Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-16 / 245. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1858 október 18, Beszélgetés közben... í Kádár János elvtárs üdvözlő távirata Enver llodzsa elv társhoz ► Kedves Hodzsa Elvtárs! ► Engedje meg, hogy 50. születésnapja alkalmából átadjam [ Önnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága » szívből jövő jókívánságait. | Népünk az ön személyében a marxizmus-leninizmus taní► tásaihoz mindig hű, harcos kommunistát becsüli, aki egész éle► tét az albán nép szabadságának kivívásáért, « nép életkörűlmé- P nyelnek megjavításáért és az Albán Kommunista Párt, mint e [ harcok vezető erejének megalakítására és fejlesztésére szemelte. I Ismeretesek előttünk azok a nagyszerű harcok, amelyeket [ az albán nép vívott az idegen hódítók albán földről való kiázé► sóért és nagyra értékeljük azokat a hatalmas eredményeket, t amelyeket az albán nép szabadságának kivívása után kommu- r nista pártjának vezetésével, a Szovjetunió és a testvéri 'népi £ demokratikus országok segítségével elért, s amelyekben önnek ► kiemelkedő érdemei vannak. f Tiszta szívünkből kívánjuk, kedves Hodzsa elvtárs, hogy jó erőben és egészségben még sok-sok éven át munkálkodjék az Albán Népköztársaság további felvirágoztatása, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének megszilárdítása, a magyar és albán nép testvéri barátságának megerősítése és a béke érdedben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspár; Központi Bizottságának első titkára Kedvesen kacagó gyermekek, bizakodó, derűskedvű felnőttek, virágok, óriás modern épületek, örökös tettvágy. így ismerjük — ha sokan csak képeslapokból is — az Albán Népköztársaság életét. Derűjüket, bizakodásukat az elmúlt évtized eredményei tápMEGYESZERTE rendkívül mozgalmas napjainkban az élet. Bár falun most van a betakarítási és vetési munkák legfőbb ideje — s az emberek mmdkét keze Munkával van tele — esténként mégis eddig alig ismert érdeklődéssel gyülekeznek össze, hogy meghányják-vessék az ország. a város, a község ügyeit, gondjait, bajait; éljenek népi demokratikus rendszerünk adta jogaikkal: jelöljék azokat, akiket legalkalmasabbnak tartanak a helyi és felsőbb tanácsszervekbe és az országgyűlésbe. Megyénkben a jelölőgyűléseken — október 2—13-ig — mintegy 140 ezer választópolgár vett részt a jelölésben és 3270 jelöltet fogadtak el. A jelölőgyüléseken való részvétel és a gyűlések hangulata egyaránt tanúsítja, hogy dolgozó népünk — a munkások, parasztok, értelmiségiek tíz- és százezrei érzik felelősségüket az ország, a haza sorsának további alakulásáért, részt vállalnak, részt kérnek a szocialista építés nagy munkájából. Tízezer felett van már azoknak s száma, akik felszólaltak a jelölőgyűléseken. Miről beszélnek a felszólalók? — Bármerre jártunk — Szolnok város munkásnegyedeiben. Jászberény új munkásai, a Kunság szövetkezeti és egyéni gazdái között, vagy a Tiszazug csendes falvaiban — mindenütt megrázó szavakkal idézik fel a múltai, a Horthy-rendszerben átélt szenvedéseket. a munkanélküliség nyomasztó, testet-lelket tikkasztó érzését, a szegénységet, a csendőrök, ispánok, kulákok ba- sáskodását. A szolnoki munkások gyűlésein elmondták sokan, nagyon sokan, hogy a 30-as években esztendők teltek el családok felett anélkül, hogy állandó munkaalkalom lett volna. S hogyan élt az az öt-hattagú család. amelyben a kenyérkereső családfő munka nélkül volt? — Akiket munkanélküli segélyre .alkalmasnak1’ tartott a hatóság, az az év 4 