Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-17 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

(sm,m MEGYEI

Ieíteink bizonyít fák szándékaink őszinteségét. eredményeink, politikánk helyességét

Kádár János clvlárs beszéde az angyalföldi nagygyűlésen

Az amerikai nagytőkések — kezdte beszédét Kádár János — nemrég újból kimesterkedlék, hegy az Egyesült Nemzetek közgyűlésén napirendre tűzzék az általuk gyártott, úgynevezett magyar kérdést. Mesterkedéseiket a legkülönbözőbb torzításokkal, ujjúkból szopott rémtörténetekkel szekták alátámasztani. Ha az általuk terjesztett zagy- vwságöknak és rágalmaknak csak egy tizede igaz lenne, akkor a Duna—Tisza mentén már egyetlen teremtett lélek sem élne. (Derültség.) Ezzel szemben népünk teljes létszámban —

igaz, ez a szám nem nagyon nagy, nem egészen tízmillió — de jó egészségben, békében dolgozik Magyarországon (Nagy taps.) és éli a maga, törvényes alkotmányán nyugvó, normális éleiét.

A választási előkészületekről szólva hangsúlyozta, hogy a választás munka is, politikai harc is. A jelölőgyűlós-sorozatnak már körülbelül negyven százaléka lezajlott. A nagyvárosokban a gyárakban éppúgy, mint a falvakban körülbelül kétszerannyi ember vesz részt a jelölőgyűléseken, mint legutóbb.

A Hazafias Népfront jelöltjei emelt fővel állhatnak a választók ele

Választás előtt állunk, jelöltek vagyunk, szólnunk kell politikánkról — folytatta Kádár János. — Politikánk nyílt, nem rejtettük véka alá céljainkat: mi a kommunizmus hívei vagyunk. New York államban kormáhyzót választanak ezekben a napokban. Két jelölt van. Az egyik ismertebb nevű rockefeller mulíi- tnillicmos, a másikat nálunk kevésbé ismerik, de szintén multimilliomos. Aligha hiszem, hogy ők azzal álihatnának oda a választók elé: kérem mi a multimilliomosok érdekét és diktatúráját képviseljük. Kénytelenéi? azt mondani, hogy a dolgozók érdekében akarnak tevékenykedni. Ki hiszi ezt. ki nem? — Az más kérdés! De nem nehéz eldönteni: amikor mi azt mondjuk, hogy a munkásosztály embereiként jöttünk, a proletárdiktatúra, a munkásnemzetköziség, a magyar—szovjet barátság hívei vagyunk és ellenségei a bur- zsoá diktatúrának — mindenki tudja, hogy ez így van. (Nagy taps.)

A magyar nép immár saját tapasztalatai alapján alkothat véleményt a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájáról és saját élele alakulásáról merheti le c politika eredményeit.

Aligha volt még magyar kormány, amelyik súlyosabb körülmények között kezdte volna munkáját. A burzscá ellenforradalom mér szinte bent volt a szobában, a háború pedig ott állt a küszöbön. A burzsoá ellenforradalom már meghúzta a lélekharangot a Népköztársaság fölött, temetni akarta a dolgozó nép évszázados, immár megvalósult álmát, a nép hatalmát és vele a nép minden reménységét.

Gyalázták Népköztársaságunkat, gvalázták tíz esztendő minden munkáját és eredményét. Elvtársak! Azt hiszem, tudják, hogy számontarf juk a régi hibákat. Tudjuk, hogy volt hiba az építőmunkában, de tíz év vívmányai, eredményei szentek mert sokmillió magyar munkás,

paraszt és értelmiségi alkotta meg azokat és ellenük senki fel nem emelheti szentségtörő. kezét. (Nagy taps.)

Forradalmi munkás-paraszt kormányunkat indulásakor a burzsoák, a fasiszták, az árulók és imperialista gazdáik vad üvöltése, állati gyűlölete és gyilkos fegyvere fogadta. Mi azonban nem ijedtünk meg tőlük. Fájdalmasabb és nehezebb volt számunkra, hogy az. ellenségen kívül sok megzavart, becsületes ember kétkedőével és re- ménytvesztettségével is meg kellett küzdenünk.

Politikánkat az első perctől kezdve kommunista igazságunkra a magyar munkásosztályra, a nép szocialista liazafiságára a magyar nép legigazabb barátjának, a szovjet népnek támogatására, a nemzetközi munkásszolidaritásra építettük — tehát sziklaszilárd. megdönthetetlen alapra! Azóta se tértünk le erről a magunk választotta útról — bár volt értetlenség is. eszme5 zavar is. kishitűség is. csalogatás is. sőt fenyegetés és erőszak is velünk szemben. Következetesek maradtunk, s két év szilárd. következetes politikája, a szívós munka és a harc meghozta eredményeit. Nem állítjuk, hogy nálunk már minden nortán kolbászból van a kerítés, de azt nvugodtan mondhattuk, hegy az élet jó és normális. Van szilárd munkáshatalmunk. Nőnünk békében él. A Magvar Népköztársaság a szocialista tábor megbecsült tagia és előttünk a szocializmus mind fényesebben ragyogó napja világítja az utat.

Következetes politikánk eredményei között nem a legutolsó — sőt talán a legelső' és legfontosabb — a vezetők és a tömegek között kialakult kölcsönös bizalom, a párt, a kormány cs a tömegek szoros kapcsolata, egysege és össze- íorroltsága.

Nekünk két évvel ezelőtt a Rá- kosi-féle vezetés okozta csalódások, majd a Nagy Imre-csoport álnok népcsalása és bűnös árulása után kellett odaállni a nép elé és bizalmat kérni az új vezetés számúra. Tettekkel kellett bizonyítanunk — miközben igen keményen kellett fogni az ügyeket — hogy jót akarunk, hogy rendbehozzuk az ország dolgait és nem hatalmasftodni akarunk a nép felett, hanem becsülettel szolgálni a népet. (Nagy taps.) Azt hiszem, most, két év után elmondhatjuk önmagunkról: tet- •eink bizonyítják szándékaink őszinteségét, eredményeink, politikánk helyességét. Á tömegek ezt látva, mind nagyobb bizalommal támogatják központi bizottságunk, kormányunk politikáját.

Mi, akik mint vezetők dolgozunk, köszönettel tartozunk a magyar dolgozó népnek a növekvő bizalomért és' cselekvő támogatásért. Az eredmények, amelyeket e két év alatt elértünk, népünk dolgozó millióinak munkájából születtek.

Mi, a hazafias Népfront jelöltjei tiszta lelkiismerettel, emelt fűvel állunk a választók elé. Büszkék vagyunk pártunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra. amely a tragikus helyzetből kivezette az országot és a népet. Büszkék vagyunk forradalmi munkás-paraszt kormányunkra. amelyet ugyan az imperialisták, a reakciósok gyűlölnek, de világszerte szeretik és becsülik mindazok, akik hívei a szocializmusnak és a népek szabadságának. (Hosszantartó, nagy taps.) Legfőbb büszkeségünk munkásosztályunk, dolgozó népünk, amely nevelt és • a súlyos helyzetben az ország élére állított bennünket. Büszkék vágyniuk a népünkre, amely a testvéri népek támogatásával megvédte a szocializmus és a béke ügyét hazánkban az ellenforradalmi felkeléssel szemben és bizonyosai? vagyunk abban hogy a választás, a szavazatok milliói megerősítik és támogatják politikánkat, a szavazók megadiák a támogatást azoknak az embereknek, akik — az Elnöki Tanács elnökének legmagasabb közjogi posztjától kezdve a legkisebb falu legegyszerűbb tanácstagjáig — ezt a politikát kéDviselik és a mindennapi éledben lépésről lépésre megvalórit- ják.

Az ellenforradalmat azonban nem felejtjük el! Itt az országban is, határainkon kívül is, mindenkinek tudnia kell, hogy sem ma, sem a jövőben senkinek nem lehet büntetlenül támadnia a Magyar Népköztársaság ellen, aknamunkát folytatni a nép hatalma ellen. — (Taps.)

Rendszerünket az újjászervezett és újjászületett néphadseregünk és államunk más friss erői védik, köztük egy új, de jónak bizonyult fegyver: a városi és a

falusi munkásnépból toborzott nagyszerű munkásőrségünk. — (Nagy taps.

Társadalmi rendszerünk lényeges vonása munkásosztályunk vezető szerepe, amelyet tovább kell erősítenünk. Munkásosztályunk vezető szerepét a párt érvényesíti, ezért nekünk az a nézetünk, hogy a társadalmi élet minden területén egyformán és általánosan érvényesülnie kell a párt irányító és vezető szerepének,

Politikánk helyességet az élet igazolta

■— Politikánk változatlan, — folytatta Kádár János — mert az élet kipróbálta, helyességét igazolta. Belpolitikánk lényege: demokrácia a népnek, diktatúra a dolgozó nép ellenségeivel

szemben! (Nagy taps.) Az ellenforradalmi bűnösök felelősségre vonása alapjában megtörtént. A megtévedteknek megbocsátottunk, zömük visszatért azóta a helyes útra.

Eredményeinket a munkások, parasztok és értelmiségiek áldozatos munkájának köszönhetjük

A munkásosztály vezette népi állam legfőbb politikai alapja a két nagy dolgozó osztály, a a munkásság és a parasztság szövetsége. Ügy gondoljuk, továbbra is feladat, hogy ezt a szövetséget —• amely ismét erő? .— meg tovább szilárdítsuk. A munkásosztály minden fokon bevonja a hatalom gyakorlásába a parasztság fiait. A néphatalom megvédi az egész parasztságot az átkos kapitalizmustól, segíti a termelésben az egyéni parasztot, ugyanakkor teljes erővel támogatja a termelőszövetkezeti parasztokat, a termelőszövetkezeti mozgalmat, amely a falun fö eszköze a szocialista társadalom felépítésének, Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése az egész nép érdeke de mindenekelőtt magáé a dolgozó parasztságé. Az egyénileg dolgozó parasztság az eimúlt két évben meggyőződhetett arról, hogy a párt és a kormány következetesen segíti a falu szocialista átalakulását. Ez állandó és központi kérdés.

Az értelmiségről beszélt ezután Kádár János. Megállapította, hogy ipaiunk, mezőgazdaságunk, termelő és alkotó munkánk eredményei nagyszerűen bizonyítják, hogy az értelmiség túlnyomó többsége együtt halad a néppel, becsülettel végzi a maga munkáját.

Dolgozik a mi értelmiségünk — hangoztatta. — Nézzék meg a brüsszeli világkiállításon elért eredményeinket. Pavilonunk szép sikert aratott. Magyarország 46 dijat kapott, közöttük húsz nagydíjat, 25 különböző más díjat és a pavilonért aranycsillagot. Azt hiszem, ez nagyszerű eredmény. (Nagy taps.) S ebben benne van a munkás, a paraszt és az értelmiség munkája is.

— A kultúr? bizonyos területein egy árnyalattal nehezebb a helyzet, mint az iparban dolgozó értelmiségieknél, vagy a tudományos kutatóknál. Nem nagyon kell találgatni: a művészetről és az irodalomról beszélek. Ott kicsit nehezebb a helyzet.

Előre mentünk ezen a téren is, és a jövőben még előbbre akarunk menni. Kidolgoztuk szocialista művelődéspolitikánk irányelveit, amely sok évre előre megszabja a teendőket.

Nyíltan megmondjuk: nem burzsoá kultúrát, hanem szocialista kultúrát akarunk teremteni az ország népének. Ezért a kultúra területén is megalkuvás nélkül harcolunk minden ellenséges nézettel, de türelmesek vagyunk a téveszméket hordozó emberekkel szemben. Kezdettől ügyeltünk arra, hogy emberi önérzetükben ne bántsuk meg azokat az értelmiségieket, akik nem mindenben értetlek velünk •agyét, vagy bizonyos kérdésekben, egyenesen szemben álltak velünk. Azt akartuk, hogy belső meggyőződésből maguk adják fel helytelen álláspontjukat. Az a véleményünk, hogy helyesen cselekedtünk.

Nem igényeltünk és a jövőben sem igényelünk belső meggyőződés nélkül kinyögött frázisokat, elvtelen udvarlást a párt és a kormány iránt. Ellenkezőleg! Az ilyet megvetjük! Aki nem szereti pártunkat, kormányunkat, politikánkat, senki sem fogja kényszeríteni arra, hogy vasárnap mondjuk a piac főterén, dicsérje azt. (Derültség.)

Komolyra fordítva a szót, meg kell mondanom, hogy íróink között, íróink gondolkodásában — most már mindenkit ideértve — mély erjedés és változás megy végbe. Ök is látják — azok is, akik nagyot tévedtek és szerintünk nagyot vétettek — merre halad népünk, látják a két év erőfeszítéseinek eredményeit. s mind nagyobb mértékben ébredt fel bennük a lelkiismeret. Ki így, ki úgy — elkezdtek dolgozni.

Nem igaz az, hogy hallgatnak a magyar írók. Ez ma már csak a reakció álma. S van még egy íényező, amelyik gondolkodásra készteti az idősebb írónemzedéket: abban a bizonyos félesztendőben, amikor ők valóban hallgattak, megindult útján egy új, fiatal nemzedék. Sok olyan fiatal költő és író van már, akinek nevével később milliók ismerkednek meg, mint a szocializmus és a nép ügye költőjének, írójának a nevével) A városi kispolgárság döntő többsége a konszolidáció idején és most is pozitív szerepet töltött és tölt be — állapította meg ezután, majd így folytatta:

— A városi kisiparosok, vagy a kispolgárok más rétegei még sok évig nyugodtan dolgozhat(Folytatása a 2-ik oldalon J