Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-24 / 252. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október 24, Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága a Párizs melletti Ar- cueilben tartott ülésén Waldeck Rochet referátuma alapján meg-, vitatta és meghatározta a párt­nak a közelgő francia képvise­lőválasztásokon alkalmazandó taktikáját és programját. A párt az alkotmány demok­ratikus úton történő megváltoz­tatásáért küzd, de úgy véli, hogy máris megvalósítható a szociális igazságnak és a nem­zet jólétének következő prog­ramja: A népi tömegek életszínvona­lának emelése, a fizetések, a nyugdíjak, családi pótlék eme­lése révén visszatérés a 40 órás munkahétre — a munkabérek csökkentése nélkül. A béke megteremtése tárgya­lások útján. Algériával éppen úgy, mint a többi gyarmati or­szággal, beleértve Guineát is új kapcsolatokat kell teremteni a függetlenség, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Békepolitika, amely kivétel nélkül minden nép békés együttműködésén alapszik. Meg ikell szüntetni az atomkísérlete­ket, véget kell vetni Németor­szág újrafelfegyverzésének és a fegyverkezési hajszának, A katonai kiadások alapos csökkentése a francia adórend­szer demokratikus reformja, Az ifjúság jövőjének biztosí­tása. az oktatás demokratikus, szellemben történő reformjával megfelelő munkaalkalmakat kell biztosítani az új generáció­nak. A köztársaság helyreállítása, ki kell szélesíteni a demokra­tikus szabadságjogokat. Sikertelen m íí hold-kísérlet az Egyesült Államukban Cap e*canavcral (MTI). \z AP jelentése szerint csütörtökön gint 3.21*kor a Cape-canaverali — ame­rikai rakéta támaszpontról ú’abb műhold kilövését kísérelték me?. A §3 méter hpsszú rakéta orvá­ban egy összehajtott műanyagból készült léggömböt helyeztek el. Ezerötszáz mérföldes magasságban a léggömbnek nitrogéngázzal kel­lett volna telítődnie, hogy műhold­ként induljon a föld körüli útjára. A kísérlet nem volt eredményes és a műholdat nem sikerült pályá­jára juttatni. A francia hadsereg nagyarányú offenzívat kezdett Algériában Párizs (MTI). Algériában a francia hadsereg nagyszabású oííenzívába kezdett a szabad­ságharcosok két bástyája ellen: a Kabilföldön és Oran megye déli részén. Algéria öt nagyobb hegyvidékén a szabadságharco­sok az urak, az Aures, az At­lasz, az Ouarsines hegységek­ben. valamint Tlemcen és a Kabilföld hegyei között erős létszámú szabadságharcosok vannak. A legújabb jelentések szerint Algéria Marokkóval határos ré­szén, Oran megye déli hegyvi­dékén is támadnak a franciák. Amerikai mesterkedések Libanon kiürítése körül Beirut (Üj Kína). — Hírek szerint az Egyesült Államok li­banoni katonai attaséja sürgő­sen újabb ügyosztályokikat nö­veli hivatalát, azzal az ürügy­gyei, hogy, ilyenformán bármi­kor érintkezésbe léphet a fi. flottával1'. Ennek az Intézkedésnek igazi célja az, hogy az Egyesült Ál­lamok megszálló haderőinek egy részét a katonai attasé hi­vatalának katonai személyzeté­vé tegyék meg. Olyan jelentések is vannak, hogy. még ha az Egyesült Álla­mok haderőinek kivonása tel­jesen meg is történik, egves amerikai „adminisztratív egy­ségek’’ továbbra is Libanonban maradnak. (MTI). %rÉv'<* 1 házvezetőnő artista mutatványokat vég ex a tehénkarám mögött ......íj .... ...,, rrí/.ff f'.vt*k.k.t>1 CZeU Mo szkva (TASZSZ.) A Pravda csütörtöki száma kommentálja a thaiföldi államcsínyt, amelyet — mint ismeretes — Sárit Thane- rat tábornagy, a szárazföldi haderők főparancsnoka vezeté­sével hajtottak végre. Az államcsínyt követő napon az amerikai külügyminisztérium előre elkészített nyilatkozatot tett közzé — a nyilatkozat meg­lepő tájékozottságot árult el a thaiföldi eseményekről, helyesel­te Than a rat eljárását és kilá­tásba helyezte, hogy az Egyesült Áüamok haladéktalanul elis­meri Thanarat .kormányát. —t— A thaiföldi államcsínyre azért került sor, hogy lakatot tegyenek azoknak a thaiföldi pasüamtnii képviselőknek, újság­íróknak és közéleti személyisé­geknek a szálára, akik felemel­ezen felül egy szépen berende­zett lakás, meg az a. kegy, hogy Papp Szász úr az esküvő után is cljárogat, majd Etelkához. Etelka kisasszony távol a ma­jortól, a tehen-learámok mögött így szólt Mátyáshoz: — Kocsis bácsi, álljon meg: mutatok magának valam.lt. — Ez a mutatvány is szerepelt a terv­ben. így kellett Mátyás étvágyát felkelteni olyan módon, hogy a kisasszony megmutatja bajait. Megálltak, s Etelka felugrott o korlátra, a blúzt cs a. szoknyái ledobta magarát — s vagy egy óra hosszat szórakoztatta az wmüló-bámulö kocsislegényt, aki. nem tudta felfogni; miért csi­nálja ezt a cirkuszt ez a szép leány. — /\öcsis bácsi, tetszem én *■*' magának? — Mátyás hümmögött. Mi tagadás, szemre való teremtés volt a házvezető­nő, de hát az ilyen bohóckodást, egy jóérzésű ember gyomra nem veszi be. A lány kedveskedett, bizal­maskodott és ez már feltűnt Mátyásnak, de még mindig nem tudta, mire vélje a dolgot. Mindegy. Ez a nap is elmúlt. Másnap reggel Papp Szász majd egy órát ■ tanácskozott Harango- zónéval, az ispán feleségével és amikor elbúcsúzott tőle, száz­pengőst dugott a markiba. Ha- rangozóné bólogatott és ígérte, hogy minden úgy lesz, ahogy a méltóságos úr parancsolta. Az úr és házvezetőnője Pestre utazóit. — Néhány nap múlva Szarvak Mátyás levelet kapott Heins Reinefurth ugye és a nyugati szabad választások lNyugat-Némelorsságj A flensbúrgi (Nyugat-Német- ország) államügyészség a na­pokban beszüntette a Heinz Rei- nefarth, Westerland polgármes­tere ellen indított eljárást, — amelyre azért került sor, mert „fennáll a gyanú, hogy 1944 nya­rán, a varsói felkelés leverése­kor résztvett magánszemélyek törvénytelen megölésében” — ilyen szépen írja körül a hiva­talos megfogalmazás a tömeg­gyilkosságot. Heinz Reinefarth ugyanis nem volt mindig Westerland polgár- mestere .1940-ben a francia had­járat megindulásakor még őr­mester volt és ekkor kapta meg a lovagkeresztet. Ö az első SS-es tag, aki megkapta ezt a magas kitüntetést. Karrierje ezután gyorsan ívelt felfelé és 1944 jú­liusában már maga Hitler ne­vezte ki az SS csoportfőnökévé és rendőraltábornaggyá. Az altá­bornagy verte le a varsói felke­lést, amelynek során 40 ezer fő­nyi katonát és 200 ezer polgári lakost gyilkoltak meg a néme­tek. 1944 szörnyű őszén, amikor a németek hosszú sorokban ker­gették ki Varsóból a lengyeleket, áz altábornagy tagyosa_n kite­kintve tiszti sapkájának ellenző­je alól, egy tiszttársához fordul­va megjegyezte: — Látja, ez a legnagyobb prob­lémánk — nincs annyi lősze­rünk, hogy valamennyit kivé­gezzük. Ezt az embert több vizsgálat után szabadon engedték az ame­rikaiak és Varsó hóhérát pár év­vel később, mint a menekültek pártjának egyik vezetőjét, pol­gármesterré választották. Ami­kor pedig az ügyészség már na­gyon vizsgálódott, a tömeggyil­kos karrierje még feljebb ívelt és beválasztották a schleswig- holsteini tartományi parlament­be: így elnyerte a képviselői sérthetetlenséget és most már nem folytatható ellene eljárás. Az Igazságügy Minisztérium ala­pos vizsgálatot indított, de á tartományi választási törvény­ben nem talált olyan záradékot amellyel meg lehetett volna aka­dályozni a volt altábornagy je­lölését, megválasztását. Hát persze, hol is akadna olyan passzus egy nyugat-német tarto­mány választási törvényében, amely megakadályozná náci gyil­kosok megválasztását. A két világháború közötti idő egyik nagy baloldali publicistá­ja, Bálint György jegyezte meg, hogy nem lehet általában „a” szabadságról beszélni. „Szabad­ság? Mennyi szabadság? Kinek? Milyen célra?” — kérdezte. Ezek a kérdések ma is aktuá­lisak. Nyugat-Németországban betiltották a kommunista pártot és a munkásosztály érdekelne! egyetlen igaz képviselője szá­mára nincs szabadság. A nyugat­német államgépezet viszont — ezerszer elmondták már — tel« van nácikkal. De tovább mehetünk egy ha­tárral. Franciaország. Ez az or­szág a polgári demokratikus sza­badságjogok hazája, — most mé­gis tekintélyuralmi rendszei jött itt létre. Amikor a burzsu- ázla megelégelte a túlzott sza­badságot, az arányos képvisele­ti rendszert — egyszerűen hideg­re tette. A népszavazás törté­netét valamennyien ismerjük. A szabad választásokat katonai puccs előzte meg Algériában. — Ahol kellett és ahol lehetett — Algériában — szuronyokkal csi­karták ki az „igen” szavazato­kat. Elképzelhető egy valóban szabad választás esetén, hogy egy olyan nép, amely négy éve elkeseredett fegyveres harcot vív a francia uralom ellen, 97 szá­zalékban helyeselje ezt az ural­mat? Ahol pedig a szuronyok köz­vetlen fenyegetésére nem volt mód, ott a tábornok minisz­terelnök demagóg propagandis­tái összemostak fehéret1 és fe­ketét, megzavarták a nézeteket, elködösitették az Ígéreteket. De Gaulle kétértelmű kijelentéseit a baloldali tömegek részére azzal magyarázták, hogy békét fog te­remteni, a jobboldaliak számá­ra azzal, hogy folytatja a hábo­rút. A sajtók kórusban zeng­ték a tábornak dicsőségét. Sous- telle tájékoztatásügyi miniszter karmesteri pálcájának ütemére. Egy baloldali francia lap ezt ír­ta: „De Gaulle még nem Hitler, de Soustelle már Göbbels.” S hogy azért a szuronyok se maradjanak el a „nem” győzelme esetén polgárháborúval fenye­getőztek. Mikor válik a szabadság ön­maga ellentétévé? — kérdezte a 30-as évek publicistája. íme, hogyan lett a burzsoá „szabad­ságból” — tekintélyuralmi rend­szer. Érdemes egyébként megemlí­teni, hogy november 23-án és 30-án, egy vasárnappal a' mi vá­lasztásaink után az urnák elé járul a francia választópolgár — igaz ugyan, hogy a parlament, melyet megválaszt, a népszava­záson élfogadott új alkotmány szerint csak tanácsadó szerepet játszik. Úgynevezett kétfordulós, egyjelöltes választási rendszei"! vezetnek be. Minden körzet egy képviselőt küld be a parlament­be. Ha az első fordulóban senki sem kapja meg a szavazatok többségét, a második fordulóban egy héttel később azt nyilvánít­ják megválasztottnak, aki a je­s löltek közül a szavazatok több­- ségét kapja meg. Ez a rendszer- lehetővé teszi a reakciónak,- hogy a második fordulóban ösz- e szefogjon a kommunisták ellen. Lám, a szabad választás egyik- fő célja: az igazi arányok eltor­- zítósa, Francia Kommunista Párt- kiszorítása a népképviseleti in­- tézményekből. r Szabadság...? Kinek? Az al­- gériai pártütőknek. Mi célból?- A szabadság megfojtására. Vagy ugorjunk át a tengeren­- túlra. Ott is választásokra ké­- szülnek. De választhatnak-e va- i lóban? Mint mondják, a hatal- i mon lévő köztársasági pártok, a- demokraták elsősorban külpoli­- tikája miatt bírálják, felelőssé- teszik Dullest a kimoji kutyaszo­- rí tóért. De emlékezzünk csak: í a köztársaságpárti Eisenhower i előtt a demokrata Truman volt ; az elnök. Az ő idején robbantot- r ták ki az amerikaiak a koreai- háborút. Eisenhower idején kö­- vetkezett be az amerikai csapa­tok libanoni, jordániai, tajvani- agressziója. Mi a különbség? A t fegyverkezési hajszát Truman- kezdte el — Eisenhower folytat­- ta. A hidegháborút szintén a de­- mokraták kezdték és a köztársa- , ságiak vitték tökélyre. ; Belpolitikában ugyanez a hely­zet. A köztársaságiak azt igér- 1 ték, felszámolják a demokraták- idején elburjánzott korrupciót,- Nemrég pedig Eisenhower leg­- jobb barátjáról, a Fehér Ház*- „szürke eminenciásáról”, Sher­- man Adamsról derült ki, hogy :• értékes ajándékokat fogadott el . egy üzletembertől és viszonzá­- sül közbenjárt annak ügyeiben. Vagy talán a személyekben , van különbség? Aligha. New York állam kormányzójának : tisztségéért ketten versenyeznek: : Rockefeller, a kőolaj korpnázat­• lan királya és Harriman — a je­lenlegi kormányzó — a vasútki­• rály. Szabadon választhat köztük i a newyorki polgár. , Baracs Dénes A Francia Kommunista Párt választási programja lék szavukat az ország nemzeti] érdekeinek védelmében. Wash-, ington gyors helyeslése nem; teszi kétségessé, kinek az érde­kében történt a thaiföldi állam-] csíny — írja a Pravda. ---------------^ •*» ■ ■■ - ; Ti tkos kivégzések Jordániában Damaszkusz (Üj Kína). AZ; Al Ajam című damaszkuszi lap Ammanból szerzett megbízható ér-' lesülésck alapján közölte, hogy\ Husszein jordániai király párán-' csára Amman közelében tíz fiatal jordániai személyt titokban kivé-1 geztek. A lap hozzáfűzi, Jordániá­ban felháborodással vették tudo­másul a titkos kivégzések hírét. ( Szintén az Al Ajam közölte, hogy! nemrégen Amman Iran újabb haza­fias érzelmű katonatiszteket tar­tóztattak lé. A Pravda a thaiföldi eseményekről •i /Jélelőtt, amikor uz urasag fi elkocsizott, megelevenedett fa leastély környéke. Erzsit, a ijkis cselédleányt, Flarángozóné — caz ispán felesége — a kocsis- Kgazdához szalajtotta. Vitte az iispán úr üzenetét, hogy vág ja­jnak le egy malacot. A sültrna- flac Papp Szász csemegéje volt. INemsokára sivitott is a jószág gulyán lármával, hogy E telke \kisasszony, a pesti „házvezetőnő" Ifelébredt és kihajolt a Segpik ablakán. á A kastély maga volt a titok- Izatosság. Férifembernek az is- fpánoit kívül szigorúan tilos volt amegközelítenie. A fényesen be­lrendezett szobákba csak lány, fivagy asszonyféle tehette be a lá- ibát. De közülük se akárki, és Inem akármikor. Csak az, akit Kaz ispánná kinézett és csak ak­ikor, ha a méltóságos úr kun- «szentmártoni rezidenciáján tar­tózkodott. Papp Szász félt a fér­fiaktól. Az volt a rögeszméje, 2hogy meg akarják ölni. Ennek a hrögeszmének gyászos eredetét a jíkastély környékén csak néhá- ?nyan ismertek, de csak suttogva pesj'owere róva. zveicKei ezeicni Papp Szász úr egyik házvezető­nője a kútba ugrott, öngyilko: lett. Mindenki tudta, miért Csak éppen a hatóságok név állapították meg a szereúcsétler lány tettének indítóokát. A lány apja azonban megtámadta a: urai és kevés híján agyonverta Becsukták. Nem a inéitóságo: urat, hanem a szerencséden apát ... De hát ez most nem tartozik a történethez, annál kevésbé, mert más eseményekre van kilátás. Etelka szépen fel­öltözött, Harangozóné pedig a cselédházak felé sietett és az egyik ajtón bekiáltott: — Mátyás, foglyon a hintóba, a kisasszonynak megmutatja a bir­tokot. — Jóvágású, szép szál fia­talembernek szólt a parancs. Mátyás befogta a lovakat a a fekete hintóba és Etelka kis­asszonnyal elindultak gazdaság- nézőbe. Etelka kisasszony már tudta, hogy itt nem gazdaságot keli megtekinteni, hanem a ki­szemelt cselédet férjnek fogni a méltóságot úr parancsára. A tíz hold föld meg van Ígérve es

Next

/
Thumbnails
Contents