Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-16 / 219. szám
'jyoívnK wFCTFi N’frr ap 1958. szeptember 18. Elsősorban a dolgozók érdeke a szövetkezés (Folytatás ' az első oldalról) niek kocaállománya 1951 óta ez évben a legnagyobb. Ezután Fehér elvtárs a búza vetésterületéről szólott, s elmondotta, a 2.8 millió holdnak meg kell lenni. Külön felhívta a figyelmet, hogy a vetést idejében végezzék a gazdák: trágyázzanak, műtrágyázzamak, mi-’ nőségi vetőmagot használjanak. Majd néhány szóval a kukorica, a burgonya, a rizs, a szőlő és bortermésről szólott. Beszédét így folytatta: — A gabonafelvásárlás kielégítően folyik. A parasztság viszonozta a kormánynak azt az elhatározását, hogy pártunk javaslatára az idei aszályos időre való tekintettel változatlanul hagyta a tavalyi gabonaárakat. Szeretnék egy kicsit bővebben szólni a szövetkezeti kérdésről. Ez az előttünk álló években fő kérdés • a belpolitikában, központi kérdése és feladata a szocialista ország építésnek. Miért van szükség a mező- gazdaság szocialista átalakítására? Azért, mert népi demokráciánk 13 évében — különöse” mióta elkezdtük a szocializmus1 építését — városon és falun egyaránt megnőttek az emberek igényei. A megnövekedett, sőt az egyre nagyobb igényeket egy kisparcellás mezőgazdaság nem képes kielégíteni. A kisparaszti gazdálkodás tavaly és az idén kb. elérte á felső plafont. A még meglévő tartalékait felszínre hozta, de akárhogy erőlködik, számottevően nemigen fejlődhet tovább. gazdálkodnak. Ennek kb. egy- harmadán, 2.400 holdon termelnek búzát. Ha az egyéniek mondjuk tavaly ősszel beléptek volna a termelőszövetkezetbe és a búza nagyüzemi, szövetkezeti földekbe került volna, az idén Neki lesz több termése, nagyobb bevétele, jobb életszínvonala. Természetesen, szó se róla, a szocialista államnak is érdeke, ha a Szövetkezeti útra tért parasztság a korábbinál több búzát, több húst, tejet, vajat termel, mert így jobban el tudjuk látni a lakosságot Nagyobb lesz a jólét, erősebb a munkás-paraszt szövetség. Az abádszalóki Lenin jó nevű tsz, sőt egyik legjobb tsz az egész országban. Éppen ezért tüntette most ki az Elnöki Tanács ezt a termelőszövetkezetet a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel. A tsz meggyőző, jó példát mutatott már eddig is a belterjes nagyüzemi gazdálkodásban. Termésátlagai evről-évre mindig több mázsával nagyobbak az egyéniek átlagánál. Fejlett állat- tenyésztése is van. A készpénz- bevétel 55,6 százaléka állat- tenyésztésből ered, ami igen jó. Tehenészetük a nagy tehenészetek versenyében az idei első félévben az első helyezést érte el. A 9 hónapos íejési átlag 4100 liter, Ezért szívből gratulálni lehet a tsz vezetőségének és ösz- szes tagjainak. Erős, beállott, jól vezetett tsz a Lenin. Elnöke 6 éve vezeti a termelőszövetkezetet. Meg is kell becsülni az ilyen elnököt. Három agronómusa van, ami arra utal, hogy az' itteni szövetkezeti gazdák nagyon megbecsülik a szaktudást és ez dicséretükre válik. A legjobb és a leggyorsabban térülő befektetés a jó szakember. Nagyon jól tette az Arany Kalász Tsz is. hogy ugyancsak alkalmazott agronómust. A tsz-nek erős pártszerveaz aszály ellenére is 120 vágónknál több búzája lenne a község parasztságának. Ebből az egyetlen számvetésből is kitűnik, hogy mennyire hazug az az állítás, hogy a szövetkezés csak az állam érdeke. zete van és a szövetkezet kommunistáinak oroszlán részük van a közös gazdaság megerősödésében, reményteljes felvirágzásában. A szorgalomnak, az állhatatosságnak, a jó munkának meg is van az eredménye. Tavaly egy munkaegységre 24.67 Ft jutott, az idén értesüléseim szerint 35 forint lesz a munkaegység súlya. Ebből készpénz 20 forint. Havonta rendszeres előleget tudnak adni, munkaegységenként 10 forintot. E magas részesedést annak ellenére tudják biztosítani, hogy ebben az évben mintegy 2,5 millió forintos beruházást hajtanak végre. Teljesen korszerű, 100 férőhelyes tehénistállót építenek, ezenkívül teherautó, zetor vásárlása, a vízhálózat felépítése szerepel. Egy tsz-család átlagjövedelme a közösből szerzett jövedelemrészesedéssel és a háztájiból eredő 6—7 ezer forinttal együtt kb. 27—28 ezer forint lesz az idén. Ezzel szemben az 5—8 holdas egyéni kisparasztgazdaságnak tavaly 15—20 ezer forint volt az átlagjövedelme, az idén pedig — az aszály következtében — a tavalyinál kevesebb. Nemcsak a termelésben van meg tehát a nagyüzemi fölény, hanem a jövedelemben, az életszínvonalban is. A parasztság jövedelme a nagyüzemben távolról sem függ oly mértékben az időjárástól, mint az egyéni kisüzemi gazdaságban. Az idei aszályos esztendő ezt különös mértékben igazolja. Mint látjuk, az idén nagyot erősödött a Lenin Tsz, de szemmel láthatóan Parasztságunk régi vágya a nyugdíj Pár szót a nyugdíjakról. Úgy tudom, a Lenin Tsz-ben is van nyugdíjas szövetkezeti gazda. A múltban és ma is az egyéni gazdálkodásban megoldatlan az öreg parasztemberek sorsa. Megoldatlan és keserű, mert öreg korukra nagyon sok helyen kegyelemkenyér a jussuk és nagyon sok esetben alig várják, hogy „harangozzanak”, hogy azután örököljék utánuk azt a par holdnyi földecskét. Egész életen át eltöltött munkásságuk után bizony sanyarú sors ez. Parasztságunk régi kívánsága, hogy ezen változtassunk. Változtattunk is, amikor pártunk javaslatára a kormány ebben az évben a termelőszövetkezeti parasztság részére bevezette a kötelező nyugdíjrendszert. Ezzel intézményesen biztosítjuk az olyan idős parasztok békés, nyugodt sorsát életük alkonyán, akik megszakítatlan szövetkezeti tagsággal az előírt időt a tsz-Den kitöltötték. Nagy vívmány ez és megérdemli, hogy a szövetkezeti agitáció ban ennek jelentőségét a* egyénileg gazdálkodók körében az eddiginél jobban megmagyarázzuk. Ha már az öregekről szóltam, nem szabad elfeledkezni a fiatalokról sem. A munkás-paraszt, fiatalok sorsa is gyökerében megváltozott az elmúlt 13 év alatt. Megnyílt előttük a továbbtanulás minden lehetősége, örömmel mondhatjuk el, hogy élnek is vele fiataljaink. Gyorsan fejlődő szocialista iparunkban munkalehetőséget találnak fiataljaink. Élnek is ezzel. Évek során sok tízezer parasztfiatal ment a gyárakba, valósággal özönlöttek a városba és ez most is tart. Sőt az egészségesnél nagyobb a városbatódulás, ami viszont már nem tekinthető normálisnak. Az a tény, hogy a városi civilizáltabb élet. a gyárakban lévő könnyebb gépi munka vonzza a falusi fiatalokat is - érthető. Annak azonban, hocv ma is a kellettnél többen mennek a faluról városba, az is oka. hoflv narasztfiataljaink nem szeretik, nem becsülik meg úgy a mezei munkát, mint kellene. F.z inár nem normális állapot f>s ezen változtatni kell. Ügy gondoljuk, sokat segíthetünk, ezen az eléggé áldatlannak mondható helyzeten többek között azzal, ha az általános iskolát elvégzett 14-16 éves fiúk, lányok részére falun fokozatosan bevezetjük a téli mezőgazdasági ismétlő vn»v továbbképző iskolát, ahol a ft->- talság megismerkedik a mezőgazdasági szakismeretekkel, merthiszen ma már a belter les gazdálkodás «szintién a mezőgazdasági munka is szakmunka Hogy a fiatalok megs7eressék a mező- gazdasági munkát, szakmát, jövőt lássanak benne, a megfelelő nevelés mellett döntően múlik a termelőszövetkezetek jó munkáján. A tsz-eknek i-’gy kell dolgozniuk, hogv a fiatalok számára is vonzók legyenek. Ebből a szempontból nagyon fontos például a rendszeres előlegfizetés a munkaegységekre hogy a fiatalok zsebében is legyen pénz. ami nagyobb biztonsagot, önállóságot jelent számukra az életben. Nagyon fontos. hogy megfelelő kulturális szórakozási lehetőségek is álljanak rendelkezésükre és ezen a téren is otthonra találtának a termelőszövetkezetben. Minden különösebb erőfeszítés nélkül meg lehetne oldani például azt, I hogy a fiatalok házasság nlkal- I (Folytatása a harmadik oldalon) A parasztság az adógabonát idejében példásan befizette Gabonaspekuláció nincs, az államnak megfelelő tartalékai vannak, s nem lesz baj a kenyérrel. A tejfelvásáriás várakozáson felüli. Naponta mintegy 2 millió liter tejet vásárolunk fel, 25—30 százalékkal többet, mint a korábbi években. Budapest tejeli átását meg tudtuk javítani, tíz forinttal csökkentettük a vaj árát. Nehézségek mutatkoztak a felvásárlásban a nyári almánál. Évek során ennek a minősége lezüilött. Emiatt egy szemet sem tudtunk exportálni. Amit Pestre viszünk, annak is egy- része szállítás közben elromlik. Éppen ezért igen nagy a föld- inűvesszövetkezetek vesztesége. Ezután Fehér elvtárs részletesen foglalkozott az őszi betakarítással Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gyors és gondos őszi betakarítással az aszály okozta nyári, tavaszi veszteségek egyrószét pótolhatjuk. Majd igy folytatta: A parasztság soraiban egyre töoben kezdik felismerni. hogy a pár' holdas kisparcellán nem vihetik sokra, nem vihetik annyira, mint szeretnék. Egyre többen kezdik felismerni, hogy az egész világon a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. A modern technika, a korszerű gépek világában — az atomkorszak küszöbén a mezőgazdasági nagyüzemek világszerte jóval többet és sokkal olcsóbban termelnek, minit a parasztgazdaságok. A Szovjetunió egyes területein a nagyfokú gépesítés eredményeként egy mázsa búzát 44 perc, az Észak- Amerikai Egyesült Államok nagy farmjain 56 perces ráfordítással termelnek meg, nálunk pedig jelenleg 9 órai munkaidőt fordítunk egy mázsa búza megtermesztésére. Hát hogyne termelnénk ilyen drágám, — amikor Magyarországon rendkívül széjj elaprózottak, több mint 20 millió dirib-darabban vannak a paraszti gazdaságok. Hogyan lehet gépeket alkalmazni ilyen nadrágszíj földeken? Hogyan lehet a mainál jóval nagyobb termést elérni, amikor száz paraszt-gazdaság közül 64-nek van csak ekéje, szekere és 12-nek vetőgépe. És A másik a szocializmus útja. ahol a dolgozó parasztok a munkásosztály segítségével önkéntesen szövetkeznek, nagyüzemeket, tsz-eket hívnak létre. Alkalmazzák a nagygépeket, a tudomány vívmányait, kiaknázzák a nagyüzem adta összes lehetőségeket, átformálják a határt és szorgalmas munkával fokról-fokra olyan terméshozamokat érnek el, amelyeket kisparcellás gazdálkodásban nem tudnának. így tették ezt az abádszalóki Lenin Tsz tagjai is, amikor tíz évvel ezelőtt megalakították •közös gazdaságukat és azóta megfeszített, szorgalmas munkáival fehéren-feketén bebizonyították mindenki előtt a nagyüzem vitathatatlan fölényét ez — félre ne értsék — r.em múltszázadbeli, h nem tavalyi statisztikai összeirasi adat Világos, hogy ilyen a végletekig elaprózott kisparcellán, ilyen korszerűtlen művelési módszerek mellett bizony sok marad a földben, csak keveset tudunk termelni és nagyon drágán. Emiatt mezőgazdasági termékeinkkel nem vagyunk verseny- képesek a világpiacon és ha mezőgazdasági cikkeket exportálunk — mert a népgazdaság fenntartása miatt kell exportálnunk — csak nagy ráfizetéssel tudunk exportálni. A ráfizetést pedig a nemzeti jövedelemből, többek között az adófillérekböí kell fedezni. Világos, hogy ez így nem mehet sokáig. Ebből csak lassú elszegényedés, tönk- remenés származhat. Az elmaradt kisüzemi mező- gazdasági termelésből két ut van a továbbfejlődésre. Az egyik a kapitalista út, ahol a tőkés mezőgazdasági nagyüzemekkel való gyilkos versenyben alul marad, tönkre megy, földönfutóvá válik a kisparaszt és elárverezett földjét elnyelik a grófok, bárók latifundiumai. a kisparcellávai szemben. Sokan mondják, a szövetkezés csak az állam érdeke, de nem érdeke a parasztságnak Helytálló-e ez az érvelés? Az abádszalóki Lenin a májusi aszály ellenére búzából 10.3 mázsás termésátlagot ért el. Az egyéniekén — éppen az aszály következtében — községi átlagban 5.3 mázsa volt a búzatermés. A tsz tehát kereken 5 mázsával termeit több búzát, mint az egyéniek. Hazánkban a megismétlődő aszály ellen egyetlen, igazi hathatós védekezés áll a parasztság rendelkezésére: a nagyüzemi agrotechnika, a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való éttérés. Abád- szalókón jelenleg 1586 egyéni gazda van és 7.200 hold földön erősödtek a többi termelőszövetkezetek is Elsősorban saját szorgalmas munkájuk gyümölcseként, de az állam hathatós segítségének eredményeként is. Sok paraszt ember vetette szeműnkre az elmúlt években, hogy csak addig törődtünk a tsz-ekkel, amíg megalakultak, aztán magukra hagytuk őket. A másik állítás inkább egyes termelőszövetkezet részéről hangzik felénk. Eszerint a jelenlegi gazdaság- politika jobban kedvez az egyénieknek, mint a termelőszövetkezeteknek. Egyszerre válaszolok e két ellenvetésre. Állítom, hogy a begyűjtési rendszer a 60 forintos búzaárral, az 5 forintos sertésárral és a 70 filléres tejárral elsősorban a tsz-eket sújtotta, különösen a fiatalabb tsz-eket. Az új árrendszer, amely megfelelő áron az anyagi érdekeltség biztosításával veszi át a termékeket a termelőktől, elsősorban a tsz- eknek kedvez, merthiszen nagyüzemben a gépi technika, az elegendő műtrágya mellett a szövetkezet tagjai többet és olcsóbban termelnek, mint az egyéni gazdák. Ezenkívül a termelő- szövetkezetek rendelkezésére áll a mennyiségi, nagyüzemi felár. A gépállomási munkadíj normálholdanként 70—75 forint, feltéve, ha a tsz kát. holdanként előre 3 normálholdnyi gépi munkát köt le szerződésileg a gépállomással. A gépi munka 40 százalékkal olcsóbb, mint az egyénieknek. Műtrágya. Ha egy egész esztendőn át 100 kilogramm műtrágyát. felhasznál egy kát. holdra, már kedvezményben részesül hiteltörlés formájában. (Tavaly 32 kilogramm átlagos fogyasztás, az idei első félévben 88 kilogrammot vásároltak holdanként.) Száz hold után elég magas árutermelési szint elérése esetén 30 százalékos törlés jár az esedékes hiteltörlesztésből. A gazdasági épület felépítésénél átadás után az építkezési anyag árának 30 százalékát elengedik hiteltörlés formájában. A szövetkezeti gazdaságnak egy kát. hold után egynegyed résznyi jövedelemadót kell fizetni, mint az egyéni gazdáknak. Itt van ezen kívül még a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjaztatása is. Tehát nem hagyjuk magukra a termelőszövetkezeteket megalakulásuk után sem. És nem igaz az sem. hogy gazdaságpolitikánk az ' egyénieknek jobban kedvez, mint a tsz-eknek. Egy nagy eltérés van a múlttal szemben, a közismert 3004-es számú kormányrendelet szakít az elvtelen támogatás politikájával és csak akkor adja meg a kedvezményeket, ha a termelőszövetkezet tagjai előbb bizonyos kikötéseket. feltételeket teljesítenek. A 3004-es számú kormányrendelet alapgondolata: „segíts magadon, az állam is megsegít”. A valóság az, hogy elsősorban a parasztság érdeke.
