Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-21 / 249. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NßPLAF 1958. október 21. Célt ért a 3004-es kormányhatározat Tsz-eink túlteljesítették árutermelési tervüket ASCH ŐR VEZETŐ KALANDOS LÁZADÁSA Nyugatnémet film. Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi okt. 23—28. JOOOO-OOOOOO-OOOOOOO-O-OOOOO-OOOOOOOOOOOOO-OOOO'OV'O'UO­Új belépők és visszatérők véleménye T álzás nélkül állíthatjuk, hogy azok között a rende­tetek között, melyek mezőgazda­ságunk fejlesztése érdekében az utóbbi években napvilágot lát­tak: a 3004-es kormányhatározat Igen fontos helyet foglal el. Az elvtelen ajándéikozgatás helyett pontosan meghatározott feltéte­tek teljesítése esetén segíti a termelőszövetkezeteket. A hatá­rozat serkentően hat az áruter­melésre, az építkezésre, az állat­állomány mennyiségi és minő­ségi fejlesztésére, a felhasznált szerves- és műlrágyamjannyiség emelésére. Egy év sem tett a 3004-es kor­mány határozat megjelenése óta — eredményei máris olyan mér­tékben mutatkoznak meg, hogy az a legmerészebb reményeket is túlszárnyalja. Bevezetőül em­lítsük meg: a rendelet a 400 kát. holdnál nagyobb közös gazdaság gok részére szakember alkalma­tosát teszi kötelezővé. Negyénk 150—400 kát. holdnál nagyobb területű — tsz-ében 174 agróná­in us dolgozik, csekély kivétellel: szövetkezeti gazdaként. Közülük 96 részesül rendszeres állami segítségben. A gyakorlati élet igazolta a rendelet megalkotói­nak helyes állásfoglalását: a jó szakember alkalmazása a leg­gyümölcsözőbb befektetések egyike. A nagyüzemek tervszerű, okos gazdálkodása eredményezte, hogy termésátlagaik meghaladják a kisparcellákét. Szocialista nagy­üzemeink — a 3004-es kormány­határozatban biztosított kedvez­mények felhasználásával — al­kalmazták a korszerű agrotech­nikai eljárásokat és fokozták a műtrágyafelhasználásit. Míg tavaly megyénk tsz-ei kát. holdanként csupán. 29 kg műtrá­gyát használtak fel, idén ez az arány 91,2-re nőtt. A szövetke­zetek által idén felhasznált mű­trágyamennyiség eeemégyszáz- ryoícvanöt vagon; Tsz-edmk idén 15 ezer kát. holdon végeztek vegyszeres gyomirtást Az erre felhasznált mennyiségen felül több mint hatezer métermázsa növónyvé- d őszért vásároltak. Mindezek eredményeként a termésátlagok megyénkben így alakultak: Tsz/fch Egryéni/feh Búza 8,4 q 6,9 q Őszi árpa 10,3 q 8,1 q Tavaszi árpa 8,- q 6,9 q Kukorica 12,8 q 10,6 q Rizs 15,4 q 13,4 q Több tsz kétszeresét termelte meg holdanként az egyéni gaz­dák által előállított búzamemy- nviségnek. Ilyenek —többek kö­zött — az öcsödi Kossuth Tsz, a kisújszállási Kinizsi Tsz, a kuncsorbai Vörös Október Tsz, a tiszavárkonyi Petőfi Tsz. Kedvező képet nyújt az éves pillangós takarmánynövények vetésterületének növekedése is. Míg a múlt évben tsz-eink szántójából 12,3 százalékot fog­laltak el pillangósok, addig idén — már augusztus végén — 14,5 százalékot. A több takar­mány termelés lehetővé teszi, hogy a közös gazdaságok több állatot tartsanak. Ez pedig jó­tékony hatással van — a trá­gyahozam fokozódásán keresztül — a talajerővjsszapót 1 á&ra is. — Ezen túlmenően: a pillangósok után a talajban visszamaradó nitrogén-mennyiség serkenti az utánuk vetett növények fejlődé­sét A kormányhatározat az állat- tenyésztés terén is jelentős ered­ményeidet hozott, főleg a külö­nös fontosságú szarvasmarha- tenyésztésben. Ebben az ellen- forradalom — annak idején — eefc tsz-ben jelentős kárt tett. A 3004-es kormányhatározatban tégláit kedvezmények arra buz- rötották a szövetkezeti gazdákat, bőgj a tenyészállat vásárlási akció keretén belül háromezer szarvasmarhával gyarapítsák a közös állományokat. A legjobb tsz-ek saját tenyésztésű egye- dekkel is szaporították állomá­nyukat. Tavaly még igen sok isz-ben szomorú képet nyújtott a ba­romfitenyésztés. Olyan tsz-város is akadt, hol a közös baromfi­állomány mindössze tizenhét tyúkféle volt.:. A 3004-es kor­mányhatározat megjelenéséi kö­vetően tsz-eink 80 ezer akciós naposcsibét állítottak nevelésbe. Munkájuk eredményes volt; a jó tapasztalatok láttán tsz-eink nia 25—30 ezres baromfitörzsáMo- mányt mondhatnak magukénak. Szövetkezeteink több mint 8 millió forinttal tolejesítíatték túl árutermelési tervüket — 218 millió 360 ezer forint értékű árut adtak ál eddig ebben az évben a népgazdaságnak. Az 'áruértékesítés tételei között a kenyérgabona és a sertéshízlalás szerepelt a legjelentősebb ösz- szeggsi. A MEZÖMAG Vállalat­tal kötött szerződések összege zottság több tablóból álló állan­dó jellegű kiállítást nyit meg a közeljövőben a város területén elhelyezett állandó hirdető táb­lákon és a városi tanács épüle­tének kirakati részében. Az el­ső tíz tablót már tegnap elhe­lyezték s a közeljövőben még to­vábbi tízet akarnak felállítani. A felvételek bemutatják a múlt­ban Jászberényben és környé­kén uralkodó szociális viszonyo­NEMRÉG A SZOLNOK ME­GYEI Néplap szerkesztősége több kiváló egyéni gazdának — közöttük Igás Bálint kunma­daras! dolgozó parasztnak — kérdőívet küldött. Igás Bálint gazdatársaihoz hasonlóan a kérdésekre válaszolt, esze, szí­ve és meggyőződése szerint. Válaszai sajátos módon bizo­nyítják a pártunk által oly sokszor hangoztatott igazságot: a parasztembert csakis a nagy" üzemi gazdálkodás teszi való­ban emberré. Igás Bálint aka­ratán kívül elszólta magát, mert — becsületére legyen mondva — őszinte ember. Nagyon sokszor elmondtuk, nagyon sokszor megírtuk már, hogy az egyéni gazdának nincs ideje élni. A föld, a jószág rab­ja, s amellett hogy drágán, kor­szerűtlenül termel — a XX. század kulturális vívmányait sem élvezi. Igás Bálintot vála­szai után felkerestük lakásán és megismerkedtünk vele. Tipikus, földszerető, munká­jának élő parasztemberrel ta­lálkoztunk; s az embernek ön­kéntelenül az volt az első gon­dolata, hogy ilyen gazdálkodó­nak szorgalmát, erejét kár az egyéni gazdaságban elpocsékol­nia, hiszen a nagyüzemben többre menne — és vele is gaz­dagodnék akármelyik termelő- szövetkezet. AZ VOLT A MEGLEPŐ, hogy ez a parasztember igen tá­jékozatlan. Elmondta, miért. Könyvet egyáltalán nem olvas, a Szabad Föld újságot járatja ugyan, de csak nagyritkán néz bele. „Nem érek rá, a jószág­gondozás leköti minden idő­met!’’ — mondotta szó szerint; túlhaladja a 70 millió forintot. A közös gazdaságok egyre nö­vekvő szeretete, a 3004-es kor­mányhatározat segítő hatása megmutatkozott a beruházások értékének növekedésében is. — Megyei tsz-eink ebben az évben saját erejükből — csupán épít­kezésre — kilencmillió forintot fordítottak. A beruházások össz­értékét zárszámadás után tudjuk csak majd megállapítani — ennyi azonban már most is nyu­godtan állítható: a beruházások idei értéke lényegesen nagyobb az elmúlt évekéinél. Ezek a tények, ezek a számok cáfolhatatlanul bizonyítják: a 3004-es kormányhatározat célt ért. Emelte a közös gazdaságok munkájának színvonalúi, kima­gasló termésátlagokat eredmé­nyezett a szövetkezeti gazdák szorgos munkája során. Sokmil­liós értékben kapott fontos cik­keket a népgazdaság, tetemesen növekedett a közös vagyon — s nem lesz panaszra ok zárszám­adás után- sem. Vágási Kálmán kát és a felszabadulás óta elért fejlődést. Ezen kívül hamarosan még két kiállítást nyitnak meg a vá­rosban. Egyiken a 10. sz. Au­tóközlekedési Vállalat mutatja be eredményeit az autóközleke­dési vállalatok megalakulásá­nak tíz éves évfordulója alkal­mából, másikon, amelyet a KISZ városi bizottsága szervez, az ifjúság életéből láthatnak szép felvételeket az érdeklődök. csian figyelte minden szavát, meg időnként közbeszólt, hogy ők már nem maguknak, hanem a gyerekeknek dolgoznak. Igás Bálintnak öt családja van. Ti­zennyolc hold földön gazdáikon dik — hozzátehetjük: Jól gaz­dálkodik. Kérdeztük tőle: És mi történik akkor, ha az öt gyerek elviszi részét és tovább aprózódik a föld s a széthullás következtében csak romlik a minősége, fogy a termőereje. — Igás Bálint ezt tudja. De a vá­lasz elől kitér. Azt mondja — majd lesz valahogy. S hát neki elég-e annyi az életből, hogy reggeltől estig örökkön-örökké hajtja magát? A válasz itt is meghökkentő. Nincs igénye. S Ilyen beszélge­tés során jut eszébe az ember­nek, hogy kultúrmunkásaink tevékenysége nagyon elmaradt azok mögött az eredmények mögött, melyeket Szolnok me­gyében mind politikai, mind gazdasági téren elértünk. — Ugyan, kinek a dolga lenne Igás Bálintban és a hozzá ha­sonló dolgozó parasztokban fel­ébreszteni a bennük szunnya- dozó természetes érdeklődést a kultúra iránt. S ennek az ér­deklődésnek felkeltésével mint­egy rádöbbenteni őket, hogy a munkához hozzátartozik a pi­henés, a szórakozás és a műve­lődés. TGÁS BÁLINT KEVESET tud a világról és igénytelen ön­magával szemben. De hát ez nem csoda ; moziba nem jár, színházban még életében nem volt — állítása szerint azért, mert a tanyán él. Persze, ez csak aféle kibúvó = itt egy­Fegyverneken alig múlik el nap, hogy a termelőszövetkeze­tek, tszcs-k új belépőkkel ne erősödnének. Bán Ferenc leve­lezőnk legutóbbi írásában arról ad tájékoztatást, hogyan véle­kednek az új útra lépő dolgozó parasztok. íme egy-két véle­mény: Fenyves József négy holdas bérlő a következőket mondotta: 1956 előtt, bár tagjelölt voltam, nemsokat törődtem a közügyék­kel. Az ellenforradalom idején döbbentem rá, mennyire szüksé­ges a helytállás. A szét bolygatott Május 1. Tszcs, amelynek tagja szerűen arról van szó, hogy igénytelen. Igás Bálint nekünk barátunk. A dolgozó parasztság­hoz tartozik, ahhoz a réteghez, amely a munkásosztály szövet­ségeseként segíti építeni szo­cialista államunkat. Öt termé­szetesen barátként is kell ke­zelnünk s éppen ezért ereznünk vele szemben kötelességünket. Azt, hogy vele és a hozzá ha­sonló barátainkkal fáradhatat­lanul és sokat kell foglalkoz­nunk. Beszélgetni, törődni .;; Van négy öltöny ruhája, — ezzel dicsekedett. Egyiket meg is mutatta és derűsen jegyezte meg, hogy ezt az öltönyt két évvel ezelőtt vásárolta, de nem húzta fel még egyetlen egyszer sem. Nem ér rá felöltözni... Kár, hogy így él. Annál is in­kább, mert beteges ember, a kíméletlen, egyedül való küsz­ködés megviselte egészségét — ennek ellenére még mindig nem vigyáz magára; de nem is viwázhat, hiszen a dolog ma­gétól nem megy, és ha ő nincs talpon, akkor áll a munka. AZ IGAZSÁGHOZ TARTO­ZIK hogy Igás Bálint jómódú, igen tehetős középparaszt. Szép jószágállománya, rendes gazdasága van, nem nélkülöz a család semmiben. Ennek el­lenére mégis nagyon szegény, mert hiányzik mindaz, ami hozzátartozik manapság már az élethez. Valamikor tszcs-tag volt — elnök. Most unos-unta- lan a régi hibákat feszegeti; pedig azóta nagyot fordult a világ; csak arra van szükség, hogy ezt a fordulást Igás Bá­lint is észrevegye. Észre kell vele vétetni, éppen azért. mert barátunk... Szckulity Péter voltam, feloszlott. Nemsokkal később új csoport megalakításán dolgoztunk. Azóta js ébren őrkö­dök, nehogy az urak mégegyszer halalomra kerüljenek. SZAMÁK KÁROLY tízholdas gazda, aki most lépett be az I-es típusú tszcs-be, így véleke­dik: Jó két lovam és más jószá­gom is van, egyénileg is gazdál­kodhatnék, de megértettem; a kisüzem idejét múlta. Az I-es típusú tszcs-ben kezdek a közös­höz, mert bevallom, az átmenet mint más középparaszt társam­nak, nekem nehéz. Örömmel üd­vözlöm kormányunk okos politi­káját, amellyel lehetővé teszi számunkra, hogy a szövetkezés­nek azt a formáját válasszuk önkéntes elhatározásból, amelyi­ket jónak tartunk. Véleményem szerint így hamarabb elérjük azt, hogy az ország szántóterüle­tén táblás művelés, jobb gépki­használás, több termelés legyen. MIHICS ISTVÁN 8 holdas dolgozó paraszt is visszatért a t&z-be. Ez évben már újból a közösben dolgozott. — Röviden csak ennyit mond: Igaz az, hogy az ember társaslény. Én is vágytam vissza termelőszövetke­zeti tagtársaim közé. A munka egyedül unalmasabb és nehe­zebb, s nincs is olyan gyümöl­cse, mint a közösben. Jövedel­mem az idén a tenmélószövetke- zetben jóval több, mint tavaly egyéni koromban. BOTA ISTVÁN fi holdas gazda szintén visszalépő. Ö is a gépi segítségről, a közös gazda­ságoknak biztosított előnyökről, a magasabb jövedelemről szólt, amikor azt indokolta, miért hagyta abba az egyéni gazdál­kodást, mi késztette a közös választására. Rövid, tömör vélemények ezek. Olyan emberek véleménye, akik saját maguk példáján győződtek meg arról, hogy miért előnyö­sebb a termelőszövetkezetek ben dolgozni, mint egyénileg küsz­ködni. S olyanoké, akiket má­sok példája, a termelőszövetke­zetek eredményed késztettek ar­ra, hogy felhagyjanak a régivel, s a közös útra lépjenek. Rendőrségi közlemény A Jászapáti Rendőrkapitány­ság felkéri mindazon személye­ket, akik Polgár Bélánénak pénzt adtak kölcsön, a Jászapá­ti Járási Rendőrkapitányságon személyesen jelentkezzenek. — Amennyiben személyesen nem tudnak megjelenni, Jászapáti 32- es telefonszámon jelentsék be. Jászapáti Rendőrkapitányság-----------------■ — Ki állítások Jászberényben A jászberényi Városi Pártbi­Barátunk — Igás Bálint Felesége mellette állt és kíván-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents