Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-16 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGY.ESQUETEKl (SZOLNOK MEGYEl} Szavazni fogunk a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikája mellett Dobi István, as Elnöki Tanács elnökének szombat esti rádióbeszéde Magyarország dolgozó népe a választási urnák elé járul. Mi­előtt erre sor kerülne, engedjék meg, hogy a rádió és a televízió nyilvánossága előtt elmondjam néhány gondolatomat a válasz­tások ünnepe alkalmából. Azzal a becsületes nyíltsággal, ami po­litikai munkámban mindig ve­zetett és amit — azt gondolom — el is vár tőlem mindenki, Ünnepi alkalomról beszélek. Nép és a néppel együttélő, ve­lük mindenben egyetértő veze­tők között aligha lehet elkép­zelni ünnepélyesebb találkozást, mint a választásokat, amikor a nép szavazataival megmondja véleményét arról a politikáról, amit eddig nevében és megbízá­sából folytattak és ugyanakkor felhatalmazást, • útmutatásokat ad a jövőre. Milyen politikát követett a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1956. november 4-e óta Y Együtt a néppel és annak legszélesebb tömegeire támasz­kodva, számoltuk fel az ellen- forradalmat. Helyreállítottuk a békés termelés rendjét és nyu­galmát. Párt és állaim vezetők­nek nagy lelki megnyugvás volt a munka menetében, élvezni a nép egyre növekvő támogatását, and nemcsak politikai maga­tartásban mutatkozott meg, nemcsak a bizalom érezhető ál­landó gyarapodásában. Megmu­tatkozott abban is, hogy napról napra javult a munka az ipar­ban, a mezőgazdaságban és az értelmiségi munkaterületeken, s a termelés emelkedő eredmé­nyei gazdaságilag mind jobban alátámasztották a népi hatal­mat. Világos, hogy ez nem volt va­lami új politika. A választási programokból is megérthette mindenki, hogy ami ezután kö­vetkezik, az mindenképpen foly­tatása lesz a mögöttünk lew5 éveknek. Semmit sem változik a követendő irány. A párt és a kormány ezután is a szocializ­mus építésének azt a politikáját kívánja folytatni, amit a mun­kásosztály a felszabadulás után kezdett el és a hatalom átvétele óta folytat. Csak azt szeretnénk, arra törekszünk, hogy ami ez­után jön, abban még több legyen A munkáshatalom megteremtése óta elért eredményeinkre büszkék lehetünk Ha a munkáshatalom átvéte­léig tekintünk vissza a múltba, hatalmas alkotások büszkesége tölthet el bennünket. Felépítet­tük Sztálinvárost, a borsodi Vegyiműveket, Komlót, Inotát, és egész sorát kisebb, de fontos és ma már gazdagon termelő Üzemeknek. Fejlesztettük Cse­pelt, Ózdot, Diósgyőrt, Salgó­tarjánt, hajóépítő és az olaj­ipart. Kórházaik, egészségházak, kulturális otthonok, lakások, színházak, mozik épültek szerte az országban. — Kiépítettünk és fenntartunk egy olyan isko­larendszert, amit 30—40 milliós kapitalista országok irigyelhet­nek tőlünk. Hasonló a helyzet tudományos kutatóintézeteink és országos közkönyvtáraink dolgában. Felépítettünk mező­gazdasági nagyüzemeket, ame­lyek közül nem egynek, már európai híre van. Hogyan tud­tuk elérni ezeket az eredménye­ket? Olyképpen, hogy népünk széles milliói, mérnökök, tu­dósok. munkások, parasztok, a jóakaratú írók művészek tehet­ségüknek, képességüknek legja­vát adták oda az építkezéshez. Egy országnak az építkezéséhez, amit azután 1956 őszén majd­nem rombadöntött az ellen- forradalom. Ma már nem kell senkinek, értelmes embernek bővebben magyarázni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány milyen rendkívüli nehéz­ségek között kezdte meg mun­káját 1956 november elején. Is­meretesek azok a vadállati ke­gyetlenséggel végrehajtott ter­rorcselekmények, amelyek Bu­dapesten, Miskolcon és az or­Már csak néhány nap választ el bennünket november 20-tól, a párt megalakulásának 40 éves évfordulójától. A neves jubi­leumra megyeszerte készülnek pártszervezeteink, tömegszerve­zeteink, a Hazafias Népfront bi­zottságai. Ünnepi taggyűléseken, találkozókon emlékeznek majd a párttagok és a pártonkívüliek a párt megalakulásának idejé­re, a párt 40 éves, harcokban, eredményekben gazdag múlt­jára. A kunszentmártoni járás kommunistái ünnepi taggyűlé­seket tartanak az évforduló tisz­teletére; Ezekre meghívnak idős harcosokat, akik részt vet­tek a párt harcaiban. A járás székhelyén 21-én a járási mű­velődési otthon nagytermében találkoznak a párttagok. Itt út­törők és fiatalok köszöntik a veteránokat. A KlSZ-szerveze- tekben pedig idős elvtársak tar­tanak visszaemlékezéseket a párt megalakulásáról, az 1919-es Tanácsköztársaságról, a párt harcairól. Kisújszálláson azon felül, hogy a két nagy állami gazda­ságban ünnepi taggyűlést szer­veznek, 21-én a Városi Tanács nagytermében tartanak össze­vont ünnepi taggyűlést, ahol Zagyi János a Városi Pártbi­zottság titkára mond ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után kultúrműsor lesz. Majd bemu­tatják a Különös ismertetőiéi c.- magyar filmet. A városi nőta­nács aktívái felkeresik a város­ban élő tíz idős elvtársnőt, akik hosszabb ideje dolgoznak a munkásmozgalomhan és aján­dékokkal kedveskednek nekik. Másik termelőszövetkezeti vá­rosunkban Túrkevén, 19-től a hónap végéig tartják ünnepi taggyűléseiket a pártszerveze­tek. Ezeken köszöntik a mun­kásmozgalom Túrkevén élő ve­teránjait és ajándékokat adnak át az idős elvtársaknak. 20-án a város filmszínházában Lenin­ről szóló filmet mutatnak be. A kúnhegyesi járásban 20 és 30 között tartják az összevont ünnepi taggyűléseket. Az évfor­dulóval kapcsolatos ünnepségek idején Kunhegyesen emléktáb­lát lepleznek le a Magyar Ta­nácsköztársaság harcaiban el­esett vöröskatonák emlékére. A Járműjavítóban A műszak alatt a rendes ter­vet 1.6 százalékkal teljesítették túl, a termelékenység 1,73 száza­lékkal nőtt. A különböző javítá­si nemeknél, például a gőzmoz­donynál 3 százalékkal, a sze­mélykocsinál 1.4 százalékkal, teherkocsi javításnál 2 százalék­kal növelték a termelést. Császi Mátyás mérlegszerelő egy vágányhídmérleg terven fe­lüli javításával járult a forra­dalmi műszak eredményeihez. A Szentesi Imre mozdonylakatos brigád egy gőzmozdony fővizs­ga gépszerelési munkálatával adott többet kiszabásánál. Do­bos István tűzcsőgyártó tervén felül a Fűtőháznak a megrende­♦ lését is elvégezte. Szikszai Bé- '*la rugókovács brigádja a mű- '♦szak alatt 10.300 forintot taka- "trított meg a fontos rugóacélok- 'Iból. 11 A forradalmi műszak nem ért .2véget a választásokkal. A KISZ * fiatalok kezdeményezésére a ( Kommunista Párt megalakulá­sának 40. éves évfordulója tisz­teletére meghosszabbítják a mű­szakot. A törökszentmiklósi üzemekben A Mezőgépgyár dolgozói fő­ként a gazdaságos munkát tűz­ték célul. A legszebb eredményt a forgácsoló műhelyben Mező %Ferenc marós érte el. Kifogás­talan, selejtmentes minőségi munka mellett üzemi viszony­latban kiváló, 125 százalékos tervteljesítéssel ünnepel. Meg­becsülendő munkát végeztek a technológiai osztály dolgozói, — Szendi László főtechnológus ve­zetésével. Az egyirányú tárcsás borona készítésénél példát mu­tat Szabó János és Cseh Miklós. A BARNEVÁL dolgozói érde­kes versenyt kezdeményeztek. Az egyes műszak a kettessel ve­télkedett. A kettesben gyakor­lott munkások vannak, s így na­ponta 200 mázsa baromfikopasz- tást vállaltak. Az egyes műszak­ban harminchat 16 éven aluli, gyakorlatlan fiatal is dolgozik, ők 150 mázsát ígértek. Az ered­mény? Az egyes műszak 111 szá­zalékot teljesített, a kettes mű­szak alig érte el a százat. A ve­télkedés legjobbjai: Polgár Lász­ióné, Gáspár Ilona és Lóié Jó- zsefné. A Tisza Bútorgyárban A dolgozók itt is beváltották Ígéretüket. Az új garnitúrára történő átállás miatt keletke­zett lemaradásból már nem egész egy nap termelése hiányzik. Vál­lalták. hogy november 20-ra ezt is megszüntetik. A műszakban élenjárnak Sándor Pál szabász, Bódi Károly, Fekete Istvánná, Dobos Lászióné gépmunkások, Csősz Sándor és K. Molnár 1st vén asztalosok. szág egyéb helyein történtek Ezeknek nemcsak régi munkás- mozgalmi harcosok, fegyverre a kezükben helytálló derék ka­tonák, hanem nők és öregek ií áldozatul estek. Nagyrészt ismeretesek az or­szágházban 1956 október 23-s és november 4-e között történ' dolgok és belső árulóink kap­csolatai a nyugati imperialists vezetőkkel és ügynökökkel akik 1956-ban azért szerettél volna Magyarországot kézreke- ríteni, hogy bennünket megra­gadva innen próbálják mes sarkaiból kiforgatni az egéss szocialista világot. De azt gondolom, még ével kellenek hozzá, hogy minder részletében feltárjuk és megis­merjük a magyarországi belső titkos felforgató munkát, ami­nek a hatása 1957 első hónap jaiban is érezhető volt. A forra­dalmi munkás-paraszt kor mánynak, munkábalépése után még hetekig, hónapokig kelleti küszködnie, megfoghatatlan bel­ső ellenségekkel. Ez volt fel­adatának egyik legnehezebb éí tegyük hozzá a legkevesebbe emlegetett része. Felismerni i bújkáló ellenséget, keresni t barátokat s végül megnyem munkához és politikához as egész dolgozó népet. A kor­mány, — világosan látva, hogy nép nélkül, népi hatalmat csi­nálni nem lehet, — ezt a mun­káját is kemény akarattal, oko­san és. jól elvégezte. A fegyveres lázadás leverése után hosszú hetekig ezer- meg tízezer ember viaskodott és vi­tatkozott itt önmagával, hogy megtalálja a helyes utat és ki­szabaduljon az eszmei zűr-za­varból, ami reá szakadt. A párt­nak, s a forradalmi munkás­paraszt kormánynak történelmi érdeme, hogy országos méretek­ben az elképzelhető legrövi­debb idő alatt felszámolta az esz­mei zűr-zavart és ezzel lerakta a nyugodt politikai munka alap­jait. Emellett, mint tudjuk, sürgős feladat volt a termelés és a közigazgatás rendjének, a köz- biztonságnak, a törvényesség rendjének a helyreállítása. Ki­alakítása a köztudatnak, hogy munkáshatalomban élünk, pro­letárdiktatúrában, amely meg­oltalmaz minden ártatlan em­bert, bárminő törvényellenes­séggel vagy túlkapással szem­ben. De könyörtelen a népi ha­talom bármely ellenségével szemben, bárkinek hívják, bár­minő hivatala, rangja volt az­előtt. És megyőződése a nép­nek hogy a nyugati imperialis­tái? semmiféle gyűlölködő acsar- kodásától nincs félnivalónk: élünk, vagyunk és élni fogunk: a magunk módján, szocialista módon, akár tetszik Ameriká­ban valakinek, akár nem. (Folytatása a 3. oldalon) Ünnepi taggyűlések, találkozók a 40 éves évfordulón Kimagasló eredmények, sokezer forint megtakarítás az ünnepi műszakon ' Gyáraink, helyi ipari vállalataink, kisipari termelőszövet­kezeteink dolgozói újabb kiemelkedő termelési eredményekkel, takarékossággal készültek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója és a választások napjának megünneplésére. A lelkes vállalásoknak, ígéreteknek meg is lett az eredménye. A verseny nyomán csaknem minden üzemünkben emelkedett a ter­melés, javult a minőség — s sokezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. a jó, még több a szépség, mint az eddigi legjobb esztendők eredményeiben volt. És hogy ez a törekvésünk beteljesedhetik, arra minden reményünk, min­ien tárgyi előfeltételünk meg­van. Az ellenforradalom sok mln- lenre — és elsősorban éberség­be — tanította meg népünket. \z 1956. november 4-e óta eltelt cét esztendő alatt pedig láthat- uk, hogy a forradalmi munkás- mraszt kormány következete­sebben, jobban, hibátlanabbal csinálta a szocialista építés ko­rábbanr már bevezetett poütiká- át, a munkáshatalom, a mun- cásparaszt szövetség, a proletár- liktatúra politikáját, mint ré­tebben történt, s a kormány jó nunkájának előnyeit egész dol- jozó népünk élvezte és élvezni ogja. A talpraállt, újjászerveződött jártban és a forradalmi mun­kás-paraszt kormányban volt arő kijavítani a múltban elkö­vetett hibákat. — Megbüntetni azokat, akik 1956-ban a népha­talom ellen törtek. Volt és van sreje megbocsátani azoknak, akiket félrevezettek, azoknak kik megtévedtek. Ennek politi­kai értelmét és jelentőségét könnyű megérteni.

Next

/
Thumbnails
Contents