Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-07 / 237. szám

t SZOLNOK MTCGYFI NÉPLAP 1958. október 7. £L£*th®*í ^WMP\§ W W Guinea és Franciaország gyarmati politikája Franciaország történelmének utolsó tizenkét esztendeje ama kísérletek csődjének története, hogy Franciaország és a gyar­mati népek kapcsolatait erőszak­kal tartsák fenn. Erőpróbák so­rozata ez a vietnami háborútól az algériai háborúig. A francia burzsoázia, amely a világ máso­dik legnagyobb gyarmati biro­dalmának ura volt, nem tudott és mindinkább nem tud mene­külni a mélyreható mozgalom elől, amely Ázsia és Afrika né­peit a szabadsághoz, a független nemzeti élethez vezeti. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára,, egyik legutóbbi cikkében emlé­keztetett arra, hogy a Francia Kommunista Párt a háború után kifejtette azokat az elgondoláso­kat, amelyek alapján meg lehe­tett volna teremteni az Igazi francia uniót. Az az unió egyen­lő jogokkal rendelkező népeket tömörítet volna, biztosította vol­na a kölcsönös érdekek tisztelet­ben tartását és a barátságok De mások, sajnos, a francia unió fogalmáin csupán a régi, a ki­zsákmányoláson alapuló gyar­mati politika folytatását értet­ték. A francia kommunisták fi­gyelmeztettek arra a veszélyre, hogy De Gaulle személyi és ka­tonai diktatúrája az algériai háború továbbfolytatásába és fasizmusba torkollik. Miért fogadtak el de Gaulle alkotmányát y A De Gaulle-íéle alkotmány nagy számarányban történt elfo­gadása kétségtelenül jelentős mértékben tulajdonítható an­nak, hogy a jelenlegi francia kormányzat egész államap­parátusa és a jobboldali sajtó, zsarolással és fenyegetéssel csi­karta ki azt. Zsaroltak a polgár- háborúval való fenyegetéssel, zsaroltak a gyarmatokon a füg­getlenség esetleges elnyerését követő gazdasági megtorlások­kal. De ez nem magyaráz meg mindent. A De Gaulle-féle alkotmány elfogadásához hozzájárult ter­mészetesen az a csalódottság, amelyet a megelőzd kormányok tehetetlensége az ország lakos­ságában keltett. Ugyanígy nem lehet lebecsülni azt • a tényezőt sem, hogy De Gaullenak még mindig van némi tekintélye bi­zonyos kispolgári körökben. Azonban nem utolsó sorban a baloldal megosztottsága veze­tett az új alkotmány elfogadásá­hoz. A szavazás eredményeiről a francia jobboldali lapok a leg­különbözőbb formákban és a leghangzatosabban , számolnak be. Ugyanakkor arról, hogy Guinea népe nem ült fel az alta­tásoknak és nem ijedt , meg a zsarolástól, hanem elsöprő len­dülettél és példátlan arányban nemet mondott De Gaulle-naik, igen keveset vagy egyáltalában nem szsólanak. Uj köztársaság születik Guineában győzedelmeskedett a nép igazi akarata, amelynek már augusztusban Se-kou Toure guineai miniszterelnök, az af­rikai demokratikus tömörülés vezetője e szavakban adott ki­fejezést: „Tekintettel a gyarma­tosítás felszámolásában világ­szerte elért eredményekre, nyo­matékosam kijelentjük, hogy ka­tonai erővel főbbé nem lehet megőrizni a francia anyaország érdekeit és tekintélyét.” Mint­hogy Guinea lakossága szinte egyemberként követelte a fran­cia elnyomás felszámolását, az alkotmány értelmében jogot nyert arra. hogy függetlenítse magát Franciaországtól. Mint ismeretes, 68 esztendei francia megszállás után kikiáltották az új Guineái Köztársaságot. Guinea eddig Francia-Nyugat- Afriika része volt, mint „tenge­rentúli terület’’. Francia-Nyu- gat-Afrika nyolc területből ál­lott, élén egy-egy kormányzóval. Ezek a területek Mauritania, Szenegál, Framcia-Szudán, Fran- cia-Guinea, Elefántcsontpart, Felső-Volta. Dahmey és Nigéria. Francia-Guinea a tengerparton terül el a Portugál-Gukiea és Sierra Leone angol gyarmat kö­zött. A most függetlenné váló ország területe 245 857 négyzet­kilométer és lakossága 1957-ben 2 492 000 volt. Fővárosa Conakry 38 és félezer lakossal. Guinea gazdag ország, rizsiben, kókuszdióban, banánban, kávé­ban, állatállományban. Gazda­gok aranylelőhelyei, gyémánt- és bauxitbányái. Évek óta foly­tatják a vasérc kitermelésé1. Ép­pen ennek a bőségnek következ­tében a francia kormányzat fe­nyegetései. gazdasági nyomása nem érződik úgy, ahogyan azt eltervezték. Franciaországnak érdeke a baráti kapcsolatok fenn­tartása a függetlenné váló Gui­neával többek között azért, mert nem mondhat le a guineai nyers­anyagokról és az országgal foly­tatott kereskedelemről, akkor, amikor Guinea jó piacnak bizo­nyul. Az új alkotmányozó nemzet- gyűlés ülésén mindezek figye­lembevételével mondotta a mi­niszterelnök, hogy a Guineai K"-társaság keresni fogja a szö­vetséget. Franciaországgal, amint ezt az új francia alkotmány le­hetővé teszi. De hozzáteszi azt is, hogy „Guinea függetlenség? csak állomás egy hatalmas afri­kai állam megteremtése felé ve­zető úton”. Az új állam végleges státusá­nak megállapítása — és ezt is meg kell említeni — nem megy végbe teljesen automatikusan, hiszen megannyi jele van an­nak, hogy a francia kormányzat csak. látszatfüggetlenség meg­adására törekszik és a francia nacionalisták, ameddig csak számukra lehetséges, katonáikat és szakembereiket Guinea terü­letén hagyva, oda akarják lán­colni Guineát a gyarmattartó hatalomhozj Egyáltalán nem véletlen, hogy az új államot elsőkén; a független Ghana ismerte el ég a ghanai kormányzat hangoztatta, hogy diplomáciai kapcsolatot kí­ván létesíteni a Guineai Köz­társasággal lj-957 március elején hullottak le az imperializmus és a gyarmatosítás bilincsei, ame­lyek Ghánát Nagy-Britanniához láncolták. Uj kapcsolatokra lép­tek a nemzetiközösséggel ég e kapcsolatoknak alapja a teljes egyenlőség. Ghana népe testvér­ként üdvözli Guinea népét füg­getlensége elnyerésének napjai­ban. Hír érkezett arról is, hogy az új államot Ghana miniszter­elnökén kívül Libéria elnöke, Togoföld és Dahome miniszter elnöke üdvözölte. Apathi, a dahomeí. gyarmati kormány ^elnöke különben októ­ber 14-ére Dahome fővárosába összehívta FYamcia-Nvugat-Afri ka, és Francia-Egyenlítői-Afrika gyarmati kormányainak elnö­keit, hogy tárgyalják meg kö­zösen, milyen magatartást tanú­sítsanak az új francia alkotmány azon szakaszát illetően, amely megadja a választás jogát az egyes gyarmati területeknek to­vábbi jogállásukat illetően. Apa­thi hangsúlyozta, nyugtalanítja, hogy Guinea kiválását francia részről ellenséges hangú meg­nyilatkozások kísérték. Az ilyen francia hivatalos .állásfoglalások kevés jót 'jósolnak, arra, hogy a gyarmati területeknek, amelyek most a közösség tagjaivá válnak módjukban . lesz az 'alkotmány­ban lefektetett elvek alapján ké­sőbb a függetlenséget választani. ■ Azok a tengerentúli területek; amelyeken a megfélemlítés esz­közeivel még sikerült az igent kicsikarni, a jövőben Be Gaulle­nak feltétlenül nemet mondanak majd és kivívják függetlenségit két. Dahome elnökének a követ­kező szaval: „együtt haladunk ha különböző' utakon is, az afri kai. egység közelgő megvalósitása felé“ arra mutatnak, hogy Afri­ka népei az imperializmus ellen harcban közös nyelven beszél­nek. A választás a Hazafias Népfront erőpróbája lesz Egy párt tagsága, vagy akár egy osztály sem tudhatná egyedül más osztályok, osztályrétegek se­gítsége, támogatása nélkül fel­építeni a szocializmust. A mun­kásság, a parasztság, az értelmi­ség és a városi kispolgárság munkája is kell ahhoz, hogy mi­nél előbb megépüljön az új tár­sadalmi rend. Ahhoz, hogy egyetértésben építhessenek, sok vitás kérdési kell ezeknek az osztályoknak egymás között tisz­tázni. Nagyon fontos, úgy jussa­nak egyetértésre, hogy az minél kevesebb feleselges vívódást okozzon akár egyik, akár a má­sik félnek, hisz rengeteg nagy fontos dolog van, amiről felesle­ges vitatkozásokra, tépelődések- re nem,szabad elvonni az erő­ket. Ennek az egyetértésnek megteremtésében nagyon sokat tehet és tesz is a Hazafias Nép front. Különösen az utóbbi, az ellenforradalom utáni években növekedett meg a mozgalom je­lentősége, A nyílt, őszinte viták ra mind többen és többen jönnek el a népfront hívására. Az em­berek azt szeretik, ha, egyenran­gú félként vitatkoznak, tanács­koznak velük, ha a másik fél is ismeri és figyelembe veszi az életvalóságot. És ezt ma bátran mondhatjuk, hogy megvan. A népfrontban a párt, a kom munisták szava érvényesül, de ezekben a szavakban most már nyoma sincs a néhány évvel ez­előtti kioktató, parancsoló mód­nak. A meggyőző szó, a türelem a nép gondolatainak ismerete és elemzése, ez most a fő módszer, s ezt törekszünk napról napra —:------------­jo bban érvényre juttatni. Ezért van az, hogy különösebb unszo­lás nélkül jönnek és beszélnek az emberek, a pártonkívüliek érdeklődnek a politikai kérdések, célkitűzések iránt, s ki-ki lehe­tőségeihez mérten részese a szó és tett egysége megteremtésének. Mindez arra vezethető vissza, hogy a Hazafias Népfront nem kertel, hanem közérthetően ki­mondja: Nem valami pártonkí- viili pártról, vagy egyéb agya­fúrt dologról van szó, hanem ról; aki a dolgozó nép hatalmá­nak kérdésében nem ingadozik, aki vállalja a szocializmus építé­sét, a béke védelmét, aki elfo­gadja a párt útmutatásait,az áll­jon a zászlaja alá, hogy késede­lem nélkül, minél többet, mivé maradandóbbat alkossunk. A szervezetileg megerősödött politikailag felnövekedett név front mozgalomnak a most kö­vetkező választás az utóbbi idők egyik nagy erőpróbája lesz, Nem csak azért, mert szavazatot km a néptől. A szava::at\a i3 szüksé van, de a magyar nép most jn nőjének politikájára is szavaz politika világos, őszinte, s hogi a nép teljes erejével támogam fogja, arra előzetes bizonysága az eddig lezajlott jelölőgyűlések és áltálában a vezetés eddic következetessége, nyíltsága, választás, s a választás nini idők azt is jelentik majd a Ha zafias Népfront számára, hogi bizalomból táplálkozva mén szí lesebb rétegeket ösztönözzön szocializmus építésére, hogy min den alkotó, haladó erőt összefog jón a szocializmus építése ute mének gyorsításához. Szabó Fjtvin válogatott írásai A marxizmus és a könyvtár­ügy nagy magyar tudósának em­lékét nem ünnepelhetjük mél­tóbban, mint a Kossuth Könyv­kiadó' gyönyörű' kötetével. A kö­tet Szabó Ervin, halálának 40. évfordulójára jelent meg és ma­gába foglalja rövid, de tartal­mas életének legjellemzőbb és legmaradandóbb munkáit. A kötet időrendi sorrendben ismer­teti a megjelent filozófiai mun­kákat, harcos agitatív cikkeket és történelmi dolgozatokat. Harcos, vitázó cikkei, az oppor­tunizmus. a megalkuvást ostoro­zó cikkei ma is figyelemre mél­tóak, igen sokat tanulhatna, belőlük. Bepillantást nyerh« tünk filozófiai munkásságáb amellyel Marx és Engels tana igyekezett közel hozni a magy< munkásokhoz, a forradaln munkásmozgalomhoz. Minden funkcionáriusnak . munkásmozgalom iránt érdekli dö minden kommunistának i pártonkívülinek egyaránt has: nos és érdekes időtöltés le Szabó Ervin munkásságával te lal kozni. A könyv 40 forintos áron b szerezhető a Kossuth Kiadó szc noki kirendeltségénél, Kossu Lajos tér 2. SZOLNOKON, a Mártírok út ján loveskocsik, teherautók ad ják egymásnak a helyet így es tefelé. A helybeli Tisza Anta Tsz, a Guikorgyári Célgazdaság az Alcsiszigeti Állami Gazdasáj és a megye 70 tejcsarnoka küld a tejet feldolgozásira. Nagy Sán dór bácsi — a kapus — sürög forog legtöbbet, az 6 engedély« nélkül senki se be, se ki nen mehet. Hát én az ifjúsági export bri­gádot keresem. — Majd Varga elvtárs eliga zítja. Varga Mihály, a KISZ-tifkáj ennek a műszaknak a műveze­tője is. Vele baktatunk le a vaj­műhelybe, a nyolc-tagú KIS2 brigád' munkahelyére. Kocsi« Sándor, Korvalics Júlia, Lukács Gyuláné. Kiss Elemér, Csík László és a többiek dolgoznak itt. Jelenleg ugyan Farkas Má­ria és Tassi Ferenc van csak benn. Az 5-ezer literes köpülől mossák ki még, s aztán ők is mennek haza. Már aki, Marikát a Nemzeti­ben várják például, lévén szom­bat este. — Biztos sok a prémium a tú}feli«=sítésért, azért mulatnak ilyen könnyen = tréfálkozom, FIATALOK „TEJBEN-FAJ 1$AN“ Előkerülnek a fizetési cédu­■ Iák. Tassi Ferenc 1200-at kapott • a múlt hónapban. A prémium 1 102 forint egységesen minden , brigádtagnak. ! A BRIGÁD? i 1957-ben alakult meg négy fő­- vei. 1958 második negyedévében ■ másodikok lettek a megyei ver- ‘ semyben. Százhuszonöt százalé- i kos vállalást írtak a versenylap­ra, s száaharmincegyet teljesítet­• tek. Negyvenhété ezer forint többletjövedelemhez juttatták a • vállalatot. Négyszáz forint jutal­mat ők kaptak a Megyei KISZ Bizottságtól. Nem sok, termé­- szetesen itt inkább a helyezés­• ről, mint a pénzről volt szó. S mennyiben múlik rajtuk, az ■ ifjúsági brigádon az exportterv- túltel jesítése? Következő a mun­kafolyamat: vezetéken érkezik a pasztőrözött tejszín. Ha a veze­téket nem tartják tisztán, nem mossák állandóan szódával, tönkremegy a tejszín, lőttek az export-minőségnek. Az érlelő tankokból a köpülőbe eresztik a tejfelt. Addig forgatják az 5 ezer literes hatalmas köpülő alkot­mányt, míg búzaszem, vagy leg­alább köles nagyságúra nem csa­pódik ki a vaj. Az író l°er°s7tés, a vajmosás, az ízesítő aroma- adagolása nagy lelkiisemerete t séget kíván, ettől függ a v í tisztasága, íze. A Német Demo 1 ratikus Köztársaságnak csal kiváló minőségű vajat csőm goihatnak az 50 kilogramm ■ hordókba. 1 Vagyis rajtuk múlik, menr az exportáru. Az üzemvezetés elégedett velük. Napi 14 máz; ' termelnek exportra, s 4—5 m ’ zsa belkereskedélni vajat kés • tenek. ' A brigádban négy KISZ-t . van, az ötödik lesz Farkas Ma ‘ ka. Most kérte felvételét KISZ szervezet foglalkozik brigáddal, legfőbb gondját , képezi. A legutóbbi KISZ U ; gyűlésen is közösen határozt meg, mi legyen a további tec dőjük. Ez a taggyűlés szakn ' oktatással is felért. A KISZ t kár tejipari szakember, sol tud segíteni, ötletes tanác: vannak. SOKKAL TÖBB nevezetes« ge nincs is az ifi-brigádn; Nem is akarok hősöket faras belőlük. Kötelességüket telje tik csupán, amikor becsület! szívvel, lélekkel dolgozn mindahányan. «= börzék —-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents