Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-22 / 250. szám

1 keokiHos wmrm kipaat HM. ofcfcSbér 22. Eredményekben gazdag nyolc esztendő i KÜLFÖLDRŐL UÍCftUk N jroieévwtt esttött, 1950októ­ber 22-én Járultak először imához az ország választópolgá­rai, hogy szavazatukkal megvá­lasszák a tanácstagokat s életre- hívják a tanácsokat. A tanácsok megválasztása a népi demokrá­cia alkotmányának megteremté­se óta a legfontosabb lépést je­lentette abban az irányban, hogy az államhatalom minden forrása cs birtokosa még inkább és még teljesebben a dolgozó nép le­gyen. A nyolc évvel ezelőtti válasz­tások eredményeképpen megte­remtődött annak az altapja, hogy a közigazgatás közelebb kerül­jön a dolgozó népihez, annak ér­dekeit fejezze ki a boldogulá­ü gyekből egy-kettőre akta lett, ami csaknem automatikusan járta a megszabott bürokratikus utat a közigazgatási apparátus hivatalai és íróasztalai között. S a növekvő aktahalmazok szinte elrejtették a tisztviselő elől az embert. Létektelenül, egyszerűen ügydarabot intézett és nem látta meg mögötte az élő ember problémáit. Ebben a bürokratikusán le­épített és a legszigorúbb cent­ralizmus alapján szervezett ap­parátusban nem sok jog jutott a helyi képviselőtestületeknek, önkormányzati szerveknek; Az uralkodó osztály a választások rendszerével azt is biztosította, hogy a még cselekvésképtelen Nyolc évvel ezelőtt a választópolgárok milliói tettek hitet szavazatukkal a tanácsok mellett. sát segítse. Szinte egy csapásra megszűnt a szemmel látható és érzékelhető szakadék, amely a felszabadulás előtt a dolgozók és a közigazgatás előtt volt. Mi jellemezte a múltban a közigazgatást? Elsősorban az, hogy kordában tartotta az el­nyomott és kizsákmányolt több­séget, a dolgozók megszámlál­hatatlan ezreit az elnyomó és kizsákmányoló kisebbség érde­kében. Megkönnyítette az ural­kodó osztály számára a kizsák­mányolás lehetőségét. Minden feladat csak annyiban érdekelte, amennyire elősegítette a burzsoá állam két fő funkciójának — a dolgozok elnyomása és a bur­zsoá állam területének más né­pek rovására történő növelése — érvényesülését. Jellemezte továbbá, hogy az egész szervezet a felülről való kinevezés rendszerére épült. — Mondhatni, a legkisebb hivatal­nokot is a minisztérium nevezte ki. Ilymódon kinevelt egy hiva­talnoki kasztot, amely élesen szemben állt a dolgozó tömegek­kel. A szervezeten belül intéz­ményesen gondoskodott címek­kel, rangokkal, külön fizetési rendszerrel a válaszfalról. E bben a közigazgatási szer­vezetben nem volt hely az egyéni felelősség számára. Az önkormányzati szervekbe is az ő emberei, Iciszolgálói kerüljenek. E szervek mellett kiépítette a külön hivatalokat, amelyek a választott szervektől legtöbb­ször függetlenül, véleményük meghallgatása nélkül intézték a helyi ügyeket. A helyi tanácsok nyolc évvel ezelőtti választásával, már a választás napján megszűnt ez a szakadék. Különösen a falusi lakosság érezhette ezt elsősor­ban mivel a tanácstörvény a, régi 1105 falu helyett 2805-re emelte fel az önálló közigazga­tással rendelkező községek szá­mát. Azt jelentette ez, hogy a falusi lakosság 97 százaléka in­tézhette ügyeit helyben. De megszüntette a szakadékot azért is, mert a közigazgatási szervekből kirekesztette a régi bürokráciától megcsontosodott tisztviselőket, a bábu képviselő- testületi tagokat, s helyettük 200 ezer tanácstagot választottak a dolgozók, az állampolgárok leg­érdemesebbjei közül. 1950 október 22 tehát megte­remtette az alapot arra, hogy tanácsaink a dolgozók legszéle­sebb tömegszervezeteivé, szilárd helyi államhatalmi szervekké váljanak. Hogyan oldották meg e nem kis feladatot, amelynek megol­dúsa körben ■roémtaltm akadély­lyal kellett megküzdenlök? Visszatekintve az elmúlt nyolc évre, elmondhatjuk: eredménye­sen. Biztosították a dolgozók al­kotó kezdeményezéséneik, ellen­őrzésének bekapcsolását az ál­lami munkába. Ezen az úton szoros, szinte eltéphetetlen kap­csolatot teremtettek a tömegek­kel. S ezt a kapcsolatot még szi­lárdította, erősítette az a tény, hogy az állami érdekeket min­den időben összeegyeztették a dolgozók személyi érdekeivel. S azzal pedig, hogy dönté­seik előtt minden esetben kikérték a választók a dolgozók véleményét, elősegítették, hogy minél szélesebb tömegek szólja­nak bele az államirányítási mun­kába, Helyes volt ez? Az elmúlt esztendők eredményei azt Iga­zolják: igen, mert ezzel növel­ték a választók bizalmát s ugyanakkor a kollektív bölcses­ség olyan határozatokat szült, melyek megvalósítása «lórevitte a közügyét és a személyi érdek sem szenvedett csorbát; A nyolc év eredményednek tükrében vizsgálva . tanácsaink munkáját, elmondhatjuk: sokat tettek azért is, hogy a falun is mielőbb diadalra jusson a szo­cialista gazdálkodás. Amellett, hogy segítették az új utat vá­lasztó dolgozó parasztokat első lépéseik megtételében és mun­kálkodtak a szövetkezeti gazdál­kodás erősítésén, sokat tettek azért is, hogy a dolgozó parasz­tok ezrei önszántukból, céltuda­tos meggyőződésükből lépjenek erre az útra. Nem is olyan régen a magyar faluról még úgy beszéltek, mint a legkultúrálatlanabbról, legel- maradottabbról. S hogy ma már behatolt, előretört falun is a kulturális forradalom, abban je­lentős része van tanácsainknak. Az emberek nézeteiben fokról- fokra végbemenő változások nem k'is részben köszönhetők annak, hogy helyi tanácsainknál a nép­művelési munka az egyik leg- fontosab feladat státuszába lé­pett elő; A kulturális fejlődés mellett nagyot változott tanácsaink kö­rültekintő munkája folytán a községek általános képe is. A községfejlesztési tervek alapján lassan eltűnnek a sáros, járdát- lan, villanytalan utcák, bővül­nek az iskolák, szaporodnak a fák, új orvosi rendelők, pedagó­gus-lakások épülnek. S néhány év múltán azok is, akik régen jártak a községekben, már csak az emlékét találják a régi falu­nak. K omoly eredmények ezek. A dolgozók bíznak a ta­nácsokban. Velük együtt mun-i kálikodnak a szebb . holnapért.] A bizalmat mi sem bizonyítja] jobban, mint az, hogy a dolgo-i zók a magyar népi demokráciái legnehezebb időszakában, az el-1 lenforradalom ideje alatt a ta-< ná'csok mellé álltak: megvédték* az eülenforradalmárok garázda, < szétzúzási törekvésed ellen. Azóta két esztendő telt el s most újra választásokra készül az ország. Tanácsaink eredmé-f nyékben, tapasztalatokban gaz-i dagon állnak a választók elé. s] a nyolc esztendő munkája által) megszerzett bizalom biztos aján-j lólevél. ! Nagy István ( _______________________________< < Sz trájkmozgalom 4 Olaszországban Róma (TASZSZ). Hétfőn meg-t kezdődött az olasz közlekedési! dolgozók 24 órás országos { sztrájkja. A sztrájkolok hétszá-j zalékos béremelést követelnek.) Százezer közlekedési dolgozót vesz részt a sztrájkban. Milánóban vasárnap reggelt óta tart a helyi közlekedési dől-) kozók sztrájkjai ) Úfmbb merényletek Ciprus Szigetén Nicosia (Reutert. Hétfőn dél­után Ciprus nyugati részén egy motorkerékpáros agyonlőtt két ciprusi török segédrendőrt, majd motorkerékpárján elmene­kült; Pátoszban, a sziget nyugati ré­szén álarcos emberek tüzeltek gépkocsikra. A 14—26 éves cip­rusi görögökre kijárási tilaln: rendeltek éL A sziget főbb városainak g rög polgármestered hétfőn • Karamanlisz görög minisztere nőkhöz intézett táviratban kövi télték, „ne térjen le Makariot érseknek Ciprus függetlenség« szolgáló politikai irány vonali lói”. Megkezdte tanácskozásait « román párt és kormányküldöttség Prága (CTK). Gheorj^thi-Dej vezetésével Prágába érkezett ro­mán párt- és kormányküldött­ség hétfőn megkezdte tanácsko­zásait Novotny elnökkel, Siroky miniszterelnökkel, Ludmilla Jan- kovcova helyettes miniszterel­nökkel, Vaclav David külügym miszterrel, J. Hendrych-el. Csehszlovák Kommunista Pái Központi Bizottsága tagjával c O. SimekkeL, az állami tervb zottság elnökével; Folytatják a sztrájkot a londoni kikötőmunkások London (Reutert.- Á londoni kikötő mintegy kétezer .karban­tartási dolgozója hétfőn délután gyűlést tartott ás hatalmas több séggel a sztrájk folytatása mel­lett foglalt állást tsou En-laj résztvett a magfar művész* delegáció második pekingi előadásán Peking (Uj Kína). Csou En­laj, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke és Csen Ji kínai miniszterelnökhelyettes Október 20-án este megtekintette a Kíná­ba látogatott magyar művész- együttes második előadását. A két kínai államférfi a szü­netben elbeszélgetett a magyar művészekkel, gratulált fellépé­sükhöz; Az előadáson ott volt Nógrádi Sándor, a Magyar Nép- köztársaság kínai nagykövete is. (MTI) Amerikai választási hadjárat London (MTI). Adlai Steven­son, az Egyesült Államok de­mokrata pártjának vezére vá­lasztási beszédében élesen el­ítélte Dulles tajvani politikáját és ellentmondásait. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió egyáltalán nem fog összeomlani, hogy a Kí­nai Népköztársaság szilárd és egyre hatalmasabb lesz. Az Egyesült Államoknak nem sza­bad támogatnia Csang Kaj-sek igényét a kínai szárazföldre, nem szabad beavatkoznia a kí­nai polgárháborúba. Az ameri­kai kormány eszközei minden válságban: üres szóvirágok és ejtőernyős csapatok, akár Little Rockban, vagy Libanonban, Dél- Amerikában vagy Kimojban. A bel- és külföldi fenyegető vesze­delmeket el lehetett volna ke­rülni, ha a kormány előre gon­dolkodott volna, ahelyett, hogy bambán várja, míg ránk szakad a baj, azután rémülten tenge­részkatonákat küld a helyszínre — mondotta Stevenson. Eisenhower elnök beszéde Los Angelesben Los Angeles (MTI). Eisenho­wer amerikai elnök — jelenti az AP — hétfőn Los Angelesben választási beszédet mondott. Az amerikai elnök beszédében hevesen bírálta a demokratákat, védelmezte a köztársasági párt politikáját. Eisenhower szerint a demok­raták csak olyan kormányt ad­hatnak az amerikai népnek, „amely önmagában is niegha- sonlotf’j Az elnök azt kérte a szava­zóktól, biztosítsák, hogy a vá­lasztásokon a köztársasági pár­tiak szerezzék meg a kongresz- szusi többséget. Az amerikai államférfi ezután megkísérelte annak bizonygatá- sát, hogy a köztársasági pártiak „liateszlendős békét adtak Ame­rikának1', A francia politikai pártok meghatározzák programjukat, választási taktikájukat Párizs (MTI). Két héttel a franciaországi választási kam­pány megkezdése előtt a fran­cia politikai pártok már egyre- másra üléseznek választási tak­tikájuk, programjuk kidolgozá­sára; A híét végén a radikálisok vég­re! íaj tó bizottsága szinte vita nélkül határozta meg a párt programját: „ÁUást foglalnak az Algériát és az anyaországot egy­befűző kötelékek fenntartása mellett. De egyben sürgetik min­den alkalom megragadását az algériai fegyverszünet létrehozása érdekében. A párt hajlandó vá­lasztási szövetségre minden párttal a szélsőjobboldal és a kommunisták kivételével.” A szocialisták kidolgozták vá­lasztási programjukat, amely a hét végén kerül a párt országos tanácsa elé. Guy Mollet pártja elutasítja Algéria integrációjá­nak gondolatát és tárgyaláso­kat követel az algériai fegyver- szünetről. A francia belpolitikai hely­zetképhez tartozik, hogy Pierre Poujade, — aki az utóbbi hóna­pokban hitelét vesztette koráb­bi tömegei előtt — bejelentette; hogy mozgalma nem állít jelöl­teket a képviselőválasztásokon. Horthy bólint; a „tóth” és az „oláh* nem elég előkelő számá­ra. A francia nagykövet — az más. Az angol is más lenne, de az eddig még nem jelentkezett; Kár. — Péntekre megparancsoltam Eperjesinek: takaríttassia fel a községet. Az olasz követet vár­juk, ha méltóztatik fogadni fő­méltóságod. Mussolini minisz­terelnök úr: .: — Natürlich! A fogadtatásért, a vendéglátásért ön felel, alez­redes úr !... Megértette? — Megértettem, jelentem alá­zattal! * Eperjesi Dénes, a kulákbíró szaporán bólogat: — Értem, alezredes uram, ér­tem. Kegyes engedelmével kit«­b m. g AZ ALEZREDES fürgén }e­pgyez. Tudja, hogy gazdája ^mennyire szereti a népszerűsé­ggel különösen, ha a nagypol- Cgársággal kapcsolatos. Vagy a Kgazdag parasztokkal. (Kulákok- Dkal. A szerk.) Más rétegre — a ^kényszerűségből jó képet vágó [jmágnásosztáíyt leszámítva — bamúgy sem számíthat... S ez a 2„Színházi Élet” ügyesen szer- Dkesztett lap. Incze Sándor még esősem feledkezett meg arról, Dhogy a Király-díjon fényképe- fzett riportban a kormányzói [•családról a legnagyobb képeket b közölje. 3 — A csehszlovák és a román i követ látogatását, ha szabad pro- j^ponálnom, talán mellőznénk, 5főméltóságú uramj..

Next

/
Thumbnails
Contents