Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-09 / 239. szám
Csótó István elvtárs nyilatkozata Szolnok megye mezőgazdasági helyzetéről Képviselőjelolés9 szövetkezeti közgyűlés Turkevén Lapunk muinkaitairsa felkereste Csőtő István elvtársat, a Szolnok Megyed Tanács VB elnökhelyettesét és néhány kérdésre kért választ. Csótó elvtárs tájékoztassa lapunk olvasóit, hogyan halad a kapásnövények és a rizs betakarítása. — A betakarítási munkákkal a dolgozó parasztok igyekeznek. A tsz-ek és az állami gazdaságok példamutatóan dolgoznak. A kukorica 90—95 százalékát 2 hó 5-ig letörték és betakarították. A rizsaratás végeidé járnak, s ennek a fontos növénynek mintegy 25—30 százalékát már elcsépeltek. Ha az időjárás sedvez, akkor néhány nap múlva eme utóbbi munkának nagyrészén túlleszünk. A szüret jól halad és gazdag termés várható. — Kielégítő a kukoricatermés, az eléggé szeszélyes időjárás ellenére. — Érdemesnek tartom ugyanis megjegyezni, hogy május l-től szeptember 1-ig nagyon kevés csapadékot kaptunk, mindössze 75—80 millimétert, s azt is igen szeszélyes elosztásiján. A nyáron jóformán alig esett. Ennek ellenére 11 mázsás átlagtermésre számítunk kukoricából májusi morzsoltban. A tsz-ekben meglesz a 12—12.5 mázsa is holdanként. Sz az idei esztendő igen érté- ses tapasztalatokat adott a kol- oai-féle kukorica termesztésére vonatkozóan. A gödöllői ikerso- .•os kukorica 3—4 mázsával öbbet ád. holdanként, mint a iorosan művelt. — A eukonrépa szedése, szállítása megfelelően halad. A ter- nés valamivel gyengébb, mint az elmúlt évben, összegezve: az a véleményem, Szolnok megye dolgozó parasztsága iparkodik, hogy mielőbb biztos helyen tudja a rizs és a kapásnövények termését. Az őszi mélyszántás, talaj- előkészítés, a vetés, a trágyázás számos községben szerzett tapasztalataink alapján nem halad megfelelő ütemben. Mik a tapasztalatai? — Ezekkel a munkálatokkal nem dicsekedhetünk. Ha nem történik gyors változás, akkor az elmaradás még csak súlyosbodik. És ebből az elmaradás- bál kára származik a termelőnek, de a népgazdaságnak is. — A bölcs paraszti tapasztalat azt tartja, ha az idő késik, az nem baj. Az idő a késést bepótolja, de ha az ember késik, az már nagy baj, mert ez a késés pótolhatatlan. Ezt az igazságot a földművelő ember jól ismeri és ehhez kellene tartania magát mindenkinek. Különösen nagy az elmaradás az egyéni- le? dolgozó parasztok körében. A szokásos búzaterületnek — amit évről-évre termelnek — még csak mindösz- sze 10 százalékát vetették el. — Mit kéül itt szem előtt tartani? Azt, hogy legjobb búza- vetési idő október l-től 10-ig tart. Az újabb tapasztalatok szerint ez az időszak tágult, szeptember 20-tól október 20-ig. Ezek a dátumok azt mutatják, hogy ha nagyon gyorsan hozzálátnak az egyéni gazdák a vetéshez, akkor még nem lesz baj. Ne feledjék el azt az igazmondást sem, hogy a hosszú szárazságot hosszú esőzés követi. Emlékezzenek az 1952-es esztendőre, amikor október 20- tói január 1-ig megállás nélkül esett. Mintegy 400 milliméternyi csapadék hullott és aki ebben az esztendőben október 20-án tétlenkedett, az utána hiába szidta az „égbe lakókat’1. Az át- kozódás nem segített. Akik pe. dig igyekeztek, azok utána nyugodtan várták a tavaszt. Persze, nem arról van szó, hogy az október végi, vagy november eleji vetés nem adhat jó termést, hanem arról, hogy amikor itt van az ideje valamilyen munkának, akkor azt végezni kell és hozzáteszem, hogy vérbeli parasztember addig nem is nyugodt, amíg el nem végzi. Mása részt pedig a kései vetés 3—4 mázsával, de sokszor 50—60 százalékkal kevesebbet ad, mint az, amelyik idejében történik. Én azt kérem az egyéni gazdáktói, azonnal fogjanak hozzá és legyenek túl ezen a nagy munkán, a termelőszövetkezetek viszonylag jobban állnak. Jelenleg már a búzának több mint ötven százalékát elvetették és az a megnyugtató, hogy jó magágyba tették. A szövetkezeti gazdák jelenleg is nagy erővel dolgoznak és bízhatunk ahhoz, hogy a tsz- ek többsége megfelelő időben elveti a magot. Különösen jól halad a munka a túrkevei Vörös Csillag Tsz- ben, a mezőtúri termelőszövetkezetekben és a kisújszállási tsz-ekben. — Ide kívánkozik még néhány szóban egy furcsa dolog. Én személy szerint is helytelennek tartom, hogy az egyéniek vonakodnak bevetni kenyérgabonával földterületük 33—35 százalékát. Ez helytelen, hiszen társadalomban élünk és így nemcsak önmagunkkal, hanem másokkal is törődnünk kell. A terület 33— 35 százalékának az elvetése szükséges. Kell a kenyér az ipari dolgozóknak is, mint ahogy kellenek azok a termékek, amelyeket ők, a munkások adnak a dolgozó parasztoknak. Másrészt pedig a gazdálkodó ember, ha búzát vet, akkor azzal is számol, hogy nemcsak a magra, hanem a szalmára, s a pelyvára is szüksége van. Azt is tudjuk, az állam a gabona világpiaci árának többszörösét adja dolgozó parasztságunknak. Mindemképpen figyelembe kell venni ezeket a dolgokat és a 33—35 százalékot ‘»’vetni. Az állami gazdaságokban jól haladnak a munkákkal, kezdik betölteni azt a szerepüket, ami miatt életrehívták. Az őszi mélyszántás terén mi a helyzet? — Le kell arról szokni, hogy őszi mélyszántásról beszeljünk A jövőre nézve nyári és koraőszi szántásról lehet szó. Az így elmünkéit talaj száraz esztendőben is jó termést ad. Nyilatkozatom elején utaltam arra, hogy a kukorica átlagtermése tűrhető. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy ezt a takarmánynövényt legtöbb termelő- szövetkezet nyári mélyszántásba vetette. Különös, hogy az egyéni gazdák nem akarják megérteni ennek a fontos munkának az előnyeit. A megye területén körülbelül 300 ezer holdon kellett volna elérni a nyári mélyszántást és október 10-ig mindössze 90 ezer hold van felszántva. Ügy néz ki a határ, hogy aggodalommal figyeljük a dolgozó parasztok földjeit. Jogos ez az aggodalom, hiszen ha nem fogadják meg a szakemberek jó tanácsait, önön magukat károsítják. Nem termelnek any- nyi kukoricát, cukorrépát és még egyebeiket, mint amennyit termelhetnének. így kevesebb lesz jövedelmük, s ezt nyilván saját zsebük érzi majd meg. — Az már biztató, hogy a szövetkezeti gazdaságban számot- +"vő nyári mélyszántás van. Szeretném felhívni a dolgozó parasztok figyelmét, hogy a tavasszal „elgányolt" föld száraz esztendőben sokszor még a vetőmagot sem adja vissza. Nem kell számtantudósinak lenni ahhoz, hogy kiszámolja valaki, hány tízezer mázsával termelhetnénk többet, ha ezt a szóbamlévő fontos munkát az egyéni gazdák nem mulasztanák el. Hasonló a helyzet a trágyázással. Napokig, hetekig szárad a trágya szétszórva a földön, elveszíti értékét. Jó termés alapja pedig a jó táperőben lévő talaj Az elmaradást sok területen gyorsan kell pótolni. Önkénytelenül felvetődik tehát a kérdés: az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésének feltételei biztosítva vannak-e? — Igen. Erre csak igenlően válaszolhatok. — Mindenki előtt ismeretes ugyanis, hogy az őszi mezőgazdasági, munkák idejében történő elvégzését semmilyen tényező nem akadályozza. — Az egyénileg dolgozó parasztoknak is rendelkezésükre állnak a gépállomások erő- és munkagépei. Igénybevehetik és a földműves- szövetkezeten keresztül szerződést köthetnek különböző talaj- munkákra. Ez tehát mutatja és bizonyítja, hogy a földeknek a kisüzem keretein belül megadhatják a magáét. — Érvényesül pártunk politikája, amely a termelés biztonságát biztosítja. Pártunk, kormányunk semmi olyat nem tesz és nem akar tenni, amely a dolgozó parasztok érdekeivel ellentétes. Helyenként az ellenség rosszindulatú fecsegéssel igyekszik megzavarni a dolgozó parasztságot, tagosításról beszél. Erre csak azt tudjuk mondani, hogy a felelőtlen fecsegőkre ne hallgasson senki. A Magyar Szocialista Munkás Párt agrárpolitikai téziseiül Vörös Csillag Termelőszö- [vetkezet tagsága nyilvános közigyűlést tartott a városi kultúr- [otthonban kedden este. A köz- lgyűlést országgyűlési képviselő ►és megyei tanácstag-jelölés előzne meg. így hát együtt voltak a ►22-es megyei választókerület lakkosai és a termelőszövetkezeti [tagok. Vad András, a jelölőgyűlés el- ►nőké arról beszélt, Turkevén alig [kétezerötszázan választhattak a [múltban. Ma 8335-en kaptak sza. [vazati jogot. A Horthy-rendszer- [ben sokáig báró Urbán Gáspár [képviselte önmagát és kizsákmá- tnyoló osztályát. Most pedig Gál [Antalt, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnökhelyettesét, a ,Szocialista Munka Hősét” jelöli [a Hazafias Népfront. Gál Antal 1951 óta termelőszö- [vetkezeti tag, középparasztból >lett elnökhelyettes. Az eUenfor- [radalomban is kitűnően megállta helyét. Biró János, Kamat Elek, Nagy Sándor, Szilágyi István egymásután álltak fel, s javasolták a jelölést. Egyhangúlag elfogadták Gál Antal országgyűlési képviselővé jelölését, csakúgy, mint a Márki Ferencnéét is. Márki Ferencné hét éve termelőszövetkezeti tag. a városi nőtanács tagja, többszörös véradó, a vöröskereszt vezetőségi tagja. Főképp a női dolgozók örültek jelölésének, mert a női egyenjogúság megvalósulását látták megyei tanácstagi jelölésében. Végül a nyilvános termelőszövetkezeti közgyűlésen huszonkilenc egyéni gazda belépését hagyta jóvá a Vörös Csillag tagsága. Az újonnan belépő huszonkilenc termelőszövetkezeti tag az ellenforradalom előtti tsz-tagokból és egyéni parasztokból tevődik ki. Országgyűlési képviselő- és megyeitanács!ag->!öiögyűlések október 9-én és 10-én Oktober hó 9-én, csütörtökön Jászárokszálláson a Háziipari Szövetkezetné] a 39-es választó- kerület 11 órakor; Jászárokszálláson a Táncsics Tsz-nél a 40-es választókerület 11 órakor; Tiszafüreden a Kocsi Állami Gazdaságban a 74-es választókerület 18 órakor; Tószegen a Gépállomáson a 65-ös választókerület 16 órakor; Nagykörűben a Petőfi Tsz-nél a 68-as választókerület 18 órakor; Karcagon a Vasút úti iskolában a 13-as választókerület 18 órakor; Tiírke- vén a Táncsics Tsz kultúrottho- nában a 23-as választókerület 18 órakor; Szolnokon a Fűtőház kultúrtermében a 7-es választó- kerület 15.30 órakor tartja a megyei tanácstag jelölőgyűlsssket. Október 10-én, pénteken Jász- ladányon a Táncsics Tsz-ben a 28-as választókerület 19 órakor; Tiszaszentimrén a kultúrházban ben lefektetettek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tagos!-: tásnál a termelést zavaró régi; hibák nem ismétlődnek meg.! Ebben a kérdésben is — minti minden kérdésben — dolgozói parasztságunkkal együtt jutunk! majd közös nevezőre. ; — Ezék mellett szeretném! < még megemlíteni, hogy a vető-; mag mindenütt biztosítva van.; Munkában állnak a magtisztító; és a csávázó berendezések is. 1 Ezek a dolgok összességében! mind azt mutatják, hogy az! őszi mezőgazdasági munkák! gyors elvégzésének feltételei < biztosítva van. Dolgozó parasz-! tok! Munkálkodjanak nyűgöd-j tan. Szántsanak, vessenek, hogvj az életet adó mag minél hama-j rább a földbe kerüljön, — fe-1 jezte be nyilatkozatát Csótó< István elvtárs. J — szp. —I a 78-as választókerület 19 órakor; Jászberényben az Aprító Gépgyárban 14 órakor a 37-es választókerület lakosai tartják jelölőgyűlésüket.---------------4^^---------------Méh ézírattlorohhal cserélik fel a könnyű- gépekel a megyében Megyénk gépállomásain az idén is jelentősen bővítették a gépparkokat. Többek között negyven egyirányú tárcsát, tizenhat német gyártmányú mű- brágya-szórógépet, tizenkét újtípusú silókombájnt és hat kenderarató kombájnt kaptak. A könnyűgépeket fokozatosan nehéz lánctalpas traktorokkal cserélik fel a Nagykunság és a Jászsás szikes körzeteiben. Karcag, Mezőtúr, Kisújszállás Tiszafüred gépállomásán huszonegy darab DT típusú és három Sz—80-as lánctalpas traktort állítottak munkába. Az új gépekkel a szikes talajokon is minőségileg jó munkát tudnak végezni a gépállomások. --------------------------------------------A rany éremmel jutalmazták a müncheni élelmiszerkiállítás magyar pavilonját München hagyományos nemzetközi élelmiszerkiállítását, az IKOFA-t, az idén szeptember 25-től október 5-ig rendezték meg. Ezen négy magyar külkereskedelmi vállalat; a Terimpex, a Monimpex, a Hungarofruct és az Agrimpex állította ki exportcikkeit. A magyar kereskedelmi kamarához érkezett híre]-' kiállításunk sikeréről számolnak baj Pavilonunk megnyerte mind á látogatók, mint a zsűri tetsze=ei> és aranyéremmel jutalmaztak.
