Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-24 / 252. szám

1

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. október 24,

Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a Párizs melletti Ar- cueilben tartott ülésén Waldeck Rochet referátuma alapján meg-, vitatta és meghatározta a pártnak a közelgő francia képviselőválasztásokon alkalmazandó taktikáját és programját.

A párt az alkotmány demokratikus úton történő megváltoztatásáért küzd, de úgy véli, hogy máris megvalósítható a szociális igazságnak és a nemzet jólétének következő programja:

A népi tömegek életszínvonalának emelése, a fizetések, a nyugdíjak, családi pótlék emelése révén visszatérés a 40 órás munkahétre — a munkabérek csökkentése nélkül.

A béke megteremtése tárgyalások útján. Algériával éppen úgy, mint a többi gyarmati országgal, beleértve Guineát is új kapcsolatokat kell teremteni a függetlenség, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján.

Békepolitika, amely kivétel nélkül minden nép békés együttműködésén alapszik. Meg ikell szüntetni az atomkísérleteket, véget kell vetni Németország újrafelfegyverzésének és a fegyverkezési hajszának,

A katonai kiadások alapos csökkentése a francia adórendszer demokratikus reformja,

Az ifjúság jövőjének biztosítása. az oktatás demokratikus, szellemben történő reformjával megfelelő munkaalkalmakat kell biztosítani az új generációnak.

A köztársaság helyreállítása, ki kell szélesíteni a demokratikus szabadságjogokat.

Sikertelen m íí hold-kísérlet az Egyesült Államukban

Cap e*canavcral (MTI). \z AP jelentése szerint csütörtökön gint 3.21*kor a Cape-canaverali — amerikai rakéta támaszpontról ú’abb műhold kilövését kísérelték me?.

A §3 méter hpsszú rakéta orvában egy összehajtott műanyagból készült léggömböt helyeztek el. Ezerötszáz mérföldes magasságban a léggömbnek nitrogéngázzal kellett volna telítődnie, hogy műholdként induljon a föld körüli útjára.

A kísérlet nem volt eredményes és a műholdat nem sikerült pályájára juttatni.

A francia hadsereg nagyarányú offenzívat kezdett Algériában

Párizs (MTI). Algériában a francia hadsereg nagyszabású oííenzívába kezdett a szabadságharcosok két bástyája ellen: a Kabilföldön és Oran megye déli részén. Algéria öt nagyobb hegyvidékén a szabadságharcosok az urak, az Aures, az Atlasz, az Ouarsines hegységekben. valamint Tlemcen és a Kabilföld hegyei között erős létszámú szabadságharcosok vannak.

A legújabb jelentések szerint Algéria Marokkóval határos részén, Oran megye déli hegyvidékén is támadnak a franciák.

Amerikai mesterkedések Libanon kiürítése körül

Beirut (Üj Kína). — Hírek szerint az Egyesült Államok libanoni katonai attaséja sürgősen újabb ügyosztályokikat növeli hivatalát, azzal az ürügygyei, hogy, ilyenformán bármikor érintkezésbe léphet a fi. flottával1'.

Ennek az Intézkedésnek igazi célja az, hogy az Egyesült Államok megszálló haderőinek egy részét a katonai attasé hivatalának katonai személyzetévé tegyék meg.

Olyan jelentések is vannak, hogy. még ha az Egyesült Államok haderőinek kivonása teljesen meg is történik, egves amerikai „adminisztratív egységek’’ továbbra is Libanonban maradnak. (MTI).

%rÉv'<*

1 házvezetőnő artista mutatványokat vég ex a tehénkarám mögött

......íj .... ...,, rrí/.ff f'.vt*k.k.t>1 CZeU

Mo

szkva (TASZSZ.) A Pravda csütörtöki száma kommentálja a thaiföldi államcsínyt, amelyet — mint ismeretes — Sárit Thane- rat tábornagy, a szárazföldi haderők főparancsnoka vezetésével hajtottak végre.

Az államcsínyt követő napon az amerikai külügyminisztérium előre elkészített nyilatkozatot tett közzé — a nyilatkozat meglepő tájékozottságot árult el a thaiföldi eseményekről, helyeselte Than a rat eljárását és kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Áüamok haladéktalanul elismeri Thanarat .kormányát.

—t— A thaiföldi államcsínyre azért került sor, hogy lakatot tegyenek azoknak a thaiföldi pasüamtnii képviselőknek, újságíróknak és közéleti személyiségeknek a szálára, akik felemelezen felül egy szépen berendezett lakás, meg az a. kegy, hogy Papp Szász úr az esküvő után is cljárogat, majd Etelkához.

Etelka kisasszony távol a majortól, a tehen-learámok mögött így szólt Mátyáshoz:

— Kocsis bácsi, álljon meg: mutatok magának valam.lt. — Ez a mutatvány is szerepelt a tervben. így kellett Mátyás étvágyát felkelteni olyan módon, hogy a kisasszony megmutatja bajait. Megálltak, s Etelka felugrott o korlátra, a blúzt cs a. szoknyái ledobta magarát — s vagy egy óra hosszat szórakoztatta az wmüló-bámulö kocsislegényt, aki. nem tudta felfogni; miért csinálja ezt a cirkuszt ez a szép leány.

— /\öcsis bácsi, tetszem én *■*' magának? — Mátyás

hümmögött. Mi tagadás, szemre való teremtés volt a házvezetőnő, de hát az ilyen bohóckodást, egy jóérzésű ember gyomra nem veszi be.

A lány kedveskedett, bizalmaskodott és ez már feltűnt Mátyásnak, de még mindig nem tudta, mire vélje a dolgot.

Mindegy. Ez a nap is elmúlt. Másnap reggel Papp Szász majd egy órát ■ tanácskozott Harango- zónéval, az ispán feleségével és amikor elbúcsúzott tőle, százpengőst dugott a markiba. Ha- rangozóné bólogatott és ígérte, hogy minden úgy lesz, ahogy a méltóságos úr parancsolta.

Az úr és házvezetőnője Pestre utazóit. — Néhány nap múlva Szarvak Mátyás levelet kapott

Heins Reinefurth ugye

és a nyugati szabad választások

lNyugat-Némelorsságj

A flensbúrgi (Nyugat-Német- ország) államügyészség a napokban beszüntette a Heinz Rei- nefarth, Westerland polgármestere ellen indított eljárást, — amelyre azért került sor, mert „fennáll a gyanú, hogy 1944 nyarán, a varsói felkelés leverésekor résztvett magánszemélyek törvénytelen megölésében” — ilyen szépen írja körül a hivatalos megfogalmazás a tömeggyilkosságot.

Heinz Reinefarth ugyanis nem volt mindig Westerland polgár- mestere .1940-ben a francia hadjárat megindulásakor még őrmester volt és ekkor kapta meg a lovagkeresztet. Ö az első SS-es tag, aki megkapta ezt a magas kitüntetést. Karrierje ezután gyorsan ívelt felfelé és 1944 júliusában már maga Hitler nevezte ki az SS csoportfőnökévé és rendőraltábornaggyá. Az altábornagy verte le a varsói felkelést, amelynek során 40 ezer főnyi katonát és 200 ezer polgári lakost gyilkoltak meg a németek. 1944 szörnyű őszén, amikor a németek hosszú sorokban kergették ki Varsóból a lengyeleket, áz altábornagy tagyosa_n kitekintve tiszti sapkájának ellenzője alól, egy tiszttársához fordulva megjegyezte:

— Látja, ez a legnagyobb problémánk — nincs annyi lőszerünk, hogy valamennyit kivégezzük.

Ezt az embert több vizsgálat után szabadon engedték az amerikaiak és Varsó hóhérát pár évvel később, mint a menekültek pártjának egyik vezetőjét, polgármesterré választották. Amikor pedig az ügyészség már nagyon vizsgálódott, a tömeggyilkos karrierje még feljebb ívelt és beválasztották a schleswig- holsteini tartományi parlamentbe: így elnyerte a képviselői sérthetetlenséget és most már nem folytatható ellene eljárás. Az Igazságügy Minisztérium alapos vizsgálatot indított, de á tartományi választási törvényben nem talált olyan záradékot amellyel meg lehetett volna akadályozni a volt altábornagy jelölését, megválasztását. Hát persze, hol is akadna olyan passzus egy nyugat-német tartomány választási törvényében, amely megakadályozná náci gyilkosok megválasztását.

A két világháború közötti idő egyik nagy baloldali publicistája, Bálint György jegyezte meg, hogy nem lehet általában „a” szabadságról beszélni. „Szabadság? Mennyi szabadság? Kinek? Milyen célra?” — kérdezte.

Ezek a kérdések ma is aktuálisak. Nyugat-Németországban betiltották a kommunista pártot

és a munkásosztály érdekelne! egyetlen igaz képviselője számára nincs szabadság. A nyugatnémet államgépezet viszont — ezerszer elmondták már — tel« van nácikkal.

De tovább mehetünk egy határral. Franciaország. Ez az ország a polgári demokratikus szabadságjogok hazája, — most mégis tekintélyuralmi rendszei jött itt létre. Amikor a burzsu- ázla megelégelte a túlzott szabadságot, az arányos képviseleti rendszert — egyszerűen hidegre tette. A népszavazás történetét valamennyien ismerjük. A szabad választásokat katonai puccs előzte meg Algériában. — Ahol kellett és ahol lehetett — Algériában — szuronyokkal csikarták ki az „igen” szavazatokat. Elképzelhető egy valóban szabad választás esetén, hogy egy olyan nép, amely négy éve elkeseredett fegyveres harcot vív a francia uralom ellen, 97 százalékban helyeselje ezt az uralmat?

Ahol pedig a szuronyok közvetlen fenyegetésére nem volt mód, ott a tábornok miniszterelnök demagóg propagandistái összemostak fehéret1 és feketét, megzavarták a nézeteket, elködösitették az Ígéreteket. De Gaulle kétértelmű kijelentéseit a baloldali tömegek részére azzal magyarázták, hogy békét fog teremteni, a jobboldaliak számára azzal, hogy folytatja a háborút. A sajtók kórusban zengték a tábornak dicsőségét. Sous- telle tájékoztatásügyi miniszter karmesteri pálcájának ütemére. Egy baloldali francia lap ezt írta:

„De Gaulle még nem Hitler, de Soustelle már Göbbels.”

S hogy azért a szuronyok se maradjanak el a „nem” győzelme esetén polgárháborúval fenyegetőztek.

Mikor válik a szabadság önmaga ellentétévé? — kérdezte a 30-as évek publicistája. íme, hogyan lett a burzsoá „szabadságból” — tekintélyuralmi rendszer.

Érdemes egyébként megemlíteni, hogy november 23-án és 30-án, egy vasárnappal a' mi választásaink után az urnák elé járul a francia választópolgár — igaz ugyan, hogy a parlament, melyet megválaszt, a népszavazáson élfogadott új alkotmány szerint csak tanácsadó szerepet játszik. Úgynevezett kétfordulós, egyjelöltes választási rendszei"! vezetnek be. Minden körzet egy képviselőt küld be a parlamentbe. Ha az első fordulóban senki sem kapja meg a szavazatok többségét, a második fordulóban egy héttel később azt nyilvánítják megválasztottnak, aki a jes löltek közül a szavazatok több- ségét kapja meg. Ez a rendszer- lehetővé teszi a reakciónak,- hogy a második fordulóban ösz- e szefogjon a kommunisták ellen.

Lám, a szabad választás egyik- fő célja: az igazi arányok eltor- zítósa, Francia Kommunista Párt- kiszorítása a népképviseleti in- tézményekből.

r Szabadság...? Kinek? Az al- gériai pártütőknek. Mi célból?- A szabadság megfojtására.

Vagy ugorjunk át a tengeren- túlra. Ott is választásokra ké- szülnek. De választhatnak-e va- i lóban? Mint mondják, a hatal- i mon lévő köztársasági pártok, a- demokraták elsősorban külpoli- tikája miatt bírálják, felelőssé- teszik Dullest a kimoji kutyaszo- rí tóért. De emlékezzünk csak: í a köztársaságpárti Eisenhower i előtt a demokrata Truman volt ; az elnök. Az ő idején robbantot- r ták ki az amerikaiak a koreai- háborút. Eisenhower idején kö- vetkezett be az amerikai csapatok libanoni, jordániai, tajvani- agressziója. Mi a különbség? A t fegyverkezési hajszát Truman- kezdte el — Eisenhower folytat- ta. A hidegháborút szintén a de- mokraták kezdték és a köztársa- , ságiak vitték tökélyre.

; Belpolitikában ugyanez a helyzet. A köztársaságiak azt igér- 1 ték, felszámolják a demokraták- idején elburjánzott korrupciót,- Nemrég pedig Eisenhower leg- jobb barátjáról, a Fehér Ház*- „szürke eminenciásáról”, Sher- man Adamsról derült ki, hogy :• értékes ajándékokat fogadott el . egy üzletembertől és viszonzá- sül közbenjárt annak ügyeiben.

Vagy talán a személyekben , van különbség? Aligha. New York állam kormányzójának : tisztségéért ketten versenyeznek:

: Rockefeller, a kőolaj korpnázat• lan királya és Harriman — a jelenlegi kormányzó — a vasútki• rály. Szabadon választhat köztük i a newyorki polgár.

, Baracs Dénes

A Francia Kommunista Párt választási programja

lék szavukat az ország nemzeti] érdekeinek védelmében. Wash-, ington gyors helyeslése nem; teszi kétségessé, kinek az érdekében történt a thaiföldi állam-] csíny — írja a Pravda. ---------------^ •*» ■ ■■ - ;

Ti

tkos kivégzések

Jordániában

Damaszkusz (Üj Kína). AZ; Al Ajam című damaszkuszi lap Ammanból szerzett megbízható ér-' lesülésck alapján közölte, hogy\ Husszein jordániai király párán-' csára Amman közelében tíz fiatal jordániai személyt titokban kivé-1 geztek. A lap hozzáfűzi, Jordániában felháborodással vették tudomásul a titkos kivégzések hírét. (

Szintén az Al Ajam közölte, hogy! nemrégen Amman Iran újabb hazafias érzelmű katonatiszteket tartóztattak lé.

A Pravda a thaiföldi eseményekről

•i /Jélelőtt, amikor uz urasag fi elkocsizott, megelevenedett fa leastély környéke. Erzsit, a ijkis cselédleányt, Flarángozóné — caz ispán felesége — a kocsis- Kgazdához szalajtotta. Vitte az iispán úr üzenetét, hogy vág jajnak le egy malacot. A sültrna- flac Papp Szász csemegéje volt. INemsokára sivitott is a jószág gulyán lármával, hogy E telke \kisasszony, a pesti „házvezetőnő" Ifelébredt és kihajolt a Segpik ablakán.

á A kastély maga volt a titok- Izatosság. Férifembernek az is- fpánoit kívül szigorúan tilos volt amegközelítenie. A fényesen belrendezett szobákba csak lány, fivagy asszonyféle tehette be a lá- ibát. De közülük se akárki, és Inem akármikor. Csak az, akit Kaz ispánná kinézett és csak akikor, ha a méltóságos úr kun- «szentmártoni rezidenciáján tartózkodott. Papp Szász félt a férfiaktól. Az volt a rögeszméje, 2hogy meg akarják ölni. Ennek a hrögeszmének gyászos eredetét a jíkastély környékén csak néhá- ?nyan ismertek, de csak suttogva

pesj'owere róva. zveicKei ezeicni Papp Szász úr egyik házvezetőnője a kútba ugrott, öngyilko: lett. Mindenki tudta, miért Csak éppen a hatóságok név állapították meg a szereúcsétler lány tettének indítóokát. A lány apja azonban megtámadta a: urai és kevés híján agyonverta Becsukták. Nem a inéitóságo: urat, hanem a szerencséden apát ... De hát ez most nem tartozik a történethez, annál kevésbé, mert más eseményekre van kilátás. Etelka szépen felöltözött, Harangozóné pedig a cselédházak felé sietett és az egyik ajtón bekiáltott:

— Mátyás, foglyon a hintóba, a kisasszonynak megmutatja a birtokot. — Jóvágású, szép szál fiatalembernek szólt a parancs.

Mátyás befogta a lovakat a a fekete hintóba és Etelka kisasszonnyal elindultak gazdaság- nézőbe. Etelka kisasszony már tudta, hogy itt nem gazdaságot keli megtekinteni, hanem a kiszemelt cselédet férjnek fogni a méltóságot úr parancsára. A tíz hold föld meg van Ígérve es