Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-07 / 237. szám
« 1958. október 7. ■ SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP EMBEREK a múltról, jelenről SÁRKÖZI JÓZSEF Pusztaikürtön születtem, huszonegyéves koromig voltam ugyanott kommenciós cseléd. Később a MÁV-hoz kerültem, de a 19-es proletárjorradaUym hatásaként baloldali magatartásomért leváltottak vonalvezetői beosztásomból. összevissza helyezgettek utána, míg 1923-ban kény szer- nyugdíjaztak. Feleségem bányászcsaládból származott, ezáltal is közelebb jutottam a munkásosztály életéhez, harcához. Benedek Antallal, Lajer Pállal, Lajer Andrással és Gálé Jánossal összefogtunk egy olyan szervezet alakítására, amely a proletárok érdekét képviseli. A Szociáldemokrata Párt földmunkás csoportját alakítottuk meg Jász- kiséren. A megalakulás után Csik Lajossal felmentünk a Szociáldemokrata Párt központjába hírt adni magunkról. Elmondtuk azt is, hogy a csendőrök állandóan zaklatnak bennünket. Szakosíts Árpád tagkönyveket, bélyegeket adott át részünkre. Ahogy Uj- szászra érünk, azt látjuk, a jász- kiséri csendőrök elébünk jöttek. Akkor a réten feküdtünk és csak az este beálltával mentünk haza, éjszaka osztottuk ki a tagsági könyveket. Farkas Mátyás csendőr, Gergely Andor főjegyző majdhogynem naponként fenyegetett bennünket. Mi azért dolgoztunk. Amikor a választások jöttek, letartóztattak és a jászapáti törvényszéken tartattak zárva A felszabadulásig mindig felügyelet alatt voltunk. LAJER ANDRÁS A templomépítésnél hoztuk létre a szocialista csoportot. Benedek Antal házában székeltünk, ö is volt csoportunk elnöke. A templom és Kűri Andor házának építésekor sztrájkot szerveztünk. Olasz munkásokat hozattak sztrájkunk letörésére. Megérkeztek az olasz munkások, ám segédmunkásaink kútba dobálták az idegenek szerszámait. Az olaszok hazamentek, mi Simányi Ferenc házánál megbeszélést tartottunk. A községi elöljáróság le akart beszélni bennünket: A szolgabírót és a főpallért a helyszínen megverték a sztrájkolok. Másnap már a csendőrség vitt bennünket a községházára. Harminckét napi elzárásra ítéltek. A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt a pusztakürti uradalomban dolgoztunk, napi 75 krajcárért. Itt is sztrájkoltunk, ügy, hogy később három koronáig tudtuk kiverekedni bérünket. A proletárforradalom leverése után börtön, fogház, csendőri felügyelet, politikai jogvesztés volt a részünk; CS. PAPP ÁRONNÉ Én még csak i elemit jártam, mert szüleim cselédek voltak, nekem is annak kellett lenni. Lányom érettségizett, tisztességes álláshoz jutott, s most nyugodtam élünk. CSIK LAJOSNÉ Iparművész lett a lányomból,• Állami ösztöndíjjal két éve kapta meg diplomáját. Fiam katonatiszt, s magam ennek örülök a legjobban. Hol van már a mi cselédvilágunk ? Jászkisér A néphatalom képviselői SZÜLE ISTVANNÉ, a 40-es körzet tanácstagja, 1954 óta sokmindent elintézett körzetében. Ilyen csak egy van a határban A Kossuth Termelőszövetkezet dohánypajtát épít. A legmodernebb a környéken. Van miből áldozni rá. Bz országoshírű gépállomás 1948-ban alakult a Jászki sér i Gépállomás, nyolc R—30-as traktorral, egy R—50-essel, 9 ekével, egy pótkocsival. A nép állama kisajátította a kulákok kizsákmányolásra használt gépeit, s így még ez év őszére 24-re szaporodott a gépállomás traktorállománya; A jászkisérl Táncsicsban, a jászladányi Táncsicsban, a tiszasülyi Vörös Csillagban siettek elsőként a traktoristák a parasztok segítségére. Folyamatosan emelkedett a termelékenység. 1950-ben 840 normálhold volt egy gép terve. A gépállomás dolgozói 1200-at vállaltak; S olyan országoshírű traktoristák kerültek ki ebből a mozgalomból, mint Korsós Ilona, L. Kovács Béla, Köntés József. 1950-ben érkezett meg az első cséplőgép is. 1951-ben aratógép követte. S egy évvel rá 2 kombájn érkezett. 1957-ben tért át a gépállomás a költségvetési gazdálkodásról az önelszámoló rendszerre. Még 1957-ben 1 millió 400 ezer forintos nyereséggel zártak, 142 ezer forint jutalmat és 305 ezer forint nyereségrészesedést fizettek ki. A fejlődés hatalmas méretű ténye min sem mérhető le könnyebben, mint a gépállomási vagyon alakulásának számain. 1948-ban, az alakulás évében 450 ezer forint volt év végén a gépállomás vagyona. S ma 17 millió 940 ezer, majdnem negyvenszerese az első évinek. Tíz év telt el azóta, nem egészen tíz év, s a fejlődés közel negyvenszeres. * KÖNTÉS TAMÁS bácsi szintén egy a vezetők közöl. Tanácstag és a legeltetési bizottság elnöke is. Egyszerű paraszt- ember. fTmTfnfTfTTfmTWfTTnTffn Az orvos szemével Bár a jász községekkel szemben némi előnye volt Jászkis- émék az egészségügy terén, mégis a felszabadulás óta fejlődött sokat. 1951 óta önálló szakorvosi vezetéssel járási intézmény lett a tüdőgondozó. A jászapáti járás nevelőit, élelmi- szeripari dolgozóit, gyermekeket, parasztokat évenként felülvizsgáljuk. Rendszeres iskolafogászat van. A felszabadulás előtt csak Szolnokon lehetett foghiányt pótolni, most már helyben as. A központi orvosi rendelő forgalma, adataink szerint, évenként meghaladja az 50 ezret. összehasonlítva 1941-el, amikor 16 ezren fordultak meg, szembetűnő a fejlődés. A múltban tífusz, vérhas pusztított itt, ma már elszórva karülközik csak. A nemibetegséget jóformán felszámoltuk, s azért örvendetes ez, mert a felszabadulás előtt nagyon elterjedt betegség volt. Bevezettük a rákszűrést. A községi tanács mellett egészségügyi állandó bizottság működik. A piacon nem a földön árusítják már a parasztasszonyok a tejet hanem padokon. A gyermekek egészségügyi szolgálata évente sokat fejlődik. Napközi otthon, bölcsőde van a községben. Jó a munkásszállások felszerelése, Pusztakürtön zuhanyozó várja a dolgozókat. Az üzemi konyhákon egészségügyi szempontból is tisztán főznek, tálalnak. A termelőszövetkezetekben egészségügyi fe'etősölc működnek- dr. Csendes Gvörev Uradalmi birtok volt régen A felszabadulás után új állomáson szakítja meg útját a jászsági vonat. Szellőhát — kiáltja be a kaluz. Hegedűs Kálmán birtoka volt, ma állami gazdaság, s jól kiépült lakóközpont hirdeti néphatalmunkat az uradalom helyén. Magukért beszélő számok LASSAN EGY ÉVTIZEDE, hogy megalakult a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet 16 taggal 120 hold földterülettel. Nagyobb részt kis- és középparasztok alakították meg. Bebizonyították társaiknak, szövetkezetben jövedelmezőbb a gazdálkodás. Azóta 316-an követték őket, s 2000 hold földterületük van már. Sokat fordítanak az állattenyésztésre. 1954-ben az ország második legjobb termelő- szövetkezeteként emlegették őket. 1957-ben 40 forint volt a munkaegységérték. Ez évben 1—2 forinttal növekedik. * A TÁNCSICS TERMELŐSZÖVETKEZET 1948. augusztus első napjaiban alakult. Harminchat haladó nincstelen ember 360 hold földdel vágott az új útnak. Agrárproletárok voltak, egy tehénnel, két lóval, tíz ökörrel kezdték. Ma 203 szarvasmarha, 37 ló, 285 sertés, 719 juh alkotja állatállományukat 240 baromfival (ami bizony még kevés) és 78 család méhvel együtt. Fokozatosan jutottak el idáig. 1949-ben kezdtek gépekkel dolgozni. Tíz kát. hold dohány termésének befogadására alkalmas dohánypajtát építettek állami segítséggel. Silógödröket építettek, úgy, hogy 1950-ben már 70-re gyarapodott a taglétszám. 1952- ig lassan haladtak előre. Hullámzott a vezetés is, a felsőbb irányítás is. Bizony megtörténj füves maradt a kukorica, a cukorrépa. Az egykori kubikosok lassan szokták meg a mezőgazdasági munkát. A tízéves múltat mégis a folytonos fejlődés jellemzi. 1955-ben 3 ezer hold volt az övék, s 270- en dolgoztak benne. Az ellenforradalom idején ugyan meginogtak néhányan, de ez nem hátráltathatta a szövetkezet előrehaladását. Sőt maguk a termelőszövetkezeti tagok zárták ki a nem oda való elemeket. A múlt évben 32 forintot osztottak. Évröl-évre fokozatosan több lesz, ha úgy dolgoznak, hiszen a közös vagyon már 3 millió 500 ezer forintnál tart. 39 hold gyümölcsös, 10 hold szőlős 150 holdas rizstelep hirdeti a termelőszövetkezeti alkotók munkásságát. Mintha városi lennie . .. ....áS ol yan modern filmszínháza van a községnek. Az államosítás után sokat költött rá népi államunk, hogy a legkényesebb igényeket is kielégítse.