Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-14 / 218. szám

SZOLNOK MEGYEI NBPLAE

1958. szeptember 14.

HAGY ISTVÁNj

ÓDA A TISZÁHOZ

Sokat tapasztalt, vigsodrú folyom,

Tisza, Tiszám, Te pajkos vén gyerek, Párában fürdő partjaidnál állok,

Túlnan a hajnal bíbora lebeg.

Hallasz-e, látsz-e — nem kérdezem, hisz folyó vagy, s így személytelen, ám medred mélye regektől terhes S csobogásod a történelem.

Vizednek íze megigézte ősöm,

Etel-köz szülte sátorok fiát, s hullámok mosta fűzberkek alatt ünnepié Árpád győzelme torát.

Hallottad zaját paripalábnak — partjaid hátán döngve dobogott- Láttad rohanni Dzsingisz-kán hadat, e vértől tébult vad áradatot.

Ittad jobbágyok könnyét, verítékét, szolgaszázadok keserű során, és habjaidban mosogatta lábát, a „vörössipkást” szülő honleány.

Es láttad Tiszám azt az új hadat

— szívét vetette bástyául a „rémnek”, s vöröscsillagos fegyvere szaván jogot kiáltott minden jobbágynépnek, Emlékszel erre ugye vén folyó?

Vérük festette szőke habjaid,

s láttad szavuktól eszméletre kelni jajterhes idők rab magyarjait, kik láncban voltak egy ezreden által, rabláncra fűzték komor századok: intéző, ispán, szűk kommenció, hitet áruló papmonostorok.

Tiszám, Tiszám, Tekints most e tájra.

— A nap már szórja bíbor aranyát. Fényében fürdik a megit'jodott róna, s hajlong tengernyi érett rizskalász.

S amarra lent a második kanyarnál, ott, arra túl a füzesek mögött, ahol a műút a messzeségbe lábal, karcsú kémények sora füstölög.

Nótaszó csendül túlpartod felöl

— lány ajkán fogant csengő dallamok, munkába mennek s dalolnak az úton testvéri sorra lépett magyarok,

kik összefogtak hittel, akarattal, igéző jövőnk virradt hajnalán, hogy unokámnak egykoron ha kérdez, új történelmet csoboghass, Tiszám.

Oláh Sándor hét verse

L versekben

megtalálsz..*

Mostmár, ha a korai halál El is ragadna Tőled;

Ha felszívnának szomjas Göröngyei a földnek,

S porló testemből lángoló Virágot nyit ki a Nyár,

Vagy tüskés, útszéli gyomot Mire libbenő pille száll:

Én nem múlok el nyom nélkül Ha már nem élek is többé: E versekben megtalálsz Mindörökké...».

Pedig Te nem jössz soha már...

Az utcákon sárga falevél i Szívemen száraz piros bilincs; Bánatok barna fátyla felhoz Valaki volt, aki ma nincs.

A fák közt tompa az őszi fény, i Találkozunk még? Nem hiszem. , Az arcomon annyi kacagás ! Pedig csupa könny a szívem.

\ Nehéz könnyeket perget,, az idő. [ Üres padok. Senki se vár Senkire már, csak egyedül én; Pedig Te nem jössz soha már.

ó

g

pí(mÉ)tt?ek.

Marcel Pagliero a japánok ’ közreműködésével filmet forgat

> Marco Pólóról, a nagy utazóról

> A film felvételeit Japánban ké- i szitik.

Arina Magnani, akit 1956-ban | a női Oscar nagydíjjal tüntettek i ki, most díjat nyert A VAD J SZÉL című filmben nyújtott alakításáért.

AZ ORSZÁGÚTON

Olasz film.

Bemutatja a szolnoki Tisza filmszínház.

Gelsominát, az együgyű kis lányt nyomorúságban élő anyja 10 000 líráért eladja Zampanónak, a cirkuszi mutatványosnak. Zampano erőművész, télen-nyárom az országúton vándorol

Egy alkalommal Zampano, jobb kereset reményében egy cirkuszhoz szegődik. Itt találkoznak a kötéltáncossal, altit mindenki csak „Bolond”-nak hív. Ez az egyetlen ember, alti nem fél Zampanótól, sőt annyira gúnyolja, hogy a férfi dühében késsel támad rá. Ezért az erőművész börtönbe kerül és Gelsomina váratlanul szabad lesz. A lány különös vonzalmat érez a „Bolond” iránt, aki ezen az estén megpróbálja őt vigasztalni, s azt magyarázza a kis egyűgyűnek, hogy a világban mindennek van értelme és rendeltetése. így döbben rá Gelscimdna, hogy az ő helye Zampano mellett van, szüksége van rá a férfinek. Talán egyszer mégis csak tudomásul fogja venni, hogy ő is érző, megértésre vágyó ember. Zampano azonban természetesnek találja, hogy a lány türelmesen megvárta szabadulását. De a „Bolond”-on bo:sz- szút áll és egy verekedésben megöli őt. Gelsomina tanúja a jelenetnek, s rémületében idegrohamot kap. Mindig csak a „Bo- lond’’-ot emlegeti. Zampanónak terhessé válik a sikoltozó, hisztériás lány, s az országút szélén magára hagyja.

Zampano csak évek múltán tudja meg, hogy Gelsomina meghalt, s ekkor, először életében megmozdul benne valami. Részegen, sírva döbben rá, hogy mit is jelentett számára Gel- somina.

Ul ÄRCOK

a SziqUyeH Színltá<L izinpadÁn

Amikor a néző kezébe veszi a szíulapot, legelőször is azt böngészi ki rajta: játszanak-e a kedvencei, azok, akiket megszokott és megszeretett. Persze, az új neveltre ié felfigyel az „ezerfejű Cézár", ahogy a mindenható közönséget a színházi szaknyelv elnevezte. £s az újaknak is az a leghóbb vágyuk, hogy ők Is a kedvencek közé tartozzanak, hogy a szín-lap láttán így kiáltson a néző: ezt a darabot pedig megnézzük, mert Ö is játszik benne!

Két portrét villantunk most fel gyors vonásokkal Két fiattal színésznő portréját, akik ősztől nálunk játszanak a sikerért, a tapsért és nem utolso sorban a miivészi önbecsülésért.

*

OCtene&eq JHarianne.

A színházlátogató közönség pe című darabban léptem fel. A kevésbé ismeri őt, mint a mozi- darab sem valami jő és érzem, látogatók hatalmas tábora. A én gém nyújtottam azt, ami tel- Liliamii bájos főszereplőjére fel- ieft volna tőlem, figyeltek a mozilátogatokés az- _ VoK má Szolnokon? után is gyakorta volt alkalmuk _ , _ , . ,

viszontlátni. Sokak emlékezeté- Csak egyszer. Egy esztradben él még a Két vallomás című műsoron léptem fel. A város filmben alakított züllött úri nagyon megtetszett, és annak is lánya és több más filmszerep, örülök, hogy ide szerződtem. Krencsey Marianne érzi, hogy — És a család? sokat kell még tanulnia és ő so- — Férjem, Makk Károly film- kat akar tanulni, hogy sok mű- rendező, egész évben forgat, vészi élményt nyújthasson a többnyire vidéken. Amúgy is közönségnek. ritkán taMlkozhatnánk, de azért

Erről beszélgettünk a Zenemű- remélem, meg fog nézni néha az vészek Szövetsége kényelmes itteni szerepeimben is — teszi klubfoteleiban. Először látom őt hozzá tréfásan, közelről civilben. így kislányos, — Milyen szerepekben fog ját- szerény, nagyon bájos. Szolidan szani?

öltözködik, Benki sem mondaná _ Engedje meg, hogy erre ne róla, hogy milyen magabiztosan feleljek — és bocsánatkérően játssza a nagyvilági dámát, vagy rám mosolyog. _ Babona. Anyakár a „Megperzselt lányokat” a nyit árulok csak el> hogy az első

film vásznán. , ... ,. .....................

__ , . . .. bemutatón valószínűleg felle— Nagyon kévés a színpadi pgk mijr.

gyakorlatom — módid ja őszin- Szerény, kedves jelenség ez a tén. — Pesten a Makrancos fiatal színésznő. Tanulni és gyö- hölgyben játszottam Biancát, az- nyörködtetni szeretne. Reméljük, tán Kecskeméten a Balaton szé- mindkét kívánsága sikerül.

c7ht da hűid JHarqit

1 Tenyérnyi kis lakásában fogad > férjével, Szedő Lajossal, a színésszel és íróval. Igazi kis ínű- vészfészek. A falon Benyovszki Fényes Adolf és néhány modern impresszionista festmény. Re- . szélgetésünk sehogyan sem akari komoly interjúhoz hasonlítani inkább kötetlen beszélgetés ke- rekedett belőle, ahol elsősorbar ; én kerüllem vallatóprésbe, mer:

Andaházi Margit sokat, nagyor ' sokat akart tudni Szolnokról, £ közönségről, a színházi kollégákról és sokminden másról. Andaházi Margilot a színházlátogatc közönség Pesten jól ismeri. Sok darabban lépett fel. Debrecen- : ben nagy síikerrel játszőtte í Shakespeare Júliáját. Aki Pes- ten megnézte a Madách Színház- ) ban Brecht: Kurázsi mamáját . Ivettnek, a könnyelmű markotányos nőnek szerepében ismer- , kedhetett meg érdekes, sokszínű . egyéniségével, szélesskálájú játékával. Nagyon szereli hivatái sít.- Ottlétem rövid ideje alatt?- előkerült egy hatalmas album.? Szerepek, sikerek gazdag tárhá-1 za az album és szorgalmas, el-?

■’ mélyült művészi mrmka tükör-J

i képe a sok-sok fénykép. ‘- Ö is kíváncsian várja, milyen a |. is lesz az új állomáshely.

ii — Annak örülök különösen,? . hogy Nógrádi Róberttel, a szol-e 1 noki színház főrendezőjével újra! t együttműködhetem. Ö rendezett^ a er,gém Debrecenben, egy Shake-? a speare-darabban, a „Sok hűhói- semmiért’’-ben. Úgy érzem, hogyj 7 „lei fogja hozni belőlem’’ mind-!

l) f

. azt, ami a jó alakításhoz, és per-j- sze a sikerhez szükséges. Mert-?

i hiszen melyik színésznek nemi " álma a nagy siker. Én is ezt sze-j, ■ retnérn elérni azzal, hogy igaz-í :- jeTemeket formálok. j

Még sebtében megígértetiem? .. vele, hogy irodalmi esteken és? 1 más megmozdulásokon is segít? " tanítani, nevelni az embereket.?- Szívesen vállalja. ?

HERNÁDI TIBOR «

t

Könyvekről

\Nagy Imre:

;■ Álmatlan éj

J (Szépirodalmi)

í Nagy Imre, az 1942-ben fiatalon elhrmyt költő a bihari Sáráét szegényparaszti világát írta •meg hasonlíthatatlan hitelessé- )gű, a legszigorúbb tánsadalmi jméarcével mérten is magasszín- ívonalú verseiben. A gyenge fizi- ikunaú, nagycsaládos költő testi- ^leg-lelkileg elkallódott a nagy > hűhóval meghirdetett paraszti ícserőt imádó társadalomban, ^Döbbenetes erővel kiáltotta ki ^verseiben a szegényparasztság- inak minden emberi képzeletet ^felülmúló nyomorát, s a testi ínségnél is riasztóbb, reménytelenebb szellemi elhagyatottságát. SA kor irodalmának legnagyobb falakja, Móricz Zsigmond, hiába 5*-árja a hatalom birtokosai elé »Nagy Imre sanyarú sorsát, hiába |kilincselnek érte fiatalabb író ^barátai, korán meg kellett hal- mia, nagyobb „dicsőségére yBeczásisy Judit:

PINCELAKÓK 2 (Szépirodalmi)

| Pincelakóferól, a háború utol ?só hónapjainak mélybe húzódó |emberi világáról szól Beczássy |Judit új regénye. Egy budai bérmáz „mélyvilága” a színhely; a ^szereplők epizódról epizódra, a | mindennapok fojtott izgalma, s sokféle reménye közt élnek, míg jaz óvóhelyek vasajtajai újra kitárulnak. De a címnek jelképes |értelme is van —• a társadalom lEokemeletes épületében is pin- ácelakók a regény szereplői. Sokféle ember: nyugdíjasok, tisztviselők, kereskedők, iparosok — |és mindnyájan kispolgárok. A «gondolkodásuk teszi őket egyenlőkké. Viharzik felettük a történelem és ők ott állnak, ott talpúinak a mélyben tájékozatlanul, meggyőződés és megbízható •’vélemények nélkül