Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október 28. Készülnek az új gazdasági évre Az új gazdasási évben készül el a 64 férőhelyes Istálló, tetején 25 vagonos magtárral, benne vízvezetékkel, villannyal, takar­mánykeverővel. Imre Balázs, a szolnoki Szabadság Tsz gazdája, a törzsbaromfi állomány gondozója, készséggel clújságolja mindenkinek, hogy ebből az állományból jövőre még több lesz. hold­TAKAROS, TISZTA HÁZ­BAN laJki'k Nagy Rókus a tó­szegi faluszélen. Köznapokon ritkán frissen-borotvált a pa­rasztember — Nagy gazda élet" korára fehér borostája enged következtetni. Csak az; fiatalos mozgását látva senki sem hin­né, hogy nagyobbik fia har­mincéves elmúlt. Tanárember Vezsenyen, a szomszéd község­ben. A kisebbik otthon segít szüleinek. Hány holdas gazda Nagy Rókus? ..: A telekkönyv szerint 8,5 holdat bír, ebből azonban csak öt a szántó. Kér­dem a gazdát: mily eg volt a termés? —> A cukorrépa gyenge — 80 mázsa, elvitte az idő, — felel. — A kukorica 25 mázsa körül; igaz, négyszer megkapáltuk. — Ügy látom, meglesz a jószág­nak való. Morzsolgatás közben össze­számoljuk, mennyit hozott az öt hold szántó három ember egy évi munkájának eredmé­nyeként. Nagy Rókus is, asszo" nya is erősen bizonygatja: ti" zenötezer forintnál nem többet. S ha ezt csak úgy „magától” hozta volna — még hagyjon..: De nem úgy adta. Két tehén, egy borjú, tizenhárom malac sok munkát ad. Szórakozásra alig jut idő. Az asszony nyáron rokonaival volt egyszer szín­házban; a gazda több mint két éve nem. Mozi? Olvasás? — Munka, •— kacsint Nagy Rókus. — Az inkább... — for­gatja szaporán a csövet. — Ez a parasztember sorsa . .. * JÖKARÜ LEGÉNV ELHA- J1THATNA a Nagy-portáról Ba­jári Károlyéig; oly közeli szom­széd a kettő. A gazda az udva­ron tesz-vesz, fia segíti. Ügy látszik, éppen a malacok érde­kében fáradoznak. Nyolc közül ötre szerződést kötött Bajári Károly; azokon és a jószeren- csén múlik immár, milyen lesz a kis család számára az eszten­dő... Máson sem; a szorgalom körül nincs hiba a Bajári-por- tán. — Hogy mit hozott eddig az év? — töpreng a gazda. — Nem sokat. Kifizettük az adót, úgy­hold­hold ahogy megéltünk. Dolgos gye­rek a fiam: nyáron velem dol­gozott, most ősszel idénymun­kás lett a Cukorgyárban. Igen kell a pénz; tatarozni kellene a házat; sertésólat is kellene épí­tenünk. Bizony kellene. A malacok közös istállóban vannak a két tehénnel, egy borjúval. Az egyik tehén nemcsak tejet ád — iga­erőt is. Persze, a tej rovására... Lóvásárlásra nem telik a 10 hold szántó, két hold legelő hozamá­ból. Bajári Károly egészsége sem a legjobb; szívével betegeskedik. Mozit, színházat nem látogat a család. A fiatal Bajárit sem igen látják a falubeliek a lán­cos összejöveteleken, bálon. Rá­dió? ... Nem, az sincs; pedig a Bajári-gyerek konyit hozzá egy keveset. Megtanulta a honvéd­ségnél. — Tizenkét-tizenhárom órát dolgozunk téli időben — mondja a gazda. — Azt, hogy a nagy do­logidőben mennyit, nem tudom. Nem ér rá a parasztember arra, hogy munkaidejét számolgassa. Annyi — amennyi ... * NAGY HOKISNAK ÉS ISA JAKI KAROLYNAK — nem kü­lönben családjuknak — sok munka, kevés szórakozás, kevés művelődés az élete. Vajon min­den gazda így él Tószegen?... Baj áriék szerint nem — például az Alkotmány Tsz tagjai sem. A közös gazdaság életéről elég so­kat tud a gazda, de a birtokot még nem látta: Egyszerűen azért nem, mert — nem hívták meg látogatóba... Kas Sándor harminckét éves szövetkezeti gazda annak idején 5 holddal lépett az Alkotmány Tsz-be, hol íogatos lett. Meg- bánta-e elhatározását, vagy sera: ezt nem tudom, nem kérdez­tem... Mindössze annyit tudok X’óla, hogy szépen járatja asszo­nyát. két gyermekét; feleségének egyedüli dolga a ház körüli munka. Azt úgy osztja be, hogy lehetőleg minden filmet meg­nézhessenek a faluban. A Kas­házaspár egyszer-kétszer a szol­noki Szigligeti Színház előadá­sára is belátogatott. A nyári hónapokban sok dol­ga van Kas Sándor fogatosnak; télen alig dolgozik napi hat órá­nál többet. Ünnepeken persze pihen; telepes rádióját hallgat­ja, vagy bemegy asszonyával a faluba... S vajon mennyit keres?. A háztáji hozamán felül ebben az évben 370 munkaegységet szá­molnak el a szorgalmas fogatos­nak, 20 ezer 350 forint értékben. Ennyit hozott számára munkába után a 664 holdas közös gazda­ság, melyből 6,5 jut őrá... * üt hold, tíz hold... Egyiknek a gazdája úgy él, mint a másiké: munkában, dologban. Életmód­jukon nem látszik meg. hogy Bajári Károly kétannyi földön szánt, mint Nagy Rókus. Kas Sándorra még annyi föld sem jut a közösből, mint Bajárj 'gaz­dára — mégis sokkal, összeha­sonlíthatatlanul jobban él. Igaz viszont, hogy az ő hat és fél hold földjét a többi százhatvannal együtt közösen, nagyüzemi mód­szerekkel művelik a tószegi Al­kotmány Tsz tagjai... — borváró — 'T»VyTTYYYYYYYYTTYYYYYYYTYTYTYYTf7YTYYYTTYYTTYYYTTTYTTYYYTTTYTTTT ZÖLDELŐ VETÉSEK A jánoihidai határ most ősz- időben is azt mutatja a szemlé­lőnek, hogy szorgalmasak az ot­tani dolgozó parasztok. Legtöbb egyéni gazda földjén már zöldéi a búza. Mások pedig néhány nap múlva fejezik he a vetést. Dicsé­rendő, ahogyan gondolkodnak. Sokan földterületük 35—40 szá­zalékát kenyérgabonával vetet­ték be. Zrukkó Károlyt János- hidán a legelső gazdának tart­NÉPLAP RIPORTSOROZATA tíeveretUk u ,,kékvér66 A Szabadság Tsz gazdái nemrég fejezték be a 200 köbméteres falközi siló építését. Az előtérben a 14 vagonos csővázas beton- piiléres kuborieagóré, mellette a régi. Szőlősgazdákat érdekli Megyénk területén jobbára csak a kövidinka és a rizling szüretelése van hátra. A Pest— Szolnok megyei Állami Gazda­ság szolnoki pincészete arra ké­zi a termelőket: a mnstátvétel időpontjának megbeszélésére ke­ressek fel az átvevőhelyeket. A pincészet a szerződött must- mennyiséget mindenképpen át­veszi- Átveszi a szabadárut is; a wrbanállás megszüntetése érde­kében a pincészet mintegy hu­Eg osszú évtizedek pereglek le *“ azóta az időből, hogy a bolzák megtelepedtek Magyar- országon. Az első riportban be­mutatott Péter gróf már régen a családi sírboltban nyugszik, örökét talán már másodágon, József vette ál, akinek felesége Pálffy Alice gróf nő volt. Ott béliek a kis tiszamenli faluban, fh'iszakürtön. A birtojc ugyan már öcsök 7 ezer holdnyi volt, de a Lgőg az a régi maradi. Ebben az időben már nem katonáskodtak szonöt tehergépkocsit biztosított,grófi ifjak. József sem. Egyel- közöttiik 10—12 tonnásakat is. men foglalkozása: vigyázni a kék- A Pest—Szolnok megyei Álla-a pár tisztaságára. Ennek aztán mi Pincegazdaság megtette a ^igyekezett eleget tenni. magáét annak érdekében, hogy* * a must átvétele zavartalanul, SS zökkenőmentesen történjék az el-’í ^ elénk kopogtatás a kis sza- következő hetekben. Fontos ésfajtaján. Az első inas kér be- szükséges, hogy a szőlőtermelő V bocsátást. Az ajtón belül a csa- gazdák teljesítsék a pincegazda-,s a vendegek már a feketé- ság dolgozóinak kérését; velük jínéi tartanak. egyetértésben állapítsák meg — Méltóságos gróf úr •— je- szállítás időpontját — ahhoz pe- j lenti az inas — gróf Bolza Péter dig pontosan alkalmazkodjanak, y, úr kíván belépni. 5J* — Ki az az úr? Nem ismerem — veti fel a fejét a ház asszonya. — Mondja meg annak az úr­nak — hallatszik a gróf szava —, hogy fogadónapot minden péntekien a nagy szalonban tar­tunk. Idegenedt, még ha rangja el is kívánná a rendkívüli foga­dást, meghívás nélkül csolz ak­kor {(tgad. a család. Mit lehal az inas? Meghajol és icíhálrál, közli a kint várako­zó úrral, amit utasításba kapott. S az úr? Veszi a kalapját s el­vonul a Stern-uradalom kasté­lyába, ahova évekkel ezelőtt uta­sította a családi tanács, további száműzetésbe. Miért? Erről is néhány szót. Péter külföldi utazásai során megismerkedett egy prágai fiá- keros szemrevaló leányával. Az ismerkedésből szerelem lett. S minden szülői beleegyezés nél­kül eljegyezte, majd elvette fe­leségül. —Ez felháborító — *zörnyű­ják. Hosszú évek szorgalmával vívta Iá az elismerést Zrukko Károly vetése is zöldéi, föld­területének 35 százalékán — holdon — vetett búzát Nemcsak 5, hanem mások is ■ nagyon helyesen — szemmel tartják a népgazdaság érdekeit. Sülyi Pál, Kovács János és még számosán úgy vetettek, hogy abból a termésből a munkásak­nak Is jusson kenyér. ködöU akikor a méltóságos asz- szony. Egy Bolza, aki olyan csa­ládba házasodik, amelyik még egy rongyos bárói címet sem mondhat magáénak. Fiakeros lamy. Ebbe bele lehet örülni. Hova tette az eszét, fiatalúr? — korholta az ifjú grófot. Majd ar­cára hideg gőg ült: —. Gróf úr, intézkedjen! Családunk megszé­gyenítőjével nem maradok eav fedél alatt. S a gróf úr intézkedett, össze­hívta a családot s nyilvánosan kitagadta Pétert. Erről tájékoz­tatta a családhoz közelálló körö­ket is. A család becsületén és a grófi címen esett csorba tehát rész­ben kiköszörülődölt. De csak részben, mert az egészséges em­berek házasságából általában utódok születnek, Péter és neje pedig jó egészségnek 'örvendett, így nem csoda, ha néhány év múltán három gyermek született házasságukból. Póri porontyok! Nem engedhetjük őket a családi tűzhelyhez — ez volt a kialakult vélemény. Ám a sors útjai kiszámíthatat­lanok. Péter, miért, miért nem, meghalt. Árváival pedig törődni kellett valakinek. S József gróf szíve megesett rajtuk. Amellett, hogy a kitagadást fenntartotta, a gyerekeket odavitte Kürtre. De csak Kürtre és vem a kas-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents