Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-07 / 237. szám

« 1958. október 7. ■ SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP EMBEREK a múltról, jelenről SÁRKÖZI JÓZSEF Pusztaikürtön születtem, hu­szonegyéves koromig voltam ugyanott kommenciós cseléd. Később a MÁV-hoz kerültem, de a 19-es proletárjorradaUym hatá­saként baloldali magatartásomért leváltottak vonalvezetői beosztá­somból. összevissza helyezgettek utána, míg 1923-ban kény szer- nyugdíjaztak. Feleségem bá­nyászcsaládból származott, ezál­tal is közelebb jutottam a mun­kásosztály életéhez, harcához. Benedek Antallal, Lajer Pállal, Lajer Andrással és Gálé János­sal összefogtunk egy olyan szer­vezet alakítására, amely a prole­tárok érdekét képviseli. A Szo­ciáldemokrata Párt földmunkás csoportját alakítottuk meg Jász- kiséren. A megalakulás után Csik La­jossal felmentünk a Szociálde­mokrata Párt központjába hírt adni magunkról. Elmondtuk azt is, hogy a csendőrök állandóan zaklatnak bennünket. Szakosíts Árpád tagkönyveket, bélyegeket adott át részünkre. Ahogy Uj- szászra érünk, azt látjuk, a jász- kiséri csendőrök elébünk jöttek. Akkor a réten feküdtünk és csak az este beálltával mentünk haza, éjszaka osztottuk ki a tagsági könyveket. Farkas Mátyás csendőr, Gergely Andor főjegyző majdhogynem naponként fenye­getett bennünket. Mi azért dol­goztunk. Amikor a választások jöttek, letartóztattak és a jászapáti tör­vényszéken tartattak zárva A felszabadulásig mindig felügyelet alatt voltunk. LAJER ANDRÁS A templomépítésnél hoztuk létre a szocialista csoportot. Be­nedek Antal házában székeltünk, ö is volt csoportunk elnöke. A templom és Kűri Andor házának építésekor sztrájkot szerveztünk. Olasz munkásokat hozattak sztrájkunk letörésére. Megérkez­tek az olasz munkások, ám se­gédmunkásaink kútba dobálták az idegenek szerszámait. Az ola­szok hazamentek, mi Simányi Ferenc házánál megbeszélést tar­tottunk. A községi elöljáróság le akart beszélni bennünket: A szolgabírót és a főpallért a hely­színen megverték a sztrájkolok. Másnap már a csendőrség vitt bennünket a községházára. Har­minckét napi elzárásra ítéltek. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa előtt a pusztakürti uradalom­ban dolgoztunk, napi 75 krajcár­ért. Itt is sztrájkoltunk, ügy, hogy később három koronáig tudtuk kiverekedni bérünket. A proletárforradalom leverése után börtön, fogház, csendőri felügye­let, politikai jogvesztés volt a részünk; CS. PAPP ÁRONNÉ Én még csak i elemit jártam, mert szüleim cselédek voltak, nekem is annak kellett lenni. Lányom érettségizett, tisztessé­ges álláshoz jutott, s most nyu­godtam élünk. CSIK LAJOSNÉ Iparművész lett a lányomból,• Állami ösztöndíjjal két éve kap­ta meg diplomáját. Fiam kato­natiszt, s magam ennek örülök a legjobban. Hol van már a mi cselédvilágunk ? Jászkisér A néphatalom képviselői SZÜLE ISTVANNÉ, a 40-es körzet tanácstagja, 1954 óta sokmindent elintézett körze­tében. Ilyen csak egy van a határban A Kossuth Termelőszövetkezet dohánypajtát épít. A legmodernebb a környéken. Van miből áldozni rá. Bz országoshírű gépállomás 1948-ban alakult a Jászki sér i Gépállomás, nyolc R—30-as traktorral, egy R—50-essel, 9 ekével, egy pótkocsival. A nép állama kisajátította a kulákok kizsákmányolásra használt gé­peit, s így még ez év őszére 24-re szaporodott a gépállomás traktorállománya; A jászkisérl Táncsicsban, a jászladányi Tán­csicsban, a tiszasülyi Vörös Csillagban siettek elsőként a trak­toristák a parasztok segítségére. Folyamatosan emelkedett a termelékenység. 1950-ben 840 normálhold volt egy gép terve. A gépállomás dolgozói 1200-at vállaltak; S olyan országoshírű traktoristák kerültek ki ebből a mozgalomból, mint Korsós Ilona, L. Kovács Béla, Köntés József. 1950-ben érkezett meg az első cséplőgép is. 1951-ben aratógép követte. S egy évvel rá 2 kombájn érkezett. 1957-ben tért át a gépállomás a költségvetési gazdálkodás­ról az önelszámoló rendszerre. Még 1957-ben 1 millió 400 ezer forintos nyereséggel zártak, 142 ezer forint jutalmat és 305 ezer forint nyereségrészesedést fizettek ki. A fejlődés hatalmas méretű ténye min sem mérhető le könnyebben, mint a gépállomási vagyon alakulásának számain. 1948-ban, az alakulás évében 450 ezer forint volt év végén a gépállomás vagyona. S ma 17 millió 940 ezer, majdnem negy­venszerese az első évinek. Tíz év telt el azóta, nem egészen tíz év, s a fejlődés közel negyvenszeres. * KÖNTÉS TAMÁS bácsi szintén egy a vezetők közöl. Tanácstag és a legeltetési bizott­ság elnöke is. Egyszerű paraszt- ember. fTmTfnfTfTTfmTWfTTnTffn Az orvos szemével Bár a jász községekkel szem­ben némi előnye volt Jászkis- émék az egészségügy terén, mégis a felszabadulás óta fejlő­dött sokat. 1951 óta önálló szak­orvosi vezetéssel járási intéz­mény lett a tüdőgondozó. A jászapáti járás nevelőit, élelmi- szeripari dolgozóit, gyermekeket, parasztokat évenként felülvizs­gáljuk. Rendszeres iskolafogá­szat van. A felszabadulás előtt csak Szolnokon lehetett fog­hiányt pótolni, most már hely­ben as. A központi orvosi rendelő for­galma, adataink szerint, éven­ként meghaladja az 50 ezret. összehasonlítva 1941-el, amikor 16 ezren fordultak meg, szembe­tűnő a fejlődés. A múltban tí­fusz, vérhas pusztított itt, ma már elszórva karülközik csak. A nemibetegséget jóformán fel­számoltuk, s azért örvendetes ez, mert a felszabadulás előtt na­gyon elterjedt betegség volt. Be­vezettük a rákszűrést. A községi tanács mellett egészségügyi állandó bizottság működik. A piacon nem a földön árusítják már a parasztasszonyok a tejet hanem padokon. A gyermekek egészségügyi szolgálata évente sokat fejlődik. Napközi otthon, bölcsőde van a községben. Jó a munkásszállások felszerelése, Pusztakürtön zuha­nyozó várja a dolgozókat. Az üzemi konyhákon egészségügyi szempontból is tisztán főznek, tálalnak. A termelőszövetkeze­tekben egészségügyi fe'etősölc működnek- dr. Csendes Gvörev Uradalmi birtok volt régen A felszabadulás után új állomáson szakítja meg útját a jász­sági vonat. Szellőhát — kiáltja be a kaluz. Hegedűs Kálmán birtoka volt, ma állami gazdaság, s jól kiépült lakóközpont hir­deti néphatalmunkat az uradalom helyén. Magukért beszélő számok LASSAN EGY ÉVTIZEDE, hogy megalakult a jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet 16 taggal 120 hold földterülettel. Nagyobb részt kis- és közép­parasztok alakították meg. Bebi­zonyították társaiknak, szövet­kezetben jövedelmezőbb a gaz­dálkodás. Azóta 316-an követték őket, s 2000 hold földterületük van már. Sokat fordítanak az ál­lattenyésztésre. 1954-ben az or­szág második legjobb termelő- szövetkezeteként emlegették őket. 1957-ben 40 forint volt a mun­kaegységérték. Ez évben 1—2 fo­rinttal növekedik. * A TÁNCSICS TERMELŐSZÖ­VETKEZET 1948. augusztus első napjaiban alakult. Harminchat haladó nincstelen ember 360 hold földdel vágott az új útnak. Agrárproletárok voltak, egy te­hénnel, két lóval, tíz ökörrel kezdték. Ma 203 szarvasmarha, 37 ló, 285 sertés, 719 juh alkotja állatállományukat 240 baromfi­val (ami bizony még kevés) és 78 család méhvel együtt. Fokozatosan jutottak el idáig. 1949-ben kezdtek gépekkel dol­gozni. Tíz kát. hold dohány ter­mésének befogadására alkalmas dohánypajtát építettek állami se­gítséggel. Silógödröket építettek, úgy, hogy 1950-ben már 70-re gyarapodott a taglétszám. 1952- ig lassan haladtak előre. Hul­lámzott a vezetés is, a felsőbb irányítás is. Bizony megtörténj füves maradt a kukorica, a cu­korrépa. Az egykori kubikosok lassan szokták meg a mezőgaz­dasági munkát. A tízéves múltat mégis a foly­tonos fejlődés jellemzi. 1955-ben 3 ezer hold volt az övék, s 270- en dolgoztak benne. Az ellenfor­radalom idején ugyan meginog­tak néhányan, de ez nem hátrál­tathatta a szövetkezet előrehala­dását. Sőt maguk a termelőszö­vetkezeti tagok zárták ki a nem oda való elemeket. A múlt évben 32 forintot osz­tottak. Évröl-évre fokozatosan több lesz, ha úgy dolgoznak, hi­szen a közös vagyon már 3 mil­lió 500 ezer forintnál tart. 39 hold gyümölcsös, 10 hold szőlős 150 holdas rizstelep hirdeti a ter­melőszövetkezeti alkotók mun­kásságát. Mintha városi lennie . .. ....áS ol yan modern filmszínháza van a községnek. Az államosítás után sokat költött rá népi államunk, hogy a legkényesebb igé­nyeket is kielégítse.

Next

/
Thumbnails
Contents