Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

* SZOLNOK MW5YBI NÄPLAP 1*38. ofctetocT 26. Egy pártrendszer és demokrácia A a elmúlt évtfctoai. ktüőnö­sen lö56-ban, de elvétve még ma is haliam olyan véle­ményt, hogy nálunk nincs „iSKJzi demokrácia”, mert egypártrend- szer van, nem engedjük meg a pártok versenyét, nem hagyjuk szóhoz jutni azokat, akik nem mindig értenek velünk egyet. Még egyes jóhiszemű emberek is úgy érvelnek, hogy szükség len­ne ellenzéki pártokra, amelyek bírálnák a mi fogyatékosságain­kat. Hivatkoznak arra is, hogy a többpártrendszer követelése nem feltétlenül ellenforradalmi jelszó, hiszen Kínában, Lengyel- országban többpártrendszer van, mégis a szocializmust építik. Való igaz, hogy eme országok­ban többpártrendszer léte mel­lett építik a szocializmust. A nyugati tőkés országokban meg éppenséggel nagy a választék a különböző pártokban. A tőkések számára ez érthető, mert nagy előnye van annak, ha a parla­mentben több párt is van, hiszen jóval nagyobb a lehetőség a ma­nőverezésre, Ha a burzsoázia egyik vagy másik pártjából a megtévesztett tömegek kiábrán­dulnak, megpróbálkoznak a má­sik párttal. Az Egyesült Álla­mokban két burzsoá párt fel­váltva kormányoz, Angliában a konzervatívok és a munkáspárt mint a stafétabotot, egymásnak adogatja a kormányrudat. De Tűit változtat az az amerikai ka­pitalista rendszer lényegén, hogy a republikánusok, vagy a de­mokraták kormányoznak. Bár­melyik burzsoá párt is van ha­talmon, a trösztvezérek, az olaj- királyok, hadianyaggyárosok pro­fitja állandóan gyarapodik, a dolgozó tömegek helyzete pedig egyre elviselhetetlenebbé válik. Többpártrendszer volt nálunk a Horthy-rendszer Idején. Min­denki „szabadon” választhatott magának pártot (mármint búr-, zsoá pártot), nagy volt hát a: „demokrácia”. Ámde saját ta-: pasztalataik alapján meggyőződ-: hettek ennek a demokráciának igazi tartalmáról, mert teljesen mindegy volt, hogy a Nemzeti Egységpárt, vagy a Magyar Elet Pártja kormányoz. A három mil­lió koldus változatlanul éhezett, a nincsteleneknek nem volt sza­vazati joga, a jogfosztottság,; megalázottság és az embertelen kizsákmányolás volt osztály­részük. A szociáldemokrata pár-: tot is csak azért engedélyezték: Horthyék, hogy az elégedetlen­kedő munkástömegeknek bekös­sék a szemét, leszereljék a mun­kásság forradalmi harcát. Egyik 19, a másik egy híján húsz. Mindegy, hogy melyik bur­zsoá párt kormányoz, hiszen a valóságban, a szó igazi érteimé-; ben nem is külön-külön pártok; ezek, mert a köztük lévő takti-; kai és személyi ellentétek eile-: nére végeredményben a burzsoá­zia érdekeit képviselik, s vala­mennyien egységesen állnak szemben a munkásosztálv +K--k- véseiveL A többpártrendszer, ha veszé­lyes a burzsoázia számára, attól sem riad vissza, hogy korlátoz­na. A „szabad világban” az »igazi demokrácia" viszonyai kö- eepette tiltották be 1947-ben Brazíliában, 1954-ben Nicaraguá­ban, 1956-ban Nyugat-Német- országban a kommunista pártot. A burzsoázia tehát a többpárt­rendszert úgy alkalmazza, aho­gyan azt érdekei megkívánják. T érmészetes, hogy a hata­lomra jutott munkásosz­tály is úgy alkalmazza az egy-, vagy á többpártrendszert, aho­gyan az érdekeinek legmegfele­lőbb. A népi demokratikus or­szágok közül Kínában. Lengyel- országban többpártrendszer van. Lehet több párt is, ezek azonban olyan pártok, mint például Kí­nában és Lengyelországban, amelyek a japán hódítók, vagy a Hitler-fasizmus elleni harcban jelentős érdemeket szereztek. A munkáshatalom kivívása után miniszter volt, 1930-ig akarta megtisztultak a jobboldali ele- visszaforgatni