Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-06 / 211. szám

1958. szeptember 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 .— 50 férőhelyes modem tehénistállója az Úttörő Termelőszövet- keaetnek. 190 ezer forintot áldozott rá i tsz tagsága. A haszon az övék Kölcsönkért pénzzel Indult meg a íöldművesszö vetkezet kereske­delmi tevékenysége 1947-ben. Első szállítmányuk egy vagon burgonya volt, s abból a köl­csönt visszafizették. S mi a helyzet ma? Kettőezer- hétszáz tagja van a mozgalom­nak. 50—100 forintos részje­gyekkel lépnek be a dolgozók, s jóval többet visszakapnak, — mint a befizetett száz forint. — Csak egy példát: Hovonnai Jánosné 706 forin­tot kapott 1956-ban. 1957-ben már 755 forintra ment fel a nye­reségrészesedése. Állandóan gazdagodik a szö­vetkezet. Nem kell már kölcsön kérni. Tíz millió forint értékű va­gyona van. 1957-ben 39 millió 507 ezer forintos forgalmat bonyolí­tott le. EUL4KOK, NEPNYUZOK REGEN Jászladány lakossága nagytöbbségében me- zőgazi—sággal foglalkozik. A múlt század végé­től azonban jórésze kubikos munkára járt el. A falu sajátos vonása, hogy megőrizte mező­gazdasági jellegét, ám ma is nagyszámú a községből eljáró ipari munkás és kubikos van itt. Úri nagybirtok a felszabadulás előtt sem volt, ellenben kulák-gazdaság annál több. AZ agrárproletár ok a nagy gazdáknál és Tiszasüly haitárában lévő birtokon dolgoztak. Habár ők voltak nagyobb számban, a község ügyeit a szegénység érdekeit kirekesztve mégis kulá- kok intézték. Elég, ha végignézzük a felszabadulásig a köszég úgynevezett „képviselőit”, s a közvet­len faluvezetőket. 1905-től egészen 1934-ig Nagy Emilt kényszerítették országgyűlési kép­viselőnek a község nyakára. Semmit sem csinált egész képviselősége idején. Szevcsik György követte. Egy év múlva kitelt a man- dátuma. Általános felháborodás közepette ki­derült, hogy képviselőválasztáskor a községi urak a halottakat is leszavaztatták. Ez a csalás ugyan nem zavarta volna az úri társaságot, a lakosság felháborodására mégis jobbnak látták, ha visszahívják megbízatásából. Nem járt ugyan 'jobban az őt követő Lázár Imrével sem a falu. Községbeli kulákparaszt volt, nyilván­valóan osztálya, a kizsákmányolok érdekeit képviselte, egészen a felszabadulásig. Jászladányon jól emlékestnek még arra, hogy vagyoni cenzus alapján jelölték ki a kép- 'viselőket, az úgynevezett virilistákat. A meg­maradó 50 százalék képviseletet már nem je- löték ki, választani is lehetett, csakhogy ezek közé is mutatóba, ha került dolgozó ember Hasonló a kép a falu vezetőiről is. 1916- tól 1931-ig Kiss Dénes volt a községi főjegyző. Nevéhez fűződik, hogy a Nagyatádi-féle föld­reform id tjén elsüllyesztette a földigénylők névsorát. Kevés kisember kapott földet, ellen­ben Kerekes járásbírónak és Lengyel Miklós járási szolgabírónák 30—40 hold föld jutott-. Kiss Dénes arcátlan megjegyzései és a parasz­tokkal való kegyetlen bánásmódja keserű em­lékét még ma is sokam őrzik Jászladányon. Azt is tudják róla; hogy 1931-ben elsikkasztotta a Bíró Károly által beküldött jászladányi vadász­területi illetéket. 1933-tól 1941-ig Kótzián Emil követte a népnyúzó jegyzők sorában. Erkölcstelen életi módjáról még a fiatalabbak is tudnak egy és mást. A felszabadulás idejében Vimcze Gábor lett jegyző. Jellemző, hogy ugyanúgy akart vi­selkedni, mint annak idején a fehérterror idő­szakában. A kommunisták erősödése, össze­fogása a község dolgozóival kudarcba szorította népellenes tevékenységét. ■3I3Z MOSTANI VEZETŐK MAJOR MIKLÓS, a tanácselnök. Kulákok cseléd­je és kubikos volt a felszabadu­lásig. 1953-ban végezte el az el­nökképző akadémiát, s 1957 óta a falu vezetője. POMÄZI IGNÁC KÖLYA JANOS, bácsi, az egyik tanácstag. 1925 a hetes kö7,eÍ , választottja. Ti- , , , zenegy csaladot nevelt fel. ter­ota a kommunista pártban har- melőszövetkezeti dolgozó, olyan col a dolgozók igazáért. Most munkásember, mint akiket kép- a 34-es körzet képviselője. viseL Tanyasi tanítóként kezdte HOLLÖ IGNÄC DANCSHÄZI ISTVÁN _____ . . _ 19 39 ben. Most községi iskola- ” tanácstag ugyan, mégis « igazgató, tisztelt, megbecsült em- ta u vezetőjének tekintik, bér a faluban, mint pedagógus, miután a Táncsics Termelőizö- s mint tanácstag is. vetkezet elnöke. A felszabadulás óta kapta a falu Elsősorban a járdaépítés nyerte meg a lakosság tetszését. A felszabadulás előtt legnagyobb átka a sár volt Jászladánynak. Csak 1955-től 1956-ig több mint 13 kilométer járda épült a nép­hatalom éveiben. Elsősorban betonból készültek, mintegy 660 ezer forintos beruházással. A község vezetői továbbra is felada­tuknak tartják a járdaépítés szorgalmazását. Közterek parkosí­tására, szépítésére 14 ezer forintot fordítottak. A tej és tejter­mékek egészségügyi követelményeknek megfelelően történő áru­sítására betonasztalokat építettek 31.500 forintért ezen túl fásí- tották, kerítették, salakozták a piacteret A belvíz levezetésére árkosítottak, csatornahálózatot létesí­tettek komoly anyagi áldozattal. A község fásítására pár forint híján 12 ezer forintot áldoztak. Az életszínvonal emelkedésének: jellemző adata a rádióelő­fizetők, s a családi házat építők számának növekedése 1945 óta. A feliszabadulás előtt 4—500 lakásban volt villany, ma 1110-ben. Tizennégy év alatt kétszeresére nőtt a villanyfogyasztők száma. A mindennapi élet természetes kísérőjévé vált a rádió, mely a felszabadulás előtt csak a burzsujokat szórakoztatta Jászladá­nyon. Jelenleg 1920 családnak van rádiója, ebből 570 vezetékes. Csak 1957-ben 70 lakóház épült fel: Épül a harmadik Jászladány Legfőbb érték az ember Ma a község lakosságának túl­nyomó többsége SZTK biztosí­tott. Körülbelül háromszorosa a felszabadulás előtti OTI tagok­nak. 1957-ben épült az orvosi rendelő 58 ezer forint beruhá­zással. Az egészségügyi személy­zet két orvosból, egy védőnőből, három szülésznőből és két gyógyszerészből állt 1945 előtt. Ma négy községi orvos, két asz- szisztens, egy egészségőr, két vé­dőnő, s három szülésznő végzi az emberek egészségének szolgá­latát. A csecsemőhalandóság 1922- ben a születették 27 százalékát jelentette. A múlt évben pedig már 2.75 százalék volt A SZÖVETKEZÉSÉ A JÖVŐ A parasztság legforradalmibb rétege 1948 őszén megalakította a Jászsági Uttőrő Termelőszövet­kezetet 14 család 145 hold földdel lépett be. Ez még má­sodik típusú társulás volt, s 1949 őszén alakult át termelő- szövetkezetté. A harmincöt csa­ládnak a 450 hold földjén kívül alig volt valamije. Az összefo­gás azt eredményezte, hogy rö­videsen fejlődésnek indult a szö­vetkezet. Hasonló körülmények között ugyancsak 1948-ban alakult meg a Táncsics, tizenkét taggal, 120 hold földön, {gaz, hogy a Nagy Imre féle dezorganizáló politika később bomlasztotta a két szö­vetkezetei, ma mégis a község figyelmében van. Jelenleg a termelőszövet­kezetek területe 4597 hold, az össa terület 35 százaléka. — A tszcs-kkel együtt már 6003 hold, a határ 41 százaléka van a szo­cialista szektor kezében. Termésát'agaikat tekintve még biztatóbb az eredmény. Az Arany Kalászban 3347 liter tej egy tehén évi tejhozama. Az Út­törőben 2702. 1957-ben az Úttö­rőben 14.786 forint volt az egy tagra eső jövedelem, a Békében 16 930, a Rákócziban 19 929 fo­rint. A vagyoni állapotuk mégin- kább sejteti perspektívájukat. Az Arany Kalásznak 1 millió 343 645 forint, az Úttörő Terme­lőszövetkezeté 2 millió 460 ezer, a Táncsicsé 2 millió 25 ezer fo­rint, a közös vagyon értéke^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents