Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

*

SZOLNOK MW5YBI NÄPLAP

1*38. ofctetocT 26.

Egy pártrendszer és demokrácia

A a elmúlt évtfctoai. ktüőnösen lö56-ban, de elvétve

még ma is haliam olyan véleményt, hogy nálunk nincs „iSKJzi demokrácia”, mert egypártrend- szer van, nem engedjük meg a pártok versenyét, nem hagyjuk szóhoz jutni azokat, akik nem mindig értenek velünk egyet. Még egyes jóhiszemű emberek is úgy érvelnek, hogy szükség lenne ellenzéki pártokra, amelyek bírálnák a mi fogyatékosságainkat. Hivatkoznak arra is, hogy a többpártrendszer követelése nem feltétlenül ellenforradalmi jelszó, hiszen Kínában, Lengyel- országban többpártrendszer van, mégis a szocializmust építik.

Való igaz, hogy eme országokban többpártrendszer léte mellett építik a szocializmust. A nyugati tőkés országokban meg éppenséggel nagy a választék a különböző pártokban. A tőkések számára ez érthető, mert nagy előnye van annak, ha a parlamentben több párt is van, hiszen jóval nagyobb a lehetőség a manőverezésre, Ha a burzsoázia egyik vagy másik pártjából a megtévesztett tömegek kiábrándulnak, megpróbálkoznak a másik párttal. Az Egyesült Államokban két burzsoá párt felváltva kormányoz, Angliában a konzervatívok és a munkáspárt mint a stafétabotot, egymásnak adogatja a kormányrudat. De Tűit változtat az az amerikai kapitalista rendszer lényegén, hogy a republikánusok, vagy a demokraták kormányoznak. Bármelyik burzsoá párt is van hatalmon, a trösztvezérek, az olaj- királyok, hadianyaggyárosok profitja állandóan gyarapodik, a dolgozó tömegek helyzete pedig egyre elviselhetetlenebbé válik.

Többpártrendszer volt nálunk a Horthy-rendszer Idején. Mindenki „szabadon” választhatott magának pártot (mármint búr-, zsoá pártot), nagy volt hát a: „demokrácia”. Ámde saját ta-: pasztalataik alapján meggyőződ-: hettek ennek a demokráciának igazi tartalmáról, mert teljesen mindegy volt, hogy a Nemzeti Egységpárt, vagy a Magyar Elet Pártja kormányoz. A három millió koldus változatlanul éhezett, a nincsteleneknek nem volt szavazati joga, a jogfosztottság,; megalázottság és az embertelen kizsákmányolás volt osztályrészük. A szociáldemokrata pár-: tot is csak azért engedélyezték: Horthyék, hogy az elégedetlenkedő munkástömegeknek bekössék a szemét, leszereljék a munkásság forradalmi harcát.

Egyik 19, a másik egy híján húsz. Mindegy, hogy melyik burzsoá párt kormányoz, hiszen a valóságban, a szó igazi érteimé-; ben nem is külön-külön pártok; ezek, mert a köztük lévő takti-; kai és személyi ellentétek eile-: nére végeredményben a burzsoázia érdekeit képviselik, s valamennyien egységesen állnak szemben a munkásosztálv +K--k- véseiveL

A többpártrendszer, ha veszélyes a burzsoázia számára, attól sem riad vissza, hogy korlátozna. A „szabad világban” az »igazi demokrácia" viszonyai kö- eepette tiltották be 1947-ben Brazíliában, 1954-ben Nicaraguában, 1956-ban Nyugat-Német- országban a kommunista pártot. A burzsoázia tehát a többpártrendszert úgy alkalmazza, ahogyan azt érdekei megkívánják.

T

érmészetes, hogy a hatalomra jutott munkásosztály is úgy alkalmazza az egy-, vagy á többpártrendszert, ahogyan az érdekeinek legmegfelelőbb. A népi demokratikus országok közül Kínában. Lengyel- országban többpártrendszer van. Lehet több párt is, ezek azonban olyan pártok, mint például Kínában és Lengyelországban, amelyek a japán hódítók, vagy a Hitler-fasizmus elleni harcban jelentős érdemeket szereztek. A

munkáshatalom kivívása után miniszter volt, 1930-ig akarta

megtisztultak a jobboldali ele- visszaforgatni a történelmet. A mektől és olyan pártokká vál- nemzeti parasztpárt Petőfi-párt- tak, amelyek nem állnak ugyan ként alakult meg. Vezetői az új a mprxista-leninista világnézet név indoklásaként azt hozták talaján, de egyetértenek a szó- fel, hogy a régi azért nem jó,

cializmus építésével és cselekvőén résztvesznek benne.

Nem ellenzéki pártok, nem arra hívatottak, hogy a hatalmon lévő kommunista párt fogyatékosságait bírálják. Résztvesznek a kormányzásban, a kommunista párt vezetésével. Pártjuk tagsága nem a volt földbirtokosokból, tőkésekből, kulákokból tevődik össze, hanem a kispolgárság és értelmiség egy része, olyan emberek, akik jó hazafiak, a béke hívei, nem állnak szemben a rendszerrel, ellenkezőleg: cselekvőén támogatják azt.

Más a helyzet nálunk. Nálunk

a többpártrendszer követelése az adott történelmi körülmények között ellenforradalmi követelés volt 1956 októberében és az ma is. A többpártrendszer követelése 1956 októberében nem az elkövetett hibák kijavítását kívánta szolgálni, nem az igazi demokráciát” akarták megvalósítani. A többpártrendszer be-t vezetése az ellenforradalmi erők célját szolgálta.

A volt koalíciós pártok, amelyek 1956-ban újjáalakultak, kinyilvánították, hogy nem akarnak proletárdiktatúrát, nem akarnak szocializmust. Rögtön megalakulásukkor olyan határozatot hoztak, hogy azok a tagok, akik támogatták a szocializmus építését, nem léphetnek be a pártba. A független kisgazdapárt követelésére jellemző, hogy a párt akkori elnöke — Kovács Béla — 1948-hoz akart visz- szatérni. B. Szabó István, aki az ellenforradalom alatt állammert ez a párt támogatta legjobban a kommunista pártot.

L

étrejöttek ellenforradalmi programmal nyíltan fellépő pártok is. Újjáalakult a hirhedt demokrata néppárt. Programjában tőkés rendet követelt és az egyház régi hatalmának visszaállítását. A magyar ifjúság „forradalmi” pártja azt követelte, hogy Mindszenthy legyen a miniszterelnök. Az alakuló gyűlésen tüntetést rendeztek az Egyesült Államok mellett. A létrejött mintegy 70 pártnak kisebb eltérésekkel hasonló programja volt: a népi hatalom likvidálása, a tőkések, nagybirtokosok, kulákok, csendőrök hatalmának visszaállítása. Nem szükséges dús fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mi lett volna ebből, micsoda demokrácia a dolgozó tömegeknek.

Nem az egy, vagy többpártrendszeren múlik tehát, hogy egy országban van-e demokrácia, vagy nincs, hanem azon, kinek a kezében van a hatalom. Ahol a munkásosztály kezében van, ott demokrácia van, a többség a dolgozók számára. Itt a dolgozó tömegek szabadon élhetnek demokratikus jogaikkal, meg van a szólás-, a sajtószabadság, teljesen szabadon, maguk közül választhatják ki képviselőiket, dönthetnek saját sorsuk felől. Ahol a tőkések, — nagybirtokosok kezében van a hatalom, függetlenül attól, hogy egy, vagy több párt kormányoz-e, csak a kizsákmányoló kisebbség számára van demokrácia, a dolgozók számára nincs.

Az ENSZ közgyűlés

politikai bizottságának pénteki ülése

NEW TORK (MTI). Az ENSz közgyűlés politikai bizottsága pénteken délelőtt folytatta a leszerelés általános vitájátLali indiai küldött kérte a bizottság tagjait támogassák a Jugoszláviával együtt beterjesztett határozati javaslatokat, — amelyek lényegében azt indítványozzák, hogy bővítsék ki a leszerelési bizottságot és az foglalja magában az ENSz valamennyi tagállamát

„A világ nem várakozhat miközben néhány kiváló úr -— a nagy országok képviselői — nem tud megállapodásra jutni a leszerelés kérdésében” — hangoztatta az indiai küldött.

Vidics jugoszláv küldött han- gaztatta: az a tény, hogy megállapodásra jutottak a genfi értekezlet megtartásában, már magábanvéve biztató jelenség és pozitív kihatással lesz az általános légkör megjavítására.

Sukeiri szaudarábiai küldött kijelentette, hogy a nukleáris kísérletek folytatása feltétlenül katasztrófális következményekkel járna.

Palamarcsuk ukrán küldött rámutatott: a Nyugat egyre több feltételt szab a leszerelési kérdés megoldásához, majd kijelentette, hogy a kísérleti robbantások megszüntetésének kérdése elsőrendűen fontos és ezt a kérdést nem lehet összekapcsolni a leszerelés problémájának más vonatkozásaival.

A politikai bizottság pénteki ülését gmt 16.59 órakor elnapolták. A következő ülés hétfőn, gmt. 15.30 órakor kezdődik. — (MTI).

Ferltái Abbasz gmit!o=

«an lannlraányoxza deGanlle nyilatkozatát

Kairó (Reuter). Fér hat Ab- basz, a szabad algériai kormány miniszterelnöke még mindig gondosan tanulmányoaa de Gaulle tábornok nyilatkozatának szövegét és mielőtt választ adna, minisztertanácsot szándékozik összehívni — jelentette ki egy algériai szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy de Gaulle nyilatkozatának milyen hatása lesz Algériára, a szóvivő így válaszolt; a harc folyik. — (MTI).

.Megalakít!t az új pakisztáni kormán*

Kara esi (AP Reuter). Mír za pakisztáni elnök pénteken este bejelentette, hogy Ajub Khan miniszterelnök vezetésével megalakult az új 12 tagú pakisztáni kormány. A kormányban négy tábornok és nyolc polgári személy foglal helyet. Az új kormány külügyminisztere Manzux Kadir.

Ajub Khan miniszterelnök megtartja a hadügyi tárcát és korábbi hadsereg főparancsnok i tisztét.

*<;♦«*♦»**♦♦♦♦ «!*»♦♦■****>»♦ *****»»«*« 11

Szolnok—

ISt. Pölten—Genova—Rio de Janeiro—Buenos Aires

—■Szolnok

Lovász Imre kálváriája egy idegen világban

: Amikor Lovász Imre, ez a

'. ** 21 éves szolnoki fiatalem'.ber 1956 őszének zavaros napijaiban átlépte a magyar határt

■ —• fiatal volt és látni akarta, mi •van ott tál. Argentínába akart •menni. S miután néhány hóna- ,pot átvészelt szélhámosok és bű- .nözők között a St. Pötten-i — : eredetileg koncentrációs táborinak készült — lágerben, elindultak. Autóbusszal mentek

■ Genováig, majd hajóval — rossz

■ ómen: mindjárt tengeri betegséggel kezdődött az út — át az ; óceánon.

; — Rio de Janeiro gyönyörű. '.Az ember lázas lesz, amikor .megpillantja a fehér felhőkarco• lókat a kék tenger partján. E l- ■ámulva sétáltunk az utcán: óriá- •si reklámtáblák, suhanó autók, ■gyönyörű bárok. Aztán bepillantottunk egy reklámtábla mögé és egy rongyos, nagyon rongyos Iembert láttunk összekucorodva. '.Ezrek alszanak így az utcán, ’-mert nincs pénzük a magas lák- ; bérekre.

í Aztán egy baljós élmény.

• — Betértünk egy bárba. Arra '■lettünk figyelmesek, hogy egy •végtelenül züllött, rongyos, elhanyagolt ember figyel benniin- \ket. Kiderült: magyar, aki 1949- \ben disszidált. „Brazília borzal- Imas — mondta sötéten —•, ne '. gyertek ide. De másutt se jobb”. | Mi is megremegtünk: ez vár | ránk?

I JOuenos Airesben a vakok in- ! tézetében szállásolták el, >A lakás hihetetlenül drága, felemészti a fizetés felét. A magyarok ezért hónapokig nem akartak kiköltözni: egy napon megjelent az argentin lovasrendőrség. Behatoltak a szobákba és kardlappal kergették ki az embereket. Egy hotelben pár napra fizettek számukra szobát, aztán fel is út, le is út.

— Az ügyeinket Pesti páter intézte, aki az Actio Catholica vezetője volt. ök kezelték azt a pénzt, amelyet különböző forrásokból a mi segélyezésünkre szántak — meséli Lovász Imre. — Régóta élt már kint ez a pap Argentínában. Akik ebben a szervezetben voltak, 45 után rögtön disszidálták, mindenféle grófok, volt bankárok és ilyenek. Pesti páter nagyon sok magyarnak adott el telket és ott az a szokás, hogy az üzletet lebonyolító ügynöké a telek árának. 30 százaléka. Meg is gazdagodott a páter, a díjat mind 6 vágta zsebre. De zsebrevágták ezek a gró- fócskák azt a pénzt is, amelyet ránk kellett volna fordítaniuk. A páter éppen női divatszalont akart nyitni, már meg is vásárolt egy emeletes házat, amikor a rendőrség végül letartóztatta. A többi vezetők pedig a kasszával Braziliába szöktek, villát, autót vásároltak maguknak. Jó üzlet volt, annyi biztos.

A magyaroknak, azonban annál rosszabb. Munkaalkalom bőven volt. A kereseti lehetőség igen változó, a. munkahelytől függően. A szakmunkások jól kerestek — Lovász is rendesen men tudott élni — /íz életmód

azonban kibírhatatlan volt. Minden ház — egy külön birodalom, amelynek küszöbét nem lépheti át senki. Ha valaki a belépést kérő taps-jel nélkül hatol be, a tulajdonosé — ha rossz kedvében van — minden további nélkül rálő. Mindenkinek van fegyvere: a verekedés, lövöldözés napirenden van. A szomszédolás szinte ismeretlen. A szesz olcsó, s igen sok magyar rabjává lett ott künn elkeseredésében.

— A mieink szinte minden nap verekedtek a helyi mesztic és indián lakosokkal — emlékezik vissza Lovász Imre. — Én ágy figyeltem meg, nem volt rá más okúik, mint az, hogy undorodtak mindentől, Amerikától, egész ottani életüktől.

pár hónap telt el és már

szinte mindenki haza altart menni. Egyszer táblákkal a buenos airesi parlament elé vonultak tüntetni: engedjék őket vissza Európába, Magyarországra. Hallgassuk meg ezt a kis epizódot: érdemes.

— Újságírók jöttek közénk, barátságosan mosolyogtak, kérdezgettek bennünket, miért tüntetünk mit akarunk. Örültünk, hogy lesz, aki támogatja ügyünket. Este pedig azt olvashattuk az újságokban és hallhattuk a rádióban, hogy mi a kommunizmus ellen tüntettünk. Mit is tehettünk? Nem tiltakozhattunk.

Lovász Imre elment a magyar követségre. Mikor az iratokat megkapta, már csak az utazást kellett megszervezni Az ottani magyarok közül a hajójegyre szinte senkinek sem volt pénze. Szökniök kellett.

piőször öten indultak neki

^ az útnak. Felfedezték őket és átadták az argentin őrhujó- naik. Mégis, amikor legközelebb egy óriási, 16 ezer tonnás spanyol személyszállító hajó elindult Beunos Airesból, egyik barátjával ismét ott lapult fedélzeten Lovász Imre is.

— Okulva ez előző kudarcból, amikor éjszaka, a fedélzeten fogtak el, most a WC-ben aludtunk. Volt pénzünk, de nem ehettünk, mert az étkezőben minden utasnak ki volt jelölve a helye és rögtön észrevették volna, ha mi odakerülünk. Hat szörnyű nap telt el, amíg kijutottunk az argentin őrhajó köréből. A harmadik naptól fogva a fürdőben aludtunk és — mit tehettünk — fiirdöttünk éhgyomorra naphosszat. Mór -zé le leptünk, Többen sejtették, hogy potyautasok vagyunk, de nem szóltak.

A hatodik napon bementünk

a kapitányhoz éj elmondtuk neki történetünket. Egy óra múlva már matrózruhában szaladgáltunk: minden jóval kínálgat- tak, gratulálták, " az e~ész hajó rólunk beszélt. A hajójegy árát ledolgoztuk, s a kapitány — rendes ember volt nagyon — kifizette a repülőjegyet Budapestig.

Lovász Imre nagy kalandja szerencsésen végződött: most ismét dolgozik, nyugodtan, elégedetten — újra itthon. *

Neki sikerült: de mi lesz velük, az Óceán túlsó partján — velük, akiknek nem jut hajójegyre és szökni sem mernek?

t-= bar ács —