a történelmet. A mektől és olyan pártokká vál- nemzeti parasztpárt Petőfi-párt- tak, amelyek nem állnak ugyan ként alakult meg. Vezetői az új a mprxista-leninista világnézet név indoklásaként azt hozták talaján, de egyetértenek a szó- fel, hogy a régi azért nem jó, cializmus építésével és cselek­vőén résztvesznek benne. Nem ellenzéki pártok, nem arra hívatottak, hogy a hatal­mon lévő kommunista párt fo­gyatékosságait bírálják. Részt­vesznek a kormányzásban, a kommunista párt vezetésével. Pártjuk tagsága nem a volt földbirtokosokból, tőkésekből, kulákokból tevődik össze, hanem a kispolgárság és értelmiség egy része, olyan emberek, akik jó hazafiak, a béke hívei, nem állnak szemben a rendszerrel, ellenkezőleg: cselekvőén támo­gatják azt. Más a helyzet nálunk. Nálunk a többpártrendszer követelése az adott történelmi körülmények között ellenforradalmi követe­lés volt 1956 októberében és az ma is. A többpártrendszer kö­vetelése 1956 októberében nem az elkövetett hibák kijavítását kívánta szolgálni, nem az igazi demokráciát” akarták megvaló­sítani. A többpártrendszer be-t vezetése az ellenforradalmi erők célját szolgálta. A volt koalíciós pártok, ame­lyek 1956-ban újjáalakultak, ki­nyilvánították, hogy nem akar­nak proletárdiktatúrát, nem akarnak szocializmust. Rögtön megalakulásukkor olyan határo­zatot hoztak, hogy azok a ta­gok, akik támogatták a szocia­lizmus építését, nem léphetnek be a pártba. A független kisgaz­dapárt követelésére jellemző, hogy a párt akkori elnöke — Ko­vács Béla — 1948-hoz akart visz- szatérni. B. Szabó István, aki az ellenforradalom alatt állam­mert ez a párt támogatta leg­jobban a kommunista pártot. L étrejöttek ellenforradalmi programmal nyíltan fellépő pártok is. Újjáalakult a hirhedt demokrata néppárt. Programjá­ban tőkés rendet követelt és az egyház régi hatalmának vissza­állítását. A magyar ifjúság „for­radalmi” pártja azt követelte, hogy Mindszenthy legyen a mi­niszterelnök. Az alakuló gyűlé­sen tüntetést rendeztek az Egyesült Államok mellett. A lét­rejött mintegy 70 pártnak ki­sebb eltérésekkel hasonló prog­ramja volt: a népi hatalom lik­vidálása, a tőkések, nagybirto­kosok, kulákok, csendőrök hatal­mának visszaállítása. Nem szük­séges dús fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mi lett volna ebből, micsoda demokrácia a dolgozó tömegeknek. Nem az egy, vagy többpárt­rendszeren múlik tehát, hogy egy országban van-e demok­rácia, vagy nincs, hanem azon, kinek a kezében van a hatalom. Ahol a munkásosztály kezében van, ott demokrácia van, a többség a dolgozók számára. Itt a dolgozó tömegek szabadon él­hetnek demokratikus jogaikkal, meg van a szólás-, a sajtósza­badság, teljesen szabadon, ma­guk közül választhatják ki képviselőiket, dönthetnek saját sorsuk felől. Ahol a tőkések, — nagybirtokosok kezében van a hatalom, függetlenül attól, hogy egy, vagy több párt kor­mányoz-e, csak a kizsákmányo­ló kisebbség számára van de­mokrácia, a dolgozók számára nincs. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának pénteki ülése NEW TORK (MTI). Az ENSz közgyűlés politikai bizottsága pénteken délelőtt folytatta a le­szerelés általános vitáját­Lali indiai küldött kérte a bi­zottság tagjait támogassák a Jugoszláviával együtt beterjesz­tett határozati javaslatokat, — amelyek lényegében azt indítvá­nyozzák, hogy bővítsék ki a le­szerelési bizottságot és az fog­lalja magában az ENSz vala­mennyi tagállamát „A világ nem várakozhat mi­közben néhány kiváló úr -— a nagy országok képviselői — nem tud megállapodásra jutni a le­szerelés kérdésében” — hangoz­tatta az indiai küldött. Vidics jugoszláv küldött han- gaztatta: az a tény, hogy meg­állapodásra jutottak a genfi érte­kezlet megtartásában, már ma­gábanvéve biztató jelenség és pozitív kihatással lesz az általá­nos légkör megjavítására. Sukeiri szaudarábiai küldött kijelentette, hogy a nukleáris kí­sérletek folytatása feltétlenül katasztrófális következmények­kel járna. Palamarcsuk ukrán küldött rámutatott: a Nyugat egyre több feltételt szab a leszerelési kér­dés megoldásához, majd kijelen­tette, hogy a kísérleti robban­tások megszüntetésének kérdé­se elsőrendűen fontos és ezt a kérdést nem lehet összekapcsol­ni a leszerelés problémájának más vonatkozásaival. A politikai bizottság pénteki ülését gmt 16.59 órakor elnapol­ták. A következő ülés hétfőn, gmt. 15.30 órakor kezdődik. — (MTI). Ferltái Abbasz gmit!o= «an lannlraányoxza deGanlle nyilatkozatát Kairó (Reuter). Fér hat Ab- basz, a szabad algériai kormány miniszterelnöke még mindig gon­dosan tanulmányoaa de Gaulle tábornok nyilatkozatának szö­vegét és mielőtt választ adna, minisztertanácsot szándékozik összehívni — jelentette ki egy algériai szóvivő. Arra a kérdésre, hogy de Gaulle nyilatkozatának milyen hatása lesz Algériára, a szóvivő így válaszolt; a harc folyik. — (MTI). .Megalakít!t az új pakisztáni kormán* Kara esi (AP Reuter). Mír za pakisztáni elnök pénteken este bejelentette, hogy Ajub Khan miniszterelnök vezetésé­vel megalakult az új 12 tagú pakisztáni kormány. A kor­mányban négy tábornok és nyolc polgári személy foglal helyet. Az új kormány külügy­minisztere Manzux Kadir. Ajub Khan miniszterelnök megtartja a hadügyi tárcát és korábbi hadsereg főparancsnok i tisztét. *<;♦«*♦»**♦♦♦♦ «!*»♦♦■****>»♦ *****»»«*« 11 Szolnok— ISt. Pölten—Genova—Rio de Janeiro—Buenos Aires —■Szolnok Lovász Imre kálváriája egy idegen világban : Amikor Lovász Imre, ez a '. ** 21 éves szolnoki fiatalem­'.ber 1956 őszének zavaros nap­ijaiban átlépte a magyar határt ■ —• fiatal volt és látni akarta, mi •van ott tál. Argentínába akart •menni. S miután néhány hóna- ,pot átvészelt szélhámosok és bű- .nözők között a St. Pötten-i — : eredetileg koncentrációs tábor­inak készült — lágerben, el­indultak. Autóbusszal mentek ■ Genováig, majd hajóval — rossz ■ ómen: mindjárt tengeri beteg­séggel kezdődött az út — át az ; óceánon. ; — Rio de Janeiro gyönyörű. '.Az ember lázas lesz, amikor .megpillantja a fehér felhőkarco­• lókat a kék tenger partján. E l- ■ámulva sétáltunk az utcán: óriá- •si reklámtáblák, suhanó autók, ■gyönyörű bárok. Aztán bepillan­tottunk egy reklámtábla mögé és egy rongyos, nagyon rongyos Iembert láttunk összekucorodva. '.Ezrek alszanak így az utcán, ’-mert nincs pénzük a magas lák- ; bérekre. í Aztán egy baljós élmény. • — Betértünk egy bárba. Arra '■lettünk figyelmesek, hogy egy •végtelenül züllött, rongyos, el­hanyagolt ember figyel benniin- \ket. Kiderült: magyar, aki 1949- \ben disszidált. „Brazília borzal- Imas — mondta sötéten —•, ne '. gyertek ide. De másutt se jobb”. | Mi is megremegtünk: ez vár | ránk? I JOuenos Airesben a vakok in- ! tézetében szállásolták el, >A lakás hihetetlenül drága, fel­emészti a fizetés felét. A magya­rok ezért hónapokig nem akar­tak kiköltözni: egy napon meg­jelent az argentin lovasrendőr­ség. Behatoltak a szobákba és kardlappal kergették ki az em­bereket. Egy hotelben pár napra fizettek számukra szobát, aztán fel is út, le is út. — Az ügyeinket Pesti páter intézte, aki az Actio Catholica vezetője volt. ök kezelték azt a pénzt, amelyet különböző forrá­sokból a mi segélyezésünkre szántak — meséli Lovász Imre. — Régóta élt már kint ez a pap Argentínában. Akik ebben a szervezetben voltak, 45 után rögtön disszidálták, mindenféle grófok, volt bankárok és ilyenek. Pesti páter nagyon sok magyar­nak adott el telket és ott az a szokás, hogy az üzletet lebonyo­lító ügynöké a telek árának. 30 százaléka. Meg is gazdagodott a páter, a díjat mind 6 vágta zseb­re. De zsebrevágták ezek a gró- fócskák azt a pénzt is, amelyet ránk kellett volna fordítaniuk. A páter éppen női divatszalont akart nyitni, már meg is vásá­rolt egy emeletes házat, amikor a rendőrség végül letartóztatta. A többi vezetők pedig a kasszá­val Braziliába szöktek, villát, autót vásároltak maguknak. Jó üzlet volt, annyi biztos. A magyaroknak, azonban an­nál rosszabb. Munkaalkalom bő­ven volt. A kereseti lehetőség igen változó, a. munkahelytől füg­gően. A szakmunkások jól ke­restek — Lovász is rendesen men tudott élni — /íz életmód azonban kibírhatatlan volt. Min­den ház — egy külön biroda­lom, amelynek küszöbét nem lépheti át senki. Ha valaki a be­lépést kérő taps-jel nélkül hatol be, a tulajdonosé — ha rossz kedvében van — minden további nélkül rálő. Mindenkinek van fegyvere: a verekedés, lövöldö­zés napirenden van. A szom­szédolás szinte ismeretlen. A szesz olcsó, s igen sok magyar rabjává lett ott künn elkesere­désében. — A mieink szinte minden nap verekedtek a helyi mesztic és indián lakosokkal — emléke­zik vissza Lovász Imre. — Én ágy figyeltem meg, nem volt rá más okúik, mint az, hogy undo­rodtak mindentől, Amerikától, egész ottani életüktől. pár hónap telt el és már szinte mindenki haza altart menni. Egyszer táblákkal a buenos airesi parlament elé vonultak tüntetni: engedjék őket vissza Európába, Magyarország­ra. Hallgassuk meg ezt a kis epi­zódot: érdemes. — Újságírók jöttek közénk, barátságosan mosolyogtak, kér­dezgettek bennünket, miért tün­tetünk mit akarunk. Örültünk, hogy lesz, aki támogatja ügyün­ket. Este pedig azt olvashattuk az újságokban és hallhattuk a rádióban, hogy mi a kommuniz­mus ellen tüntettünk. Mit is te­hettünk? Nem tiltakozhattunk. Lovász Imre elment a ma­gyar követségre. Mikor az irato­kat megkapta, már csak az uta­zást kellett megszervezni Az ottani magyarok közül a hajó­jegyre szinte senkinek sem volt pénze. Szökniök kellett. piőször öten indultak neki ^ az útnak. Felfedezték őket és átadták az argentin őrhujó- naik. Mégis, amikor legközelebb egy óriási, 16 ezer tonnás spa­nyol személyszállító hajó elin­dult Beunos Airesból, egyik ba­rátjával ismét ott lapult fedélze­ten Lovász Imre is. — Okulva ez előző kudarcból, amikor éjszaka, a fedélze­ten fogtak el, most a WC-ben aludtunk. Volt pénzünk, de nem ehettünk, mert az étkezőben minden utasnak ki volt jelölve a helye és rögtön észrevették volna, ha mi odakerülünk. Hat szörnyű nap telt el, amíg kiju­tottunk az argentin őrhajó köré­ből. A harmadik naptól fogva a fürdőben aludtunk és — mit tehettünk — fiirdöttünk éhgyo­morra naphosszat. Mór -zé le lep­tünk, Többen sejtették, hogy po­tyautasok vagyunk, de nem szóltak. A hatodik napon bementünk a kapitányhoz éj elmondtuk ne­ki történetünket. Egy óra múl­va már matrózruhában szalad­gáltunk: minden jóval kínálgat- tak, gratulálták, " az e~ész hajó rólunk beszélt. A hajójegy árát ledolgoztuk, s a kapitány — rendes ember volt nagyon — ki­fizette a repülőjegyet Budapes­tig. Lovász Imre nagy kalandja szerencsésen végződött: most is­mét dolgozik, nyugodtan, elége­detten — újra itthon. * Neki sikerült: de mi lesz ve­lük, az Óceán túlsó partján — velük, akiknek nem jut hajó­jegyre és szökni sem mernek? t-= bar ács —

Next

/
Thumbnails
Contents