Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-10 / 214. szám

4 SZUIMOK MKOVKI NüPLAP 1958. szeptember 10. ÖLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Burgonya*, vöröshagyma*, télialma*akció Szántási társulás a kunhegyest határban A gödöllői látogatás után... A közelmúltban arról adtunk hírt, hogy a tiszajenői és a ve- zsenyi baromfinevelő társulás tagjai meglátogatták a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet Baromfitenyésztési telepét. Ta­nulni mentek. És uz ott látott hasznos dolgokat idehaza máris gyümölcsöztetni akarják. A ti­Hasznos, a dolgozók érdekét szolgáló akciót kezdeményezett a Szolnoki Földművesszövetkezet. A földművesszövetkezet feladata ugyanis a várost ellátni gyümölcs és zöldségfélékből, burgonyából stb. Ez volt a kiindulási pont. Raktárhiány miatt azonban mindössze csak 40—50 vagon áru elhelyezésére van lehetőség és ez a körülmény már eleve veszé­lyezteti a zavartalan, zökkenő- mentes áruellátást. Valamit mégis tenni kell, és a Szolnoki Földművesszövetkezet lelemé­nyes megoldást „eszelt” ki. Javasolta a hivataloknak, vál­lalatoknak, hogy írják össze a dolgozók téli szükségletét ezek­ből a cikkekből. A földművesszö­vetkezet a megrendelt árut utána leszállítja, el is osztja. Mi ebben az újszerű. Elsősorban az, hogy a raktárprobléma részben meg­oldódik, mert a dolgozók a téli szükségletet hazaviszik és otthon tárolják. Az is sokat jelent, hogy a dolgozóknak nem kell az áru után járni, hanem egy tételben, egy helyen megkapják. Az akció bizonyára népszerű lesz Szolnokon. — A Munka Vöröszászló Ér­demrendjével kitüntetett íegy- verneki gépállomás tervét elő­ző években is mindig pontosan teljesítette. Ezévben a magas kitüntetés még jobb munkára kötelezett bennünket. így most 112 százalékos tavaszi és 119 százalékos nyári tervteljesítéssel büszkélkedhetünk. Kétségtelen, hogy eredményeink elérését a földművesszövetkezetek is segí­tik. — A fegyvernek], az örmé- nyesi, a kuncsorbai, kétpói és Szokás mondani, a jó példa ragadós. Ez így is van. Az el­múlt évben Szalagyi András kunhegyes! egyéni gazda átbön­gészte a szántási díjakat és (tiszaiból fmsz tartozik gépállo­másunk körzetébe. Ezekked a tö-meg szervezetekkel kapcsola­tunk jó és mindjobban javul. A szerződések szerint jelenleg is 25 szántó és 9 szállító trak­tor dolgozik területükön. — A tavaszi idényben amikor nehéz munkát találni különösen sokat segített a tiszabői földmű­vesszövetkezeit A nyári idény­ben a kuncsorbai, az örménye­st és a fegyvernek! fmsz-nél idejében szervezték a talajmun­kákat és ez a tervszerű mun­ka jelentősen befolyásolta a 119 százalék elérését. — Úgy vélem, most az őszi nagy munkák idején is meg lesz az együttműködés és bizo­nyára elérjük azt, hogy novem­ber 15—ig a szántás befejeződ­jék, — mondotta Nátuly elv- társ.--------- « HÍ REK ­ee,y mondatban A kisújszállási Föidművesszö- vetkezet ezévben 80 súlyvagon istállótrágyát vásárolt fel az egyéni gazdálkodóktól a helyi termelőszövetkezetek részére. 1£ Jászszentandráson hegyközség­szervező bizottság alakult 8 tag­gal. A kunszentmártoni földművesszövetkezet járási központja a kö­zelmúltban kiállítást rendezett a járás boltosai részére. Elret­tentő példaként mutatták be Hegedűs Sándor volt tiszaugi 1. sz. boltvezető felületesén kezelt 20 ezer forint értékű árukészletét. Hogyan dolgozik Prókai János termeiési felelős? Alattyánon szeptember 3-án vízlecsapóló társulás alakult 25 fővel 32 kh területen. u Mezőtúron a Szandazug határ­szélen rizstermelői szakcsoport Prókai Jánost, az örményesi földművesszövetkezet körzeti és cukorrépatermelési felelősét a község dolgozói jól ismerik. Nemcsoda, h.iszen már 6. eszten­deje viseli tisztét. Személyes jó­barátja valamennyi gazdának. A fáradtságot nem ismeri, akkor, amikor érvelni kell a szerződé­ses növények termeltetése érde­kében. A földművesszövetkezet jövőévi cukorrépa szerződtetési tervét idáig 75 százalékra telje­sítette, és ez az eredmény annál is inkább elismerésre méltó, mert egyik-másik községben ar­ról panaszkodnak, hogy a cukor­répa „nem megy”. Nem megy, ahol nem csinál­ják. Viszont éppen Prókai János bizonyítja, hogy lehet eredményt elérni. Neki meg van a sajátos munkamódszere, érdemes tőle tanulni. Piaci nap alkalmával ott van a gazdák között és be­szélget velük. Kiszámolja milyen haszon származik a cukorrépa­termelésből és bár ezzel a nö­vénnyel sokat kell bajlódni, a fáradtság mégis bőven megtérül. Nemcsak azt mondja el, hogy jól jár az, aki cukorrépára szer­ződik, hanem azt is bebizonyít­ja, hogy miért jár jól. Módszeré­nek tehát az a lényege, hogy nem általánosságban beszél, hanem meggyőzően, számokkal, adatok­kal érvel. 60 fillér — Ez a dolog, amiről itt most szó lesz, nem valami falrengeiő lo­pás, vagy sikkasztás. Sőt látszó­lag nagyon jelentéktelen dolog. De csak látszólag. A mezőtúri fmsz 15. sz. boltja a Törökszentmiklósi Árubeszer­ző és Értékesítő raktártól kapja az árut. Ez a raktár végzi a szál­lítást — és a boltvezető panasz­kodik. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy rejtélyes módon, a csomagolt, sértetlennek látszó dobozokból néhány darab cso­koládé, vagy néhány deka cu­korka hiányzik. És ezt persze a boltvezető már csak akkor veszi észre, amikor az árusítás folya­alakult 12 taggal 55 kh földterü­lettel. u Abádszalókon is megalakult szeptember 2-án a takarék- szövetkezet. 00» --­és a bizalom mán felbontja a dobozt vagy a csomagot. Legutóbb is az történt, hogy az egyik csokoládésdobozból 8 kávésszelet hiányzott. Egy-egy szelet mindössze 60 fillérbe ke­rül csupán, így tehát a kár ösz- szesen 4.80 fillér. A boltvezető kifizette. De nem ez az egyetlen eset és jogos a kérdés, hogy hol a hiba. Vagy a gyár dolgozói csapják be a vevőket, vagy pedig a raktár dolgozói dézsmálják meg a do­bozokat. Az illetékeseknek min­denképpen jó lenne utána járni, mert itt nemcsak 60 fillérről, ha­nem bizalomról és a szocialista kereskedelem tisztaságáról van szó. megállapította, hogy a gépállo­más olcsóbban dolgozik, még az egyéni gazdáknak is, ha a gépek kapacitásának kihaszná­lása biztosítva van. Ehhez pedig nem kéül egyéb csak néhány embernek összefogni és szántási társulást alakítani. Szalegyi András beszélgetett gazdatársai­val és 13-an 34 holdra szerződ­tek. — Látták ezt a többi gazdák és érdeklődtek, hogy mint csi­náltatják Szaüagyiék ezt a munkát. A szántási társulást az érdeklődők kifizetőnek találták annyira, hogy most az őszi munkák megkezdése előtt még 9 gazdálkodó csatlakozott Sza­lagyi András társulásához. szajenőiek kéréssel fordultak a tanácshoz. A Szlovák György- féle tanyán 5 hold földön szak­csoportot akarnak alakítani, s hogy tervük megvalósuljon, se­gítse őket a tanács. A Tenyész- állatforgalmi Vállalattól meg­rendelték a Gödöllőn látott Hempsiere kakasokat és jércé- ket ■ A vezsenyi társulás 5 db 250- es keltetőgépet és 5 db batériát akar beszerezni s legalább meg­közelítően úgy foglalkozni a ba­romfitenyésztéssel, mint ahogy azt Gödöllőn csinálják. Épül a pusztabánrévi vegyesbolt, résziben társadalmi munkával, részben a fmsz tagság részjegy-alap hozzájárulásából.--------------«I Oi» — A próba sik-ßcCltt A TISZÁN MAR INNEN, Tiszaug határában a szétszórt tanyavilágban kilométereket kell gyalogolná, hogy esténként egy kis tercierére összejöjjön néhány szomszéd. Ritka is volt az ilyen vándorlás, különösen munkaidőben. Egy idő óta azonban valami összehozza az embereket és észrevehetően közös lett az egyéni gond, mióta összefogtak és juhtenyésztés! szakcsoportot alakí­tottak. — Nem igen termett ezen a földön semmi, ezért határoztuk el, hogy összefogunk és megpróbálkozunk közösen kihozni belőle valamit — így beszél Zevenyi Lajos, a szakcsoport elnöke. Esztendeje határozták el, és azóta próbálgatják, a próba si­került. Sikerült saját szorgalmuk, akarásuk révén és a helyi föld­művesszövetkezet segítségével. A néhány birka ma már 368-ra szaporodott. Elbből 100 közös. A legutóbbi megbeszélésükön pedig úgy döntöttek, hogy újabb százat vesznek a közösbe, ezeknek a szaporulatával szintén a közös vagyont növelik. — A ceglédiektől tanultunk. Ott láttuk a szakcsoport fel­dolgozó üzemét és a közeljövőben mi is létesítünk hasonlót — mondja az elnök. ÉS A TERV MINDEN bizonnyal megvalósul. A többi is. A juhhodály, amit majd felépítenek. A tejtermékért kapott összeg 5 százalékát közös alapra helyezik. Ez már a tejfeldolgozó üzem építéséhez kell. Egy forint tagdíjat is fizetnek juhonként, ebből az összegből a felszerelés egy részét vásárolják meg. A takarmány biztosításáról sem feledkeznek el. 10 hold állami tartalékföldet kapnak, miután alapszabály szerint gaz­dálkodnak, igénybevehetik az állam által biztosított kedvezmé­nyeket. A 100 birka vásárlására 30 ezer forintot kémek, a má­sik 30 ezer forintot ők pótolják. ÍME A PRÓBÁLGATÁS néhány eredménye. Tiszaugon az a szólás-mondás járja, hogy „a kutya is próbán pusztult el”, Ez a mondás megdőlt. Inkább az kerül helyébe, hogy aki mer az nyer. Lám, a szakcsoport tagjai egy évvel ezelőtt mertek és ma már még biztatóbb számukra a jövőj •— Majnár József _ A főagronómus nyilatkozik a földművesszövetkezet és a gépállomás kapcsolatáról Nátuly László elvtárssal, a Fegyvemeki Gépállomás föagro- nómusával, megbízott igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan segítik az fmsz-ek a gépállomás tervteljesitését. Nátuly elvtárs a körvetkezőket mondotta:

Next

/
Thumbnails
Contents