Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-30 / 231. szám
! SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1S58. »September 8*. BW Á MARXIZMUS NAGY TUpOSA — Szabó Ervin halálának negyvenedik évfordulójára -— klasszikust, hogy a munkássággal elsajátíttassa a szocialista tudatot. Szindikalista elvei 1907-ben és később mutatkoztak meg élesen munkájában. Elvetette a foria- dalmi ■párt szerepét, szerinte a forradalmi szocializmus szellemét, osak a gazdasági harcol folytató szakszervezetek képviselik. Ezek az elvek azonban elméletben és egy általa támogatott szindikalista csoport gyakorlatában is megbuktak és Szabó Ervin teljesen felhagyott az ilyen elvek terjesztésével 1911-101 kezdve főleg könyv- tármunkával foglalkozott. Az álla la vezetett Fővárosi Könyvtár a társadalomtudományi és politilcai tudás fellegvára lett, egyben valóságos gócpontja a baloldali szociáldemokratáknak, forradalmi munkásoknak, a Galilei Kör diákjainak, haladó értelmiségieknek. Hozzá személyesen is sűrűn jártak politilcai tanácsokért, útbaigazításért. Az első világháborúban fellángolt politikai, tevékenysége. Fellázadt a vérözön és a pusztulás ellen. „Marx és Engels és háború’’ címmel a két szerző írásait ismertetve egyértelműen t állást foglalt nemcsak a háború, % hanem a pacifizmus ellen is. Az { adott helyzetben ez volt a fórra- £ dalmi álláspont.. Tovább azon- j' ban nem jutott, mert nem hitt t ■ az imperialista kapitalizmus kő-« zeli megdöntésében. így az ek-t kor keletkezett írásaiban sok a | bizonytalanság. f1 1917-ben az orosz forradal-X mat, bár aggályai voltak, mégis t lelkesedéssel üdvözölte, és újult t erővel fogott a forradalmi gya- «i korlati munkához. Sajnos, be-t\ tegsége és korai halála megaka- ♦ . dályozta a további munkában és 5 ' így nem, láthatta a maxlzmus J1 eszméinek győzelmét, az új kor-fi szak beköszöntését minálunk is.« Életműve. így is befejezett t egész. Téves nézeteit megcá- J ’ falta az azóta eltelt idő, de ma- { 1 raéamdó értékeit megőrizte. A {' szocialista gondolat, amelynek t , magvait fáradhatatlanul hintette J i ás ápolta egész életében gyöke- * rét vert és győzelmesen terjed a ♦ ‘ magyar földön. * : J népszavazás csatája véget ért, de a köztársaságért vívott harc lolytatódik“ A Népfrontmozgalom hírei A Hazafias Népfront mezőgazdasági szakbizottságai irányítják és szervezik a téli mező- gazdasági szakoktatást, foglalkoznak • termelőszövetkezeti fejlesztéssel; A megyei mezőgazdasági szakbizottságon kívül a szolnoki járásban működik már a járási és ma Jászberényben alakítják meg az ugyancsak járási mezőgazdasági szak- bizottságot. tt Október 1-én tanácskozik a Szolnok megyei népfront elnökség. A választási feladatokat vitatják meg, a egyben a Szolnok megyei országgyűlési képviselők jelöléséről is tanácskoznak. • Október 8-án ankétra hívta össze a megyei népfront iroda a megye kiskereskedőit. A kiskereskedők találkozóján az áruellátásról, a fogyasztók szolgálatáról beszélgetnek a meghívottak. * Vasárnap, szeptember 28-án kiállítássá! egybekötött falu napot tartott a jászfényv/antt község) népfront bizottság. R Hazafias Népfront pedagógus tanácskozása A MEGYE MINDEN RÉSZÉBŐL gyűltek össze a pedagógusok vasárnapra a Hazafias Népfront által összehívott tanácskozásra, hogy megbeszéljék milyen eszközökkel tudja segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését a tanító, a tanár, az az értelmiségi, aki a legközelebb áll a faluhoz az ifjúság nevelése, a szülőkkel való elbeszélgetés, állandó érintkezés útján. A beszámolót Hack Márton, a Népfront Bizottság tagja tartotta, Talán a legjobban az tetszett, hogy nem voltak gondosan megkomponált hozzászólások. Spontán, közvetlenül beszélgettek a jelenlevők. Kulcsár Pál- né, karcagi tanárnő elmondotta, hogy két évig tsz főkönyvelő volt, és alaposan ismeri a falusi ember természetét. Karcagon nem az a főprobléma, hogyan változtassák meg az egyénileg dolgozó paraszt gondolkozását, inkább az, hogy a tsz-gazdákban és gyermekeikben tudatosítsák a változást. Kedvesen jegyezte még meg Kulcsárné — nem lehet „tanító urat” játszani! Az emberek közt kell élni, őszinte barátságot kell kötni velük, ez a bizalom útja. így lehet eredményesen nevelni az embereket. • Mócán Anna is figyelemreméltó .dolgokat tárt a tanácskozás elé. Igaz az, hogy a fiatalok nem értékelik elégé, amit a ml rendszerünktől kapnak, de talán nem is igyekszünk ezt hangsúlyozni előttük. A megváltozott életről és az ebben rejlő nagyszerű meggyőzési lehetőségekről beszélt Molnár József jászberényi tanító. 12 éven keresztül tanított a tanyavilágban. — Nem volt könnyű 110 gyereket osztatlan hat osztályban tanítani. Hát még milyen fájdalmas volt a cselédgyerekek sorsa, akik mosdatlanul, rongyokban jártak az iskolába, mert csak vályúban mosakodtak, szappan nélkül. Ezek a gyerekek ma már felnőttek, többen közülük Pannónia motoron szaladgálnak. de a múltról hajlamosak elfelejtkezni. Az összehasonlítás nagyon fontos, hiszen sokat jelent a múlt alapos1 ismerete, sokat a tsz szempontjából is. A múlt nyomorúságát tudatosan átélő ember köny- nyebben barátkozik meg az újjal, ami jobbat, előrelépést jelent a számára. Saját példájával is agitál, jólműködő szőlőtermelő szakcsoportot hozott létre. Altalanos figyelem kísérte C s á k i .István elvtársnak, áz MS^MP rneeyebizottság tit— ' ■"”ti kózyiffhn hansu. egyszerű felszólalását. — Meg kell érlenünk a parasztság régihez való ragaszkodását is. A magántulajdon sze- retetét és tiszteletét verte az emberekbe minden osztálytársadalmi rendszer. A paraszt számára a föld volt az emberi élef egyetlen lehetséges útja. A földért szerelem nélkül házasodtak, sőt néha gyilkoltak is. * - ment ez évszázadokon keresztül. És nem elég ahhoz tíz év, hogy az emberek tudata alapvető módon megváltozzék. A pedagógusoknak éppen az emberrel, az emberi kapcsolatok kialakításával kell segíteniük. Ez a párt véleménye. Nekünk a szövetkezet nemcsak nagyobb tábla, és több gép, hanem elsősorban emberek fejlődésének, jobb életének a dolga. Itt az értekezleten bebizonyosodott, egy nyelven beszélünk. Egyféleképpen értékeljük a múltat, a jelent, a jövő távlatait. Különösen az ifjúság körében azonban nem így áll még a helyzet. A továbbiakban konkrét példákat hozott fel Csáki elvtárs az elmondottak bizonyítására, felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok fontos feladata az emberekkel való foglalkozás.. Az elkövetkezendő választásokon, de azon túl is sokat segíthetnek. hogy a falu népe felismerje saját érdekeit. — Ajánljűk a pedagógusoknak, azoknak is, akik azt mondják, hogy csak a hivatásuknak akarnak élni, hogy politizáljanak — mondota Csáki elvtársi A pedagógus hivatása ifjúságunkat a szocializmus országának hasznos tagjává nevelni. Ez pedig csak olyanoknak sikerülheti akik tájékozottak a bel- és külpolitika időszerű kérdéseiben szilárd hívei a mi rendszerünknek. Mi azon leszünk, hogy a párt maximális segítséget adjon a pedagógusoknak, felvilágosítással, tanácsadással; így folyt a síó a megbeszélésen. Még az is szőnyegre került hogy a pedagógusok elsőrendű kötelessége változatlanul az ifjúság nevelése. Ezzel segíthetnek a legtöbbet, és minden más feladatot ennek rendeljenek alá» Még arról, hogy bízzék a pedagógus abban az -ügyben, amit képvisel. JŐ VOLT ez a tanácskozás? őszinte, emberi szóval szóltak itt egymáshoz a pedagógusok? hitet téve a szocializmust építő ország, a tsz-mozgalom, a nép szeretete mellett. A Hazafias Népfronttól igen helyes lépés volt' összehívni ezt a tanácskozást. Most már csak folytatni kell a kezdeményezést. Beszéljünk magunkról és feladatainkról minél többet és minél többször. — hernádi —< «Mii «ott m megalkuvó szociál- dmnokxatíxmussal szemben, hanem bizonyos hibám elemeket, szindikalista nézeteket is tartalmazott, 099 te 1905 között könyvtárosi munkásságán kívüi mint a Népszava munkatársa dolgozott. Felkarolta az első szocialista diákmozgalmai, ragyogó agitá- ciós füzeteket írt Ebben ostorozta Magyarország társadalmi viszonyait és az 1848-as forradalommal űzött történelemhamisítást ég nacionalista népbutítást. Rendszeres és magas színvonalon foglalkozott a nemzetközt kérdésekkel is. Történelmi kérdésekről is Irt. Védte a marxizmus alapvető elvett, ugyanakkor a történelmi materiaMztnueból, mint fölöslegeset, ki akarta iktatni a dialektikát. A dialektikus módszer elutasítása döntő szerepet játszott abban, hogy Szabó Ervin eltávolodott a marxista világnézettől. ö maga mindvégig marxistának vallotta megát. Nevéhez fűződik az első Marx—Engels válogatás, amely a munkások kezébe adta, egyszerű nyelven, könnyen érthetően a két nagy Párizs (MTI). A franciaországi népszavazás első félhivatalos összesítő eredményei szerint Franciaországban a választóik: 84 százaléka járult az urnákhoz — ez az arányszám meglepő, mivel ez alkalommal sokkal kisebb volt a szavazástól tartózkodók száma, mint áz előző nemzetgyűlési képviselőválasztások során — és a szavazók közel 80 százaléka, mintegy 17 millió választó a De Gaulle-féie alkotmányt elfogadva, „igennel” szavazott. A „nem” szavazatok száma az anyaországban a nem végleges jelentések szerint 4 600 000, vagyis 20 százalék. Az algériai első eredmények hétfőn reggel: a névjegyzékbe vettek 85 százaléka szavazott le és az „igen” szavazatok aránya 97 százalék! A tengerentúli területekről még nem futottak be teljes eredmények, csupán Madagaszkár szigetének félhivatalos szavazási eredménye ismeretes: 900 000 „igen” és 260 000 „nem” szavazat A Franda-G u ineába n lefolyt szavazásról Párzistoa érkezett első jelentések azt mondják, hogy a guinea! nép óriási többségében szavazott a független állammá válás mellett Sékou Törné, a guinea! gyarmati kormány elnöke bejelentette, hogy csütörtökre összehívták a területi, kéjr/iselótestüle- tét, amely ez alkalommal nyilvánítja ki Guinea függetlenségét s ugyanakkor kijelöli azt a delegációt, amely Párizsba utazik, hogy megtárgyalja Guinea és Franciaország jövendő viszonyát Guinea eddigi francia kormányzója, akit az utóbbi napokban jelentéstételre Párizsba rendeltek, már nem tér vissza Conak- riba, Guinea fővárosába. A népszavazás eredményei nyomán a párizsi szélsőjobboldal! * sajtó örömujjongása, nem ismer határt % A haladó lábération kiéímeli, hogy az „igen” szavazatok két- f értelmű koalíciója adta meg a De Gaullenak a mozaikszert! [többséget A lap hangsúlyozza, hogy a veszélyben lévő demokrá- [ ciát meg kell védeni ma inkább, mint bármikor. [ A népszavazás csatája véget ért,: de a köztársaságért vfvot* [harc folytatódik — írja a haladó lap. ► Az Humanité így ír: ► A nemzet haladó erői „nem”-et rtaondtak a diktatúrának, A ! munkásosztály többsége — felelve pártja felhívására — megmn- ftatta a nemzeti érdek útját: újabb bizonyságot tett, hogy ellen► áll a fasiszta vállalkozásnak. Egyes esetekben a köztársaság ► más hívei, szocialisták, radikálisok, katolikusok is csatlakoztak ; szavazataikkal a kommunista választókhoz. ; Az Humanité közli az algériai első „eredményeket!' éa m [ olyan számadatok láttán, mint például, hogy Ahrasbait a 2537 1 névjegyzékbe vett választó közül 2305, Táblaiban pedig 8280 [választó közül 8179 szavazott „igen”-nel. Felveti » kérdésit ha ’érvényeseknek lehet tekinteni ilyen számokat, nyilvánvalóén [ érthetetlen, hogy a háború négy esztendeje után ötszázezer ka* [ tona miért nem tudott végére jutni az algériai nép ellenálló« I sáriak? %^zabó Ervin a ^mar a-.izmus íarmadik nagy i e mze dékének sz&- bite, amelyhez er\r <iek a nemzedéknek legkimagaslóbb llakja, a marxiz- n-ust továbbfejlesztő Lenin, továbbá Liebknecht és Rosa Luxemburg tartozóit. Ez a nemzedék ígyiltt sarjadt fel a :zocial.izmitst tömeg. nozgalommA széle- ntó 11. Intemadoná- éval, magtskbaszío- u k annak minden értékét, de a Weno- izázaa években tóját lábukra Sttak, ize m beszálltak ez saját meeésreék, Bemstokh NomM |), Plehanoo megeékm- uásaivát, aéSyos ideológiai MbáécaL Magyarasezégam etto«» ben tetterőn fiatét ááWiM nemzedék nőtt fté, mmsetyben gyorsan téri hódítottak * marxista eszmék. A forradalmi hagyó* mányok hiánya* Kberátis illúziók a szoc&dmmjAi'atu párt megalkuvása meQrikad&yazták, hogy ez a réteg az oroszországi példa nyomán fejlődjék, Így alakult fct a Kunft Zstgmcmdnk, Jászt Oszkárok jellegzetes típnmth Szabó Ervin nem OartaztXt ezek közé, mert Bécebem, orom fórra, dalmi emügrámeak környezetében nevelődött azoekttistává, Orosz kapcsolatét hazatérése után sem szakadtak meft sőt bekapcsolódott egy fontos «negálta memká- jthkba, a pártsajtó Oroszországba csempészésébe* A marxizmust nem másod-, vagy harmadkézből, hanem Marx és Engels életművéből ismerte meg, Így szódáit* nvuaa éa tnternoKionaüxrnasa sokkal mélyebb és Izzóbb, mént bármelyik érteimhégt kortársáé Magyarországon. Emsek köszön- ható, hogy 1909-től kezdve a "■cocíáttsta értelmiség őt tekintette vezérének és tamttójának* Élesen gaembenáHott a pértve* zöldséggel* de ez nemcsak pozitív
