Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-22 / 277. szám

1958. november 22. SZOLNOK MFOTEI NÉPLAP 3 A technikai fejlődés és a , ' MAGYAR VASÚT VESSÜNK EGY PILLANTÁST a vasútra, népi államunk egyik legnagyobb intézményére. Vasú- tunk — úgy érzem, nyugodtan mondhatjuk — az elmúlt 50 év alatt nem sokat fejlődött; nem növekedett a szállítás sebessége, nem fejlődött kellően mozdony- és kocsiparkunk állapota, a kor­szerű és kényelmes szállítás. Nem fejlődött eléggé a pályaépí­tés, mely egyúttal kerékkötője is volt a szállítási sebesség fo­kozásának, de a rakodások gé­pesítésével együtt elmaradtunk a külföldi vasútak modern, gyors és minden igényt kielégítő kor­szerű szállító eszközeitől is. A MÁV mozdony- és kocsi­parkjának felfrissítésére évtize­dekre visszamenőleg számottevő beszerzések nem voltak, az amúgyis rossz állapotban lévő kocsiparkunkat az elmúlt hábo­rú még jobban megritkította, és csak a 70—80 éves kocsik fel­építésével tudtuk a felszabadulás utáni évek megnövekedett for­galmát biztosítani. KORMÁNYZATUNK — fel­ismerve a vasútüzem elhanya­golt állapotát — az utóbbi évek­ben komoly intézkedéseket tett, többszáz teherkocsit szerzett be a baráti szocialista államokból, Lengyelországból és Romániából. Személykocsi parkunkat a hazai ipar frissítette fel korszerű, új, négytengelyű személykocsikkal, a régi favázas személykocsikat a MÁV járóműjavító vállalatok korszerű acélvázas kocsikká épí­tik át, és ezzel egyidejűleg meg­indult az avult kocsik selejte­zése. Üj gőzmozdonyok gyártását ez évben beszüntetik és a sokkal korszerűbb és gazdaságosabb vil­lamos, illetve diesel-elektromos vontatásra térnek rá. A MÁV diesel-elektromos vontatási ter­ve komoly feladatot ró a Ganz Vagon- és Gépgyárra, mert a ba­ráti szocialista államok részére szállítandó diesel-mozdony tervén felül, a MÁV vontató járómű programját is teljesítenie kell. Villamos mozdonyainkat a Szovjetunióból szerezzük be, ahonnan 1959. évben már a szál­lítások megkezdődnek. A villa­mos felsővezeték kiépítése to­vább folyik a Budapest—Miskol­ci vonalon, Vámosgyörkig ezév- ben elkészül. Hazánk technikai fejlődése cs lakkal szelídítették, lazították a modern építészeti stílus merev­ségét és kiabáló egyszerűségét. A középső épület széles lépcsőin vitatkozó, nevetgélő sok fiatal a bejárat fölött függő tábla nélkül is elárulta, hogy ez a ti­ranai Állami Egyetem. Balkézt, a másik épület udvarán fiúk és lányok röplabdáztak, kosárlab­dáztak vagy az atlétikának hó­doltak. Ez az egyetem testneve­lési tanszéke volt. A jobboldali épület főbejáratánál öles falra­gasz hirdeti a „Sevillai borbély” albániai ősbemutatóját. A pénz­tárablak előtt férfiak és nők állnak sorban: jegyet akarnak szerezni az Állami Opera- és Balettszínház valamelyik elő­adására. Munkások, egyetemis­ták, katonák, férfiak és nők vá­rakoztak türelmesen, bár ar­cukról leritt, hogy nem nagyon bíztak vállalkozásuk sikerében. SÉTÁMAT CSAK DÉLUTÁN folytattam, mert az üzletek déli zárórája 12—4-ig tart. A „Régi Bazár” negyed, Tirana múltja felé tartottam. Gyalog mentem, mert az albán fővárosban nincs villamos és az autóbuszok is csak a főútvonalakon közleked­nek. Apró házak közé értem. A fehér falak, parányi ablakok és gépipara óriási lépésekben ha­ladt előre. A szomszédos népi ál­lamok — élükön a Szovjetunió­val — sok segítséget és támoga­tást adtak iparunk fejlődéséhez. A technika gyors fejlődése és a régi elavult technológia töké­letesítésén keresztül sok új eljá­rás alapjaiban megváltoztatta a gyártás eddigi módszerét A VILLAMOS HEGESZTÉS tökéletesítése és szélesebbkörű alkalmazása a szegecselést csak­nem teljesen kiszorította. A tö­kéletesebb hegesztő gépek, az ipari röntgen-vizsgálat alkalma­zása a hegesztés biztonságát nö­velte. Nemcsak a nagy teherbí­rású vasszerkezetek, hanem a nagynyomású tartányok és gőz­kazánok is kielégítik a legna­gyobb követelményeket ezáltal. A hegesztés igen nagy, komoly jelentőségű területe a vasúti sín- hegesztés. Az ország vasúti sín­hálózatából a sínvégek dilatációs hézagaiból adódó hossz 7 kilo­méter. Ezen a hét kilométeren a kerekek alátámasztása és átgör- dülése nem tökéletes. Ez a 7 ki­lométer hosszúsági hézag a pá­lyafenntartás költségeinek tekin­télyes részét emészti fel. A sín- hegesztés hazai kísérletei 30 éves múltra tekintenek vissza. Ennek eredménye az, hogy az ország vágányhálózatának kb 15 százaléka, azaz 1500 kilométer hegesztett sínű akkor, mikor a világ vasútainak legfeljebb 10 százaléka ilyen. 1957-ben 25 ki­lométer hosszú villamos ívfény hegesztéssel készült hézag nélkü­li vágányt építettünk a Cseh­szlovák Államvasutak tapaszta­latai alapján. A hegesztésnél, repedések fel­fedésénél az anyag belsejében mutatkozó hiányosságoknál, a nem hozzáférhető vastagságok mérésénél az ultrahang vizsgá­ló készülék komoly szolgálatot tesz az iparban. A vizsgálat ezáltal sokkal gyorsabb és pontosabb, mint a röntgen átvilágításnál, alkalma­zása igen nagy területet ölel fel a vasiparban. Vasút területén az eddig igen költséges tengelyre­pedés vizsgálat munkafolyama­ta helyett, valamint a vasúti sinrepedés vizsgálatánál sikerrel alkalmazzák. Egyharmincadrészre lerövidí­ti a fényezett járóművek fénye­zési időtartamát az infravörös lapos cseréptetők közt járdanél­küli sikátor kanyargóit. „Ezüst­művesek utcája” olvastam egy tábláról és alatta felfedeztem az első ötvösműhelyt. Parányi helyiség, megfelelő méretű pult­tal, mögötte meghatározhatatlan korú férfi, kétnapos szakállal, fején az elmaradhatatlan fezzel. Hosszú életet kívánt, majd fel­szólítás nélkül a kis pultra ra­kosgatta lehelletfinom ezüst köl­teményeit. Galambok, lepkék, szipkák, karkötők, szelencék kí- nálgatták csillogva magukat. — Ősi mesterség remekművei. A vásárló félve veszi kezébe bár­melyiket, mert attól tart, hogy összeroppan a leggyöngédebb ujjak közt is. Nehéz volt a vá­lasztás, de végül döntöttem és folytattam sétámat. A kis utcá­ban minden házban ezüstműves boltok hívogattak. Cégtáblát nem igen láttam, de nincs is rá szükség, az utcanév pótolja. — Egyik-másik boltnak kirakata is volt, akkora, mint egy na­gyobb doboz és mindegyikben a már ismert filigrán munkák. MEG NÉHÁNY SZŰK utcács­kán végigsétáltam, megcsodálva a fafaragók, a takácsok, a szíj­gyártók miniatűr kirakatait. Erősen sötétedett már, ami­Ötletes újítás - UJ ÁRUCIKK A martfűi Tisza Cipőgyárban a műszaki kollektíva egy el­més újítással olyan gépet szerkesztett, amely eddig nem gyár­tott gumitalp az úgynevezett „mohatalp” gyártását teszi le­hetővé. Gyártmányukkal bizonyára * megörvendeztetik a .Tisza cipő” kedvelőinek eddig is népszerű táborát, mert az új talp rossz hővezető így sem a meleget, sem a hideget nem enged* át. Az új gépet, amelynek „Pintó prés” a neve Deák Miklós, Klin- csák János és Bállá Emil szerkesztették. »0 ^ ■ ­Négy tsz egyesült Kuncsorbán sugarakkal történő szárítás mód­szere. Bár ez az eljárás még a vasút területén nincs bevezet­ve, de komoly lépések vannak ennek kiterjedtebb alkalmazá­sára és bevezetésére. A megmunkálásnál alkalma­zott gyorsvágás szélesebb körű alkalmazása is komoly fejlődést jelent a vasútüzem területén. — Nagyteljesítményű vasúti ke­rékeszterga padokat szereztünk be a baráti Lengyel Népköz- társaságból, melyek alkalmazá­sa a vasúti kocsi kerékpárok megmunkálási idejét egynyol- cad részére csökkentette le, a gyorsvágás mellett az automa­tikus vezérléssel, illetve sablon esztergálással. NAGY FEJLŐDÉST és tekin­télyes népgazdasági előnyt je­lent a kopott futófelületű va­súti kerékpárok automatikus villamos hegesztéssel történő felhegesztése, mely a kerékpá­rok élettartamát komoly mérték­ben emeli. Ezt a gépet Németor­szágból szereztük be. a további kiterjesztését 1959 évben min­den járműjavító részére beter­veztük. Az 1959 év beruházási terve nagy változást hoz a vasút­üzem területén. Az eddigi el­hanyagolt állapothoz viszonyít­va tízszeres beruházási keretet biztosított kormányzatunk a gé­pi fejlesztésre, melynek tekinté­lyes részét fordítjuk import gé­pek beszerzésére. Kurucz József, a MÄV Járóműjavító U. V. főmérnöke Megyeszerte ismertek a kun- csorbai Vörös Október Tsz ered­ményei. A szétszórt területtel rendelkező Haladás, a vezetési bajokkal küzdő Vörös Lobogó és a fiatal Búza Kalász Tsz nem vallhatott magáénak hasonlókat. A négy szövetkezet gazdái ezért elhatározták: egyesülnek. Kipró­bált, régi szakembereik vezeté­sével a megnövekedett területen eredményesebben gazdálkodnak majd, továbbfejlesztik az egykori Vörös Lobogó szép yorkshirei sertésállományát. Elnökül Ba­logh Györgyöt választották, a főagronómus Bihari Imre lett, kit Kelemen Pál állattenyésztési, valamint Balázs Károly és Ko­vács Sándor növénytermesztési mezőgazdászok segítenek mun­kájában. A megnövekedett tsz területe 3 ezer 200 hold. —uw r——c—*—■* ■■■ ............ ........ Sz űkszavúan A szajoli kertek alatt rémü­letet keltve, gyorsan gyűrűzött a hír. — Viszik a csendőrök a ku­bikosokat. Két embert ott tar­tóztattak le a munkahelyen. Ügy szólt a parancs: $zajolból egyenesen Budapestre, onnan meg a nagykanizsai internáló­táborba kell irányítani a két kisújszállási kommunistát, Föl­di Istvánt és Turbacs Mihályt. Ahogy a kakastollasok csöretöl- tött fegyverrel végighajtották őket a faluban, összesúgtak a szajoliak. — Ugyan mit csinálhattak? kor észbekaptam, hogy az esti operaelőadáshoz még át kell öl­töznöm. Siettem szállásom felé. Az utcákon valóságos emberára­dat hömpölygőit, mintha az egész főváros az esti séta élvezetének hódolt volna. A sétálók elárasz­tották a járdát és az úttestet is és a forgalmasabb kereszteződé­seknél egy-egy energikus moz­gású közlekedési rendőr vigyá­zott testi épségükre. AZ UTOLSÓ PERCBEN ültem be a sötét nézőtérre. A karmes­ter már a helyén állt, s a követ­Semmit. Kommunisták voltak, s ez éppen elég ok volt 1944-ben arra, hogy internáljanak érte. Nemcsak 1944-ben. Azelőtt is. Mintahogy Földi elvtárs sem 44-ben kezdte a harcot. 1928-at írtak még akkor. Tur­bacs Mihállyal, Vigh Elekkel, Bakó Kálmánnal szervezkedtek. Temetőben, erdőszélen, az or­szágút melletti árkokban tartot­ták összejöveteleiket. Ha egy­egy elvtárs lebukott, új állt he­lyébe. Kijutott neki is — Földi elvtársnak. 1932 után tiltott saj- tóterjesztésért fogták perbe. Ez csak indok volt s egyben bosz- szú. Bosszú azért a történetért is, ami a törvényhatósági választá­sokhoz fűződik. Mint a szociál­demokrata párt jelöltjeit, hátu­kat beválasztották a kisújszállá­siak. S ők vörös szegfűkkel gomblyukukban vonultak be az első ülésre. Molnár Lajos, a városi ren­dőrkapitány hiába fenyegető­zött. Kommunistát nem lehet megrettenteni. Mutatta a kunhe­gyest sztrájk is. Földi elvtárs szervezte meg. A kubikosok bé­rét felemelték 50 százalékkal, őt kitiltották a járás területéről. A béremelésnek mégis jobban örült, mint akik kapták. Mert ilyen a kommunista ember, ön­érdekét mindig aláveti a közös­ség érdekének. Viharban és napsütésben egy­aránt. A felszabadulás óta sem mondhat senki mást Földi elv­társról, a Csorbái Állami Gaz­daság igazgatójáról, mint azt: — Egy a párt hűséges katonái zül. Kezo pnianatoan felcsendült Rossini örökszép operájának nyitánya. A zenekar még bi­zonytalankodott, de Figaro, Ro- sina, Don Basilio és Almaviva megérdemelten' kapta a tapsor­kánt és az előadás végén a vi­rágesőt. A szünetben az erkély­páholyból lepillantottam a né­zőtérre. Selyem, nylon, bársony, taft, sötét ruha és nyakkendő fogadott mindenütt. S az egyik zártszéken felfedeztem délutáni ezüstművesemet. Fekete ruhát, fehér inget és nyakkendőt vi­selt. Kezében délutáni fezét szorongatta és frissen borotvált áhitatos arca arról árulkodott hogy az ezüstcsipkék művésze a zenei csipkéket is élvezi. S. I. Már megint... Mérgelődnek a Járműjavító teherkocsi alvázlakatosai, csak­úgy, mint minden nap. Pedig annyit elmondták már termelé­si tanácskozáson, gyűléseken, de úgy látszik, süket fülekre ta­lált. A kocsi műszaki hivataltól továbbra is szennyes kocsikat kapnak javításra. A minisztérium kiadta a ren­deletet, hogy a javító vállala­tokhoz beküldendő vasúti ko­csikat javítás előtt a szállítás­ból maradt szennyező anyagod­tól meg kell tisztítani. Sajnos a szolnoki csomóponton ezt a rendelkezést a kocsiműszak dolgozói csak részben tartják be. A sok huzavonával és pa­nasszal annyit elértek, hogy az Ó-Szolnokon keresztül érkező kocsik legtöbbje mosás után kerül az üzembe. A nyugati ka­pun behozott kocsik azonban meszesen, szenesen, kénporo- san, állati trágyákkal szennyez­ve érkeznek. Az üzemen belül nincs lehe­tőség a mosásra, nem is felada­tuk. “nr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents