Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKt IX. évfolyam. 213. szám. 1958. szeptember 9. kedd. TÍZ eve múlt... * Szövethessenek a legkiválóbb dolgosó parasztok l Lengyel exportra készül Ez a hatalmas gépmonstrum úgynevezett „nedvesőrlő” golyós­malom. Érc törésére használják. A Jászberényi Aprítógépgyár­ban készült, s Lengyelországiba exportálják. Ilyen nagyméretű érctörőt még nem készítettek az üzemben. S most Fai-kas Imre, Cs. Molnár István és Juhász István az utolsó simításokat — a festést végzi rajta elszállítása előtt. ■ <^| ............ 3 m aia... Az állam felbecsülhetetlen értékű' támogatása folytán me­gyénk az ország egyik legjobban villamosított megyéje lett a kö­zelmúlt években. Városaink, községeink 95.8 százaléka vil­lannyal ellátott. Mindössze három kisebb köz­ségünk van, — Jászágó, Tiszaje- rő és Mezőhék — amely még nem villamosított. Ezek mellett vannak még kisebb, az anyaköz- ségtől 5—15 kilométerre lévő, néhány házból álló zárt telepü­lések, — így Pórtelek, Surján, Obalia, Kócs, Bánhalma, Uj- szenigyörgy — melyek gazdasá­gos áramellátása csak faluvilla- mosítással oldható meg. A meglévő utcákat alapulvéve viilanyhálózati kiépítettségünk azonban csak 65.5 százalékos, s többszáz kilométeres kisfeszült­ségű hálózat vár kiépítésre. De a meglévő hálózat mentén is csak az összlakosság 78.6 százaléka részesül áramellátásban. E néhány adat azt mutatja, hogy minden eddigi, szép ered­ményeket hozó erőfeszítésünk el­lenére sem tudtuk felszámolni teljesen a múlt káros örökségét és ebből kifolyólag olyan nagy feladat áll előttünk a villamosí­tással kapcsolatban, hogy az tel­jes egészében a 3 éves terv idő­szakában sem tudjuk megvaló­sítani. De ha nem is tudunk min­den panaszt orvosolni, anyagi erőnkhöz mérten tovább foly­tatjuk a villamosítást, nem mon­dunk le arról, hogy a tiszta fény előbb-utóbb eljusson minden házba. Jászágó, Mezőhék és Tiszajenő villamosítására, 100.6 kilométer secunder hálózat bővítésére. —• Súlyos összegeket emészt fel ez a terv, de megéri, mert a dol­gozók javát szolgálja. ♦ | ÜNNEPI DÍSZBE öltözött a íJárműjavító kuitárháza és ha­talmas kerthelyisége. A kapu lelőtt gépkocsik és autóbuszok tö- Imege sorakozott. Egymásután Jszálltak ki belőlük a napbarní- jtott arcú olajbányászok, s hozzá­tartozóik. X Tíz óra előtt a szabadtéri Iszínpad is megtelt az ünneplők- Ikel. Az elnökségben ott találtuk ♦Tóth János elvtársat, az MSZMP |Megyei Bizottsága ipari osztály- J vezetőjét, Szarvas Imre elvtár- ‘siat, az MSZMP városi titkárát, a Kőolajipari Tröszt kutatási osztályvezetőjét, a tanács veze­tőit, a kiváló olajbányászokat.. | A Himnusz elhangzása után ‘7 JKertai György elvtárs, a Kő- |olajipari Tröszt kutatási íőosz- ♦tályvezetője tartotta meg az ün- ♦nepi beszédet. ♦ Bevezetőjében arról beszélt, Ihogy az alföldi róna képét mi­iként változtatta meg az alkotó ♦ember. — Ki gondolta volna vá­lláraikor, hogy a kis- és nagykun- jsági mezőkön olyan értékek ke- •i-ülnek felszínre, mint az olaj és ♦földgáz — mondotta. I —i Olajbányászokat köszön- $tünk most — folytatta. — Azo- A tervidőszak alatt sor kerül lkat a bátor munkásokat, akik az ÜNNEP ELŐTT Szeptember 14-én tartjuk a termelőszövetkezeti mozgalom tízéves évfordulóját. Nemcsak a közös birtokok gazdái, de a vá­rosi, községi tanácsok dolgozói is készülnek a közeledő ünnep­re. Fontolgatják, miként lehetne azt nemcsak emlékezetessé, de egyben hasznossá is tenni. Tíz óv bizony nagy idő — ezzel ará­nyosak azok az eredmények, melyeket termelőszövetkezeteink magukénak vallhatnak. A jövő vasárnapra való készülődés köz­ben nagyobb jelentőségű szövet­kezeti megmozdulásra nem ke­rült sor megyénkben — azt sem mondhatjuk visizont, hogy tétlen­kedtek a falvak, a szövetkezetek vezetői. \ A KUNHEG V ÉSI járás legtöbb községében van tízéves tsz. Minden túlzás nél­kül: Szolnok megyében ez a já­rás volt a közös gazdálkodás böl­csője. Nem csoda hát, hogy az MOSZKVA (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plénuma szeptember 5-én tartott ülésén elhatározta, hogy 1959. január 27-re összehívja a Szovjetunió Kommunista Pártja rendkívüli XXI. kongresszusát. A kongresszus megtárgyalja a Szovjetunió 1959—65. évi népgaz­daságfejlesztésének ellenőrző számait. A kongresszus előadója Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja kezetes ünnepé teszik szeptem­ber 14-ét. Vasárnap legtöbb köz­ségben már megkezdték a készü­lődést. A tiszaburai Lenin Tsz gazdái a községi kultúrteremben se­rénykedtek vasárnap délelőtt. Gondosan összeválogatott szem­léltető eszközökkel, ízléses kiál­lítással lepik majd meg a köz­ség dolgozó parasztjait. KÉTPÖ község vasárnapja mozgalmas volt. Szövetkezeti gazdák, közsé­gi vezetők meglátogatták az egyénileg dolgozó parasztokat ég beszélgettek a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről. Erősítésit is kaptak a szövetkezés helyi har­cosai A délelőtti órákban meg­érkeztek a Fegyvernek! Gépállo­más dolgozói, akik ugyancsak agitációs munkát végeztek. A felvilágosító szó eredményeként ]' vasárnap öt egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyi- I latkozatot Kétpón. Központi Bizottságának első titkára. A plenum Nyikolaj Bulganyint felmentette az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagsága alól. (MTI). Tegnap este Besenyszögön ti­zenkét parasztfiatal 184 kh-on megalakította megyénk harma­dik ifjúsági termelőszövetkeze­tét, az Ifjúság Tsz-t. — Elnökül KUNGYALU A kunszentmártoni járás leg­kisebb községében, Kungyalun hét fiatalember cukorrépa-, ken­der- és ciroktermelő szakcsoport megalakításán fáradozik. Vasár­nap beszélték meg a részleteket. Ügy számítják, hogy még ezen a héten meg is alakítják a szak­csoportot. Szerényi János, Ben­őik Mihály, ifjú Tóth Sándor, Tóth István, a szakcsoport jö­vendőbeli négy tagja azon igyek­szik, hogy mielőbb valóra váljon a terv és megalakuljon a szak­csoport. JÁSZDÖZSA A Kossuth Tsz-ben megkétsze­reződött a taglétszám. Ez a kö­zös gazdaság a nyár elején még mint termelőszövetkezett cso­port működött. Mióta tagsága a leghaladóbb utat járja, működé­se vonzóbban hat az egyéni gaz­dákra, mint az ,,egyes-időkben”. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az alapítás idejében 18 tagja volt a jászdózsai Kossuth Tsz-nek — ma már 36 van. Valamennyi község, város ké­szülődéséről most nem számol­hatunk he — a legjelentősebb ünnepi megmozdulásokon azon­ban ott leszünk. Megírjuk: mit tettek a szövetkezetiek eredmé­nyeik népszerűsítése, az egyéni gazdák megnyerése érdekében. Tóth Józsefet választották. A legifjabb közös gazdaság patro- nálását a besenyszögi Béke Tsz nevében annak elnöke: Balogh Pál vállalta. ottani elvtársak különösen ernle­Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága —-----------------------------­öe senyszögön megalakult megyénk harmadé iífásági tsz-e BÁNYÁSZOKAT ÜNNEPELTEK időjárás és a kútfúrás ezer ne­hézségével és veszélyével néz­nek szembe nap mint nap, akik keményen harcolnak a nép fel- emelkedéséert. — Valamikor a bányászok ün­nepeltek. Ünnepelték szent Bor­bála napját és valami jó szeren­csét vártak. Most nem szent Bor­bálát ünnepeljük, hanem az em­bert, magát a bányászt. — A tőkés időben a bányászok harcát a létért való küzdelem al­kotta. Harcoltak is keményen, nem riadtak vissza még a cisend- örsortűztől sem. — Az olajbányászat elég fia­tal iparág nálunk — mondotta a továbbiakban. — Az első olaj a Bükk alján került felszínre 1937- ben. Az akkori tőkések nemcsak a munkásokat, hanem a föld mé­lyét is kizsákmányolták. Nem fordítottak — azt lehet monda­ni — semmit sem a kutatásokra, valóságos rablógazdálkodást foly­tattak. Az igazi fejlődés olajbá­nyászatunkban az 1948-as álla­mosítás után indult meg. A ku­tatások eredménye a nagylen- gyeli olaj- és az Alföld sok szé­pen termelő kútjának feltárása volt. Az igazi nagyarányú fejlő­dés az ellenforradalom után, a Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány helyes politikája után kezdődött. MA JÖVAL OLCSÓBB A FÚRÁS, a rétegvizsgálat, az át­költözés, mint egy félévvel ez­előtt. A megtakarított idő sok forintot jelent a népgazdaságnak éppen úgy, mint olajbányá­szainknak. Ezt az utat kell to­vábbra is jám-i, ami nem lesz nehéz, mert a vezetőség, s a dol­gozók egy akaraton vannak. Az ünnepi beszámoló után át­nyújtották Csontos Sándor elv­társnak a „Kiváló Bányász’’ ki­tüntetést. Mezősi elv társ, az Alföldi Kő- olajkutató Vállalat igazgatója az eredményekről való megemléke­zés után átnyújtotta a miniszteri kitüntetést Tóth Zoltán, Völgyi László és Dobó István elvtársak­nak. Utána a kiváló jelvényeket, majd a kiváló dolgozói oklevele- két osztotta ki a két, illetve egy­heti fizetésnek megfelelő juta­lommal. A jó munkáért a brigá­dok között mintegy 80 ezer fo­rint került szétosztásra. A jutalmak átadása után Tóth János elvtárs, az MSZMP Végre­hajtó Bizottsága nevében üdvö­zölte a bányászokat. — Ezen a napon a megye dol­gozói ünnepük az olajbányászo­kat. A megyei pártbizottság büszke az elvtársakra — mon­dotta —, mert munkájukkal be­bizonyították, hogy társadal­munk fejlődésének harcosak Az Alföld képe már elképzelhetet­len a fúrótornyok nélkül, Is­merjük a bányászok kemény munkáját és bízunk abban, hogy a továbbiakban is azon fá­radoznak, hogy minél több olaj* és gázmezőt adjanak az ország­nak. Azt kérjük, hogy bányász- szívvel harcoljanak a jobb ered­ményekért — fejezte be. Az ünnepély első része után a bányászok a kultúrház parkjá­nak hűs fái alatt felállított asz­taloknál foglaltak helyet, ahol közös ebéden vettek részt, majd a kultúrcsoportok és budapesti művészek szórakoztatták őket. ab =s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents