Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-04 / 261. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (jIOlA MEGYEI 1958. november 4. kedd. VAROSUNK ÜNNEPE rT' izennégy esztendővel ez- előtt — a szovjet hadsereg hős katonái városunkból végleg kiűzték a magyar és német fasiszta csapatokat. A horthysta- fasiszta vezetők által félrevezetett lakosok nagy része —-. elhagyta a várost. Itt állt a bombázásoktól sokat szenvedett, a fasiszta hordáktól kifosztott, feldúlt, meggyötört város, melyben a rend felbomlott, s az élet megdermedt. De a rom és háború réme ellenére .izzott a forradalmi parázs a régi harcosok, tizenkilen- cesek, az illegális munkában, a szakszervezetekben dolgozó elvtársak és a mind jobban köréjük csoportosuló, józan munkások, parasztok és értelmiségiek szívében. Küzdött, élni akart, és élt is a felszabadulás reményével, a megújhódni akaró város. Ennek a reménynek biztos forrása volt a szovjet hadsereg. A szovjet csapatok a Tiszán átkelve, Tószeg felöl jöttek a városba. A szovjet haditudomány és hadvezetés párosult a szovjet harcosok igazi emberszereteté- vel, s így a város minden további pusztítás és véráldozat nélkül felszabadult. A z élet megindult. A pincék- bői, búvóhelyekről előjöttek az elcsigázott emberek. Megkezdődött a munka, a romok eltakarítása, megindult az újjáéledés. Sok-sok nehézség adódott közben, de mint mindig, az első perctől kezdve ott volt a felszabadító segítsége, ha kellett munkában, anyagban, jó tanácsban, biztatásban. Ki ne emlékeznék most is mindezekre. Ennek nyomán válhatott valóra az újjáépítés, városunk szocialista építésének hősi története, nagyszerű eredményeink. — Szolnok a felszabadulás előtti időkhöz képest hatalmasat fejlődött az elmúlt tizennégy év alatt. ti a összehasonlítjuk, a fel- szabadulás után háborús romjaink eltakarítására, a rend helyreállítására fordított súlyos milliók mellett is ma már van kénsavgyárunk, szalmacelluló- ze-, bútor-, kenyér-gyárunk, tejüzemünk csírkekeltető állomásunk, rádióállomásunk, modern iskoláink, bölcsődéink, napközi otthonaink, állandó színházunk, fürdőnk, korszerű labdarúgó pályáink, vízmüvünk, gáztelepünk, egy korszerű kórház mellett tüdőgyógyintézetünk, rendelőintézetünk, szabadtéri színpadunk, autóbusz-járataink, — a Zagyván két új hidunk, mind több és több új utunk, járdánk, vízvezetékünk, új lakások és új családi házak- mind jobb a köz- biztonság stb. Egyre több'gondot fordítunk — és a jövőben még többet — a munkáslakta területek és a város külső településeinek kommunális ellátottságára. Szolnokon egyik legsúlyosabb gond a lakáshiány, elég sok a régi, elavult és nedves, egészségtelen lakás. Az 1944-beni bombázások során 796 ház teljesen megsemmisült, ugyanakkor 584 súlyosan megrongálódott — ezekből időközben 140 lebontásra került — s az épületekből mintegy 15 százalék volt a háborúi; kár. De bizton remélhetjük, hogy kormányunk 15 éves lakásépítési terve Szolnok városban is megoldja a lakáskérdést és a legsúlyosabb helyzetben lévőkön az elkövetkező néhány évben tudunk segíteni. Jelenleg négy termelőszövet- kezetünk van. Még jelentős feladataink vannak mezőgazdaságunk szocialista fejlesztése és a mezőgazdasági terméshozamok növelése, ezenkívül a városkörüli zöldövezet létrehozása terén. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert Szolnoknak nagy piaca van, s ez állami gazdaságainknak. termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztságunknak termel vényei számára szinte tpinden mennyiségben, közvetlen, jó értékesítési lehetőséget biztosít. — Három állami gazdaság alakult a varos határában. Gépállomásunk az ország egyik legjobbja. Egyik legjelentősebb változás városunk életében a közigazgatás átalakulása: a Városi Tanács 8 évvel ezelőtt alakult. Választással a nép igazi képviselői kerültek a tanácsba: munkások, termelőszövetkezeti és dolgozó parasztok, értelmiségiek, akik mindinkább választóikkal egyetértésben, intézik a város ügyeit. Az elmúlt hetekben megtartott tanácstagi jelöléseken lakosságunknak megmutatkozó helyes és jó hangulata biztosíték arra, hogy a választások titán a városi tanács feladatát még sikeresebben végzi el. ft/I indezeken túl még sok-sok eredményt lehetne felsorolni. Ez alkalommal azonban inkább csak a figyelmet akartam városunk felszabadult életének nagyszerű eredményeire irányítani, hogy felszabadulásunk tizennegyedik évfordulója napján mindenkiben ilyen érzések ébredjenek. Eddigi és további boldogulásunknak egyetlen útja van: a szocializmus építése a Szovjetunió vezette népi demokratikus országokkal együtt. November 4. szinte önkéntelenül is figyelmeztet a két évvel ezelőtti eseményekre, — amikor országunkat másodszor szabadította fel a szovjet hadsereg, s akkor- itt alakult meg a Munkás- Paraszt Forradalmi Kormány is. 1 I nnepeljük meg városunk felszabadulásának évfordulóját a felszabadító Szovjetunió iránti hála, s a szocialista rendszerünkhöz törhe+etlen hűséggel való ragaszkodás érzéseivel. Ez erősítse meg bennünk az elhatározást, hogy országgyűlési és tanácstagi választáson a jelöltekre leadott szavazatokkal az eredményekre, a helyes politikára, szocialista építésünkre^ szeretett városunk további fejlődésére szavazunk. KAPÁS REZSŐ