Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-04 / 209. szám

1958. szeptember 4. SÍOLNOK MEGYEI NÉPLAP KARCAGI A SZOLNOK MECVEI NÉPLAP kOlÖNKIADASA Ezért lehet rtnaetlenség... Már több ízben foglalkoztunk városunk főterének kérdésével, l'öbb érdem’oeli hozzászólás és vita is alakult ki erről a témá­ról. Sajnos eddig csak vita volt. Már hírt adtunk arról, hogy jóváhagyták a földművesszövet­kezet áruházának építési tervét is. A munka már meg is indult. Jelentős kezdeményezés a Végrehajtó Bizottság elgondolá­sa és a tanácsülés határozata, hogy felszedik a város főteré­nek kövezetét, melyből nagyon sok utca burkolatát biztosítják, helyét a modern városokhoz ha­sonlóan parkosítják, ami díszes külsőt kölcsönözne mezőváro­sunknak. Ezért a cím. Ahol új építés kezdődik, rendetlenség található, de megvan a jóleső érzés, hogy annak befejeztével Ismét egy ujjal gazdagodtunk. Ezek a munkák még csak a kezdetet Je­lentik. A város hároméves ter­ve és a tizenöt éves távlati terv még a többi megoldásra váró problémát is meg fogja valósíta­ni. A varos natara jelentősen meg változott. Ebben az évben több mint tizenhat millió forintot for­dítottunk beruházásra. A tervek a megvalósulás útján járnak. — A jövő évi tervezet még jelen­tősebb. Huszonöt millió forint­nál magasabb összegű beruhá­zásra kerül sor. Tíz év mévlege A felszabadulást megelőzőleg városunk össze területének több mint 53 százaléka a kulák és nagybirtokosok kezében volt, és többezerre tehető volt a nincs­telen parasztok száma, A Szovjetunió vörös-hadserege hazánkat 1944-ben felszabadítot­ta, a munkásság a dolgozó pa­rasztsággal karöltve kezébe vet te a hatalmat, végrehajtotta a pa­rasztság évszázados álmát, a földreformot és városunk terüle­tén is 1400 nincstelen agrárpro­letár 12 100 kh. főidet kapott. A földhöz jutott proletariátus soha nem látott szorgalommal és lelkesedéssel látott hozzá a föld megmunkálásához, de egy-két éven belül már látta, hogy az egyéni kis parcellákon jóval nehezebb és kevésbé ki­fizethető a gazdálkodás. 10 évvel ezelőtt a még most is működő Szabadság Termelőszö­vetkezet volt az első, melynek tagjai — ha még kezdetleges formában is — de a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Pél diájukon és eredményeiken fel­buzdulva már 1948-ban és 1949- ben egymásután alakultak meg városunkban a szövetkezetek és 1949-Den már 7 termelőázövetke­zet: a Szabadság, Táncsics, Béke x300000000000000oaoooűOOOOOoaooaooooooooooooooooooooo(; SPORT Jászoerényi Lehel—Karcagi Medosz 5:1 Karcagot az liábU tizenegy kép­viselte: Balogh — Soús, Székely, Kovács n. — Kálói, Varga — Kovács L, Diószegi, Vona, Bóta, Zsíros. Az előkészületeik alapién a karca­gi közönség nem vért győzelmet ide­genben Játszó labdarúgóinktól, azon­ban a nagyarányú vereség kelle­metlenül érintette. A Lehel 2:0-na vezetett, majd Vona góljával 2:1 lett az eredmény, amikor a MEDOSZ hosszú időn keresztül 6zinte egy ka­pura játszott, de tehetetlen csatár­sora nem tudott gólt rúgni A nagy fölény után Karcag kapott két gólt, majd végezetül Soós öngóljával ala­kult k3 a végeredmény. A karcagi csapatban Balogh a gó­lokról nem igen tehet. A mezőny­játékosok közül varga és Káldi, a csatársorban Vona dicsérhető. A többiek, különösen a csatársor­ban teljesen formán kívül játszot­tak, , Karcag—Ktmsaentmíirton bajnoki labdarúgó mérkőzés lesz vasárnap délután 4 órai kezdettel Karcagon. Előtte a két iflúságl csa­pat mérkőzik. Megkezdődött a sporttelep építése A városi sporttanács