Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-23 / 251. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP tm S3­Őszinte vélemény, bizalom a jelöltek iránt Befejeződtek a jelöiőgyülések. Négy és félezer, alkalommal kö­zel százhetvenezer választópol­gár vette számba, kire adhatja majd szavazatát, kittre bízhatja legbát rabban ügyei, érdekei in­tézését. A gyűlések alkalmával 26 ezren nyilvánítottak véle­ményt a párt és a kormány ed­digi munkájáról: nem frázisok­ban;1 előre ldíundáit ékesszólá­sokban,. hanem nagyon is a helyszínen érlelődő, keresetlen szavakkal. Szóltak mindarról, amit elér­tünk s — bár kevesebbet — arról is, amit tervezünk. Hangot kapott, hogy ez a népünk törté­nelmének egyik legnehezebb szakaszában alakult párt és kor­mány átsegített bennünket a ve­szélyen, megmutatta a legrövi­debb kiutat a bizonytalanságból, kétségbeesésből. — Elismeréssel beszéltek arról, hogy két évvel az ellenforradalom pusztítása után bőven van áru az üzletek­ben, pedig akkor sokan attól féltek, hogy a kiürült polcok sokáig fognak üresen tátongani. Tegyük ehhez hozzá, amit erre vonatkozóan Kádár János elv­társ Angyalföldön mondott: „Most 17 milliárd forint értékű ám van az üzletekben és a rak­tárakban. Tessék nyugodtan vá­sárolni”. S vigyük mindjárt to­vább a gondolatot: Most 2100 millió forint takarékbetét van az országban. Az életszínvonal ta­valy 14—16 százalékkal növeke­dett. Mindez már összefoglalója annak, amit a jelölőgyűléseken részleteiben, egyes embereket érintően elmondtak, melyekből az egyetértés, a bizalom csendült ki. A választópolgárok nemcsak az országos vezetésről, a hatalom helyi gyakorlóiról is véleményt mondtak, őszinte, a bizalom su­gallta véleményt. Ez mondhatni, szinte teljes mértékben egybe­esett a Hazafias Népfront véle­kedésével. Ennek bizonysága az, hogy a 4300 jelölt közül mind­össze száz körül van azoknak a száma, akiket nem fogadtak el. Egyesek ezt felfújják, mondván: lám a népfront is téved. Pedig a legnagyobbat az tévedi, aki ebben a véleményeltérésben a legkisebb rosszat is látja. Ez a kereken száznak mondott szám nagyon is a népfront iga­zát bizonyítja. Merthisz ha a népfront bizottságok nagyon megnézték is, kinek a nevével álljanak a választók elé, azzal úgy is számoltak, hogy több szem többet lát, több száj oko­sabbat mond. Számoltak — hisz mindig is számolni kell — némi korrigálással De annak csak örülni lehet, hogy a jók helyett is jobbat, rátermettebbeket, ér­demesebbeket jelöltek. Mert az esetek számottevő része erről ta­núskodik; Nézzünk eme néhány példát: Szolnokon a 39-es választókör­zetben Simon Istvánt, a Tisza Antal Tsz agronómusát ajánlot­ta jelölésre a Hazafias Népfront. A választók nem is mondtak semmi rosszat rá; de mivel nemrég van ott, s nem is tud­ják, akar-e azon a részen meg­honosodni, helyette régi, jól is­mert embert, a Vegyiművek egyik dolgozóját jelölték. Öt rég ismerik, tudják róla, hogy mun­kásőr, párttag s rászolgált a bi­zalomra. Vagy Turkevén: Balogh Lajos volt tanácstagot a nép­front úgy látta, újra ajánlhatja jelölésié. . A lakosság viszont másként vélte. Nem törődött eléggé választóival, s jelöltek helyébe mást, akitől ilyen érte­lemben többet várhatnak. Nagyon is a teljes bizalom tükröződik abból az esetből, hogy Törökszentmiklóson az egyik tsz elnökre azt mondta néhány egyéni paraszt, ez nem kell nekünk, mert mindig csak a tsz-ről fog beszélni. Az ellen­tét-szítás ellenére is, mikor sza­vazásra kei-ült sor, ötvennégyből negyvennégyen a tsz-elnökre szavaztak. Legtöbb helyen még a tudatos mesterkedések hatásá­ra sem tágítottak eredeti szán­dékuktól az emberek. Fegyver- neken az egyik tsz tag helyett egy egyéni paraszt saját magát ajánlotta jelöltnek, mondván: jó adófizetők kellenek oda, majd azok képviselik a többiek érde­két. Persze hogy nem hagyták magukat a többiek orruknál fog­va ráncigálni, s a Isz fago! fogadlak el, az ajánlkozót pedig megosípked- ték szóval. Ezek a példák, sok másikkal azt is igazolják, hogy önállóságban nagyot nőtt a dol­gozó nép és a közel másifélév- tized alatt megtanult saját sor­sáról saját fejével gondolkodni. Akkor volna tehát alap az aka dékoskodásra, a találgatásra, ha a jelölések alkalmával az embe rek bólogatójános módjára hely­benhagyják, amit javasolnak ne­kik. A nyugodt, jóhangulatú lég­kört több helyen igyekeztek megtörni olyan emberek, mint Jószágán Petes L. kulák, aki nem átallotta „felajánlani szol­gálatait” a választópolgároknak. De azok sem maradtak adósak a a nagy „készségért”, mert kifi­gurázták. s megmaradtak a nép­front ajánlata mellett. Példák ezrei tanúskodnak ar­ról, hogy a cél egy volt, közös nagy erővel, egymásba vetett kölcsönös bizalommal választani ki az e fontos posztra legmeg­felelőbbeket. Elenyészően kevés az a hely, ahol a gátló, vissza­húzó, bomlasztó mesterkedése­ket nem, vagy későn ismerték fel. S azt a sok hozzászólást, amellyel bíráltak, amellyel út­mutatást, tanácsot adtak a jelöl­teknek, könyvelheti ük-e más­nak, mint a bizalom jelének. Nem, mert a törvényszerű vele­járója a bizalomnak az, hogy akinek adtuk, segítsük azt bizal­munk megőrzésében. Mutassuk, egyengessük neki az utat, hol, hogyam a legkönnyebb. Ez a mi érdekünk fs, az övé is. Figyelmeztetnünk kel­lett őket már most arra, hogy a közeljövőben a tanácstagság több munkával, több számonké­réssel jár, mint eddig, mert újabb, több gondosságot, pontos­ságot követelő dolgok előtt ál­lunk. Csak hogy többet ne em­lítsünk, meg kell valósítanunk az MSZMP művelődésügyi poli­tikáját, amely apró porcikákra bontva, minden választottnak és minden választónak munkát ad. Végre keU hajtanunk a 3 én es tervet, amelyhez minden erőnket adni kell, ha az eredményekből, az emelkedő életszínvonalból is részesedni akarunk. Már pedig ebből aligha akarja kihúzni ma­gát valaki. Előttünk a mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezésé­nek nehéz munkája és még ren­geteg más. S mindezt a mindennapok munkájával, s mindannyiónk erejével teremthetjük meg, melyhez a jelölőgyűlések bizo­nyította bizalom adhatja az él­tető nedvet. Borsi Eszter VVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVYVY Békeküldöttek Budapesten A magyar városok küldötte­inek budapesti bcketafálko- zóján megyénket Szolnokon kívül Karcag város békckül- döttei képviselték. A küldöt­tek sok értékes tapasztalattal tértek vissza városukba, — amelyet eredménnyel haszno­sítanak majd alkotó munká­juk közben. Nagyjelentőségű, fontos dolgokról tanácskoz­tak. Azt akarják elérni, hogy Európa városai köztük a kar­cagiak is szoros kapcsolatot építsenek ki egymás között és a békeharc egyre fokozódó magasztos eszméjét nemzetkö­zi üggyé tegyék szerte az Eu­rópai földrészen. A karcagi békehareosok ré­szesei voltak annak a fontos felhívás jóváhagyásának is, amelyet Európa nagyvárosai­hoz intéztek. „Ismerjük meg jobban egymást, városaink életét. Minden lépés, amellyel előbbre jutunk, hozzájárulás az atomháború veszélye ellen vívott harchoz” — tartalmaz­za többek között a nagyjelen­tőségű dokument. A karcagi békekifldöttek visszatérve ötjükről munká­hoz láttak, azt akarják, hogy a béke szava, az emberi gaz­dagodás, boldogulás reménye mindenkihez eljusson ős közö­sen kiáltsák együtt a sok­milliós béketáborral: soha többé háborút! r Az Egyesült Államok öt hadihajót adott ót a csangkajsekistáknak Peking (TASZSZ). Mint az U; Kína hírügynökség jelenti, taj- peji közlés szerint az Egyesüli Államok, hogy fokdzza a kínai polgárháborút, öt hadihajói adott át a csangkajsekista klikk­nek. Az öt amerikai hadihajó közül hárem október 21-én megérke­zett a Tajvan déli részén léve csiankajsek’ ta haditengerészet támaszpontra. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok átadott a csangkajsekis­ta knak két partraszállási hajót hogy „megerősítsék velük a Ki- moj térségében lévő erőiket’’. Gomulka felszólalása a Lengyel Szocialista If júsági Szövetség országos aktívaértekezletén Varsó (TASZSZ). Kedden nyílt meg Varsóban a Kengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség országos aktívaértekezlete. Az ér­tekezleten felszólalt W. Ggmulka, a Kengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Kijelentette: a szövet­ség az elmúlt másfél éven minden tekintetben megerősödött és jelentős sikereket ért el. A szocializmus építése, az emberi kapcsolatok szocialista szel­lemben való kialakítása — ez az a jelszó, amelynek vezérelnie kall fiataljainkat a munkában és harcban egyaránt. Nézzük a Szovjetunió útját és láthatjuk, mekkora önfeláldozást, erőfeszí­tést és hősiességet tanúsított szocializmust építő nemzedéke még mielőtt ez a nagy ország elérte fejlődésének mai csúcsait. A Kengyel Szocialista Ifiúsági Szövetség és a paraszt ifjú­sági szövetség feladata: a szocializmus szellemében a szocialista öntudat az emberek közötti szocialista viszony kialakításának szellemében nevelni tagjaikat és a városok és falvak minden fiatalját. ■ Az amerikai hadügyminiszter úiabb katonai akciókkal íenyegetődzik Peking (Uj Kína). Mcelroy amerikai hadügyminiszter ked­den Szaigonban nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy újabb közvetlen katonai intervenció­hoz folyamodik» ha a hínai nép felszabadítja a partmenti szi­geteket. E kijelentés koronát tesz több magasrangú amerikai katonatiszt és kormánytisztvi­selő korábban elhangzott Kína ellenes kardcsörtető nyilatko­zataira. Mcelory makacsul ragaszko­dik a nyakatekert washingtoni logikához és „agressziónak sze­retné feltüntetni a kínai nép­nek azt a törekvését, hogy fel­szabadítsa Tajvant és a part­menti szigeteket. Felülvizsgálják a japán amerikai szerződést Peking (Uj Kína). A japán felsőház külügyi bizottságának keddi ülésén az amerikai japán biztonsági szerződés „felülvizsgá­lására beterejsztett interpellációk leleplezték Kisi miniszterelnök­nek azt a tervét, hogy Japánt az Egyesült Államok háborús- politikájához kapcsolja és fel­éleszti az agresszív japán fegy­veres erőket. Kisi miniszterelnök kijelen­tette, hogy katonai szövetséget készítenek elő az Egyesül Álla­mok és Japán között s ennek megfelelően növelik az ország katonai hatalmát. Hozzáfűzte, hogy Japán és az Egyesült Ál­lamok „kölcsönösein katonai se­gítséget nyújt” majd egymásnak és „bizonyos térségben mutat­kozó veszéllyel, mint közös ve­széllyel néznek majd szénibe”. Ez azt jelenti, hogy Japán ten­gerentúlra küldheti fegyveres erőit az amerikai agresszorok ágyútöltelékeként. (MTI.) J'öbb ország kártérítést kér Bonntól a nácizmus idején kár tszenvedett állampolgárai részére Bonn (Reuter). A Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztériumának szóvivője kedden közölte, hogy Nagy- Britannia után Dánia» Belgium, Görögország és Luxemburg is emlékeztette a nyugatnémet kormányt arra az 1957. évi em­lékiratra, amelyben nyolc ország kártérítést kért a nácizmus Idején kárt szenvedett állampolgárai részére. A szóvivő kijelentette, ha sonló értelmű jegyzék várható Norvégiától. Hollandiától és Franciaországtól is. Ahhoz a nyolc országhoz» amely eredetileg ilyen kárlé- •ftési kért a Német Szövetségi Köztársaságtól, — időközben csatlakozott Svájc, Ausztria és Olaszország is. NÉPLAP RIPORTSOROZ AIA %TÉ# Repül a csendőr ? zí z új fiú, Vaka Sándor | csendőrtizedes megérke- f jzett. Bikanyakú, dülledt szemű f Eember. Jelentést tett és most vi- r tgyázzba meredve állt. Várta az b ialhadnagy úr parancsát. Az al- r ihadnagy nem kis gyönyörűség- - í.gel nézte az előtte álló, bárgyú á i hústömeget. Erős, mint a bivaly. a Ez kell ide. Ilyen emberekből t Iválogathatnák össze a magyar a ttkirályi csendőrség valamennyi j- § tagját. Nagyobb lenne a tekin- i, fyéty és ez a sok hazaáruló, fel- t, forgató elem nem merne meg- s f moccanni. Ahová ez odaüt, ott a r Kcsont törik, a koponya szakad y őés még azt sem mondhatja sen- a %ki, hogy a csendőrség ismét a r 5fegyverét használta. I | Ilyen gondolatok édesítették az ?: &alhadnagy úr szájaízét, miköz- z f-ben apró, siindisznó-szeme az új 0 Wfiú izmain legelt. Szórakozottan 1 j?/eltett néhány szakmai kérdést, t úhogy még jobban megbizonyo- a ksodjék Vaka Sándor csendőrti- s |zedes képességeiről. t 1 — Tizedes úr, mit csinál a ma- r igyar királyi csendőr, ha. 2 Vaka széles képe a nagy igye- ^ ékezettől és a feszes tartástól r iolyan vörös lett, mint a cékla. v b — Szúrok! — harsogta az al- 9 I;hadnagy felé, azt. sem várva, ö Ehogy az befejezze a kérdést. Az alhadnagy pedig tovább faggatta a tizedest. A válaszok felvidíthatták, mert loésőbb ba­rátságosan az ajtóig kísérte és biztatta: csak nézzen körül a vá­rosban, ismerkedjék egy cseppet — ma még nem kell szolgálatba állnia. Amikor Vaka Sándor csendőr- tizedes úr kifordult a laktanya ajtaján, hagy ismerkedő körútra induljon és legfőképpen, amúgy istenigazába valakinek bemutat­kozzék — a Körös-híd felől ura­sági hintó érkezett. A bakon pa­rádés kocsis — urasági egyenru­hában — pattogtatta ostorát és a két fényes szőrű feketét a Ko­rona Szálló felé irányította. Papp Szász Tamás méltóságos úr ült a hátsó ülésen. Nem né­zett se jobbra, se balra, agya gőzerővel dolgozott, bizonyos terv kivitelezésén törte a fejét. Ezt a tervet odakint a. tanyán éppen aznap délelőtt kezdték megvaló­sítani. S a méltóságos úr azon tűnődött, vajon sikerül-e. A vá­rosba is azért kocsizott, mert ideges és türelmetlen. Esetleg, ha a pusztán marad, mindent el­ront; ezt pedig nem akarta. Csi­nálja csak Harangozóné, nagy gyakorlata van már az ilyen dol­gokban .,. A főjegyző ur észrevette «

Next

/
Thumbnails
Contents