hónapjára kapott havonként 6 kg kenyeret, 12 kg burgonyát, 50 kg szenet és a 4 hónapra összesen 5 pengő lakbérsegélyt. Jászberényben Andrási Béla, a Tanítóképző igazgatója — akit a gyűlés részvevői egyhangúlag az országgyűlésbe jelöltek — elmondta, hogy ami-J kor több mint 20 esztendővel ’ ezelőtt elvégezte az egyetemet és a minisztériumban kérdezte, milyen kilátás van tanári pályán való elhelyezkedésre, ez' a választ kapta: ,,Menjen a Gsl- lért-hcgyre( onnan jó kilátás vari”, ivekig kereste, kutatta a lehetőséget, amíg valahol munkába állhatott. A pengős napszám-bérről, a summás-életről. a cseléd-gyermek mostoha sorsáról és sok mindenről beszélnek az emberek. A MÚLT felidézése mellett ezernyi formában esik szó a jelenről, a megváltozott életről és a jövőről. Nem szónokok beszélnek ezeken a gyűléseken. Nem egy helyen szinte alig különböztethető meg, ki az, aki a gyűlés előadója és kik, akik rögtönözve ttólnak hozzá, mert egy nyelven: a lökés kizsákmányolástól megszabadult, magára talált, szocialista jövőjét építő nép nyelvén beszélnek. S -ez nagyon sokat mondó jelenség. A dolgozó emberek egyre inkább értik meg és érzik saját mindennapi életükben, hogy boldogulásuk, felemelkedésük elválaszthatatlanul ösz- szefonódott a szocialista építő- munkával, amelynek most nagyon fontos szakasza az elkövet- ktWP választás. A j.elöiőgyűlések légkörében élve érezni lehet azt a nagy változást, antcly az emberek gondolkodásában — különösen az ellenforradalom óta eltelt két esztendő alatt — végbement. Érezni lehet, hogy a mi dolgozóink szerte az országban és a megyében szorosabbra zárták soraikat, közelebb kerültek egymáshoz, az ország, a falu gondja egyre inkább az egyes emberék gondja is, s hogy a Hazafias Népfront máris olyan mozgalom, amelyben baráti, testvéri összefogásban él együtt párttag és pártonkívüli, szövetkezeti és egyéni gazda, kisiparos, hivő és kevésbé vallásos ember. A dolgozók megnövekedett öntudatát mutatja, hogy elenyésző azoknak a száma, akik ma, ebben az alkotó légkörben a ,.nekem mindegy”, vagy „majd lesz valahogy” álláspontot képviselik. A megvert ellenség, a letűnt ■ úri-világ képviselői — természetes — ha nyíltan nem is mernek, csalárd módon igyekeznek megtéveszteni, távoltartani az embereket az ország, a dolgozó nép nagy erőfeszítéseitől. Az ellenségnek ez a próbálkozása, azonban egyre inkább elutasításra talál a dolgozó nép részér»?. A jelölőgyűlések behatóan megvitatják a jelölt személyét is. Ez a vita útmutatás, bírálat, kedves figyelmeztető szó a jelölt felé. Hány olyan felszólalás hangzott el: „Ismerem, közülünk való. együtt nőttünk fel, mindig a dolgozókkal érzett együtt”. Ezt mondják a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjáról párttagok és pártonkívüliek; a termelőszövetkezeti tagról a szövetkezeti és egyéni gazdák, s ugyanezt mondják a pártonkfvüliről, az egyéni gazdáról, a kisiparosról a gyűlés résztvevői. S szinte sehol sem mulasztják el a vitában hozzátenni: „mi is itt vagyunk, majd segítünk a munkában”. — Csak elvétve akadt olyan jtelölőgyűlés, vagy olyan felszólalás, ahol a tanácstagnak felsorolták a megvalósításra váró feladatokat, s szinte tőle várták azok megvalósítását. Az emberek egyre inkább megértik, hogy a szocialista építés feladatai, benne a legegyszerűbb község- fejlesztési feladatok (út, járda, villany, stb.) is sok ember őszAz iíj felé haladók klubja A jászberényi járási pártbi- zottság a járás községeiben még a nyár elején igen érdekes akciót hirdetett meg, amely azzal a jelszóval jutott el a tömegek közé, hogy: „Létesítsünk közös erővel televíziós klubot!” A zászlót a jászárokszállásiak bontották ki’elsőnek, egy-kettőre összegyűjtőén 75 ezer forintot. A közös célra történő áldozatvállalásban résztvetlek a tsz-ek, ktsz-ek, társadalmi- és tömeg- szervezetek, párttagok és pártonkívüliek, egyszóval mindazok, akik felismerték napjaink e „technikai csodájának” jelentőségét. Augusztusra elkészült a pompásan berendezett televiziós- klub, az ünnepélyes felavatás az Alkotmány ünnepén volt. A járás többi községében is igyekeztek megvalósítani a televíziós klubra vonatkozó igen életrevaló elgondolásokat úgy, hogy a ma még villany híjával küzdő Jászágó kivételével mindenütt elindult hóditó útjára a rádió fejlettebb testvére. Mint mondani szokás, elég sok viz lefolyt azóta a Zagyván, Tárnán, Gyöngyösön, hogy a jászberényi járás televíziós klubjai működésűkéi megkezdték, igy hát érdemes egy kissé utána járni annak, mit is nyújtanak községeink lakóinak az újonnan létesített klubok. Az eddig elmondottak alapján természetes, hogy első álunk a jászárokszállási televíziós klubba vezetett, ahol „zsúfolt házat” találtunk, a jelenlévők elbeszélése szerint ez így van minden alkalommal. Nézzük meg előbb, kikből is áll a televízió közönsége? Örömmel látjuk, hogy itt van a népi együttesnek szinte valamennyi tagja. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a szovjet „Nyírfácska” együttes diadalmas magyarországi vendégszerepléséről adott közvetítést a televízió. — Erre természetesen eljött a Faragó Jánosné tanárnő vezetésével működő országosnevü jász- árokszállási népiegyüttes. Akadt is figyelni, tanulni való bőven. Az is bebizonyosodott, hogy a többi műsorszámok között is van olyan, amit érdemes megszemlélni. így aztán a népiegyüttes tagjai — fiatalok, középkorúak, idősek — belekerültek az állandó nézők sorába. A másik „egységes’* csoport a népfőiskolásoké. Az elmúlt évben százhurmiucan végezték el szép sikerrel a népfőiskola első évfolyamát. A záróünnepségen annakidején elmondották, hogy a sok elméleti és gyakorlati gyarapodás mellett sokkal jobban érdeklődnek az újságok, folyóiratok és a rádióműsorok iránt, mint azelőtt. U át a televízió hogyne érde“ kelné őket! Különösén az olyan müsorszámok kedveltek körükben, amelyek hazánk egy- egy tájegységét mutatják be, mint például nemrégiben a Kiskunságot és Kalocsát. A népföiskolásokkal együtt igen sokszor megjelenik Vidra Pál igazgató, a Hazafias Népfront titkára és a népfőiskola több tanára is. A majdnem másfélszáz főnyi táborban is képviselve van a község minden rétege. A KISZ tagjai is együtt szoktak bevonulni. Ügy vélik, bármi iránt érdeklődik is a fiatal fiú, vagy lány, a televízióban sok-sok mindenre választ kap. Legújabban a szovjet fiúk történetéről szóló előadássorozat iránt mutatkozik igen nagy érdeklődés. Jellemző, hogy Táncsics és a Május 1, Tsz tagjai a IsWoisiőzklubban rendszerint egyénileg dolgozó parasztokkal ülnek ösz- sze szót kovácsolni, vitát pattogtatni. Legutóbb például Dobozi Imre „Szélvihar” című drámájáról mondta el véleményét mindkét fél, S bizony, F{ezek Antal és Farkas Sándor egyéni dolgozók is dicsérettel nyilatkoztak a drámának azokról a isz-parasztjgi- ról, akik egyenes derékkal álltak meg az 1956-os ellenforradalom, „szélviharában”. Kovács János, a Táncsics Tsz elnökhelyettese, a Hazafias Népfront elnöke és Horváth György- né, a nólanács vezetője egyaránt abban látják a televíziós klubok jelentőségét, hogy egybegyűjtik a község lakosságának minden rétegét, és közelebb hozzák egymáshoz a párttagokat és párton- kívülieket. Ibi ég két hónapja sincs, hogy Lfl az MSZMP televíziós klubja J ászárokszáMáson megnyílt, maris igen sok értékes gondolat, megvalósításra váró terv indult onnét ki. A klub az újért küzdők, az új felé haladók fészke lett, ahol lassan-lassan átformálódnak a régibe kapaszkodók is. Jászárokszállás, ez a gyorsan fejlődő ősi jász község, a televíziós klub létrehozásával új motort kapott, amely még gyorsabban repíti előre a fejlődés országút jón. r — 4, szeíogott erejével, erőfeszítésével oldhatók meg. A JELÖLÖGYÜLÉSEKNEK jóval túl vagyunk a felén. Az országgyűlési képviselők, megyei, járási tanácstagok jelölése többségében mór megtörtént. — Még azonban így is nagy munka vár a pártszervezetekre, a tanácsszervekre, a tömegszervezetekre és a Hazafias Népfront- bizottságokra. Számos városi községi választókerületben még ezután történik meg a jelölés; ezekben a választókerületekben még várják a választópolgárok hogy ők is beszélgethessenek az oiizág, a falu ügyeiről, gondjairól, bajairól, hogy találkozzanak a járás, a község vezetőivel, i beszélgetés közben megmondhassák, kit tartanak alkalmasnak kinek adják majd a választás napján szívesen szavazatukat ki az, akivel együtt dolgozva valóban együttesen erősebbé teszik a munkáshatalmai és c megvalósítás útjára viszik mindazt, ami jelenleg igény és feladat. A jelölőgyűlések még tartanak, A figyelem irántuk a vezető párt-, tömegszervezeti ét állami szervek, Hazafias Népfront-bizottságok részéről neun csökkenhet. Minden jelölőgyűlét egyformán fontos, bárhol légyen is az: a város közepén, falusi kerületben, vagy eldugott, a falutól távoleső tanya-csoportokban. Az eddigi jelölőgyűlések valóban a dolgozó néppel való tanácskozások voltak. Szót értettünk nagy világpolitikai, országos és helyi kérdésekben és szói értettek egymással a választó- kerületek választópolgárai a jelölt személyében. A hátralévői is azok lesznek, mert a dolgozó embereknek ilyenre van igényük. Azok pedig, akik a jelölőgyü- lés alkalmával bizalmat kaptat a dolgozóktól, tanácstagnak képviselőnek jelölték őket, máris kezdjenek hozzá a munkához Járják szorgalmasan a körzetet beszélgessenek az emberekkel segtísék őket gondjaikban, ba jaiktoan és szervezzék, hívjál őket a szocialista építés nagj feladatainak megvalósitására. Csáki Tstván \A szabadság néhány éve alatt óriásit alkottak kis tengerparti országban oltási változás, gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A szabadság néhány éve alatt óriásit alkottak s ha csak a legutóbbi eredményeket nézzük, akkor mély tiszteletet, meghatottságot érzünk e nép és pártja iránt. Tavaly új vízierőművet, új bársonyszövelgyárat építettek. Idén többek között Piskas- ban, a vas-nikkelbánya mellett 3 ezer lakosú ipartelepet létesítenek. Élelmiszeripari kombiné1, borfeldolgozó üzem, dohányfermentáló építésén munkálkodnak. Feltárják az albán föld méhének kincseit, hogy gazdagabbá, boldogabbá, még derűsebbé, bizakodóbbá lehessen a nép. /I nagy változások bátor vezére az Albán Munkapárt, melynek első titkára Enver Hodzsa elvtárs, a nemzetközi munkásmozgalo m egyik kimagasló alakja. Enver Hodzsa clvlárs ma ötvenéves. Ez alkalommal kívánjuk a tapasztalt harcosnak és fáradhatatlan népének mindazt a boldogságot, melyre sikereik nyomán méltók. ba. Alálják, melyeket az Albán Mun- r\kapárt vezetésével értek el. ♦ Különösen az utóbbi néhány * esztendő alatt történt ebben a
