Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-17 / 246. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október 17. Kincseshánya a mélyén Milyen titokzatos a Föld méhe .., ? Öt évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy gázt, olajat rejtegetnek a Szolnok alatti rétegek — méghozzá tekintélyes mennyiségben. 1953-ban, mikor az első fúrást lemélyítették a Cukorgyár környékén, talán legjobban maguk a geológusok voltak meglepve, hogy egyből olajat találtak. Ez az első fúrás ugyanis csak úgynevezett „földtani alaptúrás’’ volt, csupán arra voltak kíváncsiak a föld mélyének búvárai, milyen geológiai korszakoik nyomára bukkannak itt az Alföldön és megállapítsák a talajrétegeződést. Ez természetesen ment is. Ma már tudjuk, hogy a történelmi időket megelőző évmilliók hogyan játszódhattak le itt a Kárpátok teknőjében. Ahogy a fúró méterenként halad a mélybe — úgy kerülnek felszínre az öblítővízzel, vagy a kőzetmintákká' a tíz- és százezei'évek röggéder- medt emblémái — némelyek megörökítve az akkor élő állatkák vázának lenyomatát is. Persze a szénhidrogént kutató geológusnak elsősorban nem a különböző korok történetével kell foglalkoznia. A kutatás szempontjából csak az az érdekes, hogy milyen kőzeteket talál, s ezek közül melyik alkalmas arra, hogy összegyűjtse, tár-úja a gázt vagy olajat. így pl. a Szolnok környéki foltban' térkép azt mutatja, hogy a felszín alatt kb. 500 méterig édesvíztartó kőzetek, alatta mintegy 100 méter vas-tagságban agyag és agyagmárga, valamint vékonyka lignitréteg van. Még mélyebben igen vastag homokkő réteg következik — az egykori pannóniai tenger üledéke. Egyedül ez a „kőzet” alkalmas arra, hogy a szénhidrogént tárolja. Ugyanis még ezalatt, a fúró az úgynevezett egykori alaphegység kvarccal erősen keveredett homok-kőzeteibe jut. ami már nem alkalmas „edény” az olaj gyűjtésre. A Szolnok -környékén és a megye különböző pontjain épített hatalmas acél fúrótornyokból tehát ezt a tároló homokkőréteget Ostromolják és kezdik ki különböző pontokon a Kőolajipari Tröszt szolnoki fúrási üzemének mérnökei, munkásai. S nem eredménytelenül. A cukorgyárkörnyéki első fúrások felett, mint óriás szúnyogok, csendesen hajladoznak a himbák és A megyei tanács segítette a karcagi négy tsz kezdeményezésének m egvalósulását Nemrég történt, hogy négy karcagi termelőszövetkezet elnöke kezet rázott: — Szóval: megegyeztünk. — írunk a megyei tanácsnak. A parolát levél, a levelet gyors válasz, gyors intézkedés követte. Magas László, a megyei tanács főállattenyésztője körülnézett a Béke, a Lenin, a Táncsics és a Hunyadi Tsz birtokán, elbeszélgetett a gazdákkal. Megegyezett velük; ha megépítik az inszeminálót, a mesterséges megtermékenyítést végző szakemberről, berendezéstől a megyei tanács gondoskodik. Sarknál István, a jól képzett, gyakorlott felcser lett Karcag szövetkezeti város inszeminá- tora. A mesterséges megtermékenyítő állomás rövidesen megkezdi működését. így Karcagon húsz tenyészbikatartás válik feleslegessé, ami évi 240.0CK) forint értékű megtakarítást eredményez. Ezen túl: javul a szarvasmarhaállomány. Az ország legjobb tenyészbikáinak — közöttük a 62. országos mezőgazdasági kiállításon nagydíjat' nyert Durcás-nak — utódai népesítik majd be az istállókat. A mesterséges megtermékenyítő állomás iránt máris nagy Karcagon és környékén az érdeklődés. Ügy számítják, hogy a környékbeli gazdák szarvasmarhaállományának feljavítása érd-ekében az állomás napi egy órán keresztül az egyéni gazdáknak is rendelkezésére áll majd. évek óta szívják a sötét sűrű kőolajat — a Föld vérét. De a kutatók és a népgazdaság szempontjából nemcsak az olaj a fontos, hanem általában a metán tartalmú gáz, sőt a 60—70 fokos thermálvíz is, mely hatalmas kalóriát köt magához és jóformán teljesen ingyen leadja. Ebből a szempontból hatalmas jelentőségű a Rákóczifalván 1954-ben lemélyített 6 fúrás. Az itt talált gázmennyiség^ — bár mindössze 12—13 százaléknyi éghető metánt tartalmaz — mintegy 30 évre fedezné Szol* nők város fűtőgázszükségletét. Nagyobb gázmező van kialakulóban a fúrások nyomán Törteién és más pontokon. S itt meg kell említeni, hogy a hatalmas, jelenleg még elfojtott gázmezők tényleges hasznosítása nem megy máról holnapra. A helyi kezdeményezéseket leszámítva — mint pl. a karcagi gáz- és melegvíz hasznosítása, a Szolnok cukorgyári gáz- és thermálvíz- felhasználás — csak egy ötéves komplex terv keretében oldható meg, melynek legjelentősebb munkálata a Szolnok—Debrecen között húzódó fő gázgyűjtő vezeték megépítése lesz. Reméljük azonban, hogy néhány év múlva már Szolnok és több megyei város, község hasznát látja az alföldi kőolajkutatók munkájának. P. I. Őszi és téli ruházati cikkek, háló, kombinált-szobák és konyhabútorok, valamint re- kamiék és sezlonok beszerezhetők a Jászberényi Őszi Vásáron, október 18—19-én. a Jászberényi Föld mű vessző vetkezet pavilonjaiban. Gyümölcs- és zöldségpavilonjában pedig a legfriscbb gyümölcs és zöldség kapható. Az MSZBT Pedagógiai Szakosztályának munkájáról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei Pedagógiai Szakosztálya a napokban az MSZBT klubjában jött össze, hogy visszatekintsen előző évi munkájára és egyben megbeszélje a következő év legfontosabb tennivalóit is. A szakosztály munkatervének legfontosabb pontja mindenekelőtt most is, mint az előző tanévben, azoknak a beszámolóknak a tartása, amelyekben a Szovjetunióban járt pedagógusküldöttek fognak élményeikről beszélni a Társaságban csak úgy, mint a különböző iskolákban. A Szakosztály minden igyekezetével azon van, hogy elmélyítse a magyar és szovjet nép baráti kapcsolatát és szolgálja a Szovjetunió mind alaposabb megismerését. Ilyen értelemben jött létre a szolnoki orosz és magyar pedagógusok találkozója. Még októberben indul az orosz nyelvű társalgási kör Láng Tivadarné vezetésével. Még nagyobb méretűvé teszik az idén a szovjet és magyar diákok levelezését és a diákok által gyűjtött levél-, kép-, újság-, stb. anyagból kiállítás is lesz. Az Országos Pedagógiai Konferencián a Szakosztály is képviseltetni fogja magát. A Magyar—Szovjet Barátsági Hónap idején valamennyi szolnoki pedagógus részére „zl tanítás módszerének lélektana” címmel előadást rendez a Szakosztály, melynek előadójául dr. Radnai elvtársat hívja meg a budapesti Lélektani Intézettől. Gogol születésének évfordulóján a magyar és szovjet diákok találkozóját rendezi meg, majd ezt követően a tanév végét* orosz nyelvű szavalóversenyt tervez a szolnoki általános- és középiskolás diákok számára. A Szakosztály tagjai azzal a szilárd elhatározással kezd ik meg az új tanévet, hogy munkásságuk eredményes lesz: a magyar és szovjet pedagógusok, valamint a magyar és szovjet diákok intenzív kapcsolatát fogja eredményezni. Rekita Albcrtné szakosztályi titkár. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ KÖZLEMÉNYE: Október 9-én, csütörtökön egy általunk ismeretlen vásárló — áruházunkban felejtett egy teli kosarat. Kérjük, hogy az igazolt tulajdonos a kosár átvételére áruházunkban megjelenni szíveskedjék. — Az Állami Áruház dolgozói. Mérlegbeszámoló gyűlést tartottak a Fegyvernek! Gépállomáson A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével és a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár nagydíjával kitüntetett Fegy- verneki Gépállomáson gyűltek össze szerdán a Szolnok megyei gépállomások igazgatói és főkönyvelői. Az ülésen az első félév kampánymunkáinak eredményeit értékelték s időszerű balesetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak. — A tanácskozáson a MEDOSZ országos és megyei központjának munkatársai közül is többen részt vettek. Maguk a dolgosók döntenek Szerte községünk területén esténként gyűlésekre jönnek össze a választó polgárok, hogy tanácstagokat jelöljenek. A jelölő- gyűléseken jól megfontolt hozV raezőhéki Pajtás T*z elnöke nyilatkozik I Nem vagyok én megijedve, csak egy kicsit furcsa. Még soha életemben nem nyilatkoztam, újságírókkal nein találkoztam, pedig mák hetedikes vagyok. Itt Mézőhéken járok iskolába, édesapám egyéni gazda. Apu még ném is tudja, hogy belőlem ma délben termelőszövetkezeti elnök lett, megválasztottak a pajtások. Azt már meséltem neki. hogy mi szövetkezetét akarunk alakítani, nem ellenezte. Hofftf hogy kezdődött? Elmondom. Mi már három ' 'e közösen dolgozunk a mezőgazda- sági szakkörben. Az idén dohányt termeltünk és rájöttünk arra. könnyebb közösen a munka. Az idő is jobban telik. Ezen kívül itt nálunk Mezőhéken van ám két igen gazdag termelőszövetkezet: a Táncsics Tsz, meg az Augusztus 20 Tsz. Velünk soks-zor beszélget Badart László, az igazgató bácsi. O nagyon jól ismeri a termelő- szövetkezeteket és annyi szépet, jót mesélt, hogy főleg azért kaptunk kedvet mi is egy valódi, igazi termelőszövetkezet megalakítására, persze kicsiben, hiszen még mi nem vagyunk felnőttek. És az volt a nagyon érdekes, hogy amikor az Augusztus 20 Tsz vezetői meghallották tervünket, az elnök elvtárs, meg az agronó- mus elvtárs, de a többiek is azt mondták, hogy majd segítenek nekünk. Az elnök elvtárs a szövetkezeti tagok nevében hat hold földet ajánlott fel itt az iskola tőszomszédságában. Mi úttörők aztán néhány nappal ezelőtt megbeszéltük, hogy szerdán délben megtartjuk az alakuló közgyűlést. Előzőleg már mindannyian aláírtuk a belépési nyilatkozatot és otthon mindegyik pajtás papája szintén aláírta azt. hogy a gyerekét engedi a szövetkezetbe. Komolyan mondom, így volt.- mert mi ragaszkodunk az önkéntességhez. Hu- szonhatan vagyunk, mindannyian úttörők. De csak látták volna, milyen szép volt a közgyűlés. Kár, hogy nem jöttek hamarabb. Itt voltak a járási pártbizottságtól, meg a járási tanácstól is a vendégek. Itt volt a tanácselnök elvtárs. a bennünket patronáló termelőszövetkezet elnöke, agronómusa és még sok tag. A nőtanács pedig a birkát főzte, mivel a közgyűlés után vendégül láttuk azokat, — akik eljöttek hozzánk. Igaz, a birkát mi is kaptuk a Táncsics Tsz-től, dehát mi még csak most kezdjük a közöst és nincs még semmink. Az volt a legmeghalóbb, amikor az Augusztus 20 Tsz elnöke ünnepélyesen átadta nekünk a földet. Szépen beszélt az elnök elvtárs, s arra kért bennünket, hogy becsületesen dolgozzunk. Én örömömben majdnem elpityered- tem, A közgyűlés engem választott elnöknek, Tőrös Anna a könyvelőnk és a pénztárosunk, Tthi István az elnökhelyettes. Ezenkívül tagja a vezetőségnek: Le- hoczki Mihály, A’agg Gizella, Hegedűs István, Marton Erzsébet. A szövetkezetünk agronómusa az igazgató bácsi lett. — Munkaegységre dolgozunk a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerint. Tsz-ünknek a Pajtás nevet adtuk. Uev tudom, hogy Szolnok megyében ilyen szövetkezet még nincs. De ne gondolja ám, hogy mi ezt játéknak tartjuk, mi komolyan vesszük a szövetkezetünket és ezt majd meglátja újságíró elvtárs, ha tavasz- szal eljön hozzánk. Most két hold búzát vetünk. Hát egyelőre nem tudok mást mondani. Igaz is, majd elfelejtettem, valóban illik bemutatkozni: Taskó Julianna vagyok, a mezőhéki Pajtás Tsz elnöke. — Szp. — zászólások után a népfront bizottsággal karöltve a legkiválób- baka-t javasolják tanácstagjtUölt- ne-k. A hozzászólásokból kitűnik, hogy melyik dolgozó tott vagy tesz legtöbbet népi demokráciánk építése érdekében, vagy ki jár élen a terméshozamok növelésében, amelynek célja, hogy több kenyér jusson a dolgozók asztalára. Községünk területén a termelőszövetkezetek mutatnak példát a termelésben, így a jelöltek közé is több tsz- tagót javasoltak. De vannak munkások, egyéni parasztok és értelmiségi dolgozók is a tanácstagjelölteik között. És ez így van rendjén. Ma már országunkban a dolgozók jelölhetnek, választhatnak olyan képviselőt, vagy tanácstagot, akit legmegfelelőbbnek tartanak erre a posztra. — Népi demokratikus rendszerünk biztosítja a./, általános. titkos, egy'nlő választójogot. Csák élni kell vele, szocialista érzéssel. A választók a dolgozók nagy többsége már él is ezzel. Vannak azonban még községünkben is, akik azt tartják, választani csak kettő közül lehet. Ez nem így van. Igaz. hogy a múlt rendszerben kettő, vagy több közül választottak, akik választhattak, de nagyon sokaknak nem volt választójoguk. Is- .ko-lai végzettséghez, egyhelyben lakáshoz, stb. kötötték a választójogot. S kinek nem volt meg a hat iskolája? Az agrár- proletároknak, a zselléreknek, a cselédeknek, egyszóval a szegény embereknek, akiknek nem volt lehetősége iskolába járni. S ki nem lakott évekig egyhelyben? A munkás. a cseléd, a zsellér, akiket egyik helyről a másikra űzött a munkanélküliség, a nyomor, igen megnyirbálták tehát a választójogot. — Csali a gazdagok, s az urak támogatói szavazhattak, de csali az urakra. Most pedig nem kettő, vagy három közül választhatunk, hanem az összes választók közül a legrátermettebbeket, legoda- adóbbakat jelölhetjük. Már a .jelölőgyűlések azt a célt szolgálják, hogy maguk a dolgozók, a választók döntsék el, kire adják szavazatukat. Eddigi erednié- nyeimikbo! láthatjuk, hogy népi demokratikus rendszerünkben városban és községben egyaránt az a cél, hogy jobb életkörülményt biztosítsanak a dolgozóknak. Utak, járdák, lakóházak, üzemek, iskolák, kulturházak stb. épülnek, évről-évre újabb eredmények születnek. Békében élni, építeni, ezt akarja népünk, s ezt támogatjuk majd szavazatunkkal is. Nagypá! Béla Jászapáti Alkotmány Tsz. rrTTTT»TTTTrfTT?f»?»TTtT»»t»tTT Jólsikerült szüreti mulatság a Papírgyárban A kultúrházban szombaton ismét kigyulladtak a villany lám pák, s a szépen díszített táncterem piros mosolygós almákat és csemegeszőlőt kínált. Azonban a finom gyümölcsöt bájos csőszlányok őriztél* s ha valakit rajtafogtak a tolvajláson, kacagás, tréfálkozás közepette vitték a bíróhoz, aki alaposan megbírságolta a bűnöst. A kitűnő tánczcnc mellett tombolasonsolás, szív-küldi tették még emlékezetesebbé a szüretibált. A szüreti mulatságon búcsúztatták a Papírgyár dolgozói a bevonuló fi* aulákat.