Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-23 / 278. szám

SZOLNOK MtüOYW NÉPI-AP \ 3 ’ 958. november 23. JÓL ZÁRULT AZ IDÉNYMUNKA TÉGLAGYÁRAINKBAN Nyerstéglából 4 693 000, égetett cserépből 1 285 OOO db terven felül HOGYAN TOVÁBB ÉVRÖL-ÉVRE fontosabb sze­rep jut az ipari termelésben az épitóanyagipar üzemeinek. A Szolnok Megyei Téglagyári Egye­sülés igyekszik e feladatnak ele­get tenni. A tégla és cserépgyár­tás idényszaki munka, mivel üzemeink nem olyan korszerű­éi?, nogy munkájukat ne befo­lyásolná az időjárás. E két igen fontos építőipari anyag gyártá­sához — a nyersgyártmányok egyenletes száradása miatt — fő­ként száraz idő szükséges. Téglagyárainkban a késő ősz beálltával befejeződött az idény­munka. Elmondhatjuk, hogy az 1958. évi idény jól zárult a Szol­nok Megyei Téglagyári Egyesü­lésnél. — Nyerstéglából 4,693.000 darabbal adtak — többet — a tervezettnél népgazdaságunknak. Ez a mennyiség 117 két szobás, c szkomfortos családi ház építé­séhez elegendő alapanyag. Az égetett cserép tervét 1,285.000 da­rabbal teljesítették túl. Az elő­irányzaton felül termelt cserép­ből 428 családi ház befedésére kerülhet sor. Az egyesülés üzemei minden gyártmányukban túlteljesítést értek el és zökkenőmentesen áll­tak tit a téli üzemelésre. Télen az a feladatuk, hogy a most még szárítókban lévő nyersgyártmá- nvokat kiégessék, s legalább egy Az idén kétszer tartottak vad­számlálást az országban: az el­sőt koratavasszal, a másodikat most ősszel. A nyultörzsállomány a tavasszal körülbelül 780 ezer volt, ami őszre — szaporulattal együtt — elérte a 2 milliót. — Most a számlálási adatok alap­ján állapították meg az őszi ki­lövési keretet. A télen körülbe­lül 700 ezer nyúl kerül teríték­re. Egyrészüket élve fogják be, egy-egy élő nyűiért 75 forintot kapnak a vadásztársaságok. ban üzemeltessenek. Ez azért fontos, hogy a kemence ne hűl­jön ki és tavasszal, az újabb sze­zon indulásakor teljes kapaci­tással kezdje meg munkáját. Azért az egyesülésen belül nem minden üzem állt le a nyersgyártással. Országos vi­szonylatban nagy hiány mutat­kozik a cserépellátásban. Az utóbbi hónapokban külföldről kellett importálni e fontos épí­tőanyagot. így a téli időszakban a karcagi és kunszentmártoni téglagyár tovább gyártja a nyerscserepet is. E két tégla­gyár ugyanis modern szárítóval van felszerelve, s az időjárástól függetlenül képes nyersgyártási végezni. így a téli hónapokban a karcagi Téglagyár közel egymil­lió cserepet és ugyanannyi téglát gyárt, míg a kunszentmártoni több mint 200 ezer cserepet és több mint egymillió téglát ké­szít az építőipar számára. AZ EGYESÜLÉS dolgozói ez évben is sikeresen munkálkod­nak. Többet termeltek, mint ta­valy, amit legjobban bizonyít egyrészt a darabszámos teljesí­tés, másrészt pedig a nyereség- részesedés jelenlegi állása. Ha erősebb fagy, vagy más, terme­lést akadályozó körülmény nem lesz. akkor a tavalyi egy hetes nyereségrészesedés még egy fél héttel növekszik. — ab. — Ez évben kedvezett az időjá­rás a szárnyasvad szaporodásá­nak is. A kétszeri vadszámlálás adatai szerint a fogoly- és fácán­állomány körülbelül 20—25 szá­zalékkal nagyobb a tavalyinál. Nagyvad-állományunk sűrűsé­ge általában kielégítő, sőt példá­ul a vaddisznó már túlszaporo­dott, ezért megkötés nélkül bár­mikor lőhetik. A szarvasnál, őznél és muflonnál további mi­nőségjavító selejtezésre van szükség. H azánk, a Magyar Népköz- társaság népe 1958. novem­ber 16-án választott. E válasz­tásokat a Hazafias Népfront mozgalom nevében szerveztük és ejtettük meg pártunk irányí­tása mellett. Ennek a választásnak a célja az volt, hogy a Hazafias Nép­front mozgalomban összefog­junk minden becsületes dolgozó embert, és állásfoglalásra kér­jük: Egyetért-e azzal, ami eb­ben az országban a kommunis­ták vezetése alatt immár 14 éve történik. Meg kellett kérdezni dolgozó népünket, hogy egyetért-e pártunk, kormá­nyunk külpolitikájával, helyes­li-e a Szovjetunióval, és a többi népidemokratikus állam­mal való testvéri szövetséget. Szavazatával minden becsüle­tes magyar dolgozót válaszadás­ra kértünk azért, hogy egyetért- e és helyesli-e a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és á Forra­dalmi Munkás-Paraszt kormány célkitűzésiét. Egyszóval: egyetért-e a magyar nép az­zal, hogy hazánkban követke­zetes munkával megvalósítjuk a szocialista társadalmi ren­det. A válasz — elsöprő erejű igen volt. A magyar nép megértette a párt, a kormány őszinte sza­vát és igennel szavazott mind­azokra a célkitűzésekre, amelyek népünket a jobb élet felé viszik. A választások előtt úgy a ha­zai, mint a külföldi reakciós ele­mek arról beszéltek, hogy Ma­gyarországon nem választások lesznek, hanem a választásoknak valamiféle „karikatúrája”, vala­miféle látszat-megnyilvánulás. Hiszen a „vasfüggöny mögötti Magyarországon” lelki és fizikai terror alatt élnek a dolgozók. — Most „Szabad Európáék” és ha­sonszőrű társaiknak képükre fa­gyott a vigyorgás, a diadalkiál­tást torkukra forrasztotta a ma­gyar nép 99 százalékos „igen” szavazata. Most már semmi né­ven nevezendő jogalapjuk nem maradt ahhoz, hogy az ENSZ közgyűlésen előráncigálják az úgynevezett „magyar ügyet.” A választások előkészítésében, lebonyolításában, a tömegek mozgósításában jelentős szerepe vojt a Hazafias Népfront moz­galomnak. A Népfront mozga­lom párttag, és pártonkívüli ak­tivistái szívvel-lélekkel dolgozí- tak azért, hogy meggyőzzék az esetleges kételkedőket, vagy a bi- zalmatlankodókat, szándékaink őszinteségéről és tisztaságáról. Ezt a munkát a Népfront moz­galomban dolgozó barátaink leg­teljesebb mértékben jól végezték el. Ennek is köszönhető, hogy szót értettünk dolgozó népünkkel és most, amikor a néptől kapott bi­zalom alapján hitünkben meg­erősödve fogunk kitűzött célja­ink megvalósításához, most kell a helyes utat megtalálni ahhoz, hogy a mozgalom továbbra is segítse a párt és a kormány munkáját Ezért kell tehát a mozgalom minden hívének feltenni önma­ga előtt azt a kérdést, hogyan tovább? A mozgalom újjászervezése idején az ellenség arról be­szélt, hogy a Hazafias Népfront csak olyan alkalmi akciókra kor­látozott valami, amelynek az lesz a feladata, hogy a választások idején segítse a pártot, a kor­mányt, utána úgyis elsorvad. Hát ez nem igaz, s ezt nekünk, a mozgalom híveinek, dolgozóinak kell most már a néptől kapott bizalom jegyében megmutatni, hogy mozgalmunk él, terebélye­sedik és részt kér a szocialista építés nagy-nagy munkájából. Feladataink nem lesznek ki­sebbek, mint a választásra való készülődés volt. Rövid időn be­lül össze kell ülni a járási, vá­rosi, községi népfront bizottsá­goknak, értékelni a választás ide­jén elért eredményeket, és utána mát ezen az ülésen meghatároz­ni a feladatokat. Az üléseken elfogadott progra­mot feltétlenül és következete­sen meg kell valósítani. A leg­jelentősebb tenniveló az elkövet­kezendő három hónapra, a téli oktatás megszervezése lesz. A Népfront mozgalom nem nézheti tétlenül mezőgazdaságunk elma­radottságát. Ezért a mozgalomba tartozó szakemberek bevonásá­val sok-sok mezőgazdasági jelle­gű előadást kell szervezni, elő­gazdasági szakmai műveltségéi növeljük. Előadásokat kell tar­tani az állattenyésztés különbö­ző módjairól, a helyes takarmá­nyozásról, az állathizlalásról, a baromfinevelés további nagyüze­mi lehetőségeiről. A növényter­melésben a műtrágya használa­táról, a helyes kukoricatermlsz- tésröl, termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás helyes megszervezéséről, a szervestrá­gya kezeléséről, a fásításról, stb. Mind-mind olyan feladat, amely­ben mozgalmunk jelentős ered­ményeket tud elérni. Tovább és sokat kell beszélnünk a mezőgaz­daság nagyüzemi fejlesztéséről. Küzdenünk kell azért is, hogy minél több emberrel ismertes­sük meg a természettudományo­kat. Ennek érdekében a szak- szervezetekkel, a TIT-tel, a Nő- tanácsal össze kell fognunk, jő előadói gárdát biztosítva minél több közérthető tudományos elő­adást szerveznünk. A Hazafias Népfront kebelén belül működő gazdakörök életét helyes kezdeményezéssel meg­felelő politikai «tartalommal kell megtölteni, azért, hogy ne csak a sekélyes szórakozásnak élje­nek, hanem jelentős, tartalmas kultúráiét induljon olvasó- és gazdaköreinkben. 'T'ovább szélesítjük azt a he- lyes és eddig jól bevált kez­deményezésünket, hogy különbö­ző történelmi dátumokhoz kötött ünnepek előtt ismertessük ezek­nek a nemzeti, vagy nemzetközi ünnepeknek jelentőségét és ezek­re közönséget szervezzünk. Az eddigi munkánk során nem sokat törődtünk az üzemek dol­gozóival, de nem sokat törőd­tünk az ifjúság nevelésével sem. Már ezen a télen a KISZ bizott­ságokkal együttműködve az if-i júság helyes neveléséből is je-í lentős szerepet kell kérnünk. Az itt említett dolgok csak kis részét érintik azoknak a felada­toknak, amelyek mozgalmunk előtt vannak. Sokkalta nagyob­bak ezeknél a lehetőségeink. A választásokon elért sikerek nem tehetnek elbizakodottá bennün­ket. Nem vehetjük úgy, hogy most már minden rendben van, karbatett kézzel „telelhetünk”. Nem. A Népfront mozgalomnak------------- —— m «. - - Az országos versenyben kiváló helyezést ért el a Szoltiok-Heves megyei A Hat forgalmi Vállalat kemencét az egész téli időszak­IÓ hír a vadászoknak — gyarapszik a vadállomány •JELENTŐS ESEMÉNY történt a Szolnok—Heves megyei Állat- | forgalmi Vállalat életében. 1958 április 20-án kezdődött az éves verseny második szakasza és tartott október 20-ig. A vállalat cioigozói kiváló munkát végez­tek és így az országos értékelés szerint megszerezték a második helyet. A Hajdú—Bihar megyei­ek kerültek az élre. A vállalat dolgozói tegnap, szombaton délelőtt a Vörös Csil­lag mozi helyiségében ünnepi termelési értekezletet tartottak. A vállalat igazgatója méltatta a féléves munka eredményeit. Az igazgató elvtárs többi kö­zött a következőket mondotta: „A hat hónapig tartó verseny­szakaszban a második helyre ke­rültünk. Ez a helyezés az appa­rátus valamennyi dolgozójának munkáját dicséri. Legfőbb áru­nemekből terveinket a követ­kezőképpen teljesítettük: Hízott sertésből a II. negyedévben 101.1 százalékra, a IIT. negyedévben 100.4 százalékban. Vágómarhá­ból a II. negyedévben 109.7 szá­zalékra, a III. negyedévben 109.6 százalékra”. Marschik Pál, a vállalat veze­tője beszédében kitért a legjobb kirendeltségek munkájának érté­kelésére is. Elmondotta, hogy a kirendeltségek között folyó versenyben a kunhegyesi sze­rezte meg az első helyet. Beszélt arról, hogy a felvásárló apparátus néhány dolgozója, Oláh Balázs, Gyólai Sándor, Tánczos István, Hubai Zsigmond, Birkás András, Erese Mihály, Bodó Sándor, Há­mori Bálint, Simon Gábor és Barna Mihály felvásárló különö­sen jó munkát végzett. AZ ORSZÁGOS VERSENY­BEN elért szép helyezés érdeme a vállalat célgazdaságainak is, mivel üzemág tervüket túltelje­sítették. Az igazgató elvtárs teljes jog­gal állapította meg, hogy „a Szolnok—Heves megyei Állatfor­galmi Vállalat valamennyi dol­gozója igyekezett a versenysza- kasz idején a tőle telhető leg­jobb munkát végezni. Az ünnepi termelési értekez­leten került sor a dolgozók ju­talmazására. Száznyolcvannégy dolgozó kapott jutalmat, össze­készíteni. Ennek az egyik leg­jobb és bevált formája a téli ezüstkalászos tanfolyamok szer­vezése. Száz ezüstkalászos tanío- lyamot szervezünk a megyében. Ehhez az állam jelentős anyagi támogatást ad. A mi feladatunk, hogy e tanfolyamoknak a sikerét biztosítsuk. Ezen kívül természetesen igen széles skálája van még a lehető­ségeknek. hogy népünk mező­tovább kell szélesednie azért, hogy népünk előtt álló nagy fel­adatok végrehajtásából kivegyük a részünket. Élni és szélesedni kell a Népfront mozgalomnak, azért, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása mellett időt nem veszítve egyengessük népünk boldogulásának útját. Csótó István Hazafias Népfront Megyei Bizottsá­gának elnöke nek újonnan felállított hadse­rege Bonnban 30,2 millió már­ka költséggel épített kaszárnyát. A hadsereg összesen 137 új ka­szárnya építését tervezi, kere­ken 2,6 milliárd márka költség­gel. Ugyanakkor a tudomány fej­lesztését szolgáló, költségvetés­ben előirányzott összeg 121,5 millió márka. * A nyugatnémet országi Co- burgban a rendőrség furcsa üzelmek nyomára bukkant. Az egyik iskolában 15 éves tanu­lók iskolai szünetben pisztolyt és tőröket áru’tak és jelentős foriraima* bonyolítottak le egy­más között. KOMMENTÁR NÉLKÜL... A Húsvét-szigeti brit hidro­génbomba kísérletek akkora ösz- szegbe kerültek, hogy abból 500 ezer kétszobás lakást lehetett volna felépíteni * Chilében rendkívül alacsony az életszínvonal. A népbetegsé­gek a nehéz életviszonyok kö­vetkezményei. Az orvosi ellátás rendkívül rossz. Százezer lakos­ra 60 orvos jut. Chile elmara­dott ország, melynek lakossága éhezik, nyomortanyákon tengő­dik és meg van fosztva attól, hogy egészségügyi ellátásban ré­szesüljön. vagy iskolákban ma­gasabb képzettséget szerezzen. * Uruguayban szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamelyik gyárban vagy üzemben szeren- csé+'enség ne történjék. Az Ál­lami Biztosító Bank statisztikai adatai szerint 1945—1955-ig 461 ezer üzemi baleset történt, vagy­is évenként 45 ezer. (Uruguay­ban mindössze 220 ezer munkás él) De ezek csak azok az esetek, amelyekről a Biztosító Banknak tudomása van. A szakértők sze­rint az utóbbi tíz év alatt körül­belül egymillióra tehető az üze­mi balesetek száma. Az országos munkavédelmi in­tézet szerint balesetekből kifo­lyólag event- körülbelül 100 000 veszti el életét, többezer örökre munkaképtelenné válik és 70 ezer könnyebb sérüléseket szen­ved. * Az angol textilgyárosok nem­régiben megtartott közvélemény­kutatásának „különös” eredmé­nye: a legjobban öltözött férfiak az angol politikusok. Az újság­írók 20-ik helyen állanak a rang­listán és a szá'lítómunkások utolsó helyen. Érdekes! Vajon miért? ■* A világ legdrágább kaszárnyá­jával dic'.^V-dhet a nvi'czl pprpet Szövetségi - Köztársaság, mely­

Next

/
Thumbnails
Contents