Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-13 / 217. szám

1958. «September 18. S70T.N0K MTGYEI NFPT.AP s KÉPVISELŐK Kecskeméti Pethes László 220 holdas jászapáti nagybirtokos, nyugalmazott főispán kezdte a sort. Hegedűs Kálmán 560 hol­das úribirtokos követte. Nyilván­való, kiket képviselték. Hegedűs Kálmánról tudja a falu: tanyá­jában még azt is megtiltotta, hogy a kőtörő munkások kútjá- ból ivóvizet vegyenek.. Soha nem tartózkodott itthon. Budai villá­jában nem érdekelte választói sorsa. Megválasztását horteshad- jámital, a választók leitatásá­val, úri barátai, kulákak és föld- birtokosok végezték helyette. Utána Horthy sógora, Fáy Ist­ván nagybirtokos, majd Orosz Mihály nyilas képviselő vcmult be az országházba a Jászság kép­viselőjeként. Dőzsöltek, mulatoz­tak, semmittevő naplopők vol­tak. A község közvetlen vezetői is a népnyúzok osztályából kerül­tek ki. A felszabadulás előtt Be­reute Miklós 40 holdas, Rusvai Péter 46 holdas kulákak voltak a főbírók. Hozzájuk tartozott Horváth József főszolgabíró, aki korbáccsal verte meg az utcán is azt, aki nem köszönt neki. Az emberek százaira küldte a csend­őröket, ha egy Népszava feltűnt a közsé gben. Most GYŐRI GYULA gimná­ziumi tanár a jászsági honatya. Vasutas családból származik, munkásérzelmü, szerény ember, következetes híve szocialista rendszerünknek. AUandóan vá­laszdói körében tölti idejét. ..... *i Me gbecsült vezetők A Galamb utcaiakat Tánczos György pedagógus képviseli. Is­kolaigazgató is egyben. A nép- hatalom megbecsüli a hozzá hű értelmiségieket. Ádám Sándor parasztember a 48-as választási körzet képvise­lője. A községi tanács kereske­delmi bizottságának elnöke — Fontos funkció az övé, Pedig csak egyszerű cséplő, arató munkás.--------------­d k&ziég, duze es az impozáns földművesszövetkezeti kisáruház. 100 ezer forin­tos költséggel létesítették, s azóta itt öltözik fel a Jászság tető­től talpig.------- --------------­Ve tetni Endre nyomdokain A község mártírja ő. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Járási Direktórium elnöke volt. Németh Gézával, a községi di­rektórium elnökével együtt vezették a proletárok harcát. A Tanácsköztársaság leverése után dühöngött a fehérterror. Virág Mihály, Borbély László elvtársak 12 évet kaptak, amiért vöröskatonák voltak. Gojsza János, Nyitrai Bertalan, Radies Mik­lós, Kalmár Kálmán, Lédeczl Józsefné 2—3 évet szenvedtek börtönben ugyanezért. Németh Géza a Szovjetunióba bujdosott. Velemi Endre elfogatása előtt nagygyűlést hívott össze a piac­téren. — En meghalok, de a proletárhatalom győzni fog! — bú- csúzott. Valóban, embertelen módon, ló után kötve oltották ki életét a fehérterroristák. Ma termelőszövetkezet, utca viseli a nevét Jaszupáiin, Emléké örök példa a községi kommunistái előtt. ti JÁSZOK „FŐISKOLÁJA“ Most már valóban az. Négyszázötvennyolc munkás- és paraszt* fiatal kezdte meg a tanévet pár héttel ezelőtt a Jászapáti Gimr náziumban. 1912-ben — alapításának évében — hatvanhárom tanulója volt, kulákak, földbirtokosok, polgárok sarjai, akiknek szórakozás volt csupán a tanulás.-----------------------------------------­Hí rüket megyeszert© ismerik Jászapáti tmmTTTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTTTT A 13 év adta A jászapáti vasútállomáson messzire látható magas impo­záns épület hívja fel magára a figyelmet. A 200 vagonra új tárház ez, amelyet 1954-ben más- félmillió forintos költséggel léte­sített népi államunk. Ezévben avatták a két géppel vetítő 360 férőhelyes mozit, melynek át­építésére 860 ezer forintot fordí­tottak. A felszabadulás előtt nem volt étterem, szálloda a községben. 1956-ben mindkettő megvalósult, a szövetkezeti áru­házzal együtt Egy óvoda működött 1945 előtt Ma már három van. S mellettük húsz férőhelyes bölcsőde. Jelen­leg 200 gyermek részére főznek naponta, s gondoskodnak róluk. ......... .......... A néuhataiom évitette 1950-ben még ott állt a község főterén a félbemaradt parochla- építkezés. Arra volt gondjuk a kulák-, földbirtokos vezetőknek, hogy kiszolgálóikat — a község­beli papokat — kövérre hizlal­ják, s palotát építsenek szá­mukra. A néphatalom eltakarít- tatta a rosszemlékű létesítményt s 30 ezer forint költséggel par­kot létesített helyette. 1952-ben 65 ezer forintból 510 négyzetmé­ter járda épült. A következő év­ben újabb 480 négyzetméterrel gyarapodott. Az átereszeket 211 ezer forintból hozatta helyre a tanács. Az Alkotmány és a Velemi Termelőszövetkezet ma márme- gyeszerte híres. Nagy út veze­tett idáig. Ott kellene kezdeni, hogy a felszabadulás előtt 2500 nincstelenje volt a falunak. — 1945-ben 969 hold földet 146 csa­mégis ők győztek, A következő évben — 1950-ben megalakult az Alkotmány Termelőszövetke­zet is hét családdal, 69 hold földdel. Az alakuláskor mind­össze egy lova, egy kocsija volt a tsz-nek. Minden a fejlődés képét mu­tatja. 1955-ben 140 ezer forintból törpe vízmű épült. Nyolc új ki­folyó ég 3 ezer méter vezeték ki­cserélése 130 ezer forintba ke­rült. 42 ezer forintból autóbusz­váróterem épült. Nyolcezer fo­rintot fordítottak sporttelep épí­tésére. A múlt évben 15 ez.es forintos költséggel korszerű dögkút épí­tését kezdték meg. Iád kapott Jászapátiin. A felsza­badulás előtt 21 földbirtokos, 92 kulák összesen 7249 hold föld ura volt Ma összesen két kulák van a községben 57 hold föld­del, s a község tehetősei elsősor­ban a termelőszövetkezeti ta­gok­1949 szeptemberében kezdték a Velenüok. Tizenhét család 300 hddon fogott össze. A községi reakció összefogott ellenük. S Hatalmasat fejlődtek azóta. Nem is ketten, mert később a Kossuthtal gyarapodott a ter­melőszövetkezeték száma. A tag­ság nagyrésze házat épített, ra- házikodásuk, vásárlóképességül» azt mutatja: vetekszenek a kő- zépparasztck jövedelmével. Né­hány példát erre: Cs. Saabé Sándor, az Alkot­mány Termelőszövetkezet ser- tés gond ózó ja 698 munkaegysé­get teljesített a múlt évben. Háztájival együtt 35 ezer forint jövedelme volt. A Velemi Ter­melőszövetkezetben Simon város Ferenc és felesége 811 munka­egységet szerzett. 88 ezer forin­tot kaptak. A Kossuth Tsz-be* Zagyi Gábor 83 ezer forint gau dója lett 543 munkaegységére. S vagyonuk arról biztosít mindenkit, hogy a jövőben még többet tudnak juttatni tagjaik­nak. Az Alkotmány Termelő- szövetkezetben 3 millió 800 ezer volt 1957 végén a fel nem oszt­ható alap. A Kossuth Tsz 180 ezer forintot ruházott be a múlt évben, A Velemi fennállása óta 566 ezer forint állami támoga­A nem még tégi ..» Katonatelepnek nevezik egy kulákcsalád itteni birtokáról, de jellege teljesen új. Most a Ve­le mi Termelőszövetkezet tagjai, egyéni parasztok új házaikkal t4son kívül ^ ^bő! 850 eze* teljesen uj települést epitenek fel rajta. Iforiottal növelte beruházásait*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents