Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-30 / 231. szám
1958. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Figyelmeztető emlékek Kengyel a felszabadulás előtt közigazgatásilag közvetlenül Törökszentmiklósihoz tartozott. Abban, az időben kis- és középparasztot egyáltalán nem lehetett találni ezen a környéken, mert a község összterülete néhány földesúré volt. A 3 és fel, 2 ezer holdas gazdaságokban közel ötszáz család cselédkedett állandóan. Négyes konyhákon, a legsilányabb ennivalóikkal tengették kilátástalan életüket, kiaszott testtel húzták napról napra az igát, hogy az urak dőzsölhessenek, dúskálhassanak. Tavasszal a nagyobb munkáikra időszaki munkásokat hoztak, sommásokat, napszámosokat alkalmaztak a fóldesurak. Ezek jó- resze törökszentmiklósi volt. Elhelyezésük, így visszaidézve emlé két, is borzasztó volt. Pajtákban, istállókban laktak, a szállás ösz- szes berendezése néhány öl szalma és íalbavert szög volt. S még ehhez a nagy „módhoz’’ sem jutott hozzá mindenki, 1932—33 táján, a gazdasági válság idéjén a férfiak kiszorultak a munkából, az urak csak az olcsót, a női és gyermek munkaerőt alkalmazták. Kultúrház, mozi, rádió, orvos, gyógyszertár mind szinte elérhetetlen fogalom volt az itteni emberek számára. Már az is nagyon nagy szó volt, ha valakinek kerékpárja volt. Ha valaki megbetegedett, Törökszentmdklósra kellett vinni, ha kapott kocsit a hozzátartozó. Csakhogy ritkán kapott így történt meg az is, hogy 1936-ban a Montágh-uradalomban egy kedvest virgonc kis kanászgyenek vérmérgezésben meghalt. A megdöbbentő gyász emléke sokáig lebegett a [község gyerekei és szülői felett Ha Kengyel múltjában kutatunk, csak ilyen és hasonló emlékekkel találkozunk. Szerencsére ezek már valóban csak emlékek. Figyelmeztető emlékek. Árvái József KENGYEL $ GAZDAGODUNK Államunk egyre több anyagi segítséget nyújt a földművesszövetkezeteknek. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet forgalma évről évre fokozatosan emel- Jkedett és az 1948—49. évi forgalommal szemben, mely csak mintegy hatszázezer forintot tett ki, az 1957. évi forgalom meghaladta az 5,5 milliót. A fejlődés azóta még rohamosabb, mivel az 1958. I. félévi forgalom 5 millió 464 ezer forinttal már most túlhaladta a tavalyit. 1949-ben havi 30 pár selyem- harisnya fogyott el, jelenleg havi 400 párat vásárolnak. A megalakuláskor az fmsz-nek huszonöt tagja volt és 20 ezer forinttal rendelkezett, jelenleg a taglétszám ezerharminckilenc és 2 millió százezer forint vagyon és árukészlet felett rendelkezik, Varga Lászlőné 30 százalékkal megelőztük az egyénieket 1949 után az újonnan földhöz- juttatottak közül huszonnyolc család 280 hold földdel új élete' kezdett. Megalakította a Sallai Termelőszövetkezetet. De sem igavonó jószágjuk, sem pedig gazdasági felszerelésük nem volt Igen nehéz körülmények között kezdték meg azt az életet, mely a jobb megélhetőség felé viszi a dolgozó parasztságot. 1955 évben az egész község dolgozói előtt megmutatta úgy a a Sallai, mint a Vöröshajnal Tsz és az akkor újjáalakult Vörös Csillag a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és fölényét. 1955 tavaszán indult a nagy fejlődés. A község lakosságának 75—80 százaléka nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Ebben az Időben alakult meg a Petőfi, Aranykalász, Harcos Tszcs, amelyek alapszabály szerint végezték tu unkájukat Az 1956-os gazdasági évben lazult a munkafegyelem, mível a belépett tagok között Igen nagy számmal voltak olyan személyek, akik szájaskodtak, hangoskodtak, bomlasztották a tagság egységét, lazították a munka- fegyelmet, több esetben ellen- agitációt fejtettek kL Ennek dacára úgy a régi tsz, mint az új tsz-ek termésátlaga 20—25 százalékkal felülmúlta a községben lévő egyéni gazdák termésátlagát. Az 1957-es évben as újjáalakult III, típusú termelőszövetkezeteink megszilárdultak, gazdasági vonatkozásban megerősödtek és terméseredményükkel mintegy 30 százalékkal szárnyalták túl az egyéni gazdaságok termelését. A termelőszövetkezet tagsága az 1957-es gazdasági év sikereivel elégedett és azon törekszik, hogy még nagyobb eredményt tudjanak a következőkben felmutatni; Máté János Meg- as őss beállta előtt Nem lesz sáros a cipőjük ... Az úri világ Idején a meglévő téglajárdákat is elhanyagolták a községi elöljáróik. A szülők, ha nem akarták, hog7 az iskolásgyerekek cipője elázzon, hátukon hordták el őket esős időkben az iskolába. Idén 5 kilométer járdát építenek a községben. Ennek egy részét a Bajcsy-Zsilinszky úton. Az idei tervükből 3 kilométernyi már kész, s amíg az idő engedi, az építést tovább is folytatják. Ezen a képen Tóth Lajos és Rajna András rakják a , betonlapokat. Uj tulaídonosoV, új község 1944. OKTÓBER 8-án omlott össze Kengyelen az úri világ. A felszabadulás utáni órákban az illegalitásban edződött kommunisták megalakították a pártot. Es ezzel napvilágra került az új élet első hajtása. 1945 telén az emberek, köztük idős Kele András verejtékükkel szenteltek meg minden barázdát, de must már abban a hitben, hogy amit terem, az övék lesz. Aztán számba vették az uras ágok helyén található gazdasági felszereléseket, kiosztották az új tulajdonosok között. Az új év első napjaiban megalakult a földigénylő bizottság Klispál Mihály elnökletével. Legalábbis a kengyeliek így tervezik, hogy még az ősz beállta előtt megépítik a tanácsháza mellett a község új állatorvosi rendelőjét és a tüzoltőszertánat. Énre a célra 44 ezer forintot fordítanak. Jßiiztej üjszáni/ok Tzhtmyi jegyző úr ábrázata kékre-zöldre torzult a dühtől, mire a sok toprongyos asz- szonyt kxpacéroltatta rezidenciájából. Mikor az ajtót végre kulcsra zárhatta, nyugalomra erőltette cUeráló inait, zsíros ujjait a t/önya- cú üvegre tapasztotta. Miután meggyőződött, iogy méltóságteljes testtartását visszanyerte, tele töltötte a poharakat. <-* Uraim! Jgyünk a '61 sikerült fél-fogadásra !—t mondta röhögve. Azt hitte ez a csőcselék, hogy Tihanyi Tivadar várományos főjegyző úrra rá tudnak ijesztem. Kenyér kiéli! Milyen könnyen kieresztik a pofájukon! Remélem, egyelőre nem lesznek éhesek — böfögte, de óbbnak is látta másra terelni a szót. —■ Nos, hóit uraim, mi lesz a szállítmánynyál? — fordult hirtelen a többiekhez. — Lederer nagyságos úr értesített, hogy megérkeztek a vagonok az állomásra. Azért mi nem pusztulunk éhen — mondta és ismét széleset röhögött a szájához emeli pohárba. A többiek vizsla szemekkel kísérték mozdulatait, s lerákogva köszörülték torkukat a földvári pálinka után. Az utcáról nehezen oszlott az asszonysereg. Még hullták az égető könnyek, visszhangoztak a jajkiáltások, s erejük megfagyasztotta a tavaszi levegő páráját. — Mit adok a gyerekeknek? Hogy menjek haza üres kézzel ? ... A szemem előtt fordulnak fel éhen. Az uraság nem ad munkát. ■.. Valaki a tömeg szélén hangosat kiáltott: — Az állomáson Ott állnak a vagonok, tele liszttel! — Pillanatnyi dermedt csend lett, aztán tovább morajlott a keserűség. Szipogás, sóhaj, fohászkodás, maró kín, melyet a tehetetlenség duzzasztott óriássá. Aztán akik szélen vánszorogták, maguk, sem tudták miért, csak mentek Máté után kezükben koszlott zsákek- Ical, avas kosarakkal. A többiek utánuk. Az asszonyok szipo- gása csak az állomásnál hagyott alább, amikor meglátták a dagadó zsákokat. Mátéra néztek, s nyelvük helyett szemük beszélt. Most! Most vám, még egy mód kenyeret kicsikarni! Most még megmenthetitek a gyermekeiteket a felfordulástól. Itt van Tagjai voltak P. Molnár Sándor, Szabó Tamás, Keliger József. Jenes es György, Homyik István és többen mások. Akkor tavaszon hatszázhetven kengyeli ember jutott földhöz, sőt miklóslak is kaptak Ott Májusban községi képviselő- testület alakult, amely elhatározta, kérik a község önállósítását. A kérést Palotai Mihály, id. Tóth János és Jéneses György vitték Budapestre a minisztériumba. Ott jóváhagyták. A község azóta is nőtt. A lebontott urasági épületek anyagából mintegy 5—600 ház épült, amelyekbe elsősorban Kardos András, Sinka Mihály, Medvegy István, Sebők Imre és a többi régi : gazdasági cseled költözött. : AZ ÉLET MEGINDULÁSA ’után az elmaradottságból ügy- [ szólván robbanásszerűen tőrt elő ; a kultúra iránti' érdeklődés. És ; az elnyomott, visszaszorított gé- 1 nyék kielégítésére mozit kap- : tunk, kultúrházat 420 ezer forintos, árfézi kutat 150 ezer forín- :tos költséggel. Bevezették hozzánk a villanyt, gyógyszertárat, bölcsődét, óvodát, vezetékes rádiót kaptunk. A község fennállása óta 3 ízben épült itt új iskola. Ez évben egyemeletes, 8 tanterméé új iskolával gazdagodik a falu. Ez a tény is bizonyítja, hogy a népi demokráciában a gyermekek nevelésére, az éSet szépítésére fordítják azokat az összegeket, amit a kapitalista országokban az emberek gyilkolására, fegyverek gyártására. Jelenleg 30 pedagógus neveti derűs kedvvel, sok bizakodással gyermekeinket. Futóm íajott az élet, amelybe ta-\ valy nyárön férjeitek< verítéke vegyült! ök* vetették, aratták, csé-t pelték. Jogotok bon be-* lóig legalább annyihoz * hogy a betevő falatotokj meglegyen. j Zsivaj, lárma robbant« magasba az előbb még« kesergő ajkakról, s a] rakodók hiába kiabál-* tak többe. A gyereke-l kért, a családért síről asszonyokkal nem le-* heteit bírni. Vitték, cl * balták a lisztet, fc'f mennyit bírt. Nem gőn-\ doltak másra, csak ar-% ra, hogy néhány napról csillapíthatják Idéző* éhségüket. * Tihanyi jegyző lábai| előtt ezernyi darabról hullott szét a kristály-* pohár, mikor a hír ti meghallotta. A csikorgói üvegszilánkokon még1 sokáig toporzékolt. * így él egy régi tör-1 téliét a kengyeli nép aj-\ kán. I BORSI ESZTER *