Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-08 / 238. szám
SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 5 1958, dfetőfc«f 8j Üldöztek a csendőrök Juttatott földemen dolgozgatva sokszor vjsszagondolok gyermekkoromra, arra a régi időre, amikor még más iábakapcája voltam. Iskolába nem jártam. Ej, most érzőm igazán ennek a hiányát, mert se írni, se olvasni nem tudok; Nem járhattam iskolába, mert 7 éves koromlbaia március elsején — úgyszólván egy malacért cseréltek eL Tehenészgyereknek szegőd tettek és érten akkor egy malacot kapott apám, Ma már képtelenségnek tűnik ez a dolog, pedig valamikor nemcsak engem, hanem sok hozzám hasonló korú gyereket adtak így bérbe a szülők, mert a szükség rávitte őket Aztán húsvétikor haza akartam menni, de gazdám azt mondta: „Fiam, nem mehetsz haza, mert a háznál rajtad kívül senki nem tudja a teheneket őrizni”. S én még akkor gyerekfejjel büszke is voltam arra, hogy ilyen dicséretet kaptam és hogy ennyire nélkülözhetetlen vagyok. Később egy grófi uradalomba kerültem. Egy alkalommal éppen a lucernát kaszáltuk és én igyekeztem becsületes munkát végezni Érthető volt az elkeseredésem, amikor a becsületes munkám helyébe pénteken — fizetés napon — hárompengös napszámot fizettek, holott egy kiló szalonna 4 pengőbe, egy kiló zsír 5 pengőbe került: Nem voltam megelégedve és szóvátettern az intéző urnáik, hogy nem ebben egyeztünk meg. Társaimat arra buzdítottam, hagyjuk itt az uraságot Néhány óra múlva már ott termettek a csendőrök, a kastély épületéből jöttek a pajta felé, ahol. mi tanyáztunk. Tudtam, hogy itt már baj lesz. Gyorsan összekapkodtam kevéske holmimat és futásnak eredtem a pajta mögötti kukoricásba. Három -napig keres tek a csendőrök. Ez volt az első eset és azóta a felszabadulásig nagyon sokszor meggyűlt velük a bajom; Éreztem, hogy a szegény embernek se hazája, se istene. Nem fogta a mi pártunkat senki 1942-ben a Hatvani Cukorgyárban dolgoztam, ahol természetbeni juttatás is elő volt írva: zsír, hús, cukor és egyéb élelmiszer. De nem adtak semmit Amikor szót emeltem, mtemáló- táborral fenyegettek. Ezt a világot a mai fiatalok már nem ismerik, s ne is ismerjék meg soha Én is csak a fel- szabadulás óta érzem, hogy mi az igazi szabadság, s ezt nem cserélném el soha Elmondta: Annus János Jászfényszaru, Kossuth L. u. Ä fazékban babfőzelék Pető Sándorral, Hajcsik Imrémével beszélgettem a minap. Újságolták, hogy a Szolnok megyei Néplapban megjelenik egy egész oldal Jászfényszaru jelenéről és múltjáról. Akkor határoztam el, hogy a múltról én is írok, mert erről nagyon sokat tudok beszélni. írok hát, .hadd tudja meg a világ, milyen volt a mi életünk errefelé a felszabadulás előtt. 1933-ban Sülysáp felé tapostuk az utat. Hátunkon egy zsák, benne kenyér, fazékban babfőzelék, nyers krumpli, pár dekányi zsír. Budapestre mentünk munkát keresni. Sülysápra azért gyalogoltunk, hogy az útiköltségből néhány pengőt lefaragjunk, S Pesten a Teleki téren üldögéltünk. Ha kedvezett a szerencse, munkát kaptunk, ha nem, akkor reménytvesztetten újból gyalog visszaindultunk. Egy alkalommal a Farkasréti temető árkaiban aludtunk, s arra ébredtünk, hogy zuhog az eső. Agyonázva, dideregve széde- legtünk tovább. Máskor meg szemetes ládában kerestünk éjjeli nyugvást, mert kvártéjra nem telt; A 30-as években cséplőgép mellett dolgoztam. Húsz-huszon- két órai napi munkával 25—26 kiló vegyesgabonát kerestem A cséplőgéptulajdonos pedig egy-egy esztendőben négy-ötszáz mázsát Ma más a helyzet A mi ‘fiaink már nem így éhnek. És a mi életünk is megváltozott CEGLÉDI SÁNDOR Jászfényszaru, Homok tanyai lakos A községben valamikor ilyen házakat építettek. Ezeket most egymásután bontják le, hogy helyükbe két szoba-konyhás fürdőszobás lakások kerüljenek. Nemrég készült el Pető Sándor szállító segédmunkás modern fürdőszobás lakása. A LENIN TELEPEN R endezett egyenes «teák, szép családi házak vonják magúkra a járó-kelők figyelmét a Lenin telepest Ez a neve Jász- fányszaru. községben annak a falurésznek, ahol a felszabadulás után építettek a község dolgozói a kiosztott házhelyeken családi lakásokat Ha végigmegyünk az áj lakónegyedben, 546 új lakást számolhatunk meg. Ezeket egysze» rű emberek építették: munkások, kubikosok, kaparásztok és más foglalkozásúak; A Lenin telep lakói vasárnap este hol az egyik, hol a másik ház előtt összejönnek és beszélgetnek; Sokmindenről szó van. Időnkén* a község fejlődéséről és megváltozott életükről,. Egy ilyen alkalommal Pető Sándor, aki Budapesten szállító segédmunkás a következőket mondotta: — Ha nem jött volna a fel- szabadulás, ma nem létezne a Lenin telep és nem lakna itt annyi dolgozó ember. Nőttek igényeim. Jól keresek, s íme felépíthettem két szoba-kohy- hás lakásom. r\e mások szájából is sok- szór hallunk hasonló véleményt. A családi házak felépítését az állam segítette. Pető Sándor is 37 400 forint kölcsönt kapott. Házában fürdőszoba van és a vizet is bevezette, Egyébként a községben több dolgozónak van fürdőszobás lakása vízvezetékkel Itt nálunk a vízvezeték is demokratikus vívmány. A községiejlesztési alapból 110 ezer forint költséggel ugyanis új' kutat fúrtak A felesleges vizet csöveken vezet" ték be az utcákba. • Hajcsik Imréné is a Lenin telep lakója, Ö most annak örül legjobban, hogy elkezdték az élelmiszer bolt építését, közel 100 ezer forintba kerül ez a létesítmény. Egészen természetes, hogy az épülő bolt a Lenin telep lakóinak kényelmét és jobb ellátását szolgálja, A Lenin telep szépen mintázza azt az igazságot, hogy államunk nagyon sokat törődik a dolgozókkal és a nép által választott vezetők minden tevékenysége arra irányul, hogy még szebb legyen a lakosság élete, A telep lakóinak gyermekei évekkel ezelőtt 2 kilométert gyalogoltak a központi iskolába. Most már nem kell gyalogolniuk, mert az elmúlt év őszéin 140 ezer forintos költséggel két tantermes iskola épült tanítói lakással. Már csak a villany bevezetése hiányzik, s ezt különösen R. Nagy János várja nagyon, mert kedvenc szórakozása a rádiózás. A Lenin telepieknek nem kell sokáig várakozniuk, mert hamarosan a villanyhálózat bővítésére is sor kerül. Igaz, most elsősorban a vásártéri újtelep kap egy kilométer hálózatbővítést, és 500 méter hálózatbővítést a Vörös Hadsereg utca. UTCARÉSZLET K öteteket lehetne frad a változásról, a jászfényszac ruiak megváltozott életéről. Eb évben például 600 méter új jár* dát építettek, s a községi tanáéi végrehajtó bizottsága most foglalkozik egy másik hasznos eb gondolással, Még ez évben megkezdik a Bajcsy-Zsilinszky utcában az egészséghéz alapozás sát, erre mintegy fél millió fo rintot fordítanak. Járhatóvá teszik a Zagyva és a Galga hida< kát Az egyik hidat teljesen újjáépítik Ez az új híd ha elkészül 6—700 ezer forintba kerül A község dolgozó parasztjai nagyösszegű jövedelemmel gyarapodtak azáltal is, hogy a demokrácia idején a Zagyvát sza* bályozták. Így 1500 hold földe» hódítottak el a víztől. Államunknak a szabályozási munka 2 millió forintjába került, de megérte. , J ól élnek a jászfényszaruf dolgozó parasztok. 140 mw lorkerékpár van a községben* több mint 2 ezer rádió, 3 ezed kerékpár, 600 gumikerekű kocsi, s ami igen érdekes, a villanytűzhely, meg a mosógép otfi van ma már nagyon sok egy-* szerű dolgozó lakásán; S mi nem feledjük el, hogy mindezt a népi demokráciától kaptuk Hajcsik Imréné, í
