Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-17 / 246. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október 17. Kincseshánya a mélyén Milyen titokzatos a Föld méhe .., ? Öt évvel ezelőtt sen­ki sem gondolta, hogy gázt, ola­jat rejtegetnek a Szolnok alatti rétegek — méghozzá tekintélyes mennyiségben. 1953-ban, mikor az első fúrást lemélyítették a Cukorgyár környékén, talán leg­jobban maguk a geológusok vol­tak meglepve, hogy egyből ola­jat találtak. Ez az első fúrás ugyanis csak úgynevezett „föld­tani alaptúrás’’ volt, csupán ar­ra voltak kíváncsiak a föld mé­lyének búvárai, milyen geoló­giai korszakoik nyomára bukkan­nak itt az Alföldön és megálla­pítsák a talajrétegeződést. Ez természetesen ment is. Ma már tudjuk, hogy a történelmi időket megelőző évmilliók ho­gyan játszódhattak le itt a Kár­pátok teknőjében. Ahogy a fúró méterenként halad a mélybe — úgy kerülnek felszínre az öblítő­vízzel, vagy a kőzetmintákká' a tíz- és százezei'évek röggéder- medt emblémái — némelyek megörökítve az akkor élő állat­kák vázának lenyomatát is. Per­sze a szénhidrogént kutató geo­lógusnak elsősorban nem a kü­lönböző korok történetével kell foglalkoznia. A kutatás szem­pontjából csak az az érdekes, hogy milyen kőzeteket talál, s ezek közül melyik alkalmas ar­ra, hogy összegyűjtse, tár-úja a gázt vagy olajat. így pl. a Szol­nok környéki foltban' térkép azt mutatja, hogy a felszín alatt kb. 500 méterig édesvíztartó kőzetek, alatta mintegy 100 méter vas-tag­ságban agyag és agyagmárga, va­lamint vékonyka lignitréteg van. Még mélyebben igen vastag ho­mokkő réteg következik — az egykori pannóniai tenger üle­déke. Egyedül ez a „kőzet” al­kalmas arra, hogy a szénhidro­gént tárolja. Ugyanis még ez­alatt, a fúró az úgynevezett egy­kori alaphegység kvarccal erő­sen keveredett homok-kőzeteibe jut. ami már nem alkalmas „edény” az olaj gyűjtésre. A Szolnok -környékén és a megye különböző pontjain épí­tett hatalmas acél fúrótornyok­ból tehát ezt a tároló homokkő­réteget Ostromolják és kezdik ki különböző pontokon a Kőolaj­ipari Tröszt szolnoki fúrási üze­mének mérnökei, munkásai. S nem eredménytelenül. A cukor­gyárkörnyéki első fúrások fe­lett, mint óriás szúnyogok, csen­desen hajladoznak a himbák és A megyei tanács segítette a karcagi négy tsz kezdeményezésének m egvalósulását Nemrég történt, hogy négy karcagi termelőszövetkezet elnö­ke kezet rázott: — Szóval: megegyeztünk. — írunk a megyei tanácsnak. A parolát levél, a levelet gyors válasz, gyors intézkedés követte. Magas László, a megyei tanács főállattenyésztője körül­nézett a Béke, a Lenin, a Tán­csics és a Hunyadi Tsz birtokán, elbeszélgetett a gazdákkal. Meg­egyezett velük; ha megépítik az inszeminálót, a mesterséges meg­termékenyítést végző szakem­berről, berendezéstől a megyei tanács gondoskodik. Sarknál István, a jól képzett, gyakorlott felcser lett Karcag szövetkezeti város inszeminá- tora. A mesterséges megtermé­kenyítő állomás rövidesen meg­kezdi működését. így Karcagon húsz tenyészbikatartás válik fe­leslegessé, ami évi 240.0CK) fo­rint értékű megtakarítást ered­ményez. Ezen túl: javul a szarvasmarhaállomány. Az or­szág legjobb tenyészbikáinak — közöttük a 62. országos mező­gazdasági kiállításon nagydíjat' nyert Durcás-nak — utódai né­pesítik majd be az istállókat. A mesterséges megterméke­nyítő állomás iránt máris nagy Karcagon és környékén az ér­deklődés. Ügy számítják, hogy a környékbeli gazdák szarvas­marhaállományának feljavítása érd-ekében az állomás napi egy órán keresztül az egyéni gaz­dáknak is rendelkezésére áll majd. évek óta szívják a sötét sűrű kő­olajat — a Föld vérét. De a kutatók és a népgazdaság szempontjából nemcsak az olaj a fontos, hanem általában a me­tán tartalmú gáz, sőt a 60—70 fokos thermálvíz is, mely hatal­mas kalóriát köt magához és jó­formán teljesen ingyen leadja. Ebből a szempontból hatalmas jelentőségű a Rákóczifalván 1954-ben lemélyített 6 fúrás. Az itt talált gázmennyiség^ — bár mindössze 12—13 százaléknyi éghető metánt tartalmaz — mintegy 30 évre fedezné Szol* nők város fűtőgázszükségletét. Nagyobb gázmező van kialaku­lóban a fúrások nyomán Törte­ién és más pontokon. S itt meg kell említeni, hogy a hatalmas, jelenleg még elfojtott gázmezők tényleges hasznosítása nem megy máról holnapra. A helyi kezdeményezéseket leszámítva — mint pl. a karcagi gáz- és melegvíz hasznosítása, a Szolnok cukorgyári gáz- és thermálvíz- felhasználás — csak egy ötéves komplex terv keretében oldható meg, melynek legjelentősebb munkálata a Szolnok—Debrecen között húzódó fő gázgyűjtő veze­ték megépítése lesz. Reméljük azonban, hogy né­hány év múlva már Szolnok és több megyei város, község hasz­nát látja az alföldi kőolajkuta­tók munkájának. P. I. Őszi és téli ruházati cikkek, háló, kombinált-szobák és konyhabútorok, valamint re- kamiék és sezlonok besze­rezhetők a Jászberényi Őszi Vásáron, október 18—19-én. a Jászberényi Föld mű vessző vetkezet pavilonjaiban. Gyümölcs- és zöldségpavi­lonjában pedig a legfriscbb gyümölcs és zöldség kapha­tó. Az MSZBT Pedagógiai Szakosztályának munkájáról A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Szolnok megyei Pedagó­giai Szakosztálya a napokban az MSZBT klubjában jött össze, hogy visszatekintsen előző évi munkájára és egyben megbe­szélje a következő év legfonto­sabb tennivalóit is. A szakosztály munkatervének legfontosabb pontja mindenek­előtt most is, mint az előző tan­évben, azoknak a beszámolók­nak a tartása, amelyekben a Szovjetunióban járt pedagógus­küldöttek fognak élményeikről beszélni a Társaságban csak úgy, mint a különböző iskolák­ban. A Szakosztály minden igyeke­zetével azon van, hogy elmélyít­se a magyar és szovjet nép ba­ráti kapcsolatát és szolgálja a Szovjetunió mind alaposabb megismerését. Ilyen értelemben jött létre a szolnoki orosz és magyar peda­gógusok találkozója. Még októ­berben indul az orosz nyelvű társalgási kör Láng Tivadarné vezetésével. Még nagyobb mére­tűvé teszik az idén a szovjet és magyar diákok levelezését és a diákok által gyűjtött levél-, kép-, újság-, stb. anyagból kiál­lítás is lesz. Az Országos Peda­gógiai Konferencián a Szakosz­tály is képviseltetni fogja ma­gát. A Magyar—Szovjet Barát­sági Hónap idején valamennyi szolnoki pedagógus részére „zl tanítás módszerének lélektana” címmel előadást rendez a Szak­osztály, melynek előadójául dr. Radnai elvtársat hívja meg a budapesti Lélektani Intézettől. Gogol születésének évforduló­ján a magyar és szovjet diákok találkozóját rendezi meg, majd ezt követően a tanév végét* orosz nyelvű szavalóversenyt tervez a szolnoki általános- és középiskolás diákok számára. A Szakosztály tagjai azzal a szilárd elhatározással kezd ik meg az új tanévet, hogy mun­kásságuk eredményes lesz: a magyar és szovjet pedagógusok, valamint a magyar és szovjet diákok intenzív kapcsolatát fog­ja eredményezni. Rekita Albcrtné szakosztályi titkár. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ KÖZLEMÉNYE: Október 9-én, csütörtökön egy általunk ismeretlen vásárló — áruházunkban felejtett egy teli kosarat. Kérjük, hogy az igazolt tulajdonos a kosár átvételére áruházunkban megjelenni szíves­kedjék. — Az Állami Áruház dolgozói. Mérlegbeszámoló gyűlést tartottak a Fegyvernek! Gépállomáson A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével és a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár nagydíjával kitüntetett Fegy- verneki Gépállomáson gyűltek össze szerdán a Szolnok megyei gépállomások igazgatói és fő­könyvelői. Az ülésen az első félév kampánymunkáinak ered­ményeit értékelték s időszerű balesetvédelmi kérdésekkel fog­lalkoztak. — A tanácskozáson a MEDOSZ országos és megyei központjának munkatársai kö­zül is többen részt vettek. Maguk a dolgosók döntenek Szerte községünk területén es­ténként gyűlésekre jönnek össze a választó polgárok, hogy ta­nácstagokat jelöljenek. A jelölő- gyűléseken jól megfontolt hoz­V raezőhéki Pajtás T*z elnöke nyilatkozik I Nem vagyok én megijedve, csak egy kicsit furcsa. Még soha éle­temben nem nyilatkoztam, új­ságírókkal nein találkoztam, pe­dig mák hetedikes vagyok. Itt Mézőhéken járok iskolába, édes­apám egyéni gazda. Apu még ném is tudja, hogy belőlem ma délben termelőszövetkezeti elnök lett, megválasztottak a pajtások. Azt már meséltem neki. hogy mi szövetkezetét akarunk alakítani, nem ellenezte. Hofftf hogy kezdődött? El­mondom. Mi már három ' 'e kö­zösen dolgozunk a mezőgazda- sági szakkörben. Az idén do­hányt termeltünk és rájöttünk arra. könnyebb közösen a mun­ka. Az idő is jobban telik. Ezen kívül itt nálunk Mezőhéken van ám két igen gazdag termelőszö­vetkezet: a Táncsics Tsz, meg az Augusztus 20 Tsz. Velünk soks-zor beszélget Ba­dart László, az igazgató bácsi. O nagyon jól ismeri a termelő- szövetkezeteket és annyi szépet, jót mesélt, hogy főleg azért kap­tunk kedvet mi is egy valódi, igazi termelőszövetkezet megala­kítására, persze kicsiben, hiszen még mi nem vagyunk felnőttek. És az volt a nagyon érdekes, hogy amikor az Augusztus 20 Tsz vezetői meghallották tervünket, az elnök elvtárs, meg az agronó- mus elvtárs, de a többiek is azt mondták, hogy majd segítenek nekünk. Az elnök elvtárs a szö­vetkezeti tagok nevében hat hold földet ajánlott fel itt az iskola tőszomszédságában. Mi úttörők aztán néhány nap­pal ezelőtt megbeszéltük, hogy szerdán délben megtartjuk az alakuló közgyűlést. Előzőleg már mindannyian aláírtuk a belépési nyilatkozatot és otthon minde­gyik pajtás papája szintén alá­írta azt. hogy a gyerekét engedi a szövetkezetbe. Komolyan mon­dom, így volt.- mert mi ragasz­kodunk az önkéntességhez. Hu- szonhatan vagyunk, mindannyi­an úttörők. De csak látták volna, milyen szép volt a közgyűlés. Kár, hogy nem jöttek hamarabb. Itt voltak a járási pártbizottságtól, meg a járási tanácstól is a vendégek. Itt volt a tanácselnök elvtárs. a ben­nünket patronáló termelőszövet­kezet elnöke, agronómusa és még sok tag. A nőtanács pedig a birkát főzte, mivel a közgyűlés után vendégül láttuk azokat, — akik eljöttek hozzánk. Igaz, a birkát mi is kaptuk a Táncsics Tsz-től, dehát mi még csak most kezdjük a közöst és nincs még semmink. Az volt a legmeghalóbb, ami­kor az Augusztus 20 Tsz elnöke ünnepélyesen átadta nekünk a földet. Szépen beszélt az elnök elvtárs, s arra kért bennünket, hogy becsületesen dolgozzunk. Én örömömben majdnem elpityered- tem, A közgyűlés engem választott elnöknek, Tőrös Anna a könyve­lőnk és a pénztárosunk, Tthi Ist­ván az elnökhelyettes. Ezenkí­vül tagja a vezetőségnek: Le- hoczki Mihály, A’agg Gizella, Hegedűs István, Marton Erzsé­bet. A szövetkezetünk agronó­musa az igazgató bácsi lett. — Munkaegységre dolgozunk a me­zőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerint. Tsz-ünknek a Pajtás ne­vet adtuk. Uev tudom, hogy Szolnok megyében ilyen szövet­kezet még nincs. De ne gondol­ja ám, hogy mi ezt játéknak tart­juk, mi komolyan vesszük a szö­vetkezetünket és ezt majd meg­látja újságíró elvtárs, ha tavasz- szal eljön hozzánk. Most két hold búzát vetünk. Hát egyelőre nem tudok mást mondani. Igaz is, majd elfelej­tettem, valóban illik bemutat­kozni: Taskó Julianna vagyok, a mezőhéki Pajtás Tsz elnöke. — Szp. — zászólások után a népfront bi­zottsággal karöltve a legkiválób- baka-t javasolják tanácstagjtUölt- ne-k. A hozzászólásokból kitűnik, hogy melyik dolgozó tott vagy tesz legtöbbet népi demokrá­ciánk építése érdekében, vagy ki jár élen a terméshozamok növelésében, amelynek célja, hogy több kenyér jusson a dol­gozók asztalára. Községünk te­rületén a termelőszövetkezetek mutatnak példát a termelésben, így a jelöltek közé is több tsz- tagót javasoltak. De vannak munkások, egyéni parasztok és értelmiségi dolgozók is a tanács­tagjelölteik között. És ez így van rendjén. Ma már országunkban a dolgozók jelölhetnek, választ­hatnak olyan képviselőt, vagy tanácstagot, akit legmegfelelőbb­nek tartanak erre a posztra. — Népi demokratikus rendszerünk biztosítja a./, általános. titkos, egy'nlő választójogot. Csák élni kell vele, szocialista érzéssel. A választók a dolgozók nagy több­sége már él is ezzel. Vannak azonban még közsé­günkben is, akik azt tartják, választani csak kettő közül le­het. Ez nem így van. Igaz. hogy a múlt rendszerben kettő, vagy több közül választottak, akik választhattak, de nagyon sokak­nak nem volt választójoguk. Is- .ko-lai végzettséghez, egyhely­ben lakáshoz, stb. kötötték a választójogot. S kinek nem volt meg a hat iskolája? Az agrár- proletároknak, a zselléreknek, a cselédeknek, egyszóval a sze­gény embereknek, akiknek nem volt lehetősége iskolába járni. S ki nem lakott évekig egy­helyben? A munkás. a cseléd, a zsellér, akiket egyik helyről a másikra űzött a munkanélküli­ség, a nyomor, igen megnyir­bálták tehát a választójogot. — Csali a gazdagok, s az urak tá­mogatói szavazhattak, de csali az urakra. Most pedig nem kettő, vagy három közül választhatunk, ha­nem az összes választók közül a legrátermettebbeket, legoda- adóbbakat jelölhetjük. Már a .jelölőgyűlések azt a célt szolgál­ják, hogy maguk a dolgozók, a választók döntsék el, kire adják szavazatukat. Eddigi erednié- nyeimikbo! láthatjuk, hogy népi demokratikus rendszerünkben városban és községben egyaránt az a cél, hogy jobb életkörül­ményt biztosítsanak a dolgozók­nak. Utak, járdák, lakóházak, üzemek, iskolák, kulturházak stb. épülnek, évről-évre újabb eredmények születnek. Békében élni, építeni, ezt akarja népünk, s ezt támogatjuk majd szavaza­tunkkal is. Nagypá! Béla Jászapáti Alkotmány Tsz. rrTTTT»TTTTrfTT?f»?»TTtT»»t»tTT Jólsikerült szüreti mulatság a Papírgyárban A kultúrházban szombaton ismét kigyulladtak a villany lám pák, s a szépen díszített táncterem piros mo­solygós almákat és csemegeszőlőt kínált. Azonban a finom gyümölcsöt bájos csőszlányok őriztél* s ha va­lakit rajtafogtak a tolvajláson, ka­cagás, tréfálkozás közepette vitték a bíróhoz, aki alaposan megbírságol­ta a bűnöst. A kitűnő tánczcnc mel­lett tombolasonsolás, szív-küldi tet­ték még emlékezetesebbé a szüreti­bált. A szüreti mulatságon búcsúztatták a Papírgyár dolgozói a bevonuló fi* aulákat.

Next

/
Thumbnails
Contents