Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-05 / 210. szám
« SZOLNOK MFGYEI NÉPLAP 1958 szeptember 5. 10 EV Bikán Jinis, a Knssnlh-Mas Hajnalka futott fel a tornácra, méhek dongják. Messziről, az utca végéről gyerekkacagás — itt csend. Halkan szól egyet-egyet a házigazda, olykor köhent. Már nem veri a láz, csak a torka kapar. Meghűlt kissé, mikor belegázolt a Viliágába. Határszemlét tartott nóhányad magával a Szabadság Tsz ezerholdján. Egy hétre parancsolta haza a doktor— — ... de abból sem lesz semmi —• mondja Bihari János. — Ebül érzem magam távol a gazdaságtól... Az iskoláját, megint fojt... — nyomja el a köhögte tő Kossuthot. Könnyebb a betegnek, ha panaszkodhat. S talán a vendég dolga is, aki a beteglátogatást a hasznossal szeretné összekötni: megtudni egyet-mást Bihari Jánosról, az emberről. Arról a Bihariról, aki a Kossuth-díjag tsz- elnökök egyike. Arról, aki akkor alapított szövetkezetei a karcagi határban, mikor a nyugati határszélen még dörögtek a fegyverek. 1945 márciusában volt ez — amúgy partizán-módra, jegyzi meg a gazda. Munkaegység helyett napszámra dolgoztak akkoriban — de már közösen dolgoztak. Nagy szó volt ez negyvenöt tavaszán Bennünk, kubikosokban megvolt a kollektív szellem — emlékszik vissza — együtt verejtékeztünk a gödörben, együtt verekedtünk egy félfalással nagyobb kenyérért... Együtt örültünk a szabadságnak és ragadtuk meg két kézzel az alkalmat, hagy éljünk vele. Negyvennyolcban a mi szövetkezetünkből született meg az első „hármas” Csak hasznát láttuk, kárát semmit... Abban az évben csak a forint volt huszonkettő munkaegységenként, hát még a sok termény! Nem hazudom, ha azt mondom, hogy akkor tizenöten vettek házat a mieink közül; magam is. Tartozásunk egy fillér sem volt, de bankbetétünk annál inkább... Nem volt itt semmi hiba ötvenegyig,., A vendég hallgat, vár. Bihar! Öanos megérti a néma kérdést: MSZBI bizottságok alakulnak a földművessxövetkexeteknél A szövetkezetek igazgatóságai a közelmúltban foglalkoztak üléseiken a magyar—szovjet barátság kérdéseivel. Ennek nyomában Kunmadarason, Kunhegyesen, Mezőtúron és még több földművesszövetkezetnél megalakították a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot. Az újonnan alakult társaságok jelenleg a programok kidolgozásán munkálkodnak, amelyek részletesen foglalkoznak azzal, hogyan ismertetik a szövetkezetek dolgozóival a szovjet nép eredményeit, a Szovjetunió dolgozóinak életét. HARMINC körüli fiatalember Sütkérezik a karcagi napfényben; vár. Kényszerpihenőt tart, defektet kapott a busz, melyen a bratislavad építőipari szakszervezet kultúrasai Budapestre igyekeznek, Járvasilózó gépet vontat egy traktor, csehszlovák vendégeink érdeklődve pillantanak utána, Liplca János — ő a fiatalember — számára nem újság eOV-egy korszerű mezőgazda- sági gép. Minit a bratislavai építőipari szakszervezet titkára, ismeri a modern mezőgazdaságot. Honnan?... — Csehszlovákiában minden állami vállalóit kötelessége, hogy aktívan közreműködjék a mezőgazdaság szocialista átszervezésében —■ mondja. Feladatuknak elsősorban azzal tesznek eleget, hogy a termelőszövetkezeteket segítik. A vállalatok egy-egy termelőszövetkezettel éves szerződést kötnek, ebben rögzítik a tár ptogatás módját. hbpka János keresetlen őszinteséggel szói azokról a hibákról ts, melyek régebben előfordul- bak. Mosolyogva emlékszik meg !« gyári munkások igyekezetéről !0 *-* répaföldön. Baráti segítse- fjükben szakértelem hiánya gntatt ** több volt a kár, mint a Jtoszcm, Ma mát helyes úton járBratisíava — Karcag — Budapest Elsősorban arra törekszünk, hogy a tsz-eket segítsük a politikai nevelőmunkábam; megköny- nyítsük számukra a politikailag tájékozott, saját erők beállítását. A mezőgazdaságnak magénak kell szakkádereit kinevelnie a parasztság soraiból — fejtegeti Lipka elvtárs. — Előadódhat olyan eset, amikor az ipari munkásság azonnali segítségére van szükség. Például egy nehezen javítható gép meghibásodása ■.. Ilyenkor nem késnek a szerelők legyen nappal vagy éjszaka... A csehszlovák építőipar gondosan megtervezett, gyakorlatban bevált épületekkel is hathatósan segíti a mezőgazdaság fontos tényezőit; a termelőszövetkezeteket. Még ebben az évben —> csupán szlovák területen! —• háromszáz, egyenként 96 férőhelyes, korszerű, gépesített tehén• a hírlapíró istálló készül el m tsz-ek birto- lényegében kain. Ezek építéséhez előregyártott elemeket használnak. . Csehszlovákia munkásságának javarésze megértette, miért van szükség a termelőszövetkezetekre. Azért, hogy a föld többet adjon, olcsóbb legyen a kenyér, a tojás, a tej, a hús. Kisüzemi keretek között ez elképzelhetetlen. Vajon kik azok, akik ezt a világszerte közismert egyszerű igazságot nem érik fel ésszel ? . .. — AKIK NEM AKARJAK! .. •— mondja Lipka János — a két- lakiak. Azok, akik nem érik be azzal a tekintélyes jövedelemmel, amit a gyárban szereznek, hanem kapzsi módon még egy- két-három hold föld hozamára is fáj a foguk Ezek megfeledkeznek arról, hogy a jól-rosszu.1 — de inkább rosszul — megmunkált föld alacsony terméshozama mekkora kárt okoz a népgazdaságnak Talán mondanom sem kell, hogy ezek a munkások a gyárban sem adják tudásuk javát — hiszen fáradtak a mezei munkától. Örömmel mondhatom,, hogy a kommunisták felvilágosító munkájának eredményeként, ha nem is rohamosam, de egyre csökken az ilyen gondol-, kodású dolgozók száma. Akárcsak nálunk — gondolja hiszen az emberek egyformák, maradiak, kissé tartanak az újtól — de csak addig, amíg az igaz, baráti sző a korszerűhöz, a haladóhoz nem viszi őket. S mikor belekóstoltak, látják: az új idők új harcosainak szavát igazolta az élet. Jövő évi vetéseink egészsége érdekében 3C&ny.ü4ktúL Robert Graves: A vitéz Belizár (Gondolat) A világhírű Claudius-regényék írója Belizár bizánci hadvezér élettörténetének keretében monumentális, élettől duzzadó, szin- dikus freskót festett az i. u. VI. század görög-római és barbár társadalmának eseményeiről. A A könyv lapjain megelevenednek a kor kiemelkedő személyiségei, elénk tárul a bomladozó római birodalom külső és belső hanyatlásának arculata, melyet csak ideig-óráig kendőzhet el a győzelmes hadjáratok dicsősége és a császári udvar ragyogása. Országok és egyének sorsa fonódik össze drámai módon, s az Kicsit | olvasó úgy érzi, mintha a történet valamennyi szereplője személyes ismerőse lenne. Graves könyve nemcsak nemes szórakozást nyújt, hanem komoly töx-- ténelmi ismeretekkel i,s gazdagít, s valóságos vezérfonalul szolgál e homályos, zűrzavaros, de igen érdekes korszak megértéséhez; Trócsányi Zóltán: „Régi gyár világ”. mar A régmúlt magyar világ hétköznapjait idézi fel. A könyv lapjain eredeti dokumentumok alapján elevenednek meg a magyar