gyűléseken a fővárosban csaknem 15 ezren szólaltak fel. Mindez nemcsak választási rendszerünk demokratizmusának bizonyítéka, hanem a politikai érdeklődést is mutatja, a dolgozók bizalmát a szocialista rendszer, a párt és a korrn»-'’ politikája irántA jelölőgyűlésekről készült jegyzőkönyvek alapján a Hazafias Népfront bizottságok állították össze a jelöltlistákat, amelyeket végső fokon a választási elnökségek hagytak jóvá. A listákat november 5-én függesztik ki. Arra a kérdésre: hogyan ellenőrzik a választások törvényességet? — kifejtette a szóvivő: Helyi választási elnökségek, választókerületi bizottságok és az országos választási elnökség őrködik a választások törvényessége felett és ellenőrzi az előkészítő munkát. A legmesszebb- menően ügyelnek a szavazás titkosságára. A választási elnökségek, a választókerületi bizottságok a szavazatszedő bizottságok munkájában 415 ezer választópolgár vesz részt. Ez világosan mutatja, hogy a választások törvényességének felügyelete, a szavazás levezetése Magyarországon a nép ellenőrzése alatt áll. A nyugati propaganda bizonyos változásokat vár Magyarországon a választásokat követően. Mi erről a szóvivő véleménye? — kérdezték ezután. A november 16-i választásokon a párt és a kormány a nép elé áll. s a népi demokratikus rendszer és az ellenforradalom óta követett politikai vonal megerősítését kéri. hogy tovább haladjon az eddigi úton. Népünk helyesli ezt az utat. s bízunk benne, hogy a választásokon is emellett foglal majd állást. A helyes útról, amellyel a nép egyetért és amelyet lóvá fog eagyni, semmilyen irányban nem kanyarodunk el. Ami a kormányban „várható” változásokat illeti, meg kell mondanom: a megválasztandó országgyűlés szuverén joga, hogy milyen kor- nányra bizza az ország vezetését, de véleményem szerint nem esz semmiféle változás az ország politikai vezetésében. — nondutta befejezésül a kormány szóvivője. — Pardon, igazad van. Lássunk hát az ebédhez. Kedves vendégeim, siessünk, mert a nyulak nem várnak. Egy ideig nem hallatszott más, csak az evés megszokott zajai. Később a képviselő kezdett egy anekdotába, valamilyen választási stiklit mesélt el, hogyan zárták be a községháza udvarára az ellenzék szavazóit, hogy ő, mint a kormánypárt jelöltje, megszerezhesse a többséget. Nem aratod túlzott sikert vele, mert már vagy ötször hallotta mindenki. Es mint ahogy az egyik Losonczi rokon-lány kijelentette. ezek már olyan megszóltált dolgok. Valami újat meséljen, Tivadar bácsi. — Tudok én újat is, de azt nem neked mondom el, mert te még nem vagy felavatva — viccelődött a képviselő. — Méltóságos uram, tessen jönni, megkezdődött a hajtás. — Mehetnénk — lökte ki a széket maga alól Losonczi Mihály méltóságos úr, és hóna alá csavta a kiváló belga duplacsövűt. Utána sorjában az egész társaság, csak Szalatnai Bandi maradt ülve. — Én nem tudom, de valahogy gyomorgörcsöm van. Menjetek előre, majd később én is csatlakozom a társasághoz, ha rendbejöttem — panaszkodott, miközben fájón nyomogatta gyomra tájékát. — Maradj csak, öcsévi — így a. jólelkü méltóságos úr. — Ha fáj a gyomrod, majd a gyönge csihehús rcndb^ho-'a — és nagyot kacsintott hozzá. Kifelé menet meg odaszólt a Pista inasnak: — Annak a Fanninak mondd meg, hogy menjen be a kisszo- bába. Aztán mutasd meg a fiatalúrnak, merre a bejárat. A szántásokban durrogtak a ** puskák. Különösen a kiserdőnél. Közel a Tiszához volt bő a zsákmány. Már kétszáz nyuszi feküdt a füvön kiterítve, és a hajtők szorgalmasan hesse- gették őket a kör közepe fiié. Nagy oka volt a szorgalmuknak. Nyolcvan fillér napszámot kaptak. Legtöbbjüknek hosszú ideje ez volt az első pénz. ami a kezükbe került. Meg aztán lehetett remélni, hogy ha jókedvük van az uraknak, megajándékozzák őket esetleg egy-egy nyállal. De az uraknak nem volt jókedvük. Az elejtett nyulak egy részét már be is szállították a kastélyba, ahol a személyzet nekiesett hogy a nyúlgereznákat kikészítse. Ez is pénzt jelentett, és a pénz nagyon kellett. Az agárverseny, meg a lóverseny igen költséges mulatság. Márpedig a Losoncziaknál ez a két szórakozás járta. • öreg Korsós Bálint szapora buzgalommal hajkurászta a nyu- lakat. Ügy számította, hogy lassan napszállat, és abbamarad a vadászat., ő meg mehet haza. Talán elhívja az egyik gazda, káváim. Csak akad a száz holdakon munka. Egyszerre megdobbant a szíve. A szántásban mozdulatlan kis szürke test feküdt. TI milntszik.. ért. n vmisr.it elteleitették elvinni. De jó lenne haza vinni, a kis család legalább há rom napig ehetne belőle. De m lesz, ha meglátják? Mindegy Az éhes gyomor győzött a tisztességérzeten. Mihály bácsi körülnézett és a nyúl máris eltűn; az iszákjában. Ebben a pillanatban durranás; hallott, és tompa lökést érzet; a combjában. Meglőtték — nyögött fel, és sziszegve leült c szántásra. Felbukkant az öreg méltóságos úr, és rögtön felismerte a helyzetet. — Vén marha, miért nem vigyázott, miért mászkál azon c a területen, ahol lőnek? Most mit csináljak magával? El tue menni az orvosig? A halálravált öreg Bálim megrémült. Ha most kezelés aló veszik, megtalálják nála a nyalat és mindennek vége. A méltóságos nem ismeri a tréfát,- é: csendőrkézre adja. Még tán féli£ agyon is verik ősz fejjel. — Semmiség, méltóságoí uram — rebegte. alázatosan. — Egy-két szem srét az egész. Begyógyul ez magától is — és vézna mosolyra húzta száját. — Jól van — enyhült meg a méltóságos úr. — Menjen csak haza. Még hátra volna ery őrá de megkapja az egész napszámot — tette hozzá nagylelkűen * A szegényes kis vályogiis- kában temetői hangulat uralkodott, öreg Korsós Bálint gyulladt sebbel kínlódott a kis kunvhöban, Panni pedig, a mindig vidám, dalos Fanni kó- cos hajjal, szinte eszelősen me- redt maga elé. Keiben görcsö- i sen szorongatott egy tízkoronás : bankjegyet. Apja már félrebe- szélt. Egyszerre csak Panni fel- ugrott, és kirohant az éjszakába, t * Az orvos csüggedten állt az 1 ágy mellett. Csendesen kérdeztei t Pannitől: ’ — Miért nem hívtak hamat rabb? ' Választ nem kapott. A lányt-, rázta a rettenetes, bűntudatos! . zokogás. Mit tudta szegényke,, ( hogy neki nincs bűne, semmi? < t Az orvos kifelé indult, és mc-i l net közben csendesen letette a' tízkoronást az asztalra. Jó lcsz\ , temetésre — dünnyögte maga1, 1 elé csöndesen. * Hégi dolgok ezek. Korsós Pan-! s ni és családja rég elköltözött a- 1 környékről, a kis zsellérház ösz-\ szedőit. Rom és dudva nő a he-1 ; lyén. Hol vannak már a büszkej losonczlak, borbélyok, és a töb-! biek? Néhány öreg ember, egy-< kori cselédjei emlékezetében él-< s nck csak. A kastélyokban pedigs ’ termelőszövetkezetek, óvoda. is-{ ' kola létesült. A kis korsós pan-} nik, az egykori jobbágyősök bol-'t dog ki,s utódai ne tudják meg sohasem, mennyi könnyből és\ ■ szenvedésből épültek fel a kas télyok falai. \ Hernádi Tibor | RiporlsorosatunlMt folytatjuk $ A jövő évi lerv előkészítéséről A választásokról ellenkezőleg. 1959-ben a fogyasztási alapot csekély mértékben ugyan, kb. 1 százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához képest.