felhívása nyomán lelkes karcagiak kisebb csoportja megtette az „első kapa- vágást‘‘ s azóta nap, mint nap újabb I önkéntesek segítenek. A heti fel-' adat a meszes gödör, kb. 8fl pillér alap kiásása, mészoltás, homok hor­dás, a már kint lévő tégláknak a kerítés vonalába való szállítása, — egyszóval anyagelőkészítés. Ennek a jeleik szerint nem is lesz akadá­lya, mert ezek a munkálatok foly­nak. A társadalmi munkát lelkesen szervezi Szöllősi István TST elnök, aki maga is elsőként vette ki részét a munkából. A labdarúgóknak Bal­lag! László mutatott példát. Meg kell dicsérnünk az Arueilátó Válla­lat társadalmi brigádlalt, akik szom­baton kb. 11 köbméter homokot szállítottak be a berek! bányából. A brigád tagjai voltak: Cseke Lajos, Papp László, Pékár István, Halász Lajos. Varga Imre, L. Kiss Lajos, Virág István, Pailagi László, Simon Ferenc, Tyukodi Pál, Vájó László, Ungvári Zoltán, Zsíros Mihály. A Kisker. Vállalat brigádja 4 köbmé­ter homokot szállított be. Hétfőn • tanács dolgozói közül ott láttuk Tóth István tanács tit­kárt, Lakatos Andrást, Vájó Sán­dort. Bekapcsolódott a munkába Vad János, a Hazafias Népfront karcagi elnöke Is. Fogas József kis­iparos fiával együtt ásta a pillér lyukakat. A Karcagi Nyomda dol­gozói a társadalmi munkára felhívó röplapok elkészítésével adtak segít­séget. Kedden 2S q messet oltoltak be és újabb pillér-alapot ástak ki: KováCB Sándor, Balogh János, -•«agy Lajos, Györtfi Péter, Birkás István, Fazekas János, Mile Sándor, Bartha József, Elekes István, Barátit Sán­dor. További társadalmi munkára tett ígéretet a Szerelő KTSZ, Cipész KTSZ, Építőipari KTSZ, a Hántoló és őrlő Malom és más vállalatok is. A jó előkészítés nyomán szomba­ton a kőművesek láthatnak nagy lendülettel a falazáshoz, úgy hogy a vasárnapi mérkőzésre menők nagy előrehaladásról győződhetnek meg s kaphatnak kedvet a bekap­csolódásra. A társadalmi munkával sok-sok forintot lehet megtakarí­tani, ami által lehetővé válik, hogy ne csak a kerítés legyen megépítve, hanem az öltözőkre és a tribünre is sor kerülhet. Mint értesültünk, a sporttelepen u. n. „emlékkönyvbe1“ jegyezhetik be nevüket a lelkes társadalmi munkások, akik megérdemlik, hogy a Néplapon keresztül nyilvánosan is megemlékezzünk róluk. Nyitt-tér* Feleségemtől külön élek, adóssá­gait ki nem fizetem, érte felelőssé­get nem vállalok. Somogyi Imre Karcag, Koppány u. S5. *) E rovatban kftzöllt-leért sem a .szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállalj Kossuth, Petőfi, Dózsa és Ságvá­ri termelőszövetkezetek működ­tek. 10 év egy ember életében Is nagy idő. Mennyivel inkább igaz ez termelösz» vet kereteink életében, amikor nemcsak a gazdasági nehéz­ségekkel, a kezdeti eredmény­telenséggel, az időjárás vi­szontagságával kellett meg­küzdeni, hanem — és ez volt a nehezebb — a szövetkezeti tagok gonaolkcdásmódját kel­lett átalakítani ragaszkodásuk­ról a régi gazdálkodási formá­hoz. Az embereknek le kellett mon­dani egyéni birtokukról azért, hogy a fejlettebb közös gazdál­kodás útját válasszák. Nehéz, de eredményes harc volt ez, s ime 10 év távlatából azt mondhatjuk el, hogy a szövetkezeti eszme mélyen gyökeret vert városunk dolgozó parasztjainak lelkületű­ben, mert ma már a szövetkeze­tét magukénak vallják, annak eredményeiért harcolnák és küzdenek. Erre a legjobb példa 1956. októbert követő idő, ami­kor termelőszövetkezeteink még nagyobb számban alakultak meg, mint 1956 október előtt A szövetkezethez való ragasz­kodást igazolja az a tény is, hogy egy-két helyen fegyverrel is megvédtek a szövetkezeti kö­zös vagyont az ellenforradalmá­rok széthurcolásátóL Városunk területén még min­dig van néhány száz olyan ter­melő, aki 1956. október után a nehezebben járható egyéni gaz­dálkodás útját választotta, de ezek az emberek már megbán­ták könnyelmű cselekedetüket, de a szégyenérzet még bizonyos ideig visszatartja őket Mi azt üzenjük ezeknek a becsületes derék dolgozó-parasztoknak, hogy a szövetkezet kapuja szá­mukra is mindig nyitva áll. 10 év távlatából figyelve szö­saegállapíthat­vetkezeteinket, juk, hogy ma már a termés átlagában, a föld megmunkálásában, állat­állomány fejlesztésében szám­szerűleg és minőségileg Is jó­val felül múlták az egyéni gaz­dálkodókat. A termelőszövet­kezeti tagok jövedelme már az elmúlt esztendőben Is elérte a 18—20 holdas jómódú közép­paraszt egy évi jövedelmét Mi nem tagadjuk, hogy a ter­melőszöveiKeoeteinkben még nincs hiba. Igen is van. De eze­ket a hibákat látják a termelő- szövetkezetek, látják a párt és a tanács vezetői is. s minden erőnkkel azon leszünk, hogy kö­zösen ezeket a hibákat a legrö­videbb időn belül kijavítsuk. Büszkék a szövetkezeteink ar­ra, hogy ilyen növényápolási munka, betakarításban megmu­tatkozó lendület még nem volt tapasztalható. Állatállományunk mennyisége és minősége külö­nösen szembetűnő, országos vi­szonylatban is díjazva lett A megrendezett kiállítás is fénye­sen, tényként bizor.yítia a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét — Ma már elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink közel 40.000 kh. főidőn gazdálkodnak, s ágy a termelőszövetkezetek száma, mint területük állandóan nő és gyarapodik. Ebben az évben már 3 terme­lőszövetkezeti csoportunk (Győ­zelem, Haladás. József Attila) választotta a nagyüzemi gazdál­kodás útját. Ezek a termelőszö­vetkezeti csoportok — ha ké­sőbb is — belátták, hogy nem tudnak lépést tartani sem a termelésben, de még kevésbé a jövedelemben a termelőszövetke­zetekkel, s úgy döntöttek, hogy október 1-től kezdve már közös alapon szövetkezeti formában gazdálkodnak. i HEJ BKItíÁDOK... Szép munka a brigád-munka, a közösségi munka, amely az el­ért eredményekben jut igazán kifejezésre. Nincs annál nagyobb öröm, ■mint amikor a nagyközös­ség érdekében megkönnyitjük, megszépítjük dolgozó ember tár* sóink életed. A ibagyar doigozon összefogá­sa egy-egy nemes cél érdekében már eddig is csodákat művelt. Tekintsünk csak vissza a felsza­badulás utáni időszakra, amikos úgyszólván minden becsületet magyar ember azon fáradozott, hogy országunkat mielőbb fel­építse a romokból Szinte új pá­rosok, gyárak nőnek ki évente a földből, nagyterületű mocsara­kat csapolnak le és tesznek ter­mőtalajjá A nagy országépítő társadalmi munkák mellett helyi viszony- latban is igen sok szép példáját láttuk már a közösségi munká­nak. Ilyenek az utak, hidak, át­ereszek jaintása. vagy a vízveze­tékhálózat bővítésénél a föld­munkák társadalmi munkával való elvégzése. Mindezek nagy­mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi tanács teljesíteni tudja az 1958. évi községfejlesz­tési tervét. Hogy teáik szervezik ezeket a társadalmi munkákat? Túlnyomórészt azok a tanács­tagok, akik munkájuk mellett mindig készek a nagyközösségért áldozatot is hozni. Azok a ta­nácstagok, akik szivükön viselik választóik problémáit s időt, fá­radtságot nem kímélve igyekez­nek segíteni a dolgozóit jogos pa­naszainak elintézésében. Példaként ke ÍJ megemlítenünk Bokor János tanácstagot, aki sok hasonló tanácstaggal együtt nem tehernek, hanem kitüntetésnek veszi tanácstagi megbízatását. Az ezzel járó feladatát minden­kor örömmel és lelkesedéssel vé­gezte és végzi. Ennélfogva a dol­gozók is mindig szívesen fordul­nak hozzá ügyes-bajos dolgaik* kai és bíznak benne. Legutóbbi tanácstagi tevé­kenysége során is egy munkabri­gádot szervezett a Hántoló Ma­lomban dolgozókból, akiknek se­gítségével rövid néhány óra le­forgása alatt a Vasút utca kikö­vezésére kijelölt piactéri kocka­kövekből olyan nagy mennyisé­get felszedtek, hogy azzal jelen­tős mértékben elősegítették a Vasúi u cán folyó munkálatok mielőbbi befejezését. Ebben a brigádmunkában fia- ‘álok és idősebbek, vők és fér­fiak vegyesen vettek részt. T. A. BEREKFÜRDŐ KARCAGTÓL tizenkét kilométerre fekszik. Ki­alakulása régebb időkre tekint vissza. Jelentős fejlődést jelen­tett a melegvizű forrás, mely ha országosan nem is közismert­té, de neves hellyé változtatta a települést. Egyesek szerint vize jobb a hajduszoboszlóinál. De nem is beszélhetünk település­ről, mert már inkább község jelleget ölt. Lakóinak száma két • ozerötSzáz-há romezer között mo­zog. A dolgozók ügyes-ba jos dol­gait tanácskirendeltség intézi. A lakosság szociális és kultu­rális igényeinek kielégítése ko­moly feladatok elé állítja a ki­rendeltséget. Az MSZMP és a tanácstagok segítségévei a lakók közreműködésével szép eredmé­nyeket értünk el. Igyekszünk is jó kapcsolatot kiépíteni velük. Ahhoz, hogy terveinket meg tudjuk valósítani, természetesen szükséges, hogy mindenki telje­sítse állammal szembeni kötele­zettségét. A kölcsönös támogatás ered­ményeként a Béke Tsz és a la­kosság segítségével az 57—58 évben több helyen építettünk betonjárdát, ebben az évben pi. halszáz métert. A mozi termének' átalakítása szintén társadalmi munkával történt. Korszerűsítettük a szín­padot, megcseréltük a vetítést, hogy tágasabb, kényelmesebb le­gyen. Komoly problémát oko­zott az ivóvízellátás. Egy mély- fiiratú kút biztosította a szük­ségletet, ez is a fürdő területén volt Most azon dolgozunk, hogy egy méiyfúratú kutat biztosít­sunk a lakosság közvetlen el­látására. Az elvégzeu társadalmi munka jelentős hozzájárulás, kb. 8—10 ezer forint, melynek eredménye­ként sokkal több feladatot tud­tunk megoldani. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁ­LIS vonalon is igyekszünk a la­kosság igényeit is kielégíteni. Rövidesen elkészül az orvosi rendelő és az orvos is kint fog tartózkodni, mert lakást tudtunk 1 szamára biztosítani, Ez az iotéz­1 A lakosság érdekeit szolgáljuk kedés régi óhajt elégít ki, kü­lönösen a fürdővendégek köré- jen, akik állandóan orvos után érdeklőd'ek ésszükséges is, hogy rheumatikus fájdalmaikra gyó­gyulást keresők orvosi felügye­let alatt legyenek. A kulturális munkát augvsz- tus 3-án tárgyalta az állandó bizottság. Megállapította, hogy az utóbbi időkben, különösen az ellenforradalom után nagyon visszahanyatlott « kultúráiért. Ezért úgy határozott, hogy az 195C-59-es oktatási évben fokoz­ni kell a nevelő munkát. Fel­kérjük az iskola igazgatóságát, a nevelőtestületet, kapcsolódja­nak be a munkába, tartsanak több irányú ismeretterjesztő elő­adásokat, segítsék a kultúrmun- ka fellendítését. Üjra életre keit« jük a színjátszó és ténccsopor» tot, melynek hivatása lesz a dói« gőzök szórakoztatása. Adottságaink megvannak ét közös összefogás«! szép eted« mónyrket érhetünk el Kovács Sándor a klrenrielteéa vezetőié, _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents