Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-25 / 253. szám
I 1958. október 25. IZOT.NOK MEGYEI NÉPLAP Miért szebb, miért több? Megmondja a gazdasági felügyelő,., A nyitott szemmel járó utas- ember hamar meglátja: melyik vidéken gazdálkodnak túlnyomó részben szövetkezetiek, melyiken jobbadán egyéniek. Véleményét nem feltétlenül a tanya- központokra, egybefüggő táblák látványára alapozza, hanem arra: mint zsendül a vetés; menynyire dús kalásszal jött az érlelő nyár... A szép vetés, a gazdag termés legtöbb esetben a nagyüzemi, közös gazdálkodás eredménye. Mi módon érik el a<-i a szövetkezeti gazdák? — erről beszélgetünk Csorba Máriával, Tiszádén® gazdasági felügyelőjével. — Téved, aki azt hiszi, hogy az egyénileg dolgozó paraszt nem értője a maga mesterségének. Az sem jó helyen keresgél, aki restséget emleget. Leküzdhetetlen objektív nehézségek szorítják egyéni gazdáink terméseredményeit a szövetkezetieké alá. Jegyzeteiben lapozgat a fiattal lány, tifni sorolja: — Tiszaderzs egyéni gazdái földjükre holdanként átlag 100 mázsa istállótrágyát hordanák ki; a községibeli Szabadság Tsz- ben 150 mazsa került a trágyázásra soron lévő holdakra. Még szembeötlőbb az a kép. melyet a mütrágvafélihasználás nyújt. A tsz holdanként 108 kg-ot hasz nált fel ebben az évben, az egyéni gazdák mindössze 20 kg ot. Ez — természetesen — nemcsak azért van így, mert a tsz részére a 3004-as kormányhatározat a műtrágyavásárláshoz is kedvezményt nyújt, hanem azért is, mert a közös gazdaságot agro- nómus segíti munkájában; — Nem mindegy az sem, miként munkálja meg valaki a földjét. Községünkben igen sok egyéni gazda veszd igénybe a gépi segítséget, különösen szántásnál — így Csorba Mária. — A traktor könnyen húzza ^z ekét 18—21 cm mélységben; ■ tehén- nek-lónak ugyancsak neki kell veselkednie, ha a gazda 8—10 centiméter mélységű barázdát kíván. Azok az igazságok, melyekről Tiszaderzs gazdasági felügyelője szólott, megmutatkoznak a gyakorlati életben. A község egyéni gazdáinak és a Szabadság hisznek eredményei ebben az évben így alakullak: tsz; íigye- Uh/q ni bl! q Uuza 10. «7 7.— őszi árpa 18.15 10.— kukorica 86.— 13.— cukorrépa 150.— 100.— Az időjárás nem tesz különbséget közös cs egyéni birtok között. Az eredmények milyensége tehát nem a jó- vagy balszerencsétől, hanem a korszerű, vagy a — mindinkább háttérbe szoruló — régi gazdálkodási PANASZOK NYOMÁN Szervezetten halad tsz-ünkben munka az rr * ŐSZI A jászapáti Alkotmány Tsz tagjai magukénak érzik a közöst. A vezetőség egyre inkább a közgyűléseken hozott határozatok értelmében irányítja a munkákat. A jó vezetésnek és az öntudatos munkának meg is van az eredménye. Végefelé járunk az őszi betakarításnak s a szántás-vetésnek. Az őszi vetések alá jó magágyat készítettünk. Kétszázötven kát. hold területet trágyáztunk meg szerves trágyával, s elszórtuk a szükséges műtrágyát is. A tagság úgy vélekedik, ha az idén az aszály ellenére meg tudtuk termelni búzából a 10—12 mázsát holdanként, akkor — ha megfelelően előkészített magágyba, trágyázott földbe vetjük növényeinket, jövőre megadhatja a 15—H 6 mázsát holdanként. Kétszázhetven holdon tettük eddig földbe az őszi búza vetőmagját. Ezenkívül elvetettünk 90 kh, ósziárpát, 20 hold őszi takarmánykeveréket és ugyanennyi rozsot. Végeztünk a kukorica-betakarítással is. Átlag 30 mázsát adott holdanként. De a hibrid kísérleti kukorica termésátlaga a Vörös Hajnal üzemegységnél 38 mázsa volt 20 holdas táblán. A Szabadság üzemegység pedig ugyanekkora területen még jobb eredményt ért el, 43 mázsát takarított be egy holdról. Ma már a kukoricatáblák helyén is földbekerült a búza. Cukorrépából 180 mázsa lett az átlagtermésünk. Négy dohányos munkacsapatunk is jó eredményei dicsekedhet. Úgy számítjuk, hogy a 28 hold dohány magadja a 10 mázsás átlagtermést. Demény Gábor munkacsapata 7 holdat művel, s most több mint 6.200 kő tél dohányuk van felfűzve. A cukorrépa betakarítása után — hozzálátunk a dohány csomózásához, hogy novemberben az összes termést be tudjuk szállítani. A 12 hold szőlő, amelyet négy éve telepítettünk, több mint 70 hektóliter mustot adott. Nem fér a pincénkben, s még kölcsönhordók is kellettek. Ál mából 120 mázsát osztottunk ki a tagokpak. A Jászkiséri Gépállomás dolgozói, brigádvezetöi, termelőszövetkezetünk vezetősége, s nem utolsósorban pártszervezetünk és a tsz tagsága előtt egy cél lebeg: a közös gazdaság erősítése, eredményeink fokozása. Az Alkotmány Tsz tagsága máris be tudja bizonyítani, hogy a dolgozó parasztság számára a jobb életet csak a szőve tkezeii gazdálkodás biztosítja. Nagypal Béla Jászapáti Alkotmány Tsz, l£££AAAAAA£AA£AAA£AAA£AAA£££££A£ Az 51. gz. Autóközlekedési Vállalat a szolnoki oxigén- és dissousgáz lerakatok átvette. A megtöltött és kiürült palackokat igen olcsó darabárus díjtétellel háztól—házig szállítja. Megrendelést levélben, vagy 21)—18 telefon 7. mellékállomásán éjjel— nappal felvesz. Az utóbbi időben panaszos le-1 velőkkel ritkábban keresik fel a szerkesztőséget. Ez a tény a szervek és vezetők jobb munkájáról tanúskodik. Helytelen volna azonban olyan következtetést vonni le, hogy most már mindenütt minden rendben megy. Van még tennivaló. Előfordul, hogy egyes helyelven nem olyan fontossággal kezelik a dolgozók ügyes-bajos dolgait, mint amilyent elvár a párt és a népi állam. A panaszok legtöbbje az ügyek huza-vonájából ered, pedig sok esetben néhányperces munkával megóvhatnák a dolgozókat sok felesleges fáradozástól! Mészáros József tószegi munkás levele megmutatja, hogy mit idéz elő a dolgozók ügyeinek hanyag kezelése. A Járműjavítóban dolgozott. Ugyanott 400 forint gyorssegélyt vett fel. Köbben a, vállalat tél eltávozott az építőiparhoz. A munka könyv kiadásakor az adósságai is rávezették a kísérő lapra. De mivel Mészáros József még az új munkahelye nevét sem tudta közölni, így fizetéséből levonták a tartozást. Uj munkahelyén, az Építőipari Vállalatnál a kísérőlap alapján első fizetéséből annak rendje- módja szerint levonták a tartozásból esedékes részletet. A panaszos is csak a második levonásnál jött erre rá. Mikor szóvá tette, a bérelszámoló a Járműjavítóhoz irányította. Onnan meg az építőiparhoz küldték. Ez így ment egy félévig, amikor is 65 form tot visszakapott, de a többit még mindig nem. Most már illő lenne ezt az ügyet végleg tisztázni és a dolgozu jogos pénzét kifizetni. * Sok esetben a hanyagság és a nemtörődömség g folyamatos munkát is akadályozza. Erről szól Besenyői Ferenc és társsai levele. A nyár eleje éta várjuk — kezdi a levélíró —, hogy végre visszakapjuk mérlegeinket. Községünkben, Szelevényen májusban volt mérleghitelesítés. A mérlegeket átvizsgálták és a hibásakat javításra utalták. Azóta a kunszentmártoni ktsz mérlegjavító részlegénél vannak. Tudomásunk szerint javításuk e hó elején befejeződött. Most meg a hitelesítőkre várunk. Kérdezzük az illetékesektől: nem lehetne az ellenőrzést a téli időszakokban végezni, hogy a tavaszi szezon kezdetén hiteles mérőeszközök legyenek? * A legnagyobb felelőtlenség a vezetők részéről a dolgozók problémáinak felületes kezelése, de ugyanolyan felelőtlenség a vezetőit rágalmazása. Varga Károlyné t iszaföldvári téglagyári munkás-nő szabadságot akart kérni, hogy lakásán takarítson, de nem kapott. Ekkor önkényesen kilépett az üzem szolgálatából. Ezzel az ügy nem fejeződött be, mert panasszal élt a vezető ellen. Arról írt lapunknak, hogy a gyárvezető a saját lakásának takarítására a termelési munkából két napra kivett egy személyt, névszerint Simon Sándornét. Mit mond erre a kivizsgáláskor a gyár vezetője? — Nem tudtam a kért napra szabadságot adni Vargánónak. Kértem, várjon egy napot, hátha bejön valaki dolgozni, ugyanis tizenhatan vannak távol betegség cs szabadság miatt. Vargáné önkényesen otthon maradt és többet nem is jött be az üzembe. Munkakönyvét csakis önkényes kilépéssel adhattam ki. Ami a lakásom takarítását illeti, az úgy volt, hogy Simonné arra az időre fizetéses szabadsagot vett ki. Megállapodás szerint a takarításért járó bért is kifizettem nein. Tehát nem ingyen és nem a vállalat pénzére takaríttattam. Hozzáfűzni valónk az egészhez annyi: Mindketten helytelenül jártak el. Vargánénák az önkényes otthonmaradás helyett várni kellett volna, vagy a felsőbb vezetéshez fordulni panaszával. Helyes, hogy az üzemvezetőnél folyó takarítást megemlíti, mert nem lehet erkölcsös az még akkor sem, ha vezető saját pénzén végezteti a munkát. Feltételezhető a személyi megkülönböztetés. De az is helytelen, ha úgy emelünk vádat, hogy csak a látszólagosat vesszük figyelembe és nem járunk a dolog végére. Az ilyen esetek feszült légkört teremtenek. Az ellenségeskedés rontja a munkamorált az üzemben. Ezért a hibákat az esemény történtekor azonnal orvosolni kell. r- Andrási — r r Az Alfami Aruház jelenti A Szolnoki Állami Áruház már a télre készül. Tegnap nagyobb mennyiségű férfi- és női ruházati áru érkezett a raktárba. Uj vonjál ú külföldi fregoli 1400 forintos áron több sziliben, télikabá tok 1140—1550—1660— 1734—1750 forintért má-r a mai naptól kezdve kaphatók az áruházban. Meleg női háziszőttes szoknyák 170 forintért, kiskosztümök 5—6 sziliben 497—800 forintért. Az új áruk között a férfi vásárlók is találnak kedvükre való télikabá tói, őszi felöltőt és me,5ikerült a vizsga Pár nappal ezelőtt fejeződött be Szolnokon a gépjáft-művezetők alapfokú tanfolyama. Mintegy hetvenen tanultuk meg a motor- és gépkocsivezetést. Nehéz volt az iskola valamennyiünknek, mert ki munkaidő után járt be tanulni, ki éjjel utazott haza családjához, hiszen túlnyomórészt dolgozók vettek részt a tanfolyamon. Az idő sem volt hosszú, tíz hét alatt kellett elsajátítanunk a legfontosabb tudnivalókat. Oktatóink, nevelőink becsületére legyen mond- va, igen szép felkészültségről tehettünk tanúbizonyságot vizsga napján. Elenyésző azok száma, akik nem feleltek meg a követelményeknek. Köszönet ezért az iskolaveze lőnek, a KRESZ- és műszaki előadónak. Hiszen az ó türelmes és szívós nevelésüknek köszönhetjük e szakmát. Megköszönve fáradó zásaikat, kívánunk valamennyiüknek erőt, egészséget és további sikereket. A tanfolyam hallgatói nevébe«; Samu István Kétpó leg ruhákat. Üjvonalú téüikalbé- tot 1150 forinttól 1900 forintig vásárolhatnak. Az Aruház vezetősége a közeljövőben egyes osztályokat megszüntet és bővíti a bőr- és díszműáru, valamint a műszaki osztályt. Rövidesen befejezik az áruház belső és külső világításának korszerűsítését. 200 ezer forintos költséggel fém- és neoncsöves világítással látják el az áruházát. Az ízléses kirakatokat pedig neonfényes világítás teszi még szebbé. •O-OCHJO O0-0-0-0-00 000-0O OOOOOOOOOOOIXKHJOOOOOOOOOOOOOC Hévizén pihentem Milyen gyakran halljuk manapság, hogy arról beszélgetnek az emberek, hol voltak üdülni, kirándulni, vagy azt tervezgetik, hová mennek jövőre. Megszokott dolog ma már, hogy egyszerű emberek, dolgozók családjukkal hazánk legszebb tájain töltik szabadságukat. Évi-öl évre több azoknak a száma is, akik külföldi utazások során szereznek felejthetetlen élményeket. Az üdülést, a külföldi utazást olyan természetesnek vesszük, mintha mindig így lett volna. Eszünkbe sem jut, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt csak az urak számára volt ez kivételes jog. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor Végigolvastam F.-né Kelemen Gizella levelét. Ez az egyszerű asszony tudja igazán értékelni, mit jelent az, hogy Hévízen pihenhetett. Pársoros levelében tulajdonképpen a szakszervezetnek mondott köszönetét, amely hozzásegítette az üdüléshez. így ír: „A kéthetes üdülést soha nem felejtem el. Harpinc éve dolgozó nő vagyok, de 20—25 évvel ezelőtt még álmodni sem mertem, hogy valaha eljutok Magyarország egyik legszebb üdülőjébe. S ez évben Hévizén pihenhettem ki a hosszú évek fáradalmait és kezeltethettem reumámat.;. ... Hihetetlenül jól érzem magam, a munkakedvem és bírásom jobb, mint volt.:. ... Hosszú évtizedeken keresztül csak képen, vagy legfeljebb filmen láthattam a Balatont, a Mátrát, a Kárpátokat. S most.egy pár esztendő alatt eljutottam a szakszervezeti iéláru- jeggyel ezekre a helyekre és gyönyörködhettem a természet szépségedben.’’ Ennyi a levél rövid tartalma. Nincsenek benne szép jelzők, hangzatos szavak, mégis nagyon sokat mond. Emlékeztet a múltra, amikor F.-né és sokezer hozzá hasonló munfcásasszony csak azért küzdött, hogy megteremtse gyermekei szájába a falatot, megvehesse a kis cipőt, ruhát. Dehogy gondolhatott arra, hogy pihenjen, s az ország legszebb tájait megismerje. Ehhez, mint munkásnak nem volt lehetősége. A máról Is szól a levél. Elmondja — ha nem is ugyanezekkel a szavaikkal — hogy milyen nagyszerű érzés, felszabadult emberként, gazdaként élni ebben a szép országban. Eljutni a .,magyar tenger’ partjára, sétálni az erdőkkel borított hegyi utakon, csodálni a Kárpátok magas bérceit. F.-né, az egykori budapesti szövőnő, aki később Szolnokon a Vattagyárban, a Cukorgyárban és Téglagyárban pergette az éveket, látta a Kárpátokat. Kárpát-Ukrajnában töltött 10 napot rokonainál, s azóta sem győz eleget beszélni az ott látottakról, csak úgy, mint a hévízi üdülésről. Igen, ma már természetes, hogy egyszerű asszonyok, munkások, parasztok, s gyerekeik veszik birtokukba az üdülőket. A dolgozók államában nemcsak a munkához, de a pihenéshez is joguk van. s munkás-paraszt kormányunk meg is teremti ennek lehetőségét. a* a.