művelődéstörténet érdekes mozzanatai. Bevezet bennünket XVI—XVIII. század magyarjainak családi körébe, megismerteti szokásaikat, viseletűket. A mezőgazdasági termékeik mennyiségének növeléséért állandóan szívósan dolgoznak, s minden olyan tényező megnyerése siker, mely tormákban is kifejezhető. Nagyon szép egy szárbaszök- kent búzatábla, vagy egy gyönyörű, egyenletesen beállt lucernás, de kettőzött a gazda bosszúsága, ha féltett kultúrnövényének termését olyan dolgok veszélyeztetik, melyeken segíthetett volna, ha idejében észreveszi a fenyegetést. Gondolok itt azokra a kártevőkre, melyek szaporítószerveit — magvait, spóráit — a vetéssel visszük gazdanövénye mellé: így szaporodik a kalászosok sok gombakártevője, a megye leveszélyesebb növényi kártevője, az aranka, a napra forgÓ6zádor (nagyon sok van belőle a Jászságban Ez utóbbi két növényi kártevő hosszú évekig elfekvő magvai is okozhatnak fertőzést- de a hirtelen nagy kártételt okozó gomba, vagy növényi ellenség szaporítószerveit csak-nem bizonyosan vetéskor visszük a talajba) az . egyáltalán nem, vagy rosszul zsizsiktelenített borsó magában hordja a következő év leendő zsizsikjeit, s ez mind olyan dolog, melyen vagy így, vagy úgy, segíteni lehetett volna, s csökkenteni lehetett volna az elkerülhetetlenül fentálló bizonytalansági tényezőket. E célból a Növényvédő Állomás laboratóriuma bárkinek szívesen nyújt növényvédelmi kérdésekben szaktanácsot. (Egyéb kérdésekben is). Ezzel elsősorban azokon a gazdákon kívánunk segíteni, akik ez évben lucernát kívánnak telepíteni. Tapasztalat, hogy a jelenlegi aran- kamentesitő módszerek, az úgynevezett „delejezés“ nem tökéletesek, mert egyre inkább elszaporodik az aranka símamag- vú változata, másrészt pedig még mindig előfordul, hogy egyéni termelők saját termésű lueema- magvait vetik el, mely esetleg komoly mértékben fertőzött arankával. Ebben az esetben a laboratórium segíteni ugyan nem tud, de a fertőzés százalékára felhívhatja a figyelmet, s tavasszal a termelő tudja, hogy résen kell lennie, s az első foltok megjelenésekor már úgy tud beavatkozni, hogy elejét tudja venni a komolyabb kártételnek. M ás a helyzet a gabonafélék vizsgálatánál: a megállapított gombafertőzést meg lehet állítani egy, a vetés előtt alkalmazott védekezéssel, a csává- zással. Ugyancsak komoly eredményt adhat egy borsótétel növényegészségügyi vizsgálata után az esetleges javaslatra végrehajtott zsiasiktelenítés is. Ez lehet a laboratórium segítsége. A termelő nagyobb magvak vizsgálatához egy fél kilogrammos mintát, aprómagvak vizsgálatához 10—20 dekagrammom mintát küldjön be a Szóim tk Megyei Növényvédő Aromás, Kenderes címre, a küldőmé men feltüntetve, hogy tartalma , Mng- minta”, s a küldeményben röviden írja meg, honnan szá'-rra- zik a kérdéses vetőmag, valamint közölje a laboratóriummal címét, ahová az elvégzett vizsgálat eredményét további tani fogjuk. A származási hely számunkra egy másik ok miatt fontos: a vizsgálatok során keletkezet: adathalmazból ugyanis ki fog alakulni idővel egy olyan kép, mely segítségéve! pontos képet kaphatunk az eljövendő fertőzési viszonyokról s a vetőmag vándorlásának útján ki tudjuk mutatni a fertőzött vetőmagvakat termelő és értékesítő kis és nagyüzemeket, vagy aranka esetében, az adottságoknál gyengébben dolgozó tisztitóijzemet Nem kívánunk senkit sem bántam azért, hogy vetőmagja nem tiszta, de pontosan minden termelő érdekében megbízható képet kívánunk nyerni a hely átlagos fertőzöttségről, hogy ezek alapján ne csak minden vető- magvizsgálatot kérő személyes kérdésére válaszoljunk, hanem az apró részvizsgálatoknak egyben az egész, a közösség is hasznát lássa. Ismétlem: a mindennemű magvizsgálat díjtalan, s a szaktanács végrehajtása nem kötelező. Egyébként nemcsak a vető■*-* magvakkal, hanem bármely egyéb növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolunk, indokolt esetben helyszíni szemlével is egybekötve. Kérjük a megye termelőit, hogy ezt a lehetőséget a saját érdekükben ne csak a vetőmagvak vizsgálatánál, hanem minden egyes, a növényegészségügyet érintő kérdésekben használják fel s bízunk benne, hogy e kapcsolat eredménye a megalapozottabb termelésben meg fog mutatkozni. r— labor — , —• Elmondom — fontolgatja a ; szót —, de csak tanulságul Nem ■ arra való a hiba, hogy f elhány- torgassük, hanem okulásra... ' No, akkor volt, hogy a földet mintegy ezer holdról 5500-ra, a taglétszámot pedig száz körüliről 1113-ra hevenyésztük föl. Köszönet, hát az nem volt benne; lehetett vagy négyszáz „tag”, aki■ nek goha színét sem láttam... Arról, hogy akkoriban mennyit osztottunk, jobb nem beszélni.. Csörgedez, folydogál a szó. ■ „Mi.:, mi..” — hallja szünte: len a vendég, mikor a csoportról van szó. „Én” — ezt csak akkor ejti Bihari János, ha hibáról beszél Az eredmény mindig a párté, a kormányé, a szövetkezeté. Az igyekezet is, amelynek egyik látható eredménye az újra felfejlődő állatállomány, öt■ venhat pusztító ősze után a há■ rom tagra szakadt közös birtoknak csak a selejtje jutott a Szabadság Tsz-nek. S ma mégis együtt van az istállókban 40 ■ szarvasmarha, 500 birka, 130 sertés. És hónapról hónapra erősödik a szövetkezet; emberrel, földdel egyaránt. Nemcsak azokkal foglalkoznak jó szívvel, akik■ nek karja erős — azokkal is, akik már alig-alig bírják a munkát. Ezeket úgy segítik, hogy — a tanács mezőgazdasági osztályának támogatásával — kevesebb, de jobb földhöz juttatják a több, de rosszabb helyett. A nagyüzem , majd megjavítja a szikest..» — Aki dolgozni jön közénk, . fogadjuk... — így a házigazda. : — Hol keresse a magunkfajta ' boldogulását, ha nem a szövetke- 1 zetben? Lám, mikor másodéve bekötötték a lányom fejét, tízezer forintot adhattam vele. A fiam tavaly házat kapott — nem egy szerencsés lottószelvény, ha- ’ nem a munkám után... A szövetkezeti gazda munkája után... Kisparaszti szabadság! — nevet fel kesernyésen. — Rabság az, nem más. Rabsága a földnek, jó- , szágnak, robotnak, öreg ember, régi szövetkezeti vagyok, elhiheti nekem: sehol nagyobb szabadsága a parasztnak nincsen, mint a szövetkezetben... Az udvar végén rémülten rikolt egy tyúk, majd vergődésbe fullad panasza. Néhányat csapdos még, aztán elterül. Vacsora készül belőle — lábbadozóhoz illő Akaratlanul felötlik a mondás- Ha a paraszt tyúkot eszik, vagy i ő beteg, vagy a csirke.;. Nem is olyan régen igaz volt még ez a szentencia; s némelyik gazdánál, ki egymaga bajlódik, ma is az lehet. A szövetkezetieknél persze rég nem ... Bihariék sem szánják a szárnyast, marad belőle elég a háztájiban. Az a tyúk oedig, melyet már koppasztanak mielőbb visszatérhessen erőben — Bihari Jánost erősíti, hogy megújulva a közös birtokra, aho! nagyon várják. — b. z. —
