Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-04 / 235. szám

«WJLNOK SSEGTra V&XA9 W98 'Mumxg 4 Esztergomi hajókirándulás A tábori ébresztő után jóked­vűen, dalolva indultunk a hajó­állomáshoz, ahonnan Esztergom­ba utaztunk.- Hajóraszállás után két óra hosszáig gyönyörködtünk a szebbnél-szebb Duna környéki tájakban. Sokáig szemléltük Szentendre kies szigetét. Végre elértünk Esztergomba, kirándu­lásunk céljához, Rengeteg látni­való van itt. Csodálatosan szép a Bazilika, de rendkívül érdekes látványt nyújtottak az ásatások­ból most előkerült árpádkori épületromok. Hosszasan elnézegettük veze­tőnk magyarázata mellett az ősi cseh és török eredetű építmé­nyeket is. valamint a várost- romhoz valamikor használt --------------­ór iási méretű 25 kg-os ágyú­golyó gömböket. Sajnos olyan gyorsan eltelt az idő és indul­nunk kellett vissza a táborba. Meglepetés várt odahaza ben­nünket. Előőrsünk jelentette, hogy hazamennünk nem lehet, a tábort az ellenség elfoglalta. Erre támadást kezdtünk tábo­runk visszaszerzéséért. Hama­rosan sikerült is ez pékünk, mert. csupán a látogató szülök tréfáltak meg bennünket a megszállással. .': Régen elmúlt már mindez.. ? de ha összejövünk nyári tábo­rozok; örömmel idézzük vissza e kedves emlékéket. Márton Zsuzsanna őrsvezető Tiszabő Számháború a kiserdőben Szombaton délelőtt végire Elvira pajtás, rajvezetönk közölte velünk, hogy délután számháborúval egybekötött kirándulásra megyünk a kiserdőbe. Lázas buzgalommal készültünk fel erre a kirándulásra. Délután három órakor gyülekeztünk a Tisza-híd- nál. A hídon átkelve leértünk a Kiserdőbe. Kellemes őszies idő volt Bordó es rozsdavörös színben pompáztak a fák. A levegőben kósza ökörnyálak szálldogáltak. Hangos jókedvvel szaladtunk előre a recsegő avaron. Csakhamar megalakult a két csoport a Vörösek és kékek. Amikor elhangzott a két hosszú sípjel lehasal­tunk védőkörletünk bokrai és fái közé. Rövidesen megpillantot­tuk a felénk közelgő ellenség támadó vonalát. Szapora kiáltások hangzottak a levegőben, kemény és elszánt volt a küzdelem. Úgy röpködtek o számok körzetünkben, mint a megbolygatott méh­raj- De végül a támadók, akik többségben voltak, megnyerték a csatát. Nem akartunk beletörődni, de a másik csata már a mi javunkra végződött — megszereztük a zászlót a vörösektől. A nap már lebukott a látóhatáron, mikor elindultunk haza­felé. Hűvös alkonyt szellő suhogott már a fák között, mi pedig a kellemes nap sok. szép emlékével folytattuk htunkat otthonunkba. Katona Judit csapatgyClés a. Vámos Ilona úttörőcsapatnál Pajtások zsibongásától hangos a terem. De mái el is halkul a beszélgetés zaja, mert megérke­zett Kalocsai Elvira csapatveze­tő pajtás. Miután fogadta a je­lentést, elmondotta nagyvona­lakban az 1958/1059. év munka­tervét. Majd rátért a legsürgő­sebb feladatra, a most megala­kult leánycsapat néwálasztási ügyére, mivel eddig iskolánk­ban vegyes csapat volt; Javasolta, hogy csapatunk a munkásmozgalom kiemelkedő példaképei közül válassza meg névadóját. A maga részéről Martos Flórát ajánlotta, aki a Vörös Segély egyik mozgató lel­ke volt. Ezután ismertette egy másik kommunista mártír: Vá­mos Hona életét, aki az illegá­lis mozgalomban vállalt fiatalon önfeláldozó feladatokat. Amikor csapatvezetőnk befejezte ismer­tetését, sokáig megilletődött csendben, szinte magában la­tolgatta mindenki, melyik le­gyen hát csapatunk névadója; Végül a csapatvezető feltett kérdésére szinte egyöntetűen ha­tározott a csapat: Vámos Ilona elvtársnő legven áttörő életünk mintaképe, csapatunk névadója. A továbbiakban a rajok és őr­sök szervezeti felépítésével fog­lalkoztunk. A csapatgyülés ünnepélyessé­gét fokozta az a körülmény is, hogy a Damjanich Rádió egyik munkatársa magnetofon-riportot ! készített róla, melyet a csapat­gyűlés befejezése után vissza­pergetett és meghallgathattuk a csapatgyűlés lefolyását. Kiss Gabriella, Bogyó Katalin úttörő tudósítók. Cörd a fejed, érdemes l. RIMES TALÁNYOK Hangja csúnya, ám a farkán kék-zöld csillog tarlM-barkán. Mi az? Farka hosszú, tolta díszes Vadásszák, mert húsa ízes. Mi az? Hogy a veszélyt ne is lássa, Fejét homok közé ássa. Mi az? Ez a madár arról híres, Nagyon pici, nagyon színes. Mi az? Nyelve van, de nem beszél. Karja van, de nem henyél örök táncát íe-föl járja, Az igazságot megtalálja. Mi az? II. MŰVELTSÉGI TOTO 1. Milyen nemzetiségű Verne Gyula? francia — holland. 2. Ki hajózta körül elsőnek Afrikát? Colombus —Vas- co-de Gama. Heti rejtvényeinket összeállí­tották: Csirke András jászberé­nyi, Lazányi István és Keskeny Sándor szolnoki pajtások. A megfejtéseket úgy adjátok pos­tára, hogy azok október 9-ig megérkezzenek szerkesztősé­günk címére: Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége, Úttörők Fóruma. Szolnok. Afúltheti rejtvényeink megfejtése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. Hét: hat lány és egy fiú, 2. O betű, 3. puskagolyó. II. MŰVELTSÉGI TOTO 1, 2, x, 2, I, III. SZŐREJTVÉNYEK: 1. Hull a levél a fáról. 2. Hogy tetszett a mezőgazda- sági Kiállítás? 3. Okosan oszd be az idődet. HELYESEN FEJTETTÉK MEG: SZOLNOKRÓL: Bádonyi Má­ria, Pajzs út, Nagy András Űj- szanda 200, Dobos Rozália, Alcsi 6/25. MEZŐTŐRRŐL: Lénárt Er­zsébet Ujv., X. út 51., Fazekas Eszter. Malinovszki út 176/6. Brózik Irén, Vásár út 25. ŰJ­SZASZRQL: Bene Jolán, Tápió- györgyei út 10., Bakó Erzsébet, Jókai út 24., Czapkó Anna 1. sz. őrház, Lugosi Margit Vásár u. 8. KENGYELRŐL: Gulyás Erzsé­bet, Bajcsy Zs. út Újtelep, Bek- ker Ilona, Kossuth u. KARCAG­RÓL: Lajtos Mária, Attila u. 41. TŰRKEYÉRÖL: Lisznyai Erzsé­bet, Sallai Imre u. 11. JÁSZBE­RÉNYBŐL: Csirke András, Hattyú u. 10. TISZADERZSRÖL: Kun Julianna, Május 1. u. 1: KUNCSORBÄR0L: D. Acs Mar­git, Dózsa Gy. út 10. TÖRÖK- SZENTMIKLÖSRÓL: Balogh Gizella, Kossuth u. 141. KISÜJ- SZALLASRÓL: Baranya Ilona, Thököly út 11. sz.- JUTALMAT KAP: D. Acs Mar­git, Kuni-sorba, Dózsa Gy. űt 10. Amikor mootudtak, boov leomboto* AétutA* - csapat b megy kirándulni a Fenyócshez és kint történik az éjszakázás sátorban, végtelen izgalom fogott el bennünket Alig tudtun másra gondolni, mint erre a kirándulásra. Három őrssel indul tunk el a kitűzött napon gyalogosan, hátizsákkal, háromszemt lyes sátrakkal. Bár hosszú volt az út fel sem vettük, jókat szil pantva az üde levegőből szaporán igyekeztünk a célhoz. Rögtö tábort vertünk a megérkezés után, majd nekiláttunk a vacsorc nak. Bizony végtelen jól esett a pompás sültszalonna. Jókedvűn egyre emelkedett csak úgy visszhangzott az erdő kacagásunktó Sokáig elidőztünk, tréfálkoztunk a tűz mellett a legjobb hangi latban. Az állami szőlészet (egy kocsi friss szalma) jóval iából pompás ágyat vetettünk a sátorban és gyorsan elszende redtünk. Alig pihentünk le máris riadó vert fel mély álomba bennünket Ég az erdőszél... kiáltozták körös-körül. Erre ki csaj kával, ki pohárral, ki meg a bakancsa talpával r— oltáshoz kéz dett. Meg is lett a lelkesedés eredménye, a kezdődő tűz szeren­csére csak pár négyzetméternyi füvet perzselt le —• más kárt nem tudott tenni Folytattuk az alvást és reggel jól esett derékig mosakodni a friss vízben. Mindenkinek ízlett a kondérban főtt tea és nagy futballozás után a magunk főzte paprikáskrumpli kolbásszal. — Ebéd után a komoly rész következett: a próbázás. Már játékra alig futotta az idő, olyan hirtelen elszaladt a nap... De a sok szép emlék, m.ely azt a kalandos, de rövid táboro­zást kíséri sokáig megmarad emlékezetünkben. Szabó György őrsvezető Jászberény 1575. sz. Kossuth L. úttörőcsapat. littőrő poéták A művész ec setie Fehér hattyú száll Ecsetje nyomán, S csalogány dalol A nyárfák alóL Zöld lepke libben És a kék vízben, — Nézd csak! — tovaszáll a szép hattyúpár... Balázs Éva Szolnok. Sztiva-lőzés Elmúlt a nyár, itt az ősz, Édesanya lekvárt főz, Nagy üst alatt láng lobog, Benne szilva fő, rotyog. Fő a finom csemege, Száll a pára felfele. Édesanya kavarja, Kozmás ne legyen alja. Csirke András Jászberény. Vasárnapi próbatúrán SZOKÁSOS VASÁRNAPI sétámat végez­tem a Tisza, a Millértorkolat táján. Régi kedves ismerősömmel találkoztam, aki kerékpárján gá­zolt át a nemkönnyű terepen. Régen ismerem mint a gyermekek, az úttörők szív-lélek barátját, aki pihenő idejét nem sajnálja, csak közöttük ér­zi jól magát. Tudtam, hogy most újból valami úttörőrendezvényen töri a fejét. Kis idő múlva a hullámzó terepet elöntötte az úttörőnyakkendős had. Vidám énekük, kaca­juk töltötte, meg az egész tájat. Rendületlenül gázoltak céljuk felé. Kérdéseimre boldogan szá­moltak be a mai napi célkitűzésekről. Sok re­ménnyel, jó érzéssel követtem titkon őket, mert kíváncsi voltam, hogy mivel lehet így lelkesíte­ni a gyerekeket és hogyan lehet irányítani aránylag ilyen kevés nevelővel 160 gyermeket? A kiszemelt terepre való megérkezés után rövid pihenő alatt előkerült a gondosan előké­szített reggeli, jóízűen fogyasztották el a pajtá­sok. Ezután mintafegyelmű sorakozó, rövid megbeszélés. Percek múlva egymásután gom­bamódjára nőnek, szaporodnak a kétszemélyes kis sátrak. Lakói boldogan mutatják vezetőik­nek. akik meggyőződnek arról, hogy a túrához való sikeres, kitartó felvonulás után járó pont­számok mellett kioszthatják a sátorverés meg­állapított pontszámait is, a pajtások nagyon szép munkát végeztek. AZ ÖRA MUTATÓJA még alig jár fél tíz felé, az őrsök az őrsvezetők vezetésével már az akadályverseny próbaállomásai felé, a nap leg­izgalmasabb eseményeinek helyei felé sorakoz­tak. A próbaállomásokon a nevelők és az első kerület KISZ szervezetének tagjai próbáztatták a pajtásokat. Fél kettő órakor népes lett a sátrak kör­nyéke. Megkezdődik a nap nagy élménye, a tűzhelykészítés és a főzés. A fürge kezek mun­kája nyomán egymásután lobbannak fel a tűz­helyek füzei, egymásután kerül a tűzre a pap­rikáskrumpli, közben vidám ének, nevetés töl­ti mg az egész tisztást. Az egyik őrsnél B oda Misi még szakácskötényt is ölt, serényen for­golódik óriási fakanalával a kicsiny tűzhely és bogrács körül. A jó szakácspróba eredményét ízlelgetik a próbáztatok és a próbázák egyaránt. EBÉD UTÁN A TÁBOR egyik része eltű­nik a terepről. Az egyik pajtás viszi az egyik, rajzászlót, ők adják a számháború zászlóvédői­nek táborát. A támadók még semmit sem sej­tenek. Tíz perc múlva éles sípszó jelzi a sora­kozó parancsát Eligazítás, megbeszélés, a tá­madó tábor felvonulása. Titokban nem lehet dolgozni, mert nagyon sok érdeklődő szülő nyo­mon kiséri mind a támadókat, mind a védőket, akik még sohasem láttak számháborút. A paj­tások vezetése is megnehezült, hiszen sok szü­lő is elfelejtette semlegességét és aktivan szólt bele a „hadműveletekbe." A „hord terep” igen nehéz. Régi bombatölcsérek, bokrok és erdők te­szik nagyon nehézzé. A támadókat és a védő­ket alig lehet szemmel kísérni. öt óra. Táborbontás! A bontási munka meggyorsul, mert a tréfa kedvéért az egyik ve­zető a sátortábor tartózsinórjait vagdossa el. A sátor lakói ijedten bújnak elő a lerogyott sá- torlapok közül, pedig milyen jó lett volna még pihenni a csinos kis sátraik alatti- AZ ÖSSZECSOMAGOLÁS megtörtént — Sorakozó után rövid megbeszélés, értékelés és hazaindulás. Hosszú sorokban megindul a csa­pat és a látogató szülők hatalmas tábora haza­felé. A megbeszélés, a nap élményeinek hangos elbeszélése még az iskola kapujában is folyik. Mindenki megelégedett, senki nem sajnálja, hogy eljött a csapatnak erre a fontos rendezvé­nyére. Elhatározások születnek az úttörőmun­kákra vonatkozóan gyermekekben, nevelőkben és szülőkben egyaránt. LENCSE JENŐ' szervező testületi elnök Szolnